Petefészekciszták terhesség alatt: jelek, típusok és kezelési lehetőségek

A petefészek ciszta (cysta ovarii) az egyik leggyakoribb női elváltozás. A ciszta lényegében nem más, mint egy, a petefészek állományában kialakuló folyadék tartalmú tömlő, mely általában tiszta, vízszerű bennéket tartalmaz.

A petefészekciszták általában folyadékkal teli zsákok a petefészekben vagy azok felszínén. A női ivarmirigy, a petefészek, páros szerv, a méh két oldalán helyezkedik el. Mindkét petefészek olyan alakú és körülbelül akkora, mint egy mandula. A petesejtek a petefészkekben fejlődnek és érnek. A petesejtek havi ciklusokban szabadulnak ki a nők termékeny életszakaszában.

A petefészekciszták gyakoriak. Legtöbbször kevés vagy semmilyen kellemetlenséget nem okoz, és a ciszták ártalmatlanok. A legtöbb ciszta kezelés nélkül néhány hónapon belül elmúlik. Néha azonban a petefészekciszták kicsavarodhatnak vagy megrepedhetnek, ez súlyos tüneteket okozhat. A legtöbb petefészekciszta nem okoz tüneteket, és magától elmúlik.

Ciszta típusai és jellemzői

A ciszta annyit jelent, hogy folyadékkal telt hólyag. Ez lehet peteérési zavar következménye (funkcionális ciszta). A funkcionális ciszta lehet tüszőciszta (ez terhesség alatt nem fordul elő) és sárgatest-ciszta, ami lehet granulózasejtes és tékasejtes ciszta. A ciszta lehet szervi betegség következménye is, ami lehet nem daganatos (pl. endometriózis) és lehet daganatos, ami lehet jóindulatú és rosszindulatú.

Funkcionális ciszták

A legtöbb petefészekciszta a menstruációs ciklus eredményeként alakul ki. Ezeket funkcionális cisztáknak nevezzük. Az Ön petefészkei minden hónapban kis cisztákat, úgynevezett tüszőket növesztenek. A tüszők ösztrogén- és progeszteronhormonokat termelnek, és az ovulációkor felszakadnak, hogy petesejtet szabadítsanak fel. A havonta folyamatosan növekvő tüsző neve funkcionális petefészekciszta. Ezek a ciszták általában ártalmatlanok, ritkán okoznak csak tüneteket, és néhány menstruációs ciklus alatt maguktól felszívódnak.

• Tüszőciszta: A menstruációs ciklus körülbelül felénél egy petesejt kiszakad a tüszőből. A petesejt ezután a petevezetékben halad lefelé. A tüszőciszta akkor kezdődik, amikor a tüsző nem szakad szét. Nem engedi ki a petesejtet, és tovább növekszik. Előbbi oka, amikor a tüsző a sárgatesthormon hiányában nem tud megrepedni, illetve mivel a repedés elmarad, nem jön létre a helyén sárgatest.
• Sárgatestciszta: Miután a tüsző felszabadítja a petesejtjét, összezsugorodik, és elkezd ösztrogént és progeszteront termelni. Ezek a hormonok szükségesek a fogamzáshoz. A tüszőt most sárgatestnek nevezik. Néha a nyílás, ahonnan a petesejt kijött, elzáródik. A sárgatest cisztáról pedig abban az esetben beszélünk, ha a tüszőrepedés megtörténik, azonban a repedés során keletkezett sárgatestben folyadék gyűlik fel. A sárgatest ciszták kialakulhatnak granulózasejtes cisztásodással, amikor terhesség korai fázisában jönnek létre, valamint tékasejtes cisztásodással.

Egyéb ciszta típusok

Ha a ciszták kialakulása szervi nehézséggel függ össze, akkor beszélünk organikus cisztákról, amelyek szintén többféle típusba sorolhatóak: a csokoládéciszták, valamint a daganatos ciszták csoportjába.

• Dermoid ciszta (teratóma): Ez a ciszta a petefészekben lévő petesejteket termelő szaporító sejtekből (csírasejtek) alakul ki. A petefészekciszta tartalmazhat szöveteket, például hajat, bőrt vagy fogakat. A dermoid ciszták tartalmazhatnak emberi csonttöredékeket, szöveteket, hajat vagy akár fogakat is - ennek oka, hogy a petesejteket alkotó elemekből fejlődnek ki.
• Cisztadenóma: Ez a petefészekciszta a petefészek felszínén lévő sejtekből alakul ki. A ciszta folyékony vagy nyálkás anyaggal lehet kitöltve. A cisztadenómák folyadékkal vagy váladékkal telt zsákok, melyek a petefészek szövetéből fejlődnek.
• Endometrióma (csokoládéciszta): Az endometriózis egy olyan állapot, amely a méh belsejét borító sejtekhez hasonló sejtek növekedését okozza a méhen kívül. A szövet egy része a petefészekhez tapadhat és cisztát képezhet. Ez a fajta az endometriózis betegséggel függ össze: ebben az esetben a méhnyálkahártya a méhen kívül is megtalálható, és akárcsak a méh belsejében, itt is havonta megvastagodik, ezáltal pedig csokoládéciszták kialakulásához vezethet. Ezt a sötét színe miatt csokoládé cisztának is nevezik, és az endometriózishoz kapcsolódik.

Petefészekciszta és terhesség

Terhesség alatt is előfordulhatnak petefészekciszták. Előfordul, hogy az ovuláció során kialakuló tüsző a terhesség alatt végig a petefészkén marad. A sárgatest ciszták kialakulhatnak granulózasejtes cisztásodással, amikor terhesség korai fázisában jönnek létre.

Egy kismama beszámolója szerint a 5.5 hetes terhessége során ultrahangvizsgálaton megállapították, hogy a bal petefészekből történt az ovuláció, és a jobb petefészekben egy 71mmx58mmx36mm-es ciszta található. A kismama aggódott, hogy ez zavarhatja-e a terhességet, vagy a hormonokat. A bal petefészekben corpus luteum haemorrhagic volt, ami valószínűleg sárgatest. A kismama korábbi vetélés miatt progeszteron készítmény szedését fontolgatta a terhesség megvédése érdekében. A zigótát még nem látták, de a zsák és a peteburok látható volt. Néha éles fájdalmai voltak a bal petefészekben, ami miatt az ultrahangra került sor. Dr. Kedves Enikő válasza szerint az alhasi fájdalmakat nagy valószínűséggel a 7 cm-es ciszta okozza, még ha nem is azon az oldalon van. A progeszteront szedheti, ennek csak pozitív hatása lehet a terhességre.

Egy másik kismama, aki 13 hetes terhes volt, autoimmun pajzsmirigygyulladással küzdött, és korábbi missed ab vetélése is volt. A terhesség alatt barna folyása volt, amire Utrogestant kapott. Később vérzés is jelentkezett. Az orvosa nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy ciszta vagy sárgatest van-e a petefészkében. A kismama aggódott, hogy a petefészekben lévő ciszták nőhetnek-e a terhesség alatt, és veszélyeztethetik-e a babát. Dr. Kedves Nikoletta válasza szerint a méhben nincsenek ciszták, a petefészkekben annál inkább, de a vérzéseknek terhesség alatt nincs köze esetleges petefészek cisztához. A vérzés nem az esetleges volt ikerembrió felszívódásától sem lehet, hanem lepény tapadási kérdés. Javasolta a pihenést és az Utrogestan további szedését.

A ciszták hosszú távú egészségre és terhességre gyakorolt hatása számos tényezőtől függ, beleértve a ciszta típusát, méretét, az érintett páciens korát és általános termékenységét. A funkcionális ciszták általában nem befolyásolják a termékenységet, kivéve ha nagyon nagyok. Az endometriómák hatással lehetnek a fogamzó képességre, mert torzíthatják a kismedence anatómiáját, gyulladást, hegesedést okozhatnak, ezért kezelésre lehet szükség, általában laparoszkópos műtétre.

Tünetek és diagnózis

Tünetek

A kisebb petefészekciszták azok, amelyek általában nem járnak tünetekkel: egy-egy rutinvizsgálat, ultrahang során derül fény rájuk. Amennyiben nagyobb méretű cisztákról beszélünk, már többféle tünet is észlelhető:

• Kismedencei fájdalom, amely néha erősebb, néha gyengébb, és a hát alsó részébe, illetve a combokba is kisugározhat.
• Szorító, feszülő érzés a petefészekben, illetve amikor ez a kellemetlen érzés a környező szerveket is érinti.
• Szexuális együttlét közben, vagy intenzív mozgás hatására erősebbé válhat az alhasi fájdalom.
• Élénk színű, alvadékos vérzés, illetve az elhúzódó, a szokásosnál fájdalmasabb menstruáció.
• Késszerű szúró érzések, vagy a kisebb alhasi görcsök.
• Nyomást gyakorolhat a belekre (szélsőséges esetben a bélmozgás során), fokozott vizelési inger esetén (amit a hólyagra gyakorolt nyomás okoz).
• Émelygés vagy hányás, mellérzékenység.

Ha a tünetek valamelyike súlyos, különösen a hasi vagy kismedencei fájdalom, amely lázzal, hányással is járhat, haladéktalanul fel kell keresni a sürgősségit.

Diagnózis

A petefészekciszta kismedencei vizsgálat vagy képalkotó vizsgálat, például kismedencei ultrahangvizsgálat során derülhet ki. Ha a menstruációs ciklust érinti változás, az alapvető nőgyógyászati vizsgálat mindenképp szükséges: tehát a hüvelyi és hasi ultrahang, valamint a hüvelyváladék vizsgálata.

• Terhességi teszt: A fogamzatást követően a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh falába és növekedésnek indul. A fejlődő embriót körülvevő sejtek (trophoblast sejtek) terhességi hormont, ún. HCG-t kezdenek termelni, melynek a vérben...
• Kismedencei ultrahangvizsgálat: Egy pálcaszerű eszköz (transzducer) nagyfrekvenciás hanghullámokat küld és fogad, hogy egy videoképernyőn (ultrahang) képet alkosson az Ön méhéről és petefészkeiről. A női kismedence ultrahangvizsgálatára hasi vagy hüvelyi úton van lehetőség. A nőgyógyászati szervek ultrahangvizsgálatának a legcélszerűbb és leghatékonyabb módja a hüvelyi ultrahangvizsgálat (transzvaginális szonográfia- TVS). A speciális, ún. „hüvelyi vizsgálófej” (transzducer) a kötelező sterilizálást követően közvetlenül a... A hüvelyi ultrahang különösen lényeges, hiszen ennek során a szeméremcsont nem árnyékolja le a legkritikusabb területeket a petefészekben. A legmodernebb eljárásokkal, így a színkódolt hüvelyi ultrahanggal pedig az is megállapítható, jóindulatú-e a petefészekben talált ciszta.
• Laparoszkópia: Egy vékony, megvilágított műszert (laparoszkóp) vezetnek be a hasüregébe egy kis vágáson (bemetszésen) keresztül. A laparoszkóp segítségével a kezelőorvosa megnézheti a petefészkeit és az esetleges cisztát. Ha cisztát találnak, a kezelés általában ugyanezen eljárás során történik.
• Tumormarker-vizsgálatok: A petefészekrák esetén gyakran emelkedik egy rákellenes antigénnek nevezett fehérje vérszintje. Ha a cisztája szilárdnak tűnik, és Önnél magas a petefészekrák kockázata, a kezelőorvosa elrendelheti a 125-ös rákantigén (CA 125) vizsgálatot vagy más vérvizsgálatokat. A menopauza után kialakuló szilárd petefészekciszta rosszindulatú lehet.
• Hormonpanel vizsgálatok: Amennyiben a szakember úgy ítéli meg, további betegségek kizárása miatt hormonpanel vizsgálatokat rendelhet el. Ilyen lehet például a PCOS policisztás ovárium szindróma diagnosztizálására, amely a férfi nemi hormonok túltermelődéséből ered és szintén járhat ciszták kialakulásával.

Szövődmények

Nem gyakran, de a petefészekciszta járhat szövődményekkel. A petefészekciszta ritkán jár szövődményekkel, ennek ellenére fontos időben diagnosztizálni, hiszen előfordulhat, hogy mégis további problémákhoz vezet.

• Petefészek torzió: A nagyra nőtt petefészekciszta a petefészek elmozdulását okozhatja. Ez növeli a petefészek fájdalmas kicsavarodásának (petefészek torzió) esélyét. Ha ez megtörténik, hirtelen, erős kismedencei fájdalom, hányinger és hányás jelentkezhet. Szintén a nagy méretű cisztáknál történhet meg, hogy elmozdulnak a helyükről. Kicsavarodásuk jelentős fájdalommal jár, amelyet hányinger és hányás kísérhet.
• Ciszta megrepedése: A felrepedt (megrepedt) petefészekciszta súlyos fájdalmat és vérzést okozhat a kismedencében. Minél nagyobb a petefészekciszta, annál nagyobb a megrepedés kockázata.
• Meddőség: Ha a petefészekciszta egyéb betegségek miatt alakult ki, amelyek a női ciklus természetes folyamatát gátolják, vagy méretük miatt beleszólnak annak lefolyásába - például nehezítik a tüszőérést, illetve nem teszik lehetővé a sárgatest termelődését -, akkor a fogantatást is akadályozhatják.

Kezelés

A kezelés az Ön korától, tüneteitől, valamint a petefészekciszta típusától és méretétől függ. A kezelés mindig a ciszta típusától és méretétől függ, de a lehetőségek között szerepel a gondos monitorozás, a fogamzásgátló tabletta szedése, mellyel lassítható a növekedés, illetve a műtéti beavatkozás.

• Figyelmes várakozás (monitorozás): Sok esetben várhat, és újra néhány hónap múlva kontrollvizsgálaton megvizsgálják, hogy elmúlt-e a petefészekciszta. Ez jellemzően - életkorától függetlenül - akkor lehetséges, ha nincsenek tünetei, és az ultrahangvizsgálat azt mutatja, hogy kis méretű, folyadékkal teli cisztája van. Az ártalmatlan ciszták esetében előfordulhat, hogy az orvos úgy ítéli meg, elég egy minden hónapban elvégzett kontroll, amíg a ciszta magától felszívódik.
• Gyógyszeres kezelés: A hormonális fogamzásgátlók, például a fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a peteérést. Ez megakadályozhatja, hogy több petefészekciszta alakuljon ki. Amennyiben hormonális okok állnak a háttérben, az orvos felírhat fogamzásgátló tablettát is, amely segíti a ciszták kialakulásának megszüntetését.
• Műtét: A kezelőorvosa javasolhatja a nagyméretű, nem funkcionális cisztának tűnő, növekvő vagy fájdalmat okozó ciszta eltávolítását. Egyes ciszták a petefészek eltávolítása nélkül is eltávolíthatók (cisztektómia). A műtét gyakran minimálisan invazív műtéttel (laparoszkópia) végezhető laparoszkóp és a hasüregébe apró vágásokon keresztül behelyezett műszerek segítségével. A laparoszkópiás eljárás nem csupán vizsgálatra alkalmas, de szükség esetén a ciszta eltávolítását is lehetővé teszi. Ha a ciszta különösen nagy, akkor azt általában el kell távolítani. A menopauza után kialakuló petefészekciszta néha rosszindulatú. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nőgyógyászati tumorokkal foglalkozó specialistához kell fordulnia.

A gyógyulási esélyek annak tükrében határozhatóak meg, hogy milyen típusú a ciszta: a funkcionális ciszták nagy része biztosan jól kezelhető és gyógyítható, míg az organikus ciszták esetén a jó és rosszindulatú elváltozás függvényében mondanak esélyeket. Utóbbi esetében nehezíti a pozitív lefolyást, hogy a probléma sokszor nehezen felismerhető, éppen ezért már nem tudják időben diagnosztizálni.

A petefészekciszták általában nem hatnak negatívan a termékenységre, azonban egyes esetekben előfordulhat, hogy például nagy méretük okán, akadályozzák a teherbeesést. Hatásuk, a velük járó tünetek, illetve kezelésük számos tényezőtől függ, amelyeket az orvos vizsgálatok útján tud szemrevételezni és meghatározni.

Megelőzés

A legtöbb petefészekciszta kialakulását nem lehet megelőzni. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok azonban segítenek abban, hogy a petefészkében bekövetkező elváltozásokat a lehető legkorábban felismerjék. Figyeljen a havi ciklusában bekövetkező változásokra. Jegyezze fel a szokatlan menstruációs tüneteket, különösen azokat, amelyek néhány ciklusnál tovább tartanak.

A ciszták kialakulásának esélye az ovulációk számával együtt nő, így a terhesség és a szoptatás is csökkenti kialakulásuk esélyét. A petefészekciszta összességében nem megelőzhető probléma, de kialakulásának esélye csökkenthető. Ha a családban jelen van a genetikai halmozódás, mindenképpen ajánlott a rendszeres kontroll. Emellett az egészséges életmód is jótékony hatással lehet a szervezetre, elsősorban a rosszindulatú ciszták kialakulásának szempontjából.

tags: #ciszta #jelez #e #terhesseget