Kásler Árpád 2013. március 22-én közzétett üzenete az Országhoz rávilágít a devizahitelek okozta súlyos társadalmi és gazdasági problémákra, valamint a lehetséges kiutakra. Az emberek különböző ismereti szintekkel rendelkeznek, ezért alapvető fontosságú, hogy mindenki számára világos és érthető legyen a jelenlegi helyzet és a megoldási javaslatok.
A Pénzügyi Rabság Történelmi Gyökerei
Az 1848-as forradalom is a pénzügyi rabság ellen irányult. A helyzet hasonló volt a maihoz, az ország fuldoklott a pénzügyi cselszövések fogságában. A kiegyezést követő időhúzás, majd az első világháború, végül a Trianoni döntés szétdarabolta az országot.
Ebből a tragédiából az ország csak úgy tudott talpra állni, hogy 1920-ban helyreállították a történelmi Alkotmány jogfolytonosságát. Ennek köszönhetően, annak ellenére, hogy az ország elvesztette természeti kincseinek, lakosságának és területének jelentős részét, mégis virágzásnak indult.
A második világháború és az 1944. márciusi német megszállás hatályon kívül helyezte a történelmi Alkotmányt. Ezt a szovjet megszállás követte, amelynek eredményeként egy szovjet típusú, Buharini Alkotmányt erőltettek az országra. A nemzet gerincét mindig akkor tudták megtörni, ha hatályon kívül helyezték a történelmi Alkotmányt.
A szovjet alkotmánnyal érkeztünk meg a „rendszerváltásig”, amikor a megszállók kivonultak, és megnyílt a lehetőség a jogfolytonosság ismételt helyreállítására. Ennek azonban egy háttérszándék, az ország és az emberek előre eltervezett kifosztása állta útját. A történelmi Alkotmány értelmében a földtulajdon, a természeti kincsek stb. a Szent Korona tulajdona, az állam és a nép csak birtokos jogokat gyakorolnak felette. Ebben az esetben nem lehetett volna elprivatizálni, elnyilvántartani és ellopni a nemzet vagyonát, de megtették, mert nem volt ki és mi őrködjön felette.
Az ország gazdaságát és vagyonát rapsic módra lerabolták, letarolták és elzálogosítottak mindent, amit el lehetett. Amikor ezek a „készletek” kimerültek, szemet vetettek arra, amire még álmunkban sem mertünk volna gondolni: az emberek, a családok létbiztonságát garantáló hajlékaikra és jövedelmeikre, infrastruktúrájukra. Mindezt viszonylag könnyen megtehették, mert jó előre beültették minden lényeges pozícióba saját embereiket, azt a látszatot keltve, hogy az embereknek volt választási lehetősége a többpártrendszeren belül. A jogfolytonosság megszakadásával és a „modern” életforma következtében az emberek generációi közötti hagyomány és tapasztalat továbbadása gyakorlatilag megszűnt. Ezt a folyamatot elősegítette az oktatási rendszer és a média.
Így, teljesen védtelen és tapasztalatok nélküli generációk alkották a szabad prédát. A háttérben azok állnak, akik nem a magyar nemzet, az ország, a nép és a jövő nemzedék érdekeit tartják szem előtt, hanem önös és egyéb külső érdekeket helyeznek a magyar nemzet érdekei elé.
A Devizahitelek Kelepcéje és a Csalás Mechanizmusa
Az előre eltervezett és folyamatos lerablás következtében, a megélhetés és az egyre fogyó munkahelyek hiányában, nagyon sok embert könnyű volt a bankok ajtajához terelni. A gyanútlan lakosság besétált a felállított kelepcébe, a devizában nyilvántartott hitelek hálójába.
A hazai törvények, úgy a polgári törvénykönyv, mint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló idevonatkozó törvényhelyei teljes mértékben leszabályozzák a kölcsönszerződés, valamint a pénzkölcsönnyújtás jogi kritériumait. Ez a devizaalapú hitelnek elnevezett konstrukció egyik törvénynek sem felel meg, így teljesen szabályozatlan körülmények között és törvényi háttér nélkül nyomorba taszították az országot és a népet. Elkövették a közbizalom elleni bűncselekményt is, hiszen az emberek hittek a törvényességben, hittek a bankoknak. Itt elsősorban az emberek
A végeredményt ismerjük: több ezer öngyilkos, több ezer kilakoltatott, több százezer külföldre menekült ember és több ezer család szétválása.
A devizapiac közgazdaságtana
A Banki Csalás Leleplezése
Több éves kitartó oknyomozói munka után, teljesen világos és egyértelmű a bankok csalása, úgy a kamatok számításánál, a kereskedelmi árrés felszámításánál, valamint a teljes árfolyam jogtalan felszámításánál. Mindezekre a hatályos magyar törvények, kölcsön jogcímen, abban az esetben, ha nem devizában bocsátották az adós rendelkezésére, nem adnak lehetőséget. Még abban az esetben sem, ha az adós aláírta a szerződést, mert a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy a szerződő feleknek csak abban kell megállapodniuk, amiről a törvény kötelező jelleggel nem határoz. Márpedig a pénzkölcsönnyújtást illetően a törvény egyértelműen határoz.
Csak azt lehet kölcsön összegnek nevezni, amit a hitelező az adós rendelkezésére bocsát, és az adósok szerződési akarata kölcsönre irányult, ezen a jogcímen írtak alá, de a bankok azt követelik, amit nem bocsátottak rendelkezésre.
A szerződés érvénytelensége és a jogkövetkezmények:
- Az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére.
- Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.
- A törvényalkotó csak oly módon rendelkezhetett volna a tisztességtelen feltételekről, valamint az elszámolásról, hogy a törvényalkotást megelőzően meg kellett volna vizsgálnia a szerződések minden egyes feltételét, ezt azonban gondosan elmulasztották.
A Forintosítás Mint Csalárd Legalizáció
A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta. Amelyben a „devizaalapúságot” devizaforrásnak merte nevezni, holott forrást mellőzni kívánó, kockázatmentes, az adósok gyors bukását előidéző ügyletet hoztak létre, és teljesíttettek be egyoldalúan, az adósok tudta, és beleegyezése nélkül. Ezért ezek a szerződések nem jöttek létre, egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással.
A törvényi forintosítás pedig ennek szintetikus deviza-hitelnek (hibridnek) leplezése, és legalizálása azzal, hogy devizaforrású Ft-hitellé alakítják át, de nem a szerződéskötés idejére visszamenő hatállyal, hanem a bank által elért csalárd tartozástöbblettel, az adósok terhére.
A forintosítás utáni adósi kötelezettségek mutatnak rá arra, hogy milyen következményei lettek volna egy eredetileg devizaforrással rendelkező Ft-hitelnek: a tőketartozásuk nem emelkedett volna - a devizaforrás ellenére - a deviza drágulása esetén sem! Ahogyan a forintosítás után nem fog emelkedni a tőketartozása az adósnak. A kamatnak most sincs valódi felső határa.
Az Állam és a Hatóságok Felelőssége
A hatóságok és felügyeleti szervek szemet hunytak a nép kifosztása előtt. A bíróságok szégyenszemre maszatolnak. Az adósokat kifosztani pusztán az aláírásukra való hivatkozással több mint cinizmus, hiszen hogyan érthették volna, hogyan ismerték volna fel azt, hogy átverték, ha maga a Kúria képtelen volt ítéletet hozni egy kölcsönszerződést illetően, amelyet a Ptk. és Hpt. leszabályoz. Kiküldte az ügyet előzetes állásfoglalásra az európai bírósághoz Luxembourgba gyorsított eljárást kérve, de ezt az európai bíróság megtagadta. A legmagasabb bírói fórumnak sem volt világos és egyértelmű, ehhez nyolc hónap is kevés volt számára, miközben az embereknek néhány perc állt rendelkezésükre. Ebből arra lehet következtetni, hogy még évekig nem lehet végleges ítéletre számítani, miközben az emberek kifosztását felgyorsították.
Az ügyészségek a feljelentéseket érdemi kivizsgálás nélkül megszüntetik, sőt le is írják, hogy a jövőben megtett bankok elleni feljelentéseket érdemi válaszadás nélkül az irattárba helyezik. Amit jogkövető magatartással meg lehetett tenni, azt megtettük, de az élethez való jogot semmi sem írhatja felül.
A bíróságok felelőssége:
Tisztelt Bírák, előbb tessenek utána járni, miről is ítélkeznek, és milyen jogviszonyt bírálnak el, milyen jogszabályok vonatkoznak a devizaforrású és a szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitelre. Ha egyáltalán tudják, hogy ez kétféle pénzügyi banki termék, és a bankoktól káprázó szemük látja, hogy ez kétféle, egymástól különböző jogviszony, a következmények alapján is. A hibrid jogviszony magyarországi szerződései, a deviza-nyilvántartású hitelek, mind és kivétel nélkül az európai, de a magyar jogszabályokba is ütköznek.
A hibrid esetén, a Ft-hitel pozíció valójában az adós rendelkezésére bocsátott számlapénz, amit az adós a törlesztő-részletek befizetésével felél, felemészt. És ezzel egyidejűleg a bank, az adóssal szemben devizatőke-nyilvántartási számlát is megnyit, ahol a forintkövetelésnek a devizában kifejezett értékét is követelésként tartja nyilván az adóssal szemben. Ez az adós nevén lévő devizatőke-nyilvántartási számlapénz valójában az az adósi, és nem banki kockázat, amit a bank befektetésként kezel.
A Társadalmi Szerződés és a Nép Akarata
Az Alkotmány a legmagasabb szintű törvény, amely lényegében egy társadalmi szerződés, amelyben rögzítve vannak az államhatalom és az állampolgárok jogai és kötelezettségei. Más szóval ezen társadalmi szerződés révén tekinthető legitimnek az államhatalom, de csak akkor, ha ez a megállapodás az állampolgárok racionális döntéshozatalának eredménye. A nemzet jogérzéke valójában az emberek igazságérzete, amely kötelezően szembe kell, hogy szálljon azzal, amit nem jognak, hanem jogtalanságnak, amit nem törvényességnek, hanem méltánytalanságnak érez.
A társadalmi szerződés a nép és a hatalmon lévők közötti demokratikus megállapodás kell, hogy legyen. Ebben, az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség javára, de joguk van az állam irányítóinak ellenőrzésére, közvetett vagy közvetlen módon. Ha vezetőik visszaélnek a rájuk ruházott hatalommal, jogukban áll, sőt kötelességük felbontani ezt az elméleti megállapodást és új vezetőket választani.
Vezetőink valójában megvezetőink és súlyosan visszaéltek a rájuk ruházott hatalommal, ezért nemcsak jogunk, hanem kötelességünk, hogy helyreállítsuk a történelmi Alkotmányunkat és új vezetőket válasszunk. Új vezetők választására elméletileg megvan az esély a négyévente kiírt választások útján, de a gyakorlat teljesen mást mutat, mert az esélyek erősen aránytalanok, hiszen a nemzettől ellopott vagyont használják a választók megvezetésére, birtokolva a teljes médiát. Ilyen feltételek mellett esélytelen a kifosztóinkat saját játékszabályaik szerint kiiktatni.
A Nemzeti Ellenállás és az Alkotmányos Monarchia
Miután a nemzet vagyonát szinte nyomtalanul eltüntették, és ebből nemhogy lecsökkentették volna az államadósságot, hanem a sokszorosára duzzasztották azt, a pénzintézetek törvénytelen hitelkonstrukciójukkal földönfutóvá tettek százezreket és az ország elhagyására kényszerítették őket, vagy az öngyilkosságba hajszolták a gyengébbeket, tragikus közállapotokat idézve elő. A bíróságok maszatolása, az ügyészségek tétlensége már-már egy törvényen kívüliséget eredményez, ezért az állampolgárok és ezek szervezetei erkölcsi értelemben vett jogkövetésre nem kötelezhetőek. Továbbá, a jogi normák alapján, tevésre, valamitől való tartózkodásra, vagy valaminek az eltűrésére kényszerített állampolgárokat, ezek csoportosulásait, illetve szervezeteit - az élő történelmi Alkotmányból eredően - megilleti az ellentmondás, valamint az ellenállás, illetve a nemzeti akarat kikényszerítésének joga. E jogok forrása az az erő, amely az Alkotmány adta meggyőződésből, az akarásból és az elszántságból táplálkozik.
A nemzet történelme folyamán ez az erő volt a forrása minden olyan megmozdulásnak, amelynek a magyarság a puszta fennmaradását köszönheti. A hóban-fagyban szolgálatot vállaló ellenállók bátor fellépésének köszönhetően szétfoszlott a hatalom mindenhatóságának mítosza és a tevőleges ellenállás hiábavalóságának téveszméje.
A magyarságnak van érvényes, nemzeti egyetértésen alapuló Alkotmánya. Ezt a tényt elegendő népakarat formájában kinyilatkoztatni és bejelenteni, hogy a nemzet az ország alkotmányos rendjét visszaállítottnak tekinti, és kész kikényszeríteni mindazokkal szemben, akik ezen akarat elhatározással tevőlegesen szembeszegülnek.
A fellépésnek ez a módja, történelmi példákkal igazolható. Az ’48-as forradalom a márciusi ifjak maroknyi csoportjának lelkesedése, „jogellenes” cselekvések elhatározása formájában kezdődött. Ebből következik, hogy mindazok, akik bármely törvény előzetes legitimálását a nemzet sorozatos kifosztóitól, a hatalomtól várják, petíciók révén, azok valójában légvárak kergetői. A nép gyűlését, amely összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, nem a mindenkori hatalom felügyelete alatt, hanem anélkül, vagy ha szükséges, azok ellenében kell lebonyolítani. Ami a napnál is világosabb kell, hogy legyen mindenki számára, hogy a népakarattól magasabb hatalom egy államon belül nem létezik, földi léptékkel mérve.
A népi gyülekezés és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés:
- 2013. február 9-én megfújták a kürtöt népi gyülekezőre.
- Február 16-án Budapesten a Kossuth téren ötezer ember előtt bontottak zászlót a nemzet megmaradásért vívott harcban. Ekkor közfelkiáltással és több ezer ember, aláírásával felhatalmazták Kásler Árpádot, hogy a Hágai Büntető Bírósághoz forduljon a magyar népirtás ügyével.
- Március 9-én már nyolc ezren meneteltek skandálva, hogy „Elég Volt”, továbbá több ezren közfelkiáltással és aláírásukkal felhatalmazták őt, hogy legjobb tudása és tiszta lelkiismerete szerint szervezze meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását kérő néptömeget.
- Ezért nagyon fontos, hogy április 21-én 11 órára minél többen jöjjenek el a Hősök terére.
A Történelmi Alkotmány Helyreállításának Következményei
A történelmi Alkotmányunk jogfolytonossága helyreállításának következtében, megnyílik a lehetőségünk, hogy megtisztuljon a politikai közélet, megtisztuljanak a bíróságok, az ügyészségek. A történelmi Alkotmányunk helyreállításának napján eltöröltetnek a bűncselekmények útján ránk erőltetett jogtalan követelések, és megkezdődik az okozott károk felmérése, az elkövetők és bűnpártolók felderítése és törvényszék előtti igazságos felelősségre vonása.
Abban az áldott és szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindezt csak népakaratból lehet megvalósítani. Történelmet írunk, és mindenki megismerheti megbecsült és elismert szakemberek véleményét is ezzel kapcsolatban.
A történelmi Alkotmány jogfolytonosságának helyreállításával, Magyarország visszatér az Alkotmányos Monarchia államformához, amelyet 68 évvel ezelőtt szüntettek meg, és azóta szabad prédának tekintik az országot. Ez azt jelenti, hogy király nélküli királyság lesz az ország, parlamentáris képviselettel, alsó és felső házzal. Rengeteg példa van erre a világban, nézzék például Dániát, alkotmányos monarchia és köszönik szépen jól vannak.
Azáltal, hogy új államformát kiáltunk ki, amelyhez minden jogunk megvan, hiszen Európa egyik legrégebbi alkotmányával rendelkezünk és ezeréves múlttal, ezáltal felülvizsgálhatjuk az államközi szerződéseket, viszonyunkat az Európai Unióval és a NATO-val. Ez az egyetlen útja-módja, hogy kifosztóinkat levessük magunkról.
tags: #bankcsapda #egyesulet #a #kilakoltatas #2 #kisgyerekkel