A magyar védőnői szolgálat Európában egyedülálló módon van jelen az egészségügyi alapellátás palettáján. Munkájuk és tevékenységük alapelve, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák számára. A védőnő az a szakember, aki mind a kisgyermekek fejlődésére vonatkozó elméleti és tapasztalati tudás birtokában, mind pedig kapcsolati hálója révén segíti a gyermekek fejlődésének támogatását, és amennyiben szükséges, a különböző szakellátásokhoz - legyen az egészségügyi, szociális, vagy az oktatási ágazat - való eljutást is.
Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.
A Védőnői Szolgálat Története és Jelentősége
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A Védőnők Feladatai és Működése
A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők nyújthatják. A területi védőnő a jogszabályokban előírt feladatait a mindenkor érvényes védőnői utcajegyzék alapján, egy földrajzilag meghatározott területen látja el. Preventív tevékenységét az ellátási területén (állandó vagy ideiglenes) lakcímmel rendelkező személyek gondozásán túl, a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyeknél is végzi, akik az ellátás iránti igényüket a védőnőnél bejelentik.
A területi védőnő feladatai magukban foglalják:
- nővédelem,
- a várandós anyák gondozása,
- a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban,
- a 0-6 éves korú gyermekek gondozása,
- az óvodában a védőnői feladatok végzése,
- az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott, tanköteles korú gyermek gondozása.
A védőnő a tevékenységeit a fenntartó által biztosított tanácsadó helyiségben, azaz az Egészséges Tanácsadókban, a családok otthonában, a nevelési-oktatási intézményben, valamint a közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzi.
A területi védőnő nem választható, azt a szakembert kell felkeresnünk, ahol életvitelszerűen élünk, függetlenül attól, hogy hova szól a lakcímkártyánk.
A védőnői munka szintjei és feladataik:
- Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása, valamint a várandós anyák és a gyermekek gondozása egészen iskolás korig.
- Iskolai védőnők: Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Várandósgondozás és Gyermekgondozás a Védőnővel
Hazánkban az érvényes jogszabályok alapján a védőnők már a várandósság ideje alatt kapcsolatba kerülnek a családdal, a kismamával, hogy aztán egyénre szabott, szükséglet alapú gondozási terv alapján családlátogatásokkal, a védőnői szolgálatnál végzett szűrésekkel elkísérjék gyermekünket egészen iskolás korig a házi gyermekorvossal együttműködésben. Feladatuk itt nem ér véget, de a családokkal a gyermek közösségbekerülésével már ritkábban találkoznak.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- testsúly, testmagasság mérése;
- vérnyomás és pulzus mérése;
- haskörtérfogat mérése;
- magzati szívműködés vizsgálata;
- vizeletvizsgálat;
- alsó végtag megfigyelése és vizsgálata;
- általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Védőnői látogatások gyakorisága:
Az alábbi táblázat részletezi a területi védőnő által kötelezően felajánlott családlátogatások gyakoriságát:
| Gondozott személy | Látogatások gyakorisága |
|---|---|
| Várandós anya | A várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal (ebből az első látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint |
| Gyermekágyas anya | Az intézetből hazajövetel után 48 órán belül (védőnő értesítése szükséges) - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd az első 6 hétben legalább hetente |
| Újszülött, csecsemő | A hazaadást követő 48 órán belül (védőnő értesítése szükséges) - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd ezt követően az első 6 hétben legalább hetente |
| Csecsemő (6 hét-1 éves kor) | Havonta, fokozott gondozást igénylők esetében havonta és szükség szerint |
| 1-3 éves korú kisded | Évente legalább 6 alkalommal, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint |
| 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe) | Évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően |
| 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha közösségbe jár) | Évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően |
| Oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermek | Évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint |
A Védőnői Munka Alapelvei és Szemléletváltás
A védőnők elsősorban megelőző tevékenységre, egészségfejlesztésre képzett szakemberek. A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják. A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban.
Változó, hogy kinek mennyire van szüksége védőnői segítségre a várandóssága illetve szülése után. Első gyermekeseknek jellemzően jól jön minden információ, míg tapasztaltabbak közül talán van, aki felesleges dologként éli meg a rendszeres látogatásokat, legtöbbünknek azonban van olyan „fehér foltja” vagy akut problémája, amiben jól jön egy jó esetben mindig elérhető szaksegítség, akivel még a „kémia” is megvan. De pontosan mi mindenben lehet támaszunk a védőnő?
Amikor hazaérünk a kórházból, máris kapni fogunk egy telefont attól a védőnőtől, akihez területileg tartozunk, hiszen a kórház közvetlenül értesíti őt a szülésről a lakcímkártyánk alapján. A védőnőhöz gyakorlatilag minden babagondozási kérdésben fordulhatsz - legyen szó altatásról, szoptatásról, mozgásfejlődésről vagy viselkedésről. De akár egy esetleges szülés utáni depresszióról is beszélhetsz vele.
2017 óta azonban a védőnői ellátás kötelező, nem lehet lemondani. Fontos, hogy a védőnő előre elmondja a családnak, miért szükségesek a kisgyermekkori szűrések, vizsgálatok, konzultációk, milyen gyakran fog hozzájuk eljönni, és hogyan tud segíteni a várandóság alatt és a baba születését követően.
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt abban, hogy a szülőt valóban partnerként tekintsék a szakemberek. Ennek egyik eszköze, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív, mely megelőzi a védőnői tanácsadást. Ennek elsődleges célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése és a védőnők, házi/gyermekorvosok munkájának segítése. A gyermek legjobb ismerője a szülő, ezért az ő megfigyelése, tapasztalata nagyon fontos a fejlődés menetének nyomonkövetéséhez.
tags: #kesoi #gyermekvallalok #specialis #vedonoi #gondozasa