A mondókák és gyermekversek a kisgyermekek fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. Napjainkban, amikor számos gyermek csak olyan meséket és zenéket néz televíziós vagy egyéb online csatornán, ami nem a fejlődéséhez, hanem sok esetben inkább az agresszióhoz vezethet, egy gondos, felelősségteljes szülő gyermekét nem a televízión hagyja szocializálódni. Épp ezért van szükség gyermekünk fejlődése érdekében mindent megtenni, melynek egy részét a mondókák megtanítása képezi.
A mondókák szerepe a gyermek fejlődésében
A kisgyermekek számára a világ kezdetben egy összefüggő, hömpölygő élményhalmaz, ahol az idő fogalma még nem különül el élesen. Számukra nem létezik a naptár rideg logikája, ők az érzelmek, az illatok és a ritmusok mentén tájékozódnak a mindennapokban. Az anyai hang duruzsolása, a ringatás üteme és az ismétlődő rituálék adják meg azt a biztonságos keretet, amelyben elkezdenek ráébredni az idő múlására.
A ritmus és a nyelv kapcsolata
A ritmus az életünk alapköve, hiszen már az anyaméhen belül találkozunk az anyai szívverés állandó dobogásával. Ez az ősi lüktetés az alapja annak a biztonságérzetnek, amelyet később a mondókák ritmusa idéz fel a gyermekben. A mondókázás során fejlődik a gyermek képzelőereje, ismerkedik a környező világgal, a természettel, az évszakokkal, az állatokkal, de legfőképpen anyanyelvével.
A magyar mondókakincs és a néphagyomány
A mondókáknak nincsenek szerzőik, mivel gyökereik az emberi kultúrák mélyrétegeibe érnek. Ez a hagyománykincs az egy nyelvet beszélőknek, a „népnek” a teremtése. Neves néprajzkutatóink közül Kodály Zoltán volt az, aki a Magyar Népzene Tára I. kötetének előszavában már foglalkozott a mondókákkal, s úgy határozza meg azokat, mint „a gyermekdal - rendszerint dallamtalan - oldalhajtásá”-t.
| Mondóka típusa | Funkciója |
|---|---|
| Dajkarímek | Testrészek megismerése, szórakoztatás |
| Naphívogatók | Időjárás befolyásolása, játékos természetismeret |
| Állatmondókák | Természeti környezet megfigyelése (pl. katicabogár) |
| Kiszámolók | Játékok központi szereplőjének kiválasztása |
A jó gyermekvers ismérvei
A modern magyar gyermekversre ugyanaz a lírai én - befogadó viszony a jellemző, mint amelyik a felnőtt lírára. A jó gyermekvers (különösen a kicsiknek szóló) tehát elsősorban zene, ritmus, szinte énekelhető, kitapsolható. A költészetben indult meg robbanásszerű fejlődés, amit magyaráz az is, hogy a kisgyermekek prózája még csak a mese, s a népmese-irodalom kimeríthetetlennek látszik.
A Weöres Sándor-i áttörés
A modern gyermeklíra a Weöres Sándor-i áttörés óta alapvetően másfajta lírai én-befogadó viszony jellemzi. Ennek lényege a vers belsejében megjelenő egyenlőség lírai én és befogadó között. Weöres Sándor gyermekversei az óvodai nevelés által nemzedékek alapélményévé váltak, és talán a legismertebb költővé tették őt. A versalkotás spontaneitásának, játékosságának köszönhetően e versek felszabadultabbak, tartalmaikban ösztönösebbek.
Gyakorlati tanácsok szülőknek
- Spontaneitás: A mondókák tanítása soha ne legyen iskolaszagú.
- Ismétlés: Az ismétlés a tudás anyja - tartja a mondás, és ez a mondókáknál hatványozottan igaz.
- Mozgás: A mondókák és a mozgás elválaszthatatlanok; használjunk ujjkiszámolókat vagy tornagyakorlatokat.
- Személyes kapcsolat: A kisgyermek számára a legfontosabb a személyes interakció, az arcjáték és a fizikai kontaktus.
tags: #magyar #kisgyermekeknek #szolo #mondokak #jellemzoi