Ez a tájékoztató azokról az anyagi támogatásokról szól, amelyek a gyermeket nevelőknek járnak. Ide tartozik a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET). Fontos tudni, hogy ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után vehetők igénybe, és az összegük általában csökken a gyermek növekedésével.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A CSED alapvetően a szülési szabadság alatt jár, mely az anya esetében 24 hét. Ebből két hetet kötelező igénybe venni, a fennmaradó 22 hétről az anya szabadon dönthet. A munkáltatónak legfeljebb négy hetet kell kiadnia a szülési szabadságból a szülés várható időpontja előtt, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg.
Kinek jár a CSED?
A CSED nem csak a biológiai anyának jár, hanem annak is, aki a szülő nő halála vagy egészségi állapota miatt gondozza a gyereket (pl. örökbefogadó szülő). Koraszülött gyerekek esetén a CSED tovább is járhat, ha a kisbaba később hagyhatja el a kórházat. Ilyenkor a fel nem használt szülési szabadság napjait a szülést követő egy év elteltéig lehet igénybe venni. Ha a gyermek a születést követően meghal, a CSED az ezt követő 15. napig jár.
Ha nem hagyományos munkahelyen dolgozol, hanem például egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy megbízási jogviszonyban álló személy vagy, akkor is jogosult vagy a CSED-re, és a szülési szabadságot is ugyanúgy kell számolni. A Kúria 2024-ben kimondta, hogy az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén is jár a CSED.
A CSED összege
A csecsemőgondozási díj az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetet veszik alapul, amennyiben a biztosítási idő folyamatos volt. Fontos, hogy kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, vagyis a bevallott jövedelmet, amely a társadalombiztosítási járulékalapot képezi.
Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelmed, vagy a biztosítási jogviszonyod a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor más szabályok vonatkoznak a számításra.
A CSED igénylése
A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheted, de ezt előre jelezned kell a munkahelyeden. Ha minden szükséges iratot benyújtasz, a kérelmet nyolc napon belül el kell bírálni. Hiányos beadás esetén a határidő 60 napra nő. A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyet az Államkincstár oldalán találsz. Külön nyilatkozat van az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. A kitöltött kérelmet a munkáltatónak kell benyújtani.
Ha a szülés előtti időszaktól igényled a CSED-et, csatolnod kell a terhesállományba vételt az orvosodtól, amelyen szerepel a szülés várható időpontja. Ha nem vettek terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolni. Ha a szülés utántól igényled a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozol, a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldened a munkáltatódnak a kérelemhez csatolva. Társadalombiztosítási kifizetőhely az a munkahely, ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma.
Mikor nem jár a CSED?
Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED. Például, ha kiskorú vagy még, vagy ha nagykorúként továbbtanulsz, valószínűleg nem lehetsz jogosult CSED-re, mert ez az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik, melyek biztosítási jogviszonyhoz kötöttek és a kieső jövedelmet pótolják.
A CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
Gyermekgondozási díj (GYED)
GYED-et a szülési szabadság lejárta után igényelhetsz, amikor már nem jár a CSED, de továbbra is szeretnél otthon maradni a gyerekeddel, vagy visszamentél dolgozni. GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet.
Speciális GYED típusok
- Diplomás GYED: Ez olyankor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyereked, és az általános GYED szabályok alapján nem kaphatnál támogatást. Fontos, hogy nem kaphatsz diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozol. Ezt azért van, mert a diplomás GYED-et pont azért kapja a szülő, mert nem dolgozott, hanem tanult korábban.
- Nevelőszülői GYED: A nevelőszülő kaphatja nevelőszülői tevékenysége alatt, ha megfelel a GYED alapfeltételeinek. Ha a nevelőszülőség mellett mást is dolgoztál a gyerek születését követő 169. napig, akkor erre az időszakra nem jár nevelőszülői GYED.
- Nagyszülői GYED: Ez arra szolgál, hogy ha a szülők dolgozni szeretnének, de a gyereket nem tudják bölcsödébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is. Nagyszülői GYED-et az kaphat, akinek a vér szerinti vagy örökbefogadott gyereke, esetleg gyerekének házastársa (tehát a nagyszülő veje, menye) jogosult lenne egyébként szülői GYED-re. Emellett nemcsak a saját, hanem a házastársa unokái után is igénybe veheti valaki a nagyszülői GYED-et.
A GYED időtartama
A gyermekgondozási díj alapvetően legkorábban a csecsemőgondozási díj (168 nap) lejártát követő naptól a gyerek kétéves koráig jár. Akkor is megszűnik a GYED, ha a gyereked meghal.
A GYED összege
A GYED a jövedelmed napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke, ami nem lehet több, mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez 2024-ben 373 520 Ft. Ha ennél több lenne a saját kereseted 70 százaléka, akkor is az előbbi számítás alapján járó összeget fogod kapni.
Igen, a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod.
A GYED igénylése
A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor leadhatod az igényedet, amikor a CSED-et igényled. Ez megkönnyíti az ügyintézést. A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanúgy, mint a CSED esetében. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán találsz.
Ha vér szerinti apaként vagy az igényléskor nem biztosított nőként (pl. mert már megszűnt hallgatói jogviszonyod) igényled a GYED-et, akkor a lakóhelyed szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatod be. A nevelőszülői és nagyszülői GYED iránti kérelmet az ezekre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
Ha jogosult voltál CSED-re és/vagy GYED-re, akkor ezek megszűnése után jár a GYES. Egymás mellett ugyanis nem vehetők igénybe ezek az ellátások egyazon gyerek után. A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelheted, ha nem voltál jogosult sem CSED-re, sem GYED-re. A GYES-t a gyerekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.
Kinek jár a GYES?
Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a két szülő közül az egyik jogosult a saját háztartásban nevelt gyereke után. A kiskorú szülőkre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenkor vagy a kiskorú szülő, vagy a gyereke mellé kirendelt gyám kaphatja a GYES-t. Azonban ha a kiskorú szülő gyerekének kirendeltek egy gyámot (például a nagyszülőt vagy más rokont), mert a hatóság úgy látja, hogy a szülő segítségre szorul a nevelésben, akkor vagy a szülő, vagy a gyám fogja kapni a GYES-t. A gyám kérheti a GYES-t, ha az ő háztartásában él a kiskorú szülő és annak a gyereke.
Az örökbefogadó szülő a gyerek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyerek elmúlt már 3 vagy 10 éves. A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja.
A GYES időtartama
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10. életévének betöltéséig jár.
A GYES összege
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével, mely régen nyugdíjminimumnak volt ismert. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
A GYES igénylése
Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et, akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt.
Családi ellátások külföldi költözés esetén
Felmerülhet a kérdés, hogy megszűnik-e a CSED, GYES vagy GYED folyósítása, ha ezek valamelyike alatt egy ázsiai országba (pl. Japánba) költözöl. A határozatban megállapított csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj addig folyósítható nem Európai uniós vagy EGT tagállamba történő költözés során, ameddig a magyarországi biztosítotti jogviszony fennáll (és annak kifizetését magyar bankszámlaszámra kéri). Amennyiben a házastársad/élettársad (vagy saját) jogán biztosítottá válsz, a gyermekgondozási díj az EGT tagállamokon belül más elbírálás alá esik.
A 2013. évi CLII. törvény a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény 5. cikke azonban nem említ korlátozást az ellátások kifizetése esetén. A gyermekgondozást segítő ellátást az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról szabályozza. A törvény 35.§-a vonatkozik erre.
Nemzetközi összehasonlítás és a munkaerőhiány
A gyermekek, a családok és a társadalmak szempontjából is fontos kérdés, hogy a szülő(k) gyermekük születését követően milyen feltételek mellett maradhat(nak) otthon nevelni gyermeküket és mikor térnek vissza a munkaerőpiacra. Európa és Magyarország idősödő társadalmainak szempontjából a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a kisgyermekek mellől visszatérő szülő(k) segítése.
A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulással párhuzamosan a munkaerőhiány is újból felütötte a fejét Európában és Magyarországon egyaránt, melyre az idősödő társadalom egyébként is folyamatosan ráerősít. A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kisgyermeket nevelő, munkába visszatérni szándékozó szülő(k) támogatása munkáltatói és nemzetgazdasági szinten is fontos feladat.
Az Európai Unió egészét vizsgálva 2002-ben a medián életkor 38,7 év, 2012-ben már 41,9 év, míg 2022-ben 44,4 év volt. Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának fele 44,4 évnél idősebb, míg a másik fele fiatalabb volt 2022-ben, míg 2002-ben a „középső érték” még csak 38,7 év volt. Amikor egy társadalom idősödik, alacsonyabb a születések száma, így egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra a korábbi évekhez képest, akik pedig egyre kevésbé tudják pótolni a munkában a nyugdíjba menőket.
Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák száma 2,2%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti években. Ezáltal több munkavállalóra van szükség hasonló mennyiségű munka elvégzésére. A munkaerőhiány kezelésének egyik módja a munkaerőpiac peremén lévő potenciális munkaerő mobilizálása, bevonása a munka világába.
Szülési és szülői szabadságok globálisan
Egy gyermek születését követő első hetek és hónapok kulcsfontosságúak az újszülött és szülei szempontjából, mely időszakot az államok és a munkáltatók szabadságok kiadásával segíthetik. A szülési szabadság a szülés körüli (vagy egyes országokban az örökbefogadás) időszakra járó, munkahelyvédelemmel egybekötött juttatás az anya részére.
2022-ben Bulgáriában (59 hét) és Görögországban (43 hét) volt a leghosszabb a nőknek járó szülési szabadság, míg az USA-ban magánfeladatnak tekinthetik a gyermekgondozást, mivel nem jár fizetett szülési szabadság. Magyarországon 24 hét a szabadság, ezzel a rangsor első negyedében vagyunk.
Magyarországon a szülési szabadságot (CSED), vagyis 24 hét 100%-os juttatást követően gyermekgondozási szabadság jár (GYED) a gyermek 2 éves koráig a szülő jövedelmének 70%-áig, majd gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) igényelhetnek a gyermek 3. életévének betöltéséig. Magyarországon az anyáknak összesen 160 hét szabadság jár a gyermekük születése okán, mellyel az OECD-rangsor legelején állunk.
Apák szabadsága
A gyermek születését követően az apáknak is jár szabadság Magyarországon, illetve több országban is a világon, bár ezt nemzetközi egyezmény nem írja elő. Időtartama a nőknek járó szülési szabadságnál általában sokkal rövidebb, viszont teljes fizetést kapnak alatta a legtöbb esetben. A legnagyobb akadályt a szabadság igénybevétele jelenti, mivel a dolgozó apák jellemzően szakmai és kulturális akadályokba ütköznek, amelyek megakadályozzák őket a szabadság igénybevételében. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 OECD-országban az igénybevétel átlagosan 57%-os.
Izrael, Új-Zéland és az Egyesült Államok egyáltalán nem biztosít fizetett apa-specifikus szabadságot, 16 OECD által vizsgált ország pedig legfeljebb két hetet. A skála másik végén tizenkét OECD-ország három hónap (13 hét) vagy annál több fizetett szabadságot tart fenn kizárólag az apák számára. A két kelet-ázsiai OECD-ország - Japán és Korea - biztosítja a leghosszabb, 12 hónapos (52 és 54 hetes) részben fizetett apa-specifikus szabadságot az OECD-országok közül. Magyarországon az apaszabadság időtartama 2023-tól 10 munkanap.
Szülői szabadság és gyermekgondozási szabadság
A szülői szabadság a legtöbb ország esetében kiegészíti a szülési és apasági szabadságot, és gyakran - de nem minden országban - a szülési szabadságot követi. Maga a szülői szabadságra való jogosultság gyakran egyéni (azaz minden szülőnek megvan a saját jogosultsága), de a szülői szabadság ideje alatt az állami jövedelemtámogatásra való jogosultság gyakran családi alapú, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak az egyik szülő igényelhet jövedelemtámogatást. Magyarországon az ún. gyermekgondozási szabadság 3 éves korig jár.
A gyermekgondozási vagy gyermeknevelési szabadságok szintén munkaviszonnyal védett szabadságok, amelyek gyakran a szülői szabadságot követik. E típusú szabadságok általában lehetővé teszik, hogy legalább az egyik szülő otthon maradjon a gyermek két-három éves koráig. Az otthoni ápolási szabadságok kevésbé elterjedtek, és csak az OECD-országok kisebb részében találhatóak meg. Gyakran fizetés nélküliek is. Magyarországon a gyermekgondozást segítő ellátás, vagyis a GYES a gyermek 3. életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási díj lejártát követően. A GYES havi összege 28 500 forint, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
Az OECD adatai együtt jelenítik meg a nőknek járó szülői szabadságokat és a gyermekgondozási típusú szabadságokat. Időtartamukat tekintve a magyar anyáknak járó 136 hét szülői és gyermekgondozási szabadság az élmezőnyben, a finn 143,5 hét után következik.
A juttatások mértéke
Ami az anyáknak járó juttatásokat illeti a szülői és gyermekgondozási szabadságuk alatt, jelentős a szórás az országok között. 17 országban, köztük Magyarországon is, a szülési szabadság ideje alatt teljes fizetést kapnak a nők, azonban csak három országban - Chilében, Észtországban és Szlovéniában - kapnak ezt követően is teljes bért. Ugyanakkor ebben a három országban jóval rövidebb (12-68 hét) a szülői és gyermekgondozási szabadság ideje, mint hazánkban (136 hét). Továbbá több országban nem is jár szülői vagy gyermekgondozási szabadság az anyáknak.
Összességében az látható, hogy a legtöbb OECD által vizsgált ország közvetlenül a gyermek születése után rövidebb időre szóló, de jelentős összegű fizetett szabadságot biztosít a nőknek. Ezt követően viszont vagy hosszabb ideig tartó, részben fizetett szabadság jár az anyáknak gyermekgondozásra, vagy rövidebb időtartamú, de magasabb arányban fizetett távollét.
A szabadság hossza tehát nem minden esetben mutat teljes képet az adott ország „szabadság-politikáját” illetően, mivel nagyon eltérő mértékben fizethetnek juttatást a szabadság ideje alatt az egyes országok az anyáknak (és az apáknak). Ezért a teljes fizetésnek megfelelő, szabadságon töltött hetek összege mutatja meg leginkább a jogosultság nagyvonalúságát (szabadság hetei szorozva a kifizetési rátával). Például, ha egy nő 10 hét szabadságra jogosult a szokásos fizetésének 50%-áért, akkor a teljes fizetéssel egyenértékű szabadsága 5 hét. Ilyen módon számolva a legbőkezűbb szabadságot Románia (92 hét), Észtország (82 hét) és Magyarország (közel 80 hét) kínálja a nőknek.
