Kemoterápiás gyógyszerek terhesség alatt: Részletes információk és kezelési lehetőségek

A terhesség gyakran örömteli és várakozással teli időszak, de egyes nőknél a rák váratlan diagnózisa ezt az időszakot a bizonytalanság és a félelem időszakává változtathatja. A rák kezelése a terhesség alatt összetett, és az anya és a születendő gyermek jóléte közötti kényes egyensúlyt foglalja magában. Ez a cikk feltárja a rák terhesség alatti kezelésének egyedülálló kihívásait, a multidiszciplináris ellátás fontosságát, a személyre szabott kezeléstervezést, különös tekintettel a kemoterápiás gyógyszerek alkalmazására.

A terhesség alatti rákdiagnózis kihívásai

Nőgyógyászati daganatok, például a méhnyak-, a petefészek- és a méhrák, terhesség alatt is diagnosztizálhatók. Az egyik legnagyobb kihívás az időben történő diagnózis. Az olyan tünetek, mint a hasi fájdalom, puffadás vagy vérzés, összetéveszthetők a terhességgel kapcsolatos általános állapotokkal. Ez az átfedés gyakran késlelteti a diagnózist, ami a rákos megbetegedések előrehaladottabb stádiumában történő kimutatását eredményezi.

Például, a várandósság alatti emlőrák nehezebben felfedezhető, mivel ezekben az időszakokban az emlők szerkezete megváltozik, és egy, a betegséget jelző tünetről azt gondolhatjuk, biztosan csak a várandósság miatt van. Várandósság alatti emlőráknak nevezzük a várandóság alatt, illetve a szülést követő első év időszaka alatt kialakuló rosszindulatú betegséget. A rendelkezésre álló adatok szerint minden 3000. terhesség esetében lehet rosszindulatú emlőelváltozással számolni.

Növekszik az előfordulása azért is, mert a gyermekvállalás egyre későbbi életkorra tolódik, manapság már nem meglepő, ha egy nő a negyvenes éveiben lesz várandós, amikor pedig már magasabb az emlőrák előfordulásának esélye is. Az ezekben az időszakokban kialakult daganatok gyakrabban hormonrezisztensek, azaz érzéketlenek a hormonkezelésre, ezzel együtt rosszabb a prognózisuk, és gyakrabban adnak áttétet, bár ez összefüggésben lehet azzal, hogy előrehaladottabb állapotban kerülnek diagnosztizálásra.

A kezelés tervezése terhesség alatt

A diagnózis felállítása után a kezelés tervezése bonyolulttá válik. Az elsődleges szempont az anya és a születendő gyermek biztonsága. A rákkezelések, mint a műtét, a kemoterápia és a sugárzás potenciális kockázatot jelenthetnek a magzati fejlődésre, különösen az első trimeszterben. Tekintettel az ezzel járó összetettségre, a multidiszciplináris ellátás létfontosságú a nőgyógyászati rákos megbetegedések terhesség alatti kezelésében. A kezelés megközelítése erősen személyre szabott.

Számos tényezőt, például a rák típusát és stádiumát, a terhességi kort és a beteg általános egészségi állapotát figyelembe veszik a személyre szabott terv kidolgozásához. Fontos, hogy a tünetekkel jelentkező betegek esetében általában már egy előrehaladottabb stádiumról van szó. Korai stádiumú daganat, illetve a rákmegelőző állapot felfedezése sokkal nagyobb sikerű kezelést jelenthet. Ezért, ha a várandósság alatt szokatlan tünetet észlelsz, mindenképp fordulj orvoshoz.

Multidiszciplináris megközelítés

A terhesség alatti rákkezelés során egy multidiszciplináris csapat együttműködése elengedhetetlen. Ez a csapat magában foglalhatja a szülészorvost, onkológust, újszülött-szakembert, pszichológust és gyógytornászt. A szoros együttműködés biztosítja, hogy az anya és a gyermek is a lehető legjobb ellátásban részesüljön.

A kemoterápia alkalmazása terhesség alatt

A kemoterápiát általában kerülik az első 12 hétben a veleszületett fogyatékosság magas kockázata miatt. Azokban az esetekben azonban, amikor kemoterápiára van szükség, a második vagy harmadik trimeszterre tervezhető, amikor kevésbé valószínű, hogy károsítja a fejlődő babát. Az érvényben lévő szakmai ajánlás az anyai élet védelmét tekinti elsődlegesnek.

A terhesség első harmadában (1. trimeszter) csak terhességmegszakítással adható kemoterápia, ha agresszívebb vagy áttétes betegséget fedeznek fel, a szakmai ajánlás a terápia azonnali megkezdését írja elő. (A szakmai konszenzus leszögezi: önmagában a terhesség megszakítása nem javítja a kilátásokat.) Ha alacsonyabb kockázatúnak tűnik az első trimeszterben felfedezett emlődaganat, s a beteg nem kívánja megszakítani a terhességet, folyamatos kontroll mellett a kezelés a második trimeszterre halasztható.

A terhesség második és harmadik harmadában egyes kemoterápiás gyógyszerek már adhatók, viszont hormonkezelést és HER2-gátló kezelést ekkor sem lehet alkalmazni. A szülés után a stádiumnak és szövettannak megfelelő gyógyszeres kezelések elindíthatók, ha szükséges és még időben történik, a sugárterápia is megkapható.

Kutatási eredmények a kemoterápia terhesség alatti alkalmazásáról

Dr. Frédéric Amant, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem munkatársa vezette kutatók 68 olyan nőt vontak be a vizsgálatba, akik átlagosan 3-4 kemoterápiás cikluson estek át terhességük alatt - összesen 236-on. A rákot átlagosan a terhesség 18. hetében állapították meg ezeknél a nőknél. A magzat megszületésének medián kora a 36. gesztációs hét volt, az anyák kétharmada (47) a 37. hét előtt szülte meg gyermekét. Tesztek egész sorát végezték el a gyermekeken, hogy felmérjék egészségi állapotukat és fejlődésüket. Ezek közé tartozott az IQ-teszt, az EKG, az echokardiográfia és egy részletes kérdőív, amely az egészségi állapotra és a fejlődésre vonatkozó kérdéseket tartalmazott.

A neurokognitív eredmények az időre született gyermekekben a normális tartományba estek, de az idő előtt megszületettek teljesítménye rosszabb volt. A szerzők azonban hangsúlyozták, hogy ez a különbség az általános populációban is megfigyelhető. Amint a szerzők írták: „Eredményeink nem támasztják alá azt a stratégiát, hogy a magzat károsításának elkerülése végett később kezdjék el a kemoterápiát, vagy hogy idő előtt megindítsák a szülést, s csak ez után kezdjék a kemoterápiát. A terhes nőknél is ugyanazon irányelvek alapján kell dönteni a kemoterápiáról, mint a nem terheseknél. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy már a 14. gesztációs héttől alkalmazható a kemoterápia.”

„Ha az első terhességi harmad után végezték a kemoterápiát, semmilyen problémát sem fedeztünk fel a babáknál. A kemoterápia kockázatai miatti félelem tehát nem lehet ok arra, hogy a meglévő várandósságot megszakítsák, a kezelést elodázzák vagy a szülés idejét előbbre hozzák" - mondta Amant. A belga kutatócsoport másik tanulmánya hasonló eredménnyel járt: 16 gyereket és 10 felnőttet vizsgáltak meg, édesanyjuk a várandósság alatt sugárterápiát kapott. Kimutatták, hogy idegi, pszichológiai, viselkedési és általános egészségügyi eredményeik a normál tartományba esnek. Egy gyerek mentális fejlődésében mutatkozott jelentős lemaradás, nála azonban más terhességi szövődmények is felléptek.

A kemoterápia mellékhatásai és kezelésük

A kemoterápiás kezeléseknek számos mellékhatása lehet, azonban kiegészítő gyógyszeres kezeléssel és életmódi változtatásokkal a legtöbb mellékhatás jelentősen csökkenthető, a kezelés általában jobban tolerálható, mint arra korábban számítanak. A kemoterápia fajtájától függően a mellékhatások jelentősen különböznek. Súlyosabb panaszok hátterében kiszáradás, fertőzés, vérkép romlása, vagy egyéb kórállapot is állhat, ezért ilyen esetben orvosi vizsgálat, segítségnyújtás szükséges.

Gyakori mellékhatások és kezelési tippek:

• Hányás, hányinger: Kemoterápiák mellé rutinszerűen adott kiegészítő gyógyszeres kezeléssel legtöbbször megelőzhető, jól kezelhető mellékhatás. Számos, eltérő hatásmechanizmussal és hatáserősséggel rendelkező gyógyszer áll rendelkezésre. Életmódi javaslatok: A hideg italok csökkentik a hányingert, többször, kis mennyiség fogyasztása javasolt. Kerülje az erősebb szagokat, illatokat!
• Hasmenés: Több tényező vezethet gyakori, hígabb széklet kialakulásához. A kemoterápia bélhámsejteket károsító hatása, fertőzés, dysbacteriosis (antibiotikum kezelés után) a leggyakoribb okok.
• Étvágytalanság: Émelygés, hányinger, hányás esetén törvényszerű, de ezektől függetlenül is fennállhat az étvágytalanság. Átmeneti panasz esetén figyeljen arra, hogy a megfelelő folyadék és energia bevitel biztosítva legyen, törekedjen arra, hogy olyan ételt fogyasszon, melyhez kedve van.
• Hajhullás: Sajnos bizonyos mértékű hajvesztés elkerülhetetlen a legtöbb kemoterápiás gyógyszer alkalmazásánál. Megelőzésére megbízható módszer nem létezik. Bár paróka vagy fejkendő viselésével az átmeneti, haj nélküli időszakot általában könnyebb elviselni, vannak, akik ezt nem igénylik.
• Csontfájdalom: A kemoterápiás kezelés után a csontvelő hirtelen meginduló működése okozza, melyet kolónia stimuláló faktorokat tartalmazó injekciók tovább erősítenek. Fájdalomcsillapítók szedése (paracetamol, ibuprophen, diclofenac stb. hatóanyaggal) szükséges lehet.
• Kéz és lábujjak, talp zsibbadása: Perifériás idegek kemoterápiás kezelés okozta károsodása okozza. B1 vitamin, magnézium, glutamin tartalmú táplálék kiegészítők (pl.:Milgamma, Kabi Glutamine, Neurobion Forte) szedésével enyhíthetők a panaszok, vagy további romlásuk esélye csökkenthető.
• Hőemelkedés, láz: Néhány esetben (pl.: bleomycin) hőemelkedés, láz fordulhat elő a kezelés hatására (24 órán belül jelentkezik). Amennyiben később jelentkezik láz úgy az leggyakrabban fertőzés jele.
• Nyálkahártya panaszok: Bizonyos kemoterápiák alkalmazásakor a szájnyálkahártya károsodása, súlyosabb esetben kifekélyesedése fordulhat elő. Fontos a megfelelő száj higiéné.
• Bőrtünetek: Bőrszárazság, a bőr sérülékennyé válása, körmök töredezése gyakori bármilyen kezelés mellett, ezért hidratáló, enyhén zsírosító hatású testápolók rendszeres használata célszerű.
• Trombózis: A vérrögök kialakulásának esélyét a daganatos betegség, műtét, kemoterápia, folyadékhiány, mozgásszegény életmód, túlsúly nagymértékben fokozza. Vérhígító gyógyszer alkalmazása javasolt.
• Vérnyomás változása: A daganat ellenes terápiák során a korábban kezelés nélkül is stabil vérnyomás emelkedhet, a kezelésre szoruló vérnyomás mindkét irányban változhat. A vérnyomás rendszeres ellenőrzése szükséges.
• Vércukor változása: A kemoterápiás kezelés alatt is a csökkentett szénhidrát tartalmú étrend hosszú távú bevezetése javasolt.

Rizikófaktorok és megelőzés

Az emlőrák esetében a legjelentősebb rizikófaktor a nem és a kor, azaz minél idősebb egy nő, annál nagyobb eséllyel jelenik meg nála az emlőrák. További kockázati tényezők:

• A női nemi hormon, azaz az ösztrogén tartós vagy magasabb szintje a szervezetben.
• Genetikai okok (családi öröklődés, mely sokszor, de nem kizárólag a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációjához köthető).
• Az emlő szerkezetének felépítése (minél több mirigyből áll az emlő, annál nagyobb a kockázat).
• Gyermekkori vagy fiatalkori sugárkezelés (főleg a mellkasfalat érintően).
• Korábbi emlőrák.
• Egyes jóindulatú emlőelváltozások.
• Túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás.
• Egyes esetekben a fogamzásgátló gyógyszer tartós alkalmazása.
• Elhízás.
• Idősebb életkor az első gyermek születésekor (vagy ha a nő nem szült).

Fontos megemlíteni, hogy az emlőrákot teljes mértékben megelőzni nem lehet, hiszen több olyan kockázati tényező játszhat szerepet a betegség kialakulásában, amit nem tudunk befolyásolni (pl. első menstruáció, génmutáció, stb). Azonban a megfelelő életmód mellett sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben éljünk, így csökkentsük az emlőrák - vagy bármely más daganatos betegség - kialakulásának kockázatát.

Terhesség sikeres daganatterápiát követően

A sikeres daganatkezelésen átesett nők számára fontos kérdés, hogy mikor, milyen kockázatokkal számolva vállalhatnak terhességet. A fogamzás esetleges nehézségei, a terhesség optimális időpontjának megválasztása, valamint a terhesség alatti gyakoribb komplikációkkal kapcsolatos aggodalmak azok a témák, melyekkel kapcsolatban a beteget informálni kell.

A kemoterápia során alkalmazott szerek típusától és dózisától, valamint a sugárkezelés helyétől és az alkalmazott sugárdózistól függően mind nőkben, mind férfiakban csökkenhet a fertilitás. Ebből adódóan a teherbe esés nehézségekbe ütközhet, akár lehetetlen is lehet, illetve meddőségi szakember és centrum segítségére lehet szükség.

A teherbe esés optimális időpontjának megválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy milyen időintervallumon belül milyen valószínűséggel várható az adott betegnél a primer daganat recidivája, rejtett távoli metastasisok megjelenése, illetve a kezelés hatására kialakuló második daganatos betegség megjelenése. Így például az onkoterápiát követően emlőrák esetében 2-3, melanoma malignumos betegeknél 3-5 év biztonsági periódust szokás javasolni.

tags: #kemoterapias #gyogyszerek #listaja #terhesseg #alatt