A gyermek világrajövetele felejthetetlen pillanat a szülők életében. A kismamák számára viszont a vajúdás időszaka és maga a szülés nem éppen a legkellemesebb élmény. A modern időkben az anyaságba megérkezés útján nem kell egyedül járnia a kismamának. Számos anyákat támogató szakma létezik, művelői a várandósság, szülés, majd a baba körüli teendőkben is az anya segítségére vannak. A szülés eredetileg családi esemény volt. A nőknek mindig is szüksége volt fizikai és lelki támaszra, bátorításra, együttérzésre. Az idősebb nőrokonok, barátnők és a bába segített leggyakrabban. Mindig a közelben volt valaki, a szülő nőt nem hagyták magára.
Amint a szülés a kórház falai közé került, az anyának alkalmazkodnia kellett az intézményhez. A családja helyett idegen szakemberek közé került, de ők sem tudtak mindig személyes figyelmet fordítani az anyára, hiszen egyszerre több feladatot is elláttak. A nagy kórházakban ma is nagyon nehezen oldható meg, hogy a szülésznő vagy az orvos az egész folyamat alatt támogassa az anyát. Ma is előfordul sok kórházban, hogy egy szülésznő lát el több vajúdót, és az orvos csak a kitolási szakasz végére érkezik meg. Kutatások bizonyítják, hogy egy olyan személy, akiben az anya bízik, pusztán a jelenlétével is csökkenti a szülési komplikációkat.
A szülő nőt megilleti az a jog, hogy egy kísérő vele legyen. De ki lehet a legjobb támasz a szülés során? Nem feltétlenül az apa az, aki a legjobban tud segíteni. Van, aki női körben érzi biztonságban magát. Más képtelen magát elengedni, mindig „viselkedni” szeretne a párja előtt, és ez hátráltatja a szülést. Van olyan család, ahol az apa nem érzi magát alkalmasnak arra, hogy jelen legyen. Ezzel nincs semmi baj. Segíthet az anya édesanyja, vagy más rokona is, vagy egy közeli barátnő. Az a lényeg, hogy a segítők és az anya között ne legyen semmiféle feszültség, az anya ne akarjon a jelenlévők igényeinek megfelelni. A segítők pedig ne legyenek berezelve. Érezzék, hogy fantasztikus esemény előtt állnak, de közben tudják, hogy a szülés hétköznapi dolog, az anya és a kisbaba alkalmas rá.
Az apás szülés
A várandósság végéhez közeledve egyre többször merülnek fel a szülés körüli kérdések a leendő szülőkben, például hogy jelen legyen-e az édesapa a szülőszobában a vajúdás és szülés során. Napjainkban egyre népszerűbb az apás szülés Magyarországon is, az édesapa jelenléte számos előnnyel járhat a vajúdás, szülés alatt. A jól felkészült édesapa jelentős támasza lehet a vajúdó édesanyának, a szülésélmény közös megtapasztalása pedig megerősítheti a köteléket a szülők között.
Az apás szülés előnyei
A kismamák jelentős részének biztonságérzetet ad a vajúdás nehéz óráiban és a szülés folyamata során az édesapa jelenléte. A legtöbb esetben az édesapa ismeri legjobban az édesanyát, ezért fontos lelki támogatója lehet a gyermek megszületésekor. A szülés élményének közös átélése segíthet a családi kötelékeket is szorosabbá tenni, a köldökzsinór átvágása pedig nagy élmény lehet az édesapa számára is. Amennyiben az édesanya és az újszülött állapota lehetővé teszi, ma már sok intézményben lehetővé teszik az „aranyórát”, melyet jelenléte esetén az édesapa is átélhet az édesanyával és a babával közösen.
Az apák szemszögéből a szülésen való részvételnek általában nagy jelentősége van. Sok férfi nehezen tud kapcsolódni a születendő gyermekéhez a 9 hónap alatt, hiszen érthető okokból az új élet nem az ő testében fejlődik. Ezzel szemben a szülés egy sokkal egyértelműbb történés, ahol neki is konkrét feladatai vannak (pl. az anya masszírozása, etetése, köldökzsinór elvágása, kommunikálás a személyzettel, dokumentálás stb.). Azáltal, hogy az apa maga is részt vesz a szülés folyamatában és hasznos feladatokat lát el - nem pedig csak toporog a folyosón a kezét tördelve, mint régen - valójában sokkal inkább részese lehet a folyamatnak, megértheti az anya nehézségeit is, és egy életre szóló élményt élhet meg azáltal, hogy látja világra jönni a gyermekét.
Az apás szülés hátrányai
Fontos azonban szem előtt tartani azt is, hogy az apás szülés akkor lehet sikeres, ha a leendő szülők közösen hozzák meg a döntést az apa bevonásáról. Kiemelendő, hogy sem az apa-gyermek kapcsolat, sem a párkapcsolat nem szenved hátrányt attól, ha az édesapa nincs jelen a gyermek megszületésekor.
Az apás szülést sem az apára, sem az anyára nem szabad rákényszeríteni. Fontos, hogy a szülők ne a külső nyomás hatására döntsenek mellette. Az édesapa jelenléte, támogatása ugyan erőt adhat az édesanyának, de jelenléte zavaró tényező is lehet a vajúdás során. Éppen ezért a leendő szülőknek közösen kell eldönteniük, hogy a szülőszobában harmonikusan együtt tudnak-e működni, tudja-e az édesapa támogatni az anyát, és hogy az anya igényli-e az apa jelenlétét.
A szülés fájdalmas és megterhelő folyamat, amelyben az apa nem tud segíteni, az édesanya fájdalmát nem tudja enyhíteni. Ezt a tétlen szemlélést sokan élhetik meg rosszul, így érthető, ha az édesapa nem akar jelen lenni a szüléskor. Ilyen esetben nem szabad az apára erőltetni a döntést, mivel az édesanyának sem nyújthat elegendő támaszt. Köztes megoldás lehet azonban, ha az édesapa csak a szülés elején van jelen, de nem tartózkodik a szülőszobában az utolsó szakaszokban. Érdemes lehet megfontolni azt is, hogy a vajúdó édesanya mellett valaki más (pl. testvér, édesanya, barátnő stb.) legyen jelen a szülésnél, amennyiben nem szeretne egyedül lenni.
Michel Odent, francia szülész-nőgyógyász szerint az apa jelenléte csak meghosszabbítja a szülés folyamatát és akadályozza a szakszemélyzet munkáját. Az apa egészen más fényben látja női partnerét és ez akaratlanul is nyomot hagyhat benne. A szülés kizárólag a nőkre tartozik és így volt ez a múltban is, amikor a nők még odahaza szültek. A férfi ugyan a házban volt, de általában segédmunkákat végzett, azaz vizet melegített, tiszta lepedőket készített elő vagy a többi gyermekről gondoskodott - sosem volt közvetlenül a szülésnél. Ez a trend a hetvenes évektől van terjedőben és a nyugati országokból jutott el hozzánk is. Ennek oka az is lehet, hogy a szülés az otthonokból a kórházakba került át és egyúttal csökkent a többgenerációs családok száma, így sok esetben az apa marad a kismama egyetlen támasza.
Apás szülés: ezeket érdemes tudnotok! | Babamánia
Felkészülés az apás szülésre
Amennyiben a leendő szülők az apás szülés mellett döntenek, hasznos lehet, ha az édesapa már a várandósgondozás során is elkíséri a kismamát a különböző orvosi vizsgálatokra, hogy megismerje azt a folyamatot, melynek vége a szülőszobán játszódik majd le. Az ultrahangvizsgálatok alkalmával hallhatják a magzat szívdobbanásait, láthatják, nyomon követhetik gyermekük fejlődését. Továbbá az édesanya számára már a vizsgálatok során is lelki támaszt nyújthat az apa, a közösen megélt élmények tovább erősíthetik a szülők közötti köteléket. A gondozó szülészorvossal a várandósgondozás során kialakuló, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat is elősegíti a szülésélményt és a szülés „sikerét”.
Fontos, hogy az édesapa is felkészüljön lelkileg a szülés menetére (a szülés szakaszaira, a vajúdás alatt javasolt testhelyzetekre, a vajúdást elősegítő egyéb technikákra, segédeszközökre, a nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási technikákra stb.), hogy a lehető legstabilabb támasza lehessen az édesanyának a szülés során. A vajúdás olykor hosszú órákig is elnyúlhat, így apás szülés esetén javasolt szüneteket tartania az édesapának, hogy egy kis pihenőt követően újból megfelelő támogatást tudjon nyújtani az édesanyának. Egyes kórházakban ilyenkor lehetőség van arra, hogy amíg az édesapa távol van, a vajúdó nőt egy másik, hozzá közelálló személy segítse. Érdemes lehet nemcsak az anyukának, de az apukának is összeállítania egy kórházi táskát, amelybe összekészít magának ételt és innivalót, olvasnivalót, törülközőt a szülés idejére.
Hogyan támogathatja az édesapa a kismamát?
Apás szülésnél az édesapának elsősorban arra kell figyelnie, hogy megtalálja, miként tud a legjobban segíteni társának. A szüléssel járó erős fájdalmakon az apa nem tud enyhíteni, azonban jelentős lelki támogatást tud nyújtani jelenlétével a vajúdó édesanyának. Kedves, támogató szavakkal, masszírozással vagy csupán azzal, hogy a kezét fogja, homlokát törölgeti, vagy inni ad neki, sok erőt adhat. Mindezek mellett talán a legfontosabb, hogy türelmes és empatikus támasza legyen párjának, és hogy a segítség, amit nyújtani tud, a kismama aktuális igényeihez igazodjon.
Az édesapa támogató szerepe nem ér véget az újszülött megszületésével, a baba megérkezését követően is fontos szerepe van a kifáradt, újszülöttjétől eufóriában úszó, újdonsült édesanya támogatásában. A szülést követően számtalan tanácsot kapnak a friss szülők az orvosoktól, gyermekorvosoktól, szülésznőktől és ápolóktól. Ilyenkor különösen fontos, hogy az édesapa is figyelmesen végighallgassa, akár le is jegyzetelje a tanácsokat: Milyen gyakran és mennyit kell ennie az újszülöttnek? Mire kell figyelni a legelső napokban? Miben kell segíteni az első órákban, napokban az édesanyának? Mik a posztpartum depresszió első tünetei?
Szakemberek a szülés körül
A fogalmakban néha nehéz eligazodni, ezért érdemes tisztázni, hogy „ki mire való”. Ami mindhárom segítőre igaz, hogy várandósság és szülés körül segédkeznek, de eltérő kompetenciákkal bírnak.
Védőnő
A védőnő hivatalból, kötelezően figyelemmel kíséri a várandós, majd kisbabás anyát. A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menni a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magával kell vinnie a kismamának. A védőnő alapvetően nem választható szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járni. Ha a védőnővel nem tud együttműködni a kismama, kérheti a kormányhivatalt, hogy jelöljön ki másik védőnőt számára.
A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés. A védőnő köteles felajánlani, hogy a kórházból való hazaérkezést követően 48 órán belül, majd az első hat hétben legalább hetente családlátogatást tesz, és segít a gyermekágyas időszakban.
Szülész-nőgyógyász és szülésznő
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti. A várandósgondozás alatt feladatai ugyanazok, mint a szülész-nőgyógyász szakorvosé, elvégezheti ugyanazokat a vizsgálatokat is (pl. CTG).
A szülésznő szakmai szemmel felügyeli a folyamatokat, vizsgálatokat végez, regisztrálja a történéseket. Ha a szülés a munkaidejében zajlik, akkor lehet, hogy több kismamára is figyelnie kell, így nem tud végig kizárólagos és személyre szabott segítséget nyújtani. A kórházban felveszi a várandós anya adatait, előkészíti, figyeli a magzati szívhangot. Vajúdás közben az orvossal felváltva vizsgálja a tágulás előrehaladását. Már a szülés alatt bejön a szülőszobába, ő veszi át az újszülöttet, leméri és felöltözteti. Ezután jellemzően hagyják az anyát és a csöppséget egy ideig ismerkedni egymással. Miközben az anyát leviszik a gyermekágyas részlegre, az újszülöttet a csecsemős részlegre viszik, ahol megtörténnek az első vizsgálatok, majd a kicsi első fürdetése.
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt vennie a kismamának, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Ha a terhesség alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást. A kórházban dolgozó szülésznők azonban általában nem vállalnak várandósgondozást.
Bába
A bába szó ősi eredetű, évszázadok óta használták a magyar nyelvben, első említése Könyves Kálmán király egy 1111-ben kelt okleveléből származik. Képzettségük szerint a bábákat három csoportba sorolták: az okleveles bábák voltak a legkevesebben, képzettségüket bécsi és prágai egyetemeken szerezték, a cédulás bábák afféle másodrendű bábák voltak, 1-10 napos gyakorlatot végeztek megyei bábáknál, a paraszt- vagy kontárbábák olyan tapasztalt asszonyok voltak, akik formális képzés nélkül, a népi tudásra és tapasztalatra támaszkodva segédkeztek szülések körül.
Az 1950-es évektől a szülések bekerültek kórházi környezetbe, az önálló bábaság intézménye az évtized végére megszűnt, az intézményekbe terelt bábák gyakorlatilag szülésznőként dolgoztak tovább. Manapság a bábákat összekötik az otthonszülés fogalmával: a törvényi szabályozás szerint legalább két szakembernek kell jelen lennie: egy szülész-nőgyógyász szakorvosnak vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznőnek (bábának), valamint egy második szülésznőnek vagy más, megfelelő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakembernek.
A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők. Ugyanolyan egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, mint a szülésznők, de általában otthonszüléseket kísérnek. Végigkísérik a várandósságot, elvégzik a szükséges vizsgálatokat és a szülést is végigkísérik a nő otthonában, vagy a választott helyszínen. Mivel a bábák magánpraxisban dolgoznak, a szolgáltatásaikért fizetnie kell a családnak.
Dúla
A dúla egy laikus anyatárs, asszonytársi segítő, aki végig jelen van a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak alatt. Nincs egészségügyi szakképesítése, így nem végez vizsgálatokat, nem szól bele az orvosi kérdésekbe. Nem dönthet az anya helyett, hanem jelen van, és figyelemmel kíséri az vele való történéseket, lelket önt belé, együttérez és támogat.
A dúla a puszta jelenlétével, valamint az informatív, érzelmi és fizikai támasznyújtásával támogatja a várandósságot, vajúdást és a szülést. Többféle természetes eljárást ismerve javaslatot tehet bizonyos testi és lelki állapotok, helyzetek megkönnyítésére, javítására. Tapasztalatával, nyugalmával kísérheti a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak pozitív élményként való megélését. Segíthet átlendülni bizonyos holtpontokon. A dúla közvetíthet az anya és a szaksegítők, ill. az anya és a családtagok között, ha nézeteltérés vagy információhiány áll fenn. Ezen kívül felhívhatja az anya figyelmét arra, ha valami nem a megszokott szerint zajlik, vagy épp megnyugtathatja, ha az anya aggódik valami miatt.
A dúla kiegészíti azt a támogatást, amit az apa nyújthat a vajúdás és a szülés alatt. Saját szülési tapasztalataiból adódóan jelenléte megnyugtató lehet különösen az első gyermekük születését váró apák számára, akik ezáltal sokkal felszabadultabban tudják párjukat segíteni. A dúla az anya mellett a partner érzelmi támogatására is képes, hiszen nyugalmával erősítheti, bátoríthatja a párjáért aggódó apát, figyelhet az ő érzéseire és igényeire. A dúla és az apa közösen is segíthetnek, így hatékonyabbak lehetnek, és az apa is aktívabban részt tud venni a szülés körüli segítségnyújtás folyamatában.
A dúla nem egészségügyi dolgozó, de nagyon is otthon van a szülés témakörében. Nem avatkozik be, nem hoz döntéseket, de érti a folyamatot, és értően segíti az anyát - hol néhány szóval, hogy masszázzsal, hol borogatással. A dúla és a szülésznő szerepe nem zárja ki egymást, mert más a szerepe a szülésznőnek, és más a dúlának. A szülésznő szakmai szemmel felügyeli a folyamatokat, vizsgálatokat végez, regisztrálja a történéseket. A dúla szerepe az anya és partnere folyamatos érzelmi, fizikai és informatív támogatása, megszakítás nélkül a szülő nő mellett van. A szülésznő és a dúla egymás munkáját kiegészítve segíti a szülés folyamatát. Fontos az összhang kettőjük között.
Mikor érdemes dúlát felkérni?
Bármikor, amikor a kismama úgy érzi szüksége van rá, ideális esetben minél előbb, a várandósság korai időszakában. Minél több idő és lehetőség van a találkozásokra, annál jobban megismerik egymást, annál könnyebb lesz az egymásra hangolódás, és amikor eljön a szülés ideje, már nem idegenek egymás számára, pontosan tudják, mire számíthatnak.
Általában 2-3 alkalommal érdemes találkozni szülés előtt. Ilyenkor beszélgetnek arról, hogy az anyának, apának milyen elképzelései, vágyai, félelmei vannak a vajúdással, szüléssel, szoptatással kapcsolatban. Megbeszélik, milyen elvárásaik vannak a dúlával szemben, és milyen módon tudja a dúla leghatékonyabban támogatni a vajúdást és a szülést. A kórházból való távozás után is meglátogatja a családot legalább egyszer, átbeszélik a szülésélményt, és ha szükséges, segít a szoptatás kezdeti nehézségeiben.
Apás szülés: ezeket érdemes tudnotok! | Babamánia
A dúla szolgáltatása sokféle lehet időigényében és intenzitásában is, mivel a családoknak is eltérő igényeik vannak. Van aki csak egy-két beszélgetésre kér dúlát, van, akinek a dúla végigkíséri a várandóságát, szülését, és még a gyermekágyban is segít. A dúlák is különbözőképpen állnak a kérdéshez. Van, aki ritkábban, és van, aki gyakrabban kísér szüléseket. Ezért nincs meghatározott díja, ez a dúla és a család egyedi megállapodásán múlik. Érdemes a kapcsolat elején tisztázni ezt a kérdést, mint ahogyan azt is, hogy mire kérjük fel konkrétan.
A dúlai kísérés nemcsak a várandósság és a szülés alatt, hanem szülés után is néhány napig (amíg a kismama benn van a kórházban, vagy otthon még pár napig) igényelhető. A dúla segítsége császármetszés esetén is nagyon hasznos lehet, mivel az anya ebben az esetben még több segítségre szorul ahhoz, hogy a szoptatás jól menjen, és az első bőrkontaktus megvalósulhasson a babával.
A dúlák segíthetnek a szoptatásban, mivel sokan rendelkeznek pozitív szoptatási élménnyel, és közülük sokan elvégezték a Szoptatásért Magyar Egyesület 40 órás „Korszerű szoptatási ismeretek” c. tanfolyamát. Van köztük több nemzetközi vizsgával rendelkező szoptatási szaktanácsadó is. Jó, ha a szoptatás fontosságáról már a várandósság során beszélgethetnek, hogy az anyák ismerjék a lehetőségeiket, és a felmerülő problémák esetén tudják, hogy lehet megoldani azokat minél rövidebb idő alatt. A szülés utáni 1-2 órában a dúla segíthet a mellrehelyezésben, ha a baba készen áll rá.
Dúlák képzése és kompetenciái
A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Vannak képesítéssel rendelkező dúlák, akik elvégeztek egy vagy több tanfolyamot, és folyamatosan továbbképzik magukat. Vannak olyan dúlák is, akiket asszonytársi segítőnek kértek fel családtagjaik, barátnőik, és az így szerzett tapasztalat birtokában (képesítés nélkül) segítik a többi édesanyát. A dúlák információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát is, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás, és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak.
A dúlák - többnyire de nem kizárólagosan - saját szülési tapasztalattal rendelkező nők, akik sokféle típusú előképzettséggel rendelkezhetnek. A dúlaképzést végzettek között van védőnő, szülésznő, csecsemőgondozó, tanár, pszichológus, mentálhigiénés szakember, egészségtantanár, gyógytornász, gyógypedagógus, jogász, közgazdász, mérnök, stb. A dúlák segíthetnek megtalálni azokat a szakembereket (pszichológus, gyásztanácsadó, mentálhigienes szakember, perinatális szaktanácsadó) ahol további segítséget lehet igénybe venni.
A dúla nem a kórház alkalmazottja, hanem az őt felkérő családé. A dúla az anya kérésére elkíséri őt az anya által választott intézménybe. Az Egyesületnek több kórházzal van írásos együttműködési megállapodása, de ez nem feltétele az együttműködésnek. Reméljük eljön az az idő is, amikor a kórház is alkalmaz dúlát, mint ahogy az már külföldön több helyen is megvalósult.