Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. Az ismert terhességek körülbelül 10-20 százaléka spontán vetéléssel fejeződik be, azonban a teljes szám minden bizonnyal ennél magasabb, hiszen sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének terhességüknek.
A vetélést a terhesség elvesztéseként definiálják, amikor az a terhesség 20. hete előtt következik be, vagy ha az időpont későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. A vetélések nagy része (hetven-nyolcvan százalék) az első trimeszterben zajlik le. Ha a terhesség első tizenkét hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. Ha egy nő az első trimeszterben három vagy több terhesség egymást követő elvesztését tapasztalja, visszatérő vetélésnek nevezik.
Mi okozza a vetélést?
Az ilyenkor bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okai a magzati kromoszóma-rendellenességek. A megtermékenyítés alatt, amikor a petesejt és a spermium összeér, két kromoszómakészlet is egyesül. Ha azonban egy petesejtnek vagy spermiumnak több vagy kevesebb kromoszómája van a normálisnál, a magzatnak páratlan számú kromoszómája lehet. Ahogy a megtermékenyített petesejt magzattá fejlődik, sejtjei többször osztódnak és szaporodnak, és előfordulhatnak rendellenességek. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki, és nem a szülőktől örökölt problémák miatt. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
A fogamzás elmaradásának háttérében állhatnak még a méh veleszületett, vagy szerzett anatómiai rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek a növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. A 25-29 éves korosztályban a legalacsonyabb a vetélés aránya, de még ez is 10%. 25 évnél fiatalabb édesanyáknál, vagy ha a kismama harmincöt évnél idősebb, ez az arány 17%-ra nő, de negyven éves kor környékén már 33% és az évek előrehaladtával egyre rohamosabban nő!
Néha a vetélést a méhnyak vagy a méh problémája, PCO (policisztás ovárium szindróma), kezeletlen cukorbetegség, pajzsmirigy problémák vagy más krónikus betegségek okozzák. Ezekben az esetekben az eredeti probléma megoldása valóban csökkentheti a vetélés kockázatát. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális aktivitás, a testmozgás, feszültség vagy a fogamzásgátló tabletták hosszan tartó használata a vetélés okai lennének. Bármi legyen is a helyzet, elengedhetetlen, hogy ne hibáztassuk magunkat a vetélésért.
Hogyan kerüljük el a vetélést - VETÉLÉS, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés
A vetélés tünetei és diagnózisa
Vetélés kapcsán a legtöbb kismama erős görcsöket és erős - általában szakaszos - vérzést tapasztal, ami alapján már a legtöbb nő azonnal a baba elvesztésére gondol. A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése mögött abbamaradt vetélés is előfordulhat. A vetélés azonban történhet külső jelek nélkül is: a baba fejlődése megáll, a szívhang megszűnik és ez csak a várandósgondozás során derül ki, amikor nem találják a szívhangot. Ezt a jelenséget "csendes vetélésnek" hívják. Van azonban egy harmadik típusú vetélés is, amikor a várandósság elvesztése olyan korán történik, hogy ez semmiféle tünettel nem jár, mert az embrió egyszerűen felszívódik a petezsákból, és a várandósság tényét megállapító vizsgálatot követően nem jelenik meg a szívhang.
A terhesgondozó ultrahang teszttel erősítheti meg a vetélés tényét. Ezek a tesztek ellenőrzik a magzat szívverését vagy a sárgájazsák jelenlétét. Vérvizsgálat javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez.
A vetélés utáni teendők és kezelési lehetőségek
Amikor a klasszikus vetélésről beszélünk, nagyon fontos, hogy a méh teljesen kiürüljön és ne maradjon a méhben semmiféle szövetdarab a várandósságból, mert ezek fertőzést, fokozott vérzést és további problémákat okozhatnak. Ha inkomplett vetélésről van szó, akkor mindenképpen szükség lesz egy nőgyógyászati kisműtétre, mivel ilyenkor a méh ürege nem ürül ki teljesen, ezért a bennmaradt terhességi szövetek miatt elhúzódó, bő vérzés, fertőzés jöhet létre. Az abbamaradt vetélés befejezése is mindig műtéttel végződik, hiszen ilyenkor a terhesség elhal ugyan, de a vetélés nem indul meg.
A vetélés befejezésének módjai
A szülőknek általában ilyen esetekben két lehetőségük van:
- Műtéti befejezés: kürettel vagy leszívással. Ezek a beavatkozások általában teljes altatásban történnek (nagyon ritkán helyi érzéstelenítéssel). Előnye, hogy a folyamat gyorsan lezajlik, kevesebb és rövidebb vérzéssel jár. Kockázata, hogy az esetek négy százalékában van szükség a műtét ismétlésére, mert valamilyen szövetdarab mégiscsak a méhben maradt. A műszeresen befejezett vetélések után nagyon ritkán előfordulhat Asherman-szindróma is, mely során a méhüregében összenövések jönnek létre.
- Természetes befejezés (várakozás): Ez egy lassabb folyamat, ami több vérzéssel jár és extrém esetben vérátömlesztést is szükségessé tehet. A "természetes" vetélés kapcsán az esetek 28%-ában fordul elő, hogy látszólag lezajlott a vetélés, de mégis szükségessé válik a műtéti befejezés, mert szövetdarabkák maradtak a méhben. Fokozott vérveszteség kockázata miatt nagyon fontos, hogy tisztában legyél a tüneteivel, hogy szükség esetén haladéktalanul orvosi segítséget tudj kérni. Természetes vetélésnél valószínűleg betegszabadságot kapsz, az orvosod ágynyugalmat és antibiotikum kúrát ír fel az esetleges fertőzések megelőzése céljából.
A kutatók nem találtak számottevő különbséget a művi befejezés és a "természetes" vetélés között a fertőzések előfordulása szempontjából, és ugyanez igaz a fájdalomra is. Mivel a két befejezési mód között a végeredmény szempontjából nincs lényeges különbség, nagyon fontos, hogy a döntés során azt gondold végig, melyik megoldás segítheti jobban a gyász feldolgozását a Te konkrét esetedben és melyik növelné a biztonságérzetedet.
Kivizsgálás ismétlődő vetélések után
Egy spontán vetélést követően nincs szükség speciális kivizsgálásra. Nagy valószínűséggel véletlen esemény, ami nem fog megismétlődni. Más a helyzet, ha kettő vagy több vetélésről van szó az anamnézisben, ebben az esetben már indokolt a kivizsgálás. Bár a vetélést követően is megmaradhatnak a terhességi tünetek, a hormonszintek visszaállása nem egyik napról a másikra történik. A folyamatot befolyásolhatja a lelkiállapot is, és a terhesség elvesztésével járó teher akár még fel is erősítheti a tüneteket. Ha nem szűnnek meg, orvosi, pszichológusi segítségre is szükség lehet.
Ha a vetélés ismétlődik, komplett kivizsgálásra van szükség. A nőgyógyászati vizsgálat mellett a kezelőorvos kérhet általános laboratóriumi vizsgálatot, ellenőrizheti a hormonszinteket, megnézheti, nem áll-e valamilyen fertőzés a probléma hátterében. Szükség lehet immunológiai és genetikai vizsgálatokra, a méh anatómiai rendellenességeit kimutató vizsgálatokra, esetleges véralvadási zavarok fennállásának ellenőrzésére és a partner andrológiai vizsgálatára is. Az okok feltárása általában hosszú hónapokat vesz igénybe.
Speciális vizsgálatok ismétlődő vetélések esetén
- Vérvizsgálat: Hormonszintek, véralvadási zavarok, fertőzések ellenőrzése.
- Kromoszóma vizsgálat: A magzati kromoszóma-rendellenességek azonosítása.
- Méh problémák kimutatása:
- Ultrahang
- Méhtükrözés (hiszteroszkópia)
- Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (hiszteroszalpingográfia)
- Ultrahangos méhvizsgálat (szonohiszterográfia)
- Immunológiai kivizsgálás: Meddőségi immunológiai szakorvosi konzultáció.
- Endokrinológiai, hematológiai vagy diabetológiai kivizsgálás: Ha az alapvető laboreredmények alapján további szakorvosi vizsgálatok javasoltak.
- Andrológiai szakorvosi vizsgálat: A pár férfi tagjának vizsgálata, mivel a terhesség sikertelenségének oka nem feltétlenül a női oldalon keresendő.
A vetélés legnagyobb egészségügyi kockázata, hogy a vetélés során fertőzési kapu keletkezik. Ha egy nő korábban méhnyak-elégtelenség miatt vetélésen esett át, az orvos a következő terhességet köröltéssel kezelheti.
Mennyi időt kell várni a következő babaprojekttel?
Sokáig azt gondolták, hogy a vetélés után hagyni kell időt a méh és méhnyálkahártya regenerálódására, és ezért néhány hónapig valamilyen fogamzásgátlási módszert javasoltak. Azonban több kutatás is igazolta, hogy nem szükséges a várakozás. Egy 2015-ös tanulmány szerint a három hónapnál kevesebb várakozási idő nem növeli a vetélés vagy egyéb terhességi problémák kockázatát. Sőt, a bizonyítékok éppen ellentmondanak ennek: a következő terhesség során a vetélés kockázata akkor a legalacsonyabb, ha az a terhesség a vetélés utáni 3 hónapon belül megfogan! További kutatások azt mutatják, hogy ha a vetélés és a következő terhesség között 6 hónapnál kevesebb idő telik el, akkor nagyobb az esély az egészséges és komplikációk nélküli terhességre.
A pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Előbbi kérdésben az orvosod fog dönteni, utóbbi csakis rajtad áll. Ami fontos, hogy ne akarj azonnal és mindenáron gyorsan újra teherbe esni, hagyj időt a történtek feldolgozására, és csak akkor induljon újra a „babaprojekt”, amikor nem csak testileg, de lelkileg is meggyógyultál! Az orvosod azt fogja tanácsolni, hogy a fertőzések elkerülése érdekében várd meg, amíg eláll a vérzés, és csak utána élj szexuális életet. Valószínűleg azt is elmondja majd, hogy várj addig, amíg stabilizálódik a menstruációs ciklusod. Ennek oka az, hogy egyes nőknél időbe telik, míg a nemi hormonok egyensúlya visszatér, emiatt a menstruációs ciklus felborulhat, a normálisnál rövidebb vagy hosszabb is lehet - ez megnehezíti a következő terhesség időzítését és szükségtelen szorongást okozhat.
Ha a dolog pszichés oldalát nézzük, lehetetlen megmondani, mennyi idő után fogod úgy érezni, hogy készen állsz ismét a próbálkozásra - erről partnereddel közösen kell beszélnetek. Teljesen egyéni döntésről van szó. Mindenki más, így nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés.
Javítható-e az egészséges terhesség esélye?
A vetélést sok esetben nem tudod megelőzni, hiszen ahogy korábban írtuk, előfordulhatnak teljesen véletlenszerű elváltozások, melyeket nem lehet kontrollálni. Tény ugyanakkor, hogy számodra és kisbabád számára is nagyon fontos, hogy egészséges életmódot kövess, már a fogamzás előtt, illetve a terhesség alatt is. A legalapvetőbb lépések, melyeket megtehetsz:
- terhesvitamin és/vagy folát szedése (ideális esetben néhány hónappal a fogamzás előtt kezdve)
- egészséges testsúly fenntartása
- koffeinbevitel csökkentése
- alkohol, dohányzás, gyógyszerek és illegális drogok kerülése
- stressz csökkentése
Annak ellenére, hogy a vetélések okát az esetek legnagyobb részében homály fedi, többszöri vetélés után vagy meddőségi kezeléssel létrejött várandósság során gyakori, hogy az orvos az első trimeszterre pihenést, ágynyugalmat és progeszteron tartalmú hüvelyi vagy szájon át szedendő gyógyszert ír fel. Egy 2005-ben publikált összegző kutatásban azonban azt találták, hogy a pihenésnek és az ágynyugalomnak semmi, de semmi hatása nincs a vetélés gyakorisága szempontjából - hatalmas hátránya viszont, hogy ezzel a felelősség átkerül az anya vállára! A progeszteron tartalmú gyógyszeres kezelés eredménye sem volt egyértelmű, a kutatók úgy fogalmaztak, hogy a korai progeszteron kiegészítés "csökkentheti" a vetélés esélyét, de áttörést ez sem hoz.
A vetélés pszichés feldolgozása
A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmukba. Bár nincs általános, mindenki számára működő recept, ami segít leküzdeni az ilyenkor érzett fájdalmat, de annyi biztos: semmiképp nem szabad elfojtanod a helyzettel járó érzéseidet. A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók, így kimutatni sem szégyen őket, sokkal inkább bátorság. Engedd, hogy barátaid és családtagjaid is segítsenek megbirkózni a veszteséggel. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, akkor vedd igénybe tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatását!
A vetélés veszteség, így gyászfolyamat követi. Amikor először szembesülünk avval, hogy a baba elköszönt, általában az első érzés a döbbenet. Az első sokk után azonban elkezdünk átmenni tagadásba. A gyászfolyamat következő lépcsője általában a düh, majd az okok keresése követi: bújjuk az internetet, elemezzük az életmódunkat és leginkább vádoljuk magunkat. Az okok keresése után a gyászfolyamat gyakori következő lépcsője, hogy szinte mániákus módon próbáljuk megváltoztatni a szokásainkat és az életünket. Akár megvolt ez az életmód változtatós stáció, akár nem, a következő - és leghosszabb ideig tartó - lépcső a szomorúság és a depresszió időszaka. A legfontosabb azonban nem megállni ezen a lépcsőn a gyász folyamatában! El kell jutnunk - szükség esetén segítséggel - a következő lépcsőre, ami az elfogadás. Amikor megbékélünk a veszteség tényével, amikor elfogadjuk, hogy a veszteség az életünk részévé válik de már nem irányítja azt. Éppen emiatt a környezet, a család és az ismerősök hozzáállása szempontjából a legfontosabb (lenne), hogy erre az utolsó lépcsőre segítse át a veszteségen átesett szülőket!
A vetélésről valószínűleg nehéz beszélni még a családtagokkal, sőt talán még a férjeddel is. Természetesen a férjed is gyászol, csak valószínűleg ő más ritmusban megy át a gyászfolyamaton. Emiatt még az is lehet, hogy ideig-óráig magányosnak érzed magad, az érzed, hogy a vetélés csak a te problémád és csak a te szomorúságod. Mivel mindenki egy kicsit más, máshogy kell ezen az úton végigmennünk: van akinek az elcsendesedés, az egyedüllét segít és van, akinek ki kell beszélnie magából az érzelmeket.
Emlékezz, vihar után mindig eljön a szivárvány! Pontosan ezért szokták a vetélés(ek) után született kisbabákat szivárvány babának (rainbow baby) nevezni: ez esetben a vihar a veszteséged szimbolizálja, a szivárvány pedig a felhők elvonulása után megjelenő, sötétségből előbukkanó csodás dolgot, vagyis az új életet, a kisbabát.
Ha vetélés után most ismét babát vársz, teljesen normális, hogy aggódsz. Valószínűleg sokkal jobban aggódsz, mint egy olyan édesanya, akinek nem volt vetélés előzménye és valószínűleg máshogy állsz hozzá a várandósságodhoz. Az is valószínű, hogy kavarognak benned az érzelmek is! Teljesen természetes, hogy az örömödbe üröm vegyül a szivárványbabáddal kapcsolatban! Valószínűleg vagy az aggódás miatt nem tudsz most önfeledten örülni a várandóságnak, vagy pedig éppen azért érzel lelkiismeret-furdalást, mert örülsz a terhességnek és szinte vádolod magad, hogy elfelejted az "előző babát". Hidd el, teljesen normális, hogy így kavarognak az érzelmeid, de a legfontosabb, hogy minél kevésbé aggódj! Fogadd el az érzelmeidet, de próbálj kikapcsolódni és próbáld pozitív gondolatokkal táplálni az elmédet.