Amikor egy kisbabáról beszélgetünk, az egyik első kérdés: no, és hány kiló? A testsúly többnyire évekig központi kérdés marad az anyukák számára. Nap mint nap kapunk anyukáktól olyan leveleket, amikben beszámolnak arról, milyen aggodalmaik vannak a baba hízásával kapcsolatban. Az okok meglepő módon különböznek: vagy azért kéne hozzátáplálni, mert túl keveset hízik a baba, vagy azért, mert túl sokat hízik a baba. Most akkor hogy is van ez? Állandó kérdés, hogy hány kiló, jól fejlődik-e, gyarapszik-e a baba. Sok anyát a sírba lehet kergetni a kérdéssel, mások elbizonytalanodnak.
Normális súlygyarapodás és mikor kell aggódni?
A csecsemő fejlődése nem feltétlenül követi a Nagykönyvben megírtakat, bár a születés utáni első hat hónapban fontos, hogy folyamatosan hízzon a baba, de sokszor a jóllakott, elégedett csecsemők sem híznak úgy, ahogyan várnánk. Az első pár napban általában veszítenek a súlyukból. Ilyenkor indul be a tejtermelés, ez akár több napig is eltarthat. Ezt serkenteni az igény szerinti szoptatással lehet, minél többször tesszük mellre a babát, annál hamarabb fog a számára elegendő mennyiségű anyatej termelődni. Az újszülötteknek is meg kell tanulni az anyatejet kiszívni a mellből, vagy tápszeres babánál a cumisüvegből, ez sem sikerül elsőre. Az első pár napban tehát természetes, ha kevesebbet eszik és emiatt fogy a baba. Sok édesanya stresszelt azon régen, hogy minden étkezés után lemérte a csecsemőt, és felírta, mennyit evett. Ma már inkább igény szerinti szoptatás javasolt, vagyis szigorú 3 óránkénti etetési és mérési rend helyett a csecsemő igényeihez alkalmazkodva, akkor kínáljuk, amikor éhes. Az anyatejből a kicsik mindig annyit esznek, amennyire szükségük van.
„A súlygyarapodás mértéke az első időszakban gyorsabb, majd 8-12 hónapos kor között lelassul. Az első hónapban még akár 150-200 grammot is hízhat a baba, a 8. hónap körül pedig már csak 90-120 gramm körül. A kicsiket elég hetente egyszer, vagy naponta egy alkalommal, például az esti fürdés előtt mérni.
Általános igazság, hogy a nagy súllyal (4 kiló felett) született babák általában kevésbé nagy tempóban gyarapodnak, míg a 3 kiló alatti csecsemők heti rekordokat döntögethetnek. Az átlagos 3-4 kiló közötti babáknál mindkét eset előfordulhat. Az első 3-4 hónapban jó, ha a hízás minimuma heti 100gramm körül alakul, de felesleges folyton méricskéznünk, az is lehet, hogy az egyik héten csak 50 grammot hízik a kicsi, aztán a következőn meg bepótolja az elmaradást. Amíg a pici nem duplázza meg a születési súlyát (általában 4-6 hónapos kora körül), a minimális heti súlygyarapodás 100 gramm, ezt követően a heti 50 gramm is bőven elég, amikor pedig már kúszik-mászik, az sem gond, ha egy-egy héten nincs súlygyarapodás, persze havi szinten ilyenkor is kell valamennyit híznia (az ideális a 200-500 gramm körüli hízás havonta 1 éves korig). Ha a baba fél éves kor alatt, amikor még csak szopik (vagy tápszert kap) nem produkál naponta legalább 5-6 pisis vagy kakis pelust, érdemes orvoshoz fordulni. Anyatejes babánál nem baj, ha nincs mindennap széklete és a heti egy, is teljesen normális, ha nem okoz fájdalmat a székelés és a bélgázok mindennap távozni tudnak.
Néhány baba nem akar hízni. Ez általában azután következik be, hogy megduplázták a születési súlyukat. Jó étvággyal esznek, de nem híznak. Jó hír, hogy onnantól kezdve, hogy megduplázták a születési súlyukat nem is kell nekik olyan egyenletesen hízni, ez így normális.
A súlygyarapodásról általában
Minden gyermek más, minden gyermek egyedi. Sajátos anyagcserével rendelkezik, sajátos étvággyal, sajátos „ízléssel” és temperamentummal. A gyermek testsúlya nem elsősorban attól függ, hogy mennyit eszik, hanem nagyban befolyásolják a gének is. Minden babánál öröklött dolog, mennyire hízik. Néhány baba az első félévben rengeteget hízik, aztán meg szinte semmit. Más babák fokozatosan híznak az első életév során, míg végül 1 éves korukra a gyerekek átlagban ugyanolyan súlyúak (9-10 kg közöttiek). Általában nem kell aggódni, ha gömbölyű csecsemőből évek alatt vékony kiskamasz válik.
A WHO 2006-ban nyilvánosságra hozott egy nagylélegzetű kutatási eredményt. Ez az első olyan kutatás, ahol elkülönítik az anyatejes és a vegyesen táplált babák fejlődését. A régi fejlődési értékek meghatározásánál ugyanis nem válogatták szét a táplálás módja szerint az adatokat. Kiderült, hogy az anyatejjel táplált babák máshogy fejlődnek, mint azok, akik mást vagy mást is kapnak már a korai hónapokban. A régi adatok alapján túl sok babát diagnosztizáltak tévesen gyengén gyarapodónak.
Az ajánlás szerint fél éves korig optimális, ha csak anyatejet kap. Azt, hogy mennyi anyatejet kell fogyasztani egy babának, csak megbecsülni tudjuk, de a legjobb, ha rábízzuk, mennyit eszik, nem mérjük és nem próbáljuk meg napirendre szoktatni. Ha a baba anyatej mellett tápszert is kap, a legjobb megoldás, hogy tápszerből annyit kapjon, mely szükséges kiegészítésként a kielégítő gyarapodáshoz. Ha a kisbaba csak tápszert kap, törekedjünk az adott tápszer dobozán feltüntetett mennyiséget adni neki. Kérdés esetén a védőnő vagy az orvos tud segíteni.
Hozzátáplálás és táplálkozási útmutató: így alapozzuk meg a baba egészséges étrendjét
Komolyabb okok a lassú súlygyarapodás mögött
Ha egy csecsemő nem gyarapszik, vagy csökken a súlya, az biztosan kóros. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy csecsemő, vagy kisgyermek megfelelően gyarapszik-e, nem elég rápillantani, hogy „jól néz-e ki” de az sem elég, ha az aktuális súlyával tisztában vagyunk. A fogyó, vagy nem gyarapodó gyereket nem helyes egyszerűen megtömni, és várni ennek hatását. Nagyon sok oka lehet annak, hogy nem hízik, mindenképpen konzultálni kell szakemberrel!
Egy „csak egy kicsit hasfájós”, de látszólag egészséges, nem gyarapodó csecsemő vagy kisgyermek esetében fennállhat húgyúti, vagy más típusú fertőzés, lehet a háttérben táplálékintolerancia, táplálékallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar. „Gyakori hasmenést, akár véres székletet is okozhat csecsemőkorban anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt a tejallergia. A súlyvesztés hátterében a hozzátáplálás időszaka után cöliákia is állhat. Ha a gyermek nem fejlődik megfelelően, erre a lehetőségre is gondolni kell.
A lassú gyarapodás vagy fogyás hátterében lelki probléma is állhat. Akár már kicsi korban is kialakulhat táplálkozási zavar a kisgyermek szorongása, félelme miatt. Azzal, hogy a „nem evő” gyereket noszogatják, hogy folyton cirkusz van az asztalnál, hogy megpróbálják zsarolni, vagy éppen jutalmazással evésre ösztönözni, nem fog megoldódni a probléma. Fontos szakorvosi kivizsgálást indítani, és pszichológust keresni. Kiskamaszok, kamaszok, fiatal felnőttek körében sem ritka a táplálkozási zavar, de itt már általában a felnőtt léttel való szembenézés terhei, és a testkép zavara okoz gondot.
A válogatósság és az evészavarok
Bizonyos életkorban teljesen normális viselkedés a válogatósság. Bosszantó, de átmeneti és normális egy bizonyos pontig. Vannak azonban intő jelek, melyekből tudható, hogy itt komolyabb gond áll a háttérben, és lépni kell. De ez önmagában nem elég. Az okokat kell feltárni, és kezelni. Nem ugyanúgy működnek a gyerekek, nem mérvadó, hogy a másik gyereknél ez a folyamat hogyan zajlott le, nagyon nagy eltéréseket látunk és ha legyintünk, rejtve maradhat rengeteg dolog, így akár testi akár lelki fejlődést hátráltatva (pl. a szomszéd gyereke pár hétig válogatott majd visszajött a kedve, és evett. Ha a mi gyerekünk egyszer csak elkezd nem enni, és hallgatunk a szomszédra, nem csinálunk hetek-hónapok múltával sem semmit. Miközben lehet hogy a mi gyerekünknek az egész nyelőcsöve be van gyulladva csak nem tudja elmondani, hogy neki az evés fáj, ezért nem eszik. Vagy másik forgatókönyv, hogy éppen a gyermekünk lelkét valami nyomja (válás/költözés/közösségbe szoktatás, stb), és ezért az evéssel próbálja kifejezni félelmeit, kontrollját- itt sem megoldás a legyintés, a gyermek lelkét kell figyelembe venni ahhoz, hogy helyreálljon a rend.
Számos oka lehet annak, ha egy gyermek nem akar enni és azt gondoljuk válogatósság áll a háttérben. A fizikális körülményektől kezdve az evészavarokig (pl. ARFID, AN/BN). A válogatósság esetében az étel színe, textúrája vagy illata is szerepet játszhat abban, hogy a gyermek elutasítja az adott ételt.
A szakemberek szerint a következő jelekre kell figyelni, melyek komolyabb problémát jelezhetnek:
- SZELEKTÍV EVÉS: Nem arról van szó, hogy néha van kedve brokkolit enni, néha meg nem. Egyébként normális, ha egy gyerek vagy egy felnőtt bizonyos ételeket nem szeret. Itt ételcsoportokról van szó, azaz pl. csak fehér, csak krémes ételeket eszik, csak pépes ételeket. Az evés elutasítását kiválthatja:
- az étel színe (pl. csak világos ételeket eszik),
- az étel textúrája (pl. csak krémeset, püréset),
- hasonló ételekre kiterjesztés (pl. ha nem szereti az almát, már a körtét sem),
- az étel illata (pl. csak illattalan ételeket eszik).
- NÖVEKEDÉSI PROBLÉMÁK: Fogy a súlya/stagnál vagy éppen elhízott, nem megfelelően növekszik. Ha a gyermek korlátozza a bevitelt, alultápláltság fordulhat elő.
- VISELKEDÉSI JELEK (sír, kiborul, kiabál, stb.) az étkezések idején, FÉLELMET/SZORONGÁST LÁTNI RAJTA: Nem azt látni, hogy a gyermek dacos ha a “nem szeretem étel” kerül elő, hanem retteg. Mint egy pókfóbiás a pók közelében. Csakhogy pókokkal nem minden nap találkozik a fóbiás, míg ételekkel az ARFID-os gyermek minden nap, többször is.
- TÜNETEK: Hasi fájdalom, hányás, bőrkiütések, ekcéma.
- PICA: 2 éves kor felett nem élelmiszereket kóstolgat, nyalogat rendszeresen (pl. föld, haj, stb.).
- CSALÁDI ÉLET SÉRÜLÉSE: Az étkezések körüli feszültség, stressz megmérgezi a családi légkört.
- SZOCIÁLIS ÉLET SÉRÜLÉSE: A gyermek nem hajlandó másokkal együtt étkezni, vagy elkerüli a társas eseményeket, ahol étel is szerepel.
- AN/BN: Az anorexiára vagy bulimiára utaló jelek.
Ne próbálkozz otthoni módszerekkel, többségük rosszul sülhet el (pl. zsarolás/jutalmazás étellel, kóstolás/megnyalás forszírozása, “nincs más, ezt kell megenned, ha éhes vagy”, stb.). A JÓ HÍR AZ, HOGY EZEKEN A TÜNETEKEN, ÁLLAPOTOKON LEHET SEGÍTENI. A ROSSZ HÍR AZ, HOGY SAJNOS VISZONYLAG KEVÉS HELYEN. JÓL LÁTHATÓ, HOGY EGY MENTÁLIS ZAVAR MIATT NEM EVŐ GYERMEKNEK A MOGYORÓKRÉM vagy egy jó étrend NEM ELÉG. Elődleges cél, hogy a gyermek megszeressen enni, és hogy bizalma legyen az ételek felé.
A kivizsgálás és a kezelés menete
Ha a fent említett tünetek alapján felismerjük, hogy gyermekünknek komolyabb problémája lehet az étkezéssel, elengedhetetlen a szakember segítsége. A gasztroenterológus részletesen kikérdezi a szülőket a gyermek születési körülményeiről, eddigi gyarapodásáról, étkezési szokásairól, és más betegségeiről. A fizikai vizsgálat természetesen nem maradhat el. A beszélgetés és vizsgálat alapján az orvosnak már vannak bizonyos feltételezései, tudja, hogy milyen további vizsgálatokat kell elrendelnie. Lehet, hogy vérkép, vizelet és székletvizsgálatot kér, a hasi ultrahang vizsgálat is fontos lehet. Allergiateszt is várhat a gyerekre, de előfordulhat, hogy az emésztőrendszer belső részének vizsgálatára is szükség lesz, biopsziára kerül sor. Az orvos gyógyszert, diétát, kezelést rendelhet el a diagnózis függvényében. Amennyiben lelki okok állnak a háttérben, pszichológus bevonására is szükség van.
Hozzátáplálás és az ételek bevezetése
Fél éves kor után az anyatejes és a vegyesen vagy tápszerrel táplált babák is elkezdhetnek ismerkedni más ételekkel. „A védőnő/gyermekorvos azt mondta most már hozzá kéne táplálnom…” Az okok meglepő módon különböznek: vagy azért kéne hozzátáplálni, mert túl keveset hízik a baba, vagy azért, mert túl sokat hízik a baba. Most akkor hogy is van ez? Sem anyatejes, sem tápszeres babánál nem érdemes almát adni, ha nem hízik megfelelően, hiszen az alma nem igazán laktató, sem a többi főzelék, amit adnál neki később (mire ezeket elkezded adni, az minimum 3-4 hét az első kanál alma után…). Másrészt az anyatejtől eltérő bármely táplálék megemésztéséhez szükséges enzimek csak 6 hónapos kortól vannak jelen a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy hiába adsz neki 4 hónaposan almát, mert nem emészti meg, csak részben, a többi kiürül a szervezetből. A babák még pontosan tudják, mennyi ételre van szükségük és pont annyit esznek, amennyi kell nekik, jól működnek az ösztöneik. Ha ebbe beavatkozol, azzal csak megzavarod a természet rendjét. Gondot okoz a hozzátáplálás megkezdése? Töltsd le az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvet és segítünk elkészíteni az első falatokat!