A várandósság a legtöbb nő életében egy csodálatos, várakozásokkal teli időszak, mely természetesen nem mentes a kisebb-nagyobb aggodalmaktól sem. Azonban nem számít extrém ritkaságnak az az eset, amikor éppen a terhesség alatt derül fény valamilyen betegségre, például a mellrákra. Bár sokakban él a tévhit, hogy a mellrák az idősebb nők betegsége, ez sajnos messze nem igaz. Az emlőrák fiatalabb életkorban is előfordulhat, és vannak esetek, amikor a betegségre éppen a várandósság vagy a szoptatás alatt derül fény.
A brit rákstatisztikák (National Cancer Registration and Analysis Service) adatai szerint például minden 1000 terhesség közül egyben fordul elő, hogy éppen a várandósság ideje alatt derül fény a mellrákra. Bár viszonylag ritkák az ilyen esetek, ám a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az esetszám folyamatosan emelkedik - ezt részben azzal is magyarázzák, hogy manapság a nők idősebb életkorban vállalnak gyermeket. Egy másik vizsgálat szerint, melyet az Annals of Internal Medicine című lapban hoztak nyilvánosságra, a szülés utáni egy évben a mellrák előfordulásának kockázata emelkedik, majd a még nem szült nőknél észlelhető szint alá csökken.
„A terhességi emlőrák egy nagyon speciális helyzetet jelent, több szempontból is. Az emlőrák az esetek egy részében ilyenkor genetikai hátterű, sokszor családi halmozódás is felderíthető, máskor azonban semmilyen nyilvánvaló ok-okozati összefüggés nem fedezhető fel az emlőrákkal, egyszerűen arról van szó, hogy a betegség kialakulása időben egybeesik a nők gyermekvállalás szempontjából legaktívabb életszakaszával. Hiszen ma már egyre inkább a harmincas évek felé tolódik el az első terhesség időszaka, és ebben az életkorban már az emlőrák is gyakoribb, mint 20 és 30 éves kor között” - mondta dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus szakorvos.
Miért nehéz a diagnózis terhesség alatt?
A terhességi emlőrák másik jellemzője, hogy sok esetben késik a diagnózis, hiszen az első tüneteket mind az orvos, mind a kismama a terhesség alatt normálisan végbemenő változásoknak tudják be. A várandósság és a szoptatás idején az emlő tömöttebb, kifejezetten göbös tapintatú, ráadásul a megduzzadt, jelentősen megnagyobbodott mirigyek felkészülnek a tejtermelésre. Ezért gyakran csak később történik meg első diagnosztikus vizsgálatként az emlő ultrahangvizsgálata, amely igazolhatja a daganat gyanúját. A várandós nők emlőjében tapintható csomók még a specialistáknak is komoly diagnosztikai nehézséget okoznak.
Több vizsgálat eredménye szerint az első tünetek jelentkezése és a rosszindulatú betegség diagnózisa között eltelt idő akár 3-7 hónappal is hosszabb lehet, mint az azonos korú, nem várandós nők esetében. Ennek pedig már a gyógyulási esély szempontjából is komoly következményei lehetnek. A szoptatás alatt a mellrák felismerését nehezíti, hogy egyébként is előfordulhatnak elváltozások a mell állományában, például mellgyulladás alakulhat ki. Ennek az a veszélye, hogy egyrészt elfedheti a mellrák tüneteit, másrészt előfordulhat, hogy a mellrák tüneteit tévesen egyszerűen a szoptatás következményének tulajdonítják.
Milyen csomók fordulhatnak elő a mellben terhesség alatt?
A mellben tapintható csomók felfedezése mindig aggodalomra adhat okot, különösen, ha hirtelen jelennek meg vagy fájdalommal járnak. Az ilyen csomók számos különböző okból alakulhatnak ki, és nem mindegyik jelent komoly egészségügyi problémát. Fontos, hogy tisztában legyünk a lehetséges okokkal és tünetekkel, hogy szükség esetén időben orvosi segítséget kérhessünk.
Egyik napról a másikra megjelenő csomó
A mellben hirtelen megjelenő csomó sok nő számára ijesztő és aggasztó lehet. Az ilyen jelenségek mögött számos ok állhat, amelyek közül néhány ártalmatlan, míg mások komolyabb egészségügyi problémára utalhatnak.
- Ciszták: A folyadékkal telt zsákok, más néven ciszták, gyakran gyorsan megjelenhetnek a mellben. Ezek általában jóindulatúak és nem okoznak komoly problémákat.
- Fertőzések: A tályogok vagy gyulladások hirtelen duzzanatot okozhatnak a mellben. Ezek gyakran fájdalmasak, és bőrpírral, melegséggel járhatnak.
- Trauma: Sérülés vagy ütés következtében vérömleny vagy szöveti duzzanat alakulhat ki a mellben, ami hirtelen megjelenő csomót okozhat.
A hirtelen megjelenő csomók fájdalommal vagy érzékenységgel, bőrpírral és melegséggel járhatnak. Trauma esetén duzzanat és vérömleny is előfordulhat.
Fájó kemény csomó a mellben
A fájó, kemény csomó mögött számos ok húzódhat meg, amelyek közül néhány jóindulatú, míg mások komolyabb egészségügyi problémára utalhatnak.
- Fibroadenoma: Egy jóindulatú csomó, amely gyakran kemény és fájdalommentes. Ez a típusú elváltozás elsősorban a fiatalabb nőknél fordul elő. Terhesség alatt általában megnagyobbodik, menopauza előtt hormoningadozásokkal összhangban változhat, illetve menopauza után hajlamos összezsugorodni.
- Mastitis: A mellgyulladás gyakran szoptató anyáknál alakul ki. Ez az állapot fájdalmas, kemény csomót okoz a mellben, amely bőrpírral és duzzanattal járhat.
- Daganat: Ritkábban, de előfordulhat, hogy a fájdalmas kemény csomó rosszindulatú elváltozás, például emlőrák jele. Ilyen esetekben a csomó általában nem múlik el, és más tünetek is jelentkezhetnek, mint például bőrelváltozások vagy a mell alakjának megváltozása.
A fájó kemény csomó fájdalommal, kemény tapintással, bőrpírral és duzzanattal járhat. Súlyosabb esetekben láz is kísérheti.
Hormonális csomó a mellben
A hormonális változások hatására a mellben megjelenő csomók sok nő számára ismerős jelenségek lehetnek. Ezek a csomók gyakran a hormonális ingadozásokkal összefüggésben jelennek meg és tűnnek el.
- Menstruációs ciklus: A hormonális ingadozások hatására csomók jelenhetnek meg és tűnhetnek el a mellben, különösen az ovuláció vagy a menstruáció előtt.
- Terhesség és szoptatás: A terhesség és a szoptatás időszakában a hormonális változások következtében csomók alakulhatnak ki a mellben. Ezek a csomók gyakran érzékenyek és fájdalmasak lehetnek, de általában a hormonális egyensúly helyreállásával eltűnnek.
A hormonális csomók ciklikusan jelennek meg és tűnnek el, érzékenyek és fájdalmasak lehetnek. A tünetek általában megszűnnek a hormonális egyensúly helyreállásával.
Hosszúkás csomó a mellben
A mellben észlelt hosszúkás csomó ijesztő és aggodalomra okot adó tapasztalat lehet.
- Duct ectasia: Az emlőcsatornák kitágulása hosszúkás, csőszerű csomókat eredményezhet. Ez az állapot gyakran a menopauza előtt álló nőknél fordul elő.
- Lipoma: Egy jóindulatú zsírdaganat, amely hosszúkás alakú is lehet. Ezek a daganatok általában ártalmatlanok, puha tapintásúak és fájdalommentesek.
- Rostos elváltozások: A kötőszöveti csomók, más néven fibrozus elváltozások, hosszúkásak és kemények lehetnek.
Az elsődleges tünet a tapintható hosszúkás csomó, amely lehet fájdalmas vagy fájdalmatlan. A csomók néha nyomásra érzékenyek, és a menstruációs ciklus során változhatnak méretükben és érzékenységükben.
Mellrák terhesség alatt: érintettek történetei
Négy anya története következik, akiknél a várandósság vagy a szülés után derült fény mellrákra.
Laura: „Szabad sírni, kiabálni - de nevetni is.”
Laura várandósságának 20. hetében járt, amikor egy reggel egy csomót vett észre a mellében, 35 évesen. „Öltözködés közben egy apró, kemény csomó tévedt az ujjaim alá a jobb mellemben, éppen a mellbimbóm alatt. Egy órával később már a kórházi váróteremben ültem vizsgálatra várva. Aztán eszembe jutott a csomó, és egészen magától értetődően jött a gondolat, hogy ez akár rák is lehet” - emlékszik vissza. A terhesség megszakítására végül szerencsére nem került sor, a 35. héten az orvosok megindították a szülést, és egészséges kislány jött a világra.
Szonja: „A betegség elvette tőlem a választási lehetőségek egy részét.”
Szonjánál 2018 júliusában diagnosztizáltak mellrákot, amikor hét hónapos várandós volt második gyermekével. Bár az orvosok azt mondták, hogy a betegség nem veszélyezteti közvetlenül a terhességet, a 36. héten megindították nála a szülést. „Nehéz volt megbirkóznom a bűntudattal, hogy a kislányomnak miattam kell korábban megszületnie” - mondja Szonja, aki számára további lelki terhet jelentett, hogy csak két hétig szoptathatta a babát.
„Pokolian nehéz volt megélni, hogy vannak választási lehetőségek, melyektől a betegségem miatt elesek. Amennyit csak tudtam, szoptattam és fejtem a kemoterápia elkezdése előtt, de az összes rossz élmény közül mégis az a legrosszabb, hogy második kislányomnál a betegség megfosztott attól az ölelő összetartozástól, amit a szoptatás jelent. Kiesett egy időszak az életemből, ami soha többé nem jön már vissza” - mondja Szonja.
Karolina: „Kérdezz! Gyűjts össze annyi információt, amennyit csak tudsz!”
A 45 éves Karolinát három évvel ezelőtt, 14 hetes terhesen diagnosztizálták mellrákkal, amikor második gyermekét várta. „A mellem valahogy kerekebbnek tűnt, mint korábban, de nem gondoltam semmi rosszra. Azt gondoltam, ez a terhesség velejárója. De aztán észrevettem más jeleket is: a mell bőre kipirosodott, kicsit melegebb tapintatúvá vált, a mellbimbóm befelé fordult, és mintha éreztem is volna valami csomót a bőr alatt. Két héten belül orvoshoz kerültem” - meséli a kezdetekről.
A daganat majdnem 6 centiméteres volt ekkorra, ezért azonnal megkezdték a kemoterápiát. Mire a kemoterápia befejeződött, a várandóssága már a 34. hétben járt. A szülés után elvégezték nála a mellműtétet. „A műtét napján odajött hozzám az orvosom és azt mondta, hogy a CT- és MR-vizsgálat azt mutatja, hogy a daganat megjelent a tüdőmben és a májamban is. Akkor azt jósolták, hogy 2−5 évem van még hátra” − számol be a folytatásról. Karolina azt javasolja sorstársainak: „Kérdezzetek! Minden lehetséges információt gyűjtsetek be! Én semmit nem tudtam az áttétes mellrákról, senki nem magyarázta el, hogy ilyenkor a kezelési lehetőségek már szűkösebbek. Bárcsak többet tudtam volna róla, mert ha tisztában vagyok a helyzetemmel, akkor talán más döntéseket hoztam volna.”
Colette: „Próbálom megtalálni az örömöt az új életemben.”
Előfordulhat, hogy a mellrák diagnózisával nem sokkal a szülés után kell szembesülnie az anyának. Ez történt Colette-tel is, akinél akkor diagnosztizálták a rákot, amikor legkisebb lánya 9 hónapos volt. „Amikor először meghallottam, mi a helyzet, az első gondolatom az volt, hogy mi lesz a gyerekeimmel - meséli a 31 éves nő. - Féltem attól, hogy nélkülem kell majd felnőniük”. Azonnali műtétet javasoltak neki, melyet kemoterápia követett.
„A kemó teljesen padlóra küldött, állandó ingajáratban voltam az otthonunk és a kórház között. Karácsonyra még rosszabbra fordult a helyzet. Bár korábban izgatottan készültem a hónapokkal korábban lefoglalt útra, mert el akartuk vinni a gyerekeket a Mikuláshoz, végül nem tudtam velük tartani. Kihullott a hajam, rengeteget fogytam, és képtelen voltam bármit is csinálni. Az egész helyzet lelkileg nagyon megviselt.” Mára Colette-et az orvosok betegségmentesnek minősítették, ezért visszatért a munkájához. „Próbálom megtalálni az örömöt az új életemben - mondja. - Azt tanácsolom annak, aki hasonló helyzetbe kerül, hogy próbálja megőrizni a reményt.”
Mellcsomó diagnosztizálása
A korai felismerés és a megfelelő diagnosztikai lépések döntő szerepet játszanak abban, hogy az elváltozások jóindulatúak vagy rosszindulatúak-e, és hogy milyen kezelést igényelnek.
Önvizsgálat
Az önvizsgálat az első lépés a mellcsomók felismerésében. Havonta egyszer érdemes elvégezni, lehetőleg a menstruációs ciklus ugyanazon szakaszában. Várandósság alatt is ajánlott. Az önvizsgálat során figyelni kell a mellben megjelenő bármilyen elváltozásra, csomóra, bőrpírra, vagy alakváltozásra. A tapintás során érzékelt csomók esetén érdemes orvossal konzultálni. Praktikus például zuhanyozás közben, álló helyzetben végig tapintani mindkét emlőt, aztán a tükörben is megvizsgálhatja magát.
Az emlő önvizsgálatának lépései:
- Tükör előtti vizsgálat: Vedd le a felsődet és a melltartódat, és alaposan nézd meg a melleidet a tükörben, szemből, leeresztett karral. Lassan emeld fel a karjaidat a fejed fölé, és figyeld meg az emlők kontúrjának változásait.
- A bőr vizsgálata: Vizsgáld meg a bőröd a melleiden és körülöttük. Figyelj a kivörösödésre, narancsbőrre, ráncokra, gödrökre, megvastagodásra, pikkelyekre, nem múló fekélyre vagy sebre.
- Mellbimbók vizsgálata: Nézd meg alaposan, látsz-e behúzódást, befordulást (kivéve, ha azzal születtél), váladékozást vagy elszíneződést.
- Tapintás álló helyzetben: Két kezeddel alulról és felülről átfogva az egyik mellet, gyengéden mozgasd át. Az ujjaidat összezárva, körkörös mozdulatokkal, kívülről befelé haladva tapintsd át először az egyik, majd a másik melledet, egészen a mellbimbóig.
- Hónalj vizsgálata: Emeld fel az egyik karodat, és tapintsd át a másik kezeddel a hónaljárkot és a melled oldalsó részét finom mozdulatokkal. Itt tapasztalható rendellenesség lehet duzzanat, csomó, kinövés, állandó fájdalom vagy hőérzet.
- Tapintás fekvő helyzetben: Az áttapintást fekvő helyzetben is érdemes elvégezni.
Figyelem: Ha az önvizsgálat során valamilyen eltérést tapasztalsz az előző vizsgálati állapothoz képest, az indokolttá teszi, hogy jelentkezz az orvosnál.
Lépésről lépésre útmutató a mell önvizsgálatához | Dr. (Ms.) Teoh Mei Shi
Orvosi vizsgálat
Amennyiben önvizsgálat során csomót talál, fontos, hogy orvoshoz forduljon. Az orvosi vizsgálat során az orvos tapintással ellenőrzi a melleket és a hónalji nyirokcsomókat, majd szükség esetén további vizsgálatokat javasol a csomó jellegének meghatározásához.
Képalkotó vizsgálatok
A képalkotó vizsgálatok segítenek pontosabban meghatározni a mellcsomók jellegét és elhelyezkedését. A leggyakrabban használt képalkotó vizsgálatok a következők:
- Ultrahang: Hanghullámok segítségével készít képeket a mell belső szerkezetéről. Különösen hasznos a ciszták és szilárd csomók megkülönböztetésében, és terhesség alatt ez a preferált módszer.
- Mammográfia: Röntgenvizsgálat, amely a mell szerkezetét részletesen mutatja meg. Mammográfiát viszont csak kivételes, indokolt esetben végeznek szoptatáskor.
- MRI: Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) részletes képeket készít a mellről, és különösen hasznos lehet, ha más képalkotó vizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt.
Biopszia
A biopszia során egy kis mintát vesznek a csomóból, amelyet laboratóriumban mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. Ez az eljárás segít meghatározni, hogy a csomó jóindulatú vagy rosszindulatú-e. Az ultrahangvezérléssel történő mintavétel különösen pontos. Előfordulhat, hogy a gyulladásból tályog alakul ki, aminek a leszívása, terápiája ultrahang vezérléssel történik. Ultrahang segítségével szívják le a feszülő, betokosodott tejcisztát, és ultrahangvezérléssel vesznek mintát a szöveti szerkezetű csomókból is, amelyek patológiai vizsgálata dönti el a további teendőket.
Laborvizsgálatok
A laborvizsgálatok kiegészítő információkat nyújthatnak a mellcsomók jellegéről. Vérvizsgálatokkal ellenőrizhetők a hormonok szintjei és egyéb indikátorok, amelyek segíthetnek a diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés meghatározásában. Amennyiben felmerül az emlődaganat gyanúja, úgy tanácsos a tumormarkerek ellenőrzése (emlő esetében CA 15-3, CA-549, MCA, áttétes emlőráknál TPS), ráadásul ezekkel később követhető is a folyamat.