A gyermekvállalás egy egész életre szóló döntés, melynek meghozatala néha bizony nagyon nehéz feladatnak tűnik. Kevés a támpontja annak, aki bizonytalan, készen áll-e a gyerekvállalásra. Az ember lánya sokat hallja az idősebb korosztálytól az olyan mondatokat, mint: „Hogyha megszületik az első gyereked, teljesen meg fog változni az életed!” Van, aki reménykeltően fogalmaz („akkor kezdődik az igazi élet”), mások inkább riasztóan („semmi sem lesz már a régi”), de bármelyiket is hallja a leendő anya, mindegyik megfoghatatlan: nehéz elképzelni, mi is fog akkor történni.
Jó és rossz hír egyszerre, hogy úgyis a gyerek megszületése után derül ki, milyen is az, és akkor alkalmazkodik az ember az új helyzethez. Ez természetes is: a többi életszakaszt is akkor éljük meg, mikor ténylegesen elkezdődik. Általában már a szülés sem pont olyan, mint ahogy az ember megtervezte, és csak akkor derül ki, amikor már ott van a baba, hogy az adott helyzetben annak az anyának épp mi könnyű és mi nehéz. A legfontosabb tehát éppen az, hogy az ember megengedően álljon saját magához, ne legyenek merev elvárásai magával szemben.
Az ember életének talán a legnehezebb kérdése az, hogy vajon mikor áll készen arra, hogy gyereket vállaljon. Egy szigorúan megtervezett lista egyik lépcsőfoka, amelyet muszáj minden körülmény közt betartani, vagy bízzuk rá magunkat egyszerűen a sorsra, mondván, a baba úgyis akkor jön, amikor akar? Amíg nincs meg az egzisztenciális biztonságunk, addig - jobb esetben - nem is jut eszünkbe az, hogy elérkezett az idő. Egy gyerek felnevelése nem kis költségekkel jár: pelenkák, tápszerek, ruhák, törlőkendők stb. folyamatos beszerzése igencsak lecsapolja a pénztárcánk tartalmát. Éppen ezért a fiataloknak azt szokták javasolni, hogy várják meg azt, míg befejezik a tanulmányaikat és dolgoztak már pár évet.
Ha gyereket szeretnének, akkor bizony, mi magunk is felnőtté kell válnunk. Egy baba hatalmas felelősséget jelent, nem lehet csak úgy félretenni, ha meguntuk. Éjszakánként fel kell hozzá kelni, hallgatni akár órákig a sírását, bizonyos időközönként tisztába tenni és megpróbálni óvni, amennyire csak lehet. Amíg vonakodunk ezektől a dolgoktól, és nem örömmel tennénk, akkor érdemesebb várni még egy ideig. Kicsit el kell szakadnunk régebbi énünktől, nem lehet már gyerekként tekinteni magunkra. Az élettempónkból vissza kell venni, nem járhatunk el mindig a barátokkal, nem lehetnek annyira spontán ötletek a hétvégével kapcsolatban, amíg pici a baba. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy végérvényesen le kell mondanunk a szórakozásról, csak már nem a mi érdekünk lesz az első.
Sokan mondják, hogy nincs ideális időpont a gyerekvállalásra, mivel az ember természeténél fogva sohasem elégedett, ezért mindig csak tologatná a dolgot. Mindig lesz egy fontos project, politikai, társadalmi széthúzás, tervek, utazás, ami miatt inkább lemondanak a babáról. Hogy mégis akkor mikor az ideális? Szakemberek erre azt mondják, amikor folyton a terhességre, a gyerekekre gondolunk, direkt a játszótér felé kerülünk munkából hazamenet, és folyton megállunk a bababoltok kirakata előtt. Egy nő érzi azt, hogy anya szeretne lenni. Tudja, hogy mikor áll arra készen, hogy saját magán kívül másért is felelősséget vállaljon. Tudja, hogy most már valóban megérett az anyaságra. Ez igaz? Valóban létezik ilyen?
A baráti társaságomban a többség házas ember, néhányuknál egy vagy több gyermek is született már. A legutóbbi találkozónk alkalmával, félre vonulva a pasiktól, mi, csajok arról beszélgettünk, hogy valójában honnan tudja egy nő, hogy anya szeretne lenni. A kérdést az egyik gyerekkori barátnőm tette fel, akinek hamarosan esküvője lesz, a gyermekvállalással azonban még várnának a leendő férjével. Úgy érzik, hogy még szeretnének kettesben eltölteni egy kis időt, mielőtt érkezne a családba egy kisbaba. Bár szereti a gyerekeket, szeret a társaságukban lenni, nem látja magát anyukaként, és egyelőre nem is tudja magát elképzelni egy édesanya szerepében. Azonban a sok gyermekes téma kapcsán felvetődött benne, hogy neki, mikor és miből kellene éreznie, hogy anyuka szeretne lenni?
Egyszer csak megfogalmazódik az érzés, megérik a gondolat és úgy érzi, hogy na, igen, most már készen állok arra, hogy családot alapítsak? Vagy ez inkább a körülményeken múlik, azon, hogy a megfelelő partner legyen az oldalán, vagy, hogy egzisztenciálisan is készen álljanak a családbővítésre?
3 dolog, ami biztosan mindenkinek eszébe jut
- Az első a társ, a partner, akit el tudunk képzelni gyermekeink apjának. Nem kell magyarázni, hogy ez miért elengedhetetlen ahhoz, hogy felébredjen egy nőben az anyaság iránti vágy.
- Viszont az anyagi körülmények sem elhanyagolhatóak, hiszen, lehetünk bármennyire szerelmesek, ha nem tudjuk az alapvető szükségleteket megteremteni a babának. A család minden boldog pillanatára rányomhatja a bélyegét a létbizonytalanság, ami nem csak rossz érzés, hanem óriási felelőtlenség is.
- Ehhez a kettőhöz pedig párosul az érzelmi érettség is, mert ha gyermeket vállalunk, akkor bármilyen gyermeki is a lelkünk, felnőtté kell válnunk. Onnantól kezdve életünk végig gondoskodnunk kell a gyermekünkről, és természetesen saját magunkról sem feledkezhetünk meg, hiszen ez a záloga annak, hogy segíteni tudjuk a kicsit és ott legyünk, mikor szükség van ránk.
De az élet nem mindig így működik. Azt gondolom, hogy lehet telőre szervezni - és kell is -, de azért az élet nem mindig úgy alakul, ahogyan mi azt összerakjuk a precíz kis Excel-táblánkban. Hány olyan család van, ahova úgy érkezett meg a baba, hogy kétséges volt az anyagi helyzet, vagy az, hogy a leendő anyuka és apuka valóban megérett-e a szülői szerepre? Rengeteg. Mégis valahogy megoldódtak az ilyesfajta problémák a pici megérkezéséig.
Ahány nő, annyiféle érzés, tapasztalás, körülmény, ezért szerintem nincs kőbe vésve, hogy ki mitől érzi magát készen a szülői szerepre. Van olyan, aki, ha megtalálja élete szerelmét, rögtön azt érzi, hogy igen, révbe értem, családot akarok. Van, aki csak azután vállalja a családbővítést, miután megteremtette a kellő anyagi hátteret hozzá (bár, azt gondolom, hogy a családbővítéshez sosem lehet elég pénzt félrerakni).
Én hiszek abban, hogy mindenki életébe okkal érkezik egy kisbaba, az persze már más kérdés, hogy ő hogyan és miként kezeli ezt érzelmileg, egzisztenciálisan, egyéb módon. Nincs két egyforma ember, ahogyan két egyforma érzés sem. Attól, hogy egy 31 éves házasságban élő nő vágyik egy gyermekre, nem biztos, hogy egy másik 31 éves, szintén házas, ugyanilyen lelkesedéssel várja a szülőséget. Nem biztos, hogy ami az egyik barátnőmnél beindította az anyai ösztönöket, az nálam is működni fog. Ha készen állok anyának lenni, azt érezni fogom. Lehet, hogy nem tudom majd megfogalmazni, mi is az az érzés pontosan, de én magam tudni fogom, és ez a legfontosabb.
A párkapcsolat alakulása nem egy családban kemény dió. Nem véletlen, hogy sok házasság a gyermek születése utáni években megy tönkre. Sajnos gyakori forgatókönyv, mikor az anya a gyerek felé fordul, ebben vár támogatást az apától, mondván, hogy nekik, mint szülőknek az a feladatuk, hogy a gyerekre koncentráljanak. Az apa hanyagolva és „lecserélve” érzi magát, úgy éli meg, ő most már nem egy megbecsült és szeretett családtag, hanem valaki, akitől várják, hogy hozza a pénzt, aztán pedig segítsen pelenkázni. Ahhoz, hogy ez ne fajuljon el, mindkét fél érettsége szükséges. Az apától annak megértése, hogy ez valóban új helyzet, ami tőle is változást kíván. Jó, ha ő is megérett arra, hogy valaki felé forduljon, és a kis jövevényre ne riválisként tekintsen, aki elszívja előle a levegőt. Ha így van, az egyfajta gyermeki pozíció, hiszen az ilyen férfi voltaképp valamiféle testvérféltékenységet él át. Az anya részéről pedig annak felismerése fontos, hogy nemcsak a gyereknek, hanem mindannyiuknak együtt, családként kell jól lenniük, a közös érdeket kell szem előtt tartani.
A szülői elvárásoknak bizony nem könnyű megfelelni, legyen szó akár a munkádról, a párválasztásról vagy éppen a gyermekvállalásról. A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között?
Azt mondják, a szülővé/ családdá váláshoz nagyon nehéz meghatározni egy ideális élethelyzetet; akár az életkort, akár az anyagi állapotot vagy a karriert nézzük. Hiszen mindig felmerül egy újabb cél, és persze a tökéleteset szeretnénk megadni a kicsinek is. Szóval, ha úgy érzitek, itt az idő; vágjatok bele most, ne várjatok a tökéletes időpontra (ami lehet, hogy el sem jön)! Ráadásul, ha még igazak is rád az alábbiak, akkor nincs mese: te már tuti jó anya leszel - felkészültél!
Akármerre jársz, mindenütt apró csecsemőkbe botlasz! Egyszerűen nem érted, hogy hogy lehet, hogy hirtelen mindenki kisbabával a karján vagy babakocsit tologatva mászkál. Ahányszor csak találkozol az édesanyáddal, sosem mulasztod el, hogy a terhességről, az anyaságról faggasd. Magadra ismertél?!
A menstruációd késik, megvetted a tesztet, és igen, pozitív! A második és a három is. Akkor most tényleg terhes vagy? Ki fogja ezt biztosra megmondani? Van nőgyógyász, aki hajnali hatkor rendel? Vagy muszáj várnod kilencig? Esetleg, ne adj’ isten, másnapig? Bizony még ez is előfordulhat. Bár minden bizonnyal azonnal szeretnéd tudni a biztos választ, de még egy kis türelemre lesz szükséged. A petezsák ugyan már korábban is látható, de az első szívhangokat valószínűleg később fogod meghallani - a kimaradt vérzést követő néhány hét múlva -, az előző menstruációtól számolt terhesség hatodik-hetedik hetében.
+1 tipp: Jegyezd fel a gondolataidat, érzéseidet, esetleges félelmeidet, örömeidet a terhességgel kapcsolatban. Vehetsz erre a célra egy klasszikus naplófélét, de vezetheted a laptopodon vagy a telefonodon is. Amit itt megfogalmazol, az sokat segíthet neked a felkészülésben, később pedig kiváló ajándék lehet - például a gyereked 18. születésnapjára.
Kezded érezni, hogy kicsit tényleg minden más. A szaglásod kifinomul, a gyomrod kavarog, állandó éhség és/vagy hányinger gyötör, és bárhol, bármilyen helyzetben képes vagy elaludni. Vagy épp ellenkezőleg, éjszaka is pörögsz, és gondolatban százszor berendezed a nem létező babaszobát, ahelyett, hogy aludnál. A lényeg, hogy folyamatosan érzed: az a pici lény, aki most még alig nagyobb egy babszemnél, rendesen kizökkent a megszokott ritmusból.
+1 tipp: Gyűjts információt! Kérd el a barátnőidtől az általuk összegyűjtött korábbi babás magazinokat, vagy keress ilyen témájú portálokat a neten (például: www.babaszoba.hu).
Mivel a vetélések nagy része az első harmadban történik, a 12. hét betöltését sokan jobban várják, mint magát a szülést. Ráadásul ekkor kerül sor az első komolyabb ultrahangvizsgálatra is, ami a tarkóredőmérésen túl az alapvető fejlődési rendellenességek kiszűrésére hivatott. Ha eddig esetleg még csak magadra figyeltél, a saját változásaiddal voltál elfoglalva, mostanra szinte biztosan eljutsz oda, hogy megfogalmazd: remélhetőleg minden rendben van - vele. Ezt az érzést csak erősíti az, amit a monitoron látsz majd: egy egészen apró, de vidáman kalimpáló emberkét.
+1 tipp: Ha van lehetőséged, kérj fényképet, esetleg cédéfelvételt a vizsgálatról.
A közeli hozzátartozók már nyilván tudják, de lassan eljön az ideje, hogy a távolabbi ismerősökkel - és ha eddig nem tetted meg, akkor a főnököddel is - megoszd a jó hírt. Amit például a főnököd nem is biztos, hogy olyan jónak talál majd. Ezt a lépést azonban tedd meg minél előbb, mert a kirúgási védelem csak akkor illeti meg a kismamát, ha tájékoztatta a terhességéről a munkáltatóját.
A távolabbi ismerősök és rokonok valószínűleg elhalmoznak majd mindenféle kért vagy kéretlen jó tanáccsal és történettel, ne haragudj meg rájuk ezért. Persze nyugodtan tedd szóvá, ha valaki túl sokat beszél, de az is előfordulhat, hogy az egyébként nem túlságosan kedvelt nagynéni ad majd olyan ötletet, amit később remekül fogsz tudni alkalmazni.
+1 tipp: Próbáld meg végiggondolni és megbeszélni a főnököddel, meddig, hogyan és mikortól tudnál újra dolgozni. Ha látsz rá elméleti lehetőséget, nyugodtan kérdezz rá a távmunkára vagy a részmunkára is.
Persze mozog ő már szinte az első perctől, de ezt te csak jóval később érzékeled, első terhesség esetén valamikor a 1-20. hét környékén leszel biztos abban, hogy amit érzel, az nem bélmozgás, hanem a kisbabád rúgkapálása. A 18. heti ultrahangon már többnyire a nemét is meg tudják állapítani, lassanként egészen emberformájúnak érzed. Már nemcsak egy ismeretlen magzat, bogyó, babszem vagy pocaklakó, hanem a te kislányod vagy kisfiad. Ha van hozzá kedved, időd, energiád, pénzed, többféle tanfolyamra is elmehetsz ilyenkor: anya-magzat kapcsolatanalízisre, haptonómiára vagy kismamajógára.
+1 tipp: Ha még nem tettétek meg, kezdjetek el beszélgetni a nevéről! Kiderülhet, hogy nagyon más elképzeléseitek vannak, amiket így még van idő közelíteni. Ha találtatok számára megfelelő (bece)nevet, szólítsátok így!
Bár most még kicsit távolinak tűnik a szülés kiírt időpontja, de ha eddig nem tetted volna meg, lassan eljön az ideje annak, hogy végiggondold, hol, kinél és hogyan szeretnél szülni. Mivel szabad kórház- és orvosválasztás van, elvileg bárhol szülhetsz, de jó, ha tudod, hogy vészhelyzet esetén otthonodból a mentő abba a kórházba visz, amelyikbe területileg tartozol.
Ha nagyjából tudod, mit szeretnél (ügyeletes vagy fogadott orvos és szülésznő, kiszámítható protokoll vagy háborítatlan szülés, alternatív lehetőségek és/vagy jól felszerelt koraszülöttosztály), akkor jó eséllyel könnyen megtalálod azt a helyet, ahol nyugodtan hozod majd világra gyerekedet. Nézz utána, hogy a kiválasztott intézmény tart-e szülésfelkészítőt, és ha igen, menj el rá - itt minden felmerülő kérdésedre választ kaphatsz.
+1 tipp: Kérj tanácsot a kórházválasztáshoz kisgyermekes barátnőidtől. Ezenkívül lassan kezdj el szintén babát váró kismamatársak után kutatni. Tőlük is sok hasznos információhoz juthatsz, ráadásul ők biztosan sokkal később unják meg a téged most nagyon foglalkoztató témákat, mint mások. Látogass el tematikus fórumokra, ahol szinte minden kérdésedre választ kaphatsz.
Ha a baba miatt nagyobb lakásba költöznétek, azt érdemes eddigre megtenni. Persze akkor sincs tragédia, ha csak később sikerül, de a baba érkezésével annyi változás történik majd az életetekben, hogy könnyebb, ha előtte te már kicsit megszokod az új otthonotokat. Ha nem kell költöznötök, akkor is ki kell találnotok, hova kerül a kiságy, melyik szekrényben lesznek a babaruhák, és szükség van-e pelenkázókomódra. Szerencsére ezt a kismamák többsége nem érzi nagy tehernek, a hormonok is segítenek abban, hogy a rendezgetés, bútorvásárlás az örömteli készülődés része legyen.
+1 tipp: Igyekezz minél kevesebb drága dolgot venni a kisbabádnak. Ha van pelusa, pár ruhája, és van hol aludnia, a többit akár a megszületése után is beszerezhetitek.
Még mindig rengeteg időd van a kiírt időpontig, mégsem baj, ha már most összekészíted a kórházi csomagot, vagy legalábbis összeírod, hogy mire van szükséged, és beszerzed a hiányzó dolgokat. Kisbabád persze ezek nélkül is remekül megszületik, de a te komfortérzetedet ronthatja, ha nem a saját hálóingedben, esetleg papucs nélkül vagy kénytelen eltölteni az első néhány órát a gyermekágyas osztályon.
+1 tipp: A kiskönyved mindig legyen nálad, otthon pedig tartsd biztos helyen, hogy szükség esetén azonnal kéznél legyen.
Most már gyakorlatilag bármikor megérkezhet. Ezért, bármennyire nehezedre is esik kimozdulni, használd ki az addig hátralévő időt: sétálj egyet a közelben, találkozz a barátaiddal, vagy vacsorázz étteremben a pároddal. Miután megszületik a pici, erre sokáig nem lesz lehetőséged. Egyeztess a szülésznőddel és/vagy az orvosoddal, hogy mikor értesítsd őket, ha beindulna a vajúdás.
+1 tipp: Mindennap tölts tudatosan néhány percet kettesben a babáddal. Ilyenkor csak rá figyelj, simogasd a pocakod, várd, hogy válaszoljon, mondd el neki, mennyire várod, hogy a lehető legjobb anyukája leszel.
Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár!