A gyermekek születésük utáni első két évben intenzív, rohamos fejlődési fázison mennek keresztül. Ez az időszak a szülőknek élményekben kiemelkedően gazdag, mindennap rácsodálkozhatnak a fejlődő gyermeki elme csodáira. A megfelelően fejlődő és jól strukturálódó idegrendszer lehetővé teszi, hogy a gyermek a különféle fejlődési mérföldköveket a megfelelő minőségben, a megfelelő időintervallumokban kivitelezze. A gyermekeknek ehhez csak arra van szükségük, hogy a környezetük tudatosan segítse, támogassa, ösztönözze a bontakozó készségeit, képességeit.
Milyen támogatásra van szükség a korai fejlődéshez?
Ebben a korai életkorban elsődleges jelentőségű a szülők szenzitív gondoskodása, az egymásra hangolódás, a korai kötődések kialakítása a szülőkhöz és egyéb gondozókhoz, családtagokhoz, valamint az őt körülvevő környezet felfedezése, megtapasztalása. Optimális környezetben, megfelelő gondoskodás mellett az ép idegrendszerű gyermek fejlődési íve bejárja a maga útját. Az optimális környezet a fizikai biztonság mellett a megfelelő, a gyermek számára fogadható és fejlődését támogató ingereket is magában foglalja. Ezen ingerek esetében fontos figyelembe venni az ideális mennyiséget és minőséget. Nem mindegy, hogy mivel, hogyan és mennyit érintkezik egy csecsemő, egy kisgyermek.
Egyes ingerek segítik a spontán érést, a fejlődést, lehetővé teszik és támogatják a gyermeki elme gazdagodását, a szinaptikus kapcsolatok építését, létrejöttét, az információ szerzését és raktározását. A gyermek az őt érő ingerek hatására indul fejlődésnek, és jut el 2-3 éves korára egy környezetére hatni tudó, aktív, tevékeny, felfedező személyiség kibontakozásáig. Ezt az ideális fejlődési folyamatot tudjuk segíteni a különféle érzékszerveken keresztül érkező ingerek által, mint a látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Ezeket az érzékszervekből érkező ingereket az agy feldolgozza, összekapcsolja, elraktározza, előhívja. Ehhez sok aktív mozgásra van szükség a szabadban és zárt térben is, szabad játékra, kézműves tevékenységekre, sok jó minőségű könyvre, és sok jó minőségű felolvasott mesére.

A babakönyvek jelentősége a fejlődésben
A különféle típusú könyvek különféle érzékelési csatornák ingereit adják meg a gyermek számára, és mivel az élet első három éve kiemelkedő jelentőségű a gyermek fejlődésmenete és személyiségfejlődése szempontjából, éppen ezért nem mellékes, hogy milyen képi anyaggal és nyelvi tartalommal, milyen gyermekirodalommal kínáljuk meg, vesszük körül a gyerekeket. Ennek megválasztásának lehetősége a családé, a gyermeket nevelő-gondozó intézményé, a vele foglalkozó pedagógusoké. Jelenleg sokféle könyv található a könyvesboltok polcain, mind képanyagában, mind nyelvi tartalmában, felépítésében, típusában nagy választékból válogathatnak a szülők és szakemberek.
A különféle típusú könyvek mindegyikének megvan a maga létjogosultsága, és már a legkorábbi időkben, születés után, amikor a csecsemő már hosszabb időt képes ébren tölteni, elkezdhetünk képi tartalmakat, vizuális élményeket adni számára. Kezdetben a kontrasztos ábrákból induljunk ki, és a csecsemő fejlődését követve, építkezve jutunk majd el az egyre komplexebb, összetettebb könyvekig, képi anyagokig, szöveges tartalmakig. Könyvet adni a gyermek kezébe azért bír nagy jelentőséggel, mert a könyv által is érnek a készségek, bővül a tudásuk, szereznek ismereteket, információt, tájékozódnak a világról, fejlődik a képzeletük, kreativitásuk.
A 3 év alatti gyermekeknek szánt könyvek is sokat tesznek a gyermek fejlődéséért, még ha ennek nem is vagyunk erősen tudatában. Hatásukra fejlődik a bölcsődés korú gyermek figyelme, beszédértése, verbális kommunikációja, szókincse, társas kapcsolatai. Segítik a szülő-gyermek, nevelő/egyéb családtag és gyermek közötti kötődés kialakulását, támogatják a felfokozott érzelmi állapotban a gyermekek megnyugtatását, felkészítik a gyermeket az előtte álló eseményekre, érzelmek kezelésére, megértésére, áthidalják a várakozási helyzetben az idő múlását. Hosszú távon a könyvekben olvasható történetek, mesék segítik a személyiség érését, a szabadidő hasznos eltöltését, a lelki egyensúly megtalálását. Mindezt akkor érhetjük el, ha a megfelelő gyermekirodalmat a megfelelő időben adjuk a gyermeknek, és már a legkorábbi életkorban, újszülött-csecsemő korban elkezdjük a vizuális ingerek biztosítását állóképi tartalmakkal.
Miért kellene mindannyiunknak elkezdenünk hangosan olvasni a gyerekeinknek | Keisha Siriboe | TEDxWanChai
Ez egy hierarchikusan egymásra épülő folyamat, ezért ha a gyermek fejlődésmenetében megakadás, eltérés tapasztalható, ha nem lehet a korosztályának megfelelő könyvet lapozgatni vele, akkor a fejlettségi szintjének megfelelőt kell használni. Például ha a 2-2,5 éves gyermek még nem tud figyelni a felolvasott mesére, akkor a képnézegetéssel, képről való beszélgetéssel kell kapcsolódni, és abból tudunk majd tovább építkezni. A könyvek által rengeteg készség érik, fejlődik, mint a finommotorika, figyelem, szem-kéz koordináció, de ezek mellett kiemelkedő jelentőségű az interakciós, kommunikációs helyzet, ami a könyvhasználat állandó velejárója.
Hiszen 3 év alatti gyermekek esetében a könyvek lapozgatása szülővel, nevelővel való együttes tevékenységként indul, és fokozatosan épül be a gyermek önálló cselekedetei közé. Ez azonban csak akkor várható, ha a gyermek sok pozitív tapasztalatot gyűjt a könyvhasználatról az őt körülvevő felnőttekkel, testvérekkel közös élményként. Ebben az életkori sávban nagyon fontos, hogy a csecsemők, kisgyermekek állóképekkel találkozzanak, hiszen agyuk fejlődése a mozgóképek gyorsan változó anyagát még nem tudja megfelelően integrálni, kezelni. A könyvek pedig pont erre az életkori sajátosságra épülnek, állóképként működnek, saját, belső szabályozásunk által tudjuk befolyásolni a lapozást, a következő kép, oldal megtekintését, lehetőség adódik így elmélyülésre, hosszabb feldolgozásra, oda-vissza lapozgatásra.

Ezzel nem ér véget a gyermekirodalom befogadásának fejlődése, a későbbi életkorokban is nagy jelentősége van a felolvasásnak, önálló olvasásnak, könyvek lapozgatásának. A gyermek fokozatos fejlődésével, érésével tovább gazdagodik, rétegződik a könyvek típusainak, tartalmának befogadása. Mindezzel tesszük lehetővé, hogy a gyermek az iskolai élete során könnyebben és gyorsabban tanulhasson, jobban el tudja sajátítani a tananyagot, az eredményes tanulást magáévá tegye. A könyveknek óriási szerepük van a készségek fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, a lelki egészség kialakításában és megőrzésében. Felnőttként a digitális korban ennek egyre kevésbé vagyunk tudatában, ezért magunk hagyjuk el a gyermekeink nevelését segítő és megkönnyítő eszközt. Szükség van arra, hogy lehetőséget adjunk a gyermekeknek megismerkedni a könyvek világával, hogy általuk észrevétlenül tudjanak fejlődni, érni, kiegyensúlyozottnak lenni.
Mikor érdemes elkezdeni a meseolvasást?
Az elmúlt években több kutatás is alátámasztotta a mesemondás jótékony hatásait a gyermekek lelki és szellemi fejlődését tekintve, köztük a Health Partners által végzett felmérés is. A szervezet álláspontja szerint a korai felolvasás serkentő hatással bír a csecsemők agyi működésére, és ösztönzi őket arra, hogy bátran használják érzékszerveiket a világ felfedezésére. A könyvolvasás már egészen fiatal korban javíthatja a hallásértést, a memóriát, illetve a nyelvi fejlődésben is rengeteg támogatást nyújthat, amennyiben tudatosan választjuk meg a megfelelő olvasmányokat. Mindenképpen érdemes időt szakítani erre a tevékenységre a mindennapok során, hiszen amellett, hogy a készségfejlesztés egyik fontos eszköze, a szülő és gyermek közötti felbecsülhetetlen értékű kötődést is erősítheti.
A Health Partners szerint nem lehet elég korán elkezdeni a meseolvasást. Amikor egyes szülők felteszik azt a kérdést, hogy „Na de mégis, mikortól olvashatok a babámnak?”, jellemzően az a válasz szokott érkezni, hogy „Akár azonnal.” Bár egy kisbaba agykapacitása születésekor mindössze egy felnőtt agyának egyharmadát teszi ki, meglepő módon, mindössze három hónap alatt már több mint kétszeresére, vagyis végső méretének 55 százalékára nő. A kezdetekben a gyermek nem érti a szülő szavait, viszont a felolvasás pozitív hatással van az érzékszervek, a hallásértés és nyelvi készségek fejlődésére, akár már magzatkorban is. Egyes szakemberek, akik a korai fejlesztésben hisznek, még messzebb merészkedtek, és azt mondták már a magzatnak is érdemes hangosan felolvasni.
Kovács Zsanett, a Móra Kiadó Csoport kommunikációs munkatársa például így nyilatkozott a témában: „A korai fejlesztés híve vagyok, de csak azok a módszerek használnak, amelyek a baba korának megfelelőek. Az olvasás ismerete és szeretete a csecsemőkorban kezdődik”. Az adott korosztály számára készült könyvecskékkel tehát nem csupán megalapozhatjuk gyermekünk könyvek iránti szeretetét, de akár másfél-két év előnyt is kovácsolhatunk számára személyes fejlődése terén, amennyiben elég korán, már pár hetesen bevezetjük őt a könyvek világába. Az sem elhanyagolható szempont, hogy felbecsülhetetlen értékű kötődés tud kibontakozni szülő és újszülött között a mese olvasás által.
Mindannyian tanulásra készen születünk a világra és nyitottak vagyunk a környezetünk ingereire. Mindez leginkább evolúciós szempontból előnyös számunkra. Az a gyermek, aki aktívan figyel és szinte azonnal reagál az őt érő impressziókra, nagyobb eséllyel él túl, mint az, akit teljesen hidegen hagynak a körülötte lévő világ zajai. Érdemes tehát már a fejlődés egészen korai szakaszában elkezdeni a felolvasást és játékos készségfejlesztő foglalkoztatást babakönyvek, játékos lapozók segítségével!
Hogyan válasszuk ki a megfelelő babakönyvet?
Az újszülöttek szeme még nem elég fejlett ahhoz, hogy tökéletesen tudják érzékelni a fényt, így számukra nem lehet akármilyen kötetet választani. Kezdetben érdemes kifejezetten a kisbabák számára készült fekete-fehér babakönyvek és lapozók közül válogatni, melyek erős vizuális ingereket közvetítő, monokróm ábrák segítségével fokozzák az agyi aktivitást, valamint az intellektuális készségeket is fejlesztik. Nulla és három éves kor között az interaktív babakönyvek, a fekete-fehér lapozók és ismeretterjesztő mesekönyvek kerülnek fókuszba. Általában három hónapos kor környékén jön el az az időszak, amikor a babák mindent a szájukba vesznek, kíváncsian megtapogatnak, és elkezdik felfedezni a körülöttük lévő világot, beleértve a tárgyakat is. Ilyenkor érdemes előnyben részesíteni a puha textil babakönyveket, amiket a gyermek nyugodtan megrághat, megcsócsálhat játék közben, és a szájába vehet anélkül, hogy bármi bántalom érné őt.
Három éves kor után javasolt olyan mesekönyveket és foglalkoztatókat beszerezni, melyek szórakoztatják a kicsiket és a tudásukat is elmélyítik bizonyos területeken.
Babakönyv típusok életkor szerint:
- Kontrasztos könyvek: 2-3 hónapos korig
- Textilkönyvek, puha könyvek: 3-6 hónapos kortól, amikor már kézbe tudja venni, rágcsálni, forgatni
- Kemény lapos könyvek, leporellók: egyszerű ábrákkal oldalanként egy-egy képpel, majd több képpel, végül eseménnyel-történettel. 1 éves kortól jöhetnek a vastag lapos könyvek.
- Nyomógombos, hangot adó könyvek
- Böngészők: 2 éves kortól. Ezek a könyvek szókincsbővítésre és fantázia fejlesztésre is kiválóak.
- Papírlapos mesekönyvek, melyek már az ábrák mellett szövegezést, felolvasható mesét is tartalmaznak: 2-2,5 éves kortól. Kezdetben nagy képekkel és rövid szövegekkel.

Napi 15-20 perc meséléssel, olvasással, mondókázással a gyermeked másfél-két év előnyre tehet szert a kortársaihoz képest mire iskolába kerül. Az első könyvek legyenek kemény laposak, strapabíróak, esetleg olcsók, így kevésbé sajnáljuk, ha gyermekünk áldozatául esne.
Ajánlott kemény lapos babakönyvek
A babakönyvek között számtalan nagy sikerű kiadványt találhatunk, melyek megannyi vidámságot ígérnek a közös meseolvasáshoz. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a szülők dolgát, egy csokorba gyűjtöttük a legnépszerűbb és leginkább ajánlott kemény lapos babakönyveket.
Kontrasztos könyvek (0-3 hónapos korig)
- Disney Baby - Kontrasztok - Állatok: Fekete-fehér babakönyv, mely néhány ismertebb állatot mutat be. A fekete-fehér kontrasztos képek támogatják az éleslátás kialakulását.
- Disney Baby - Kontrasztok - Hangok: Kiváló választás a hangokkal való ismerkedéshez, pár hetes kortól alkalmazható a látás és hallás fejlesztéséhez.
- Babageometria / Montessori babáknak - Formák: Fekete-fehér kontrasztok, vonalak és formák, melyek nagyban segítik a babák látásának és kognitív készségeinek fejlesztését.
Puha és kemény lapos könyvek (3 hónapos kortól)
- Textilkönyvek: Amikor a babák mindent a szájukba vesznek, a puha textil babakönyvek biztonságos választásnak bizonyulnak.
- KACAGTATÓ (Móra Kiadó): Keménytáblás mondókás könyv, bátran adható a félévesek kezébe.
- Pihe-puha pocakok - Háziállatok: Tapintós lapozó, ahol a házikedvenceket és vadállatokat is meg lehet simogatni.
Kukucskálós és interaktív könyvek
- Kukucskálós könyvek: Kihajtható fülekkel, melyek izgalmasabbá teszik az olvasást és fejlesztik a finommotoros képességeket. Például a Katica - Barátunk a természet vagy az Állatkölykök az erdőben.
- Jörg Mühle: Kisnyuszi aludni megy: Interaktív feladatokat tartalmaz, segítve az esti készülődés menetének megtanulását.
- Julia Donaldson - Axel Scheffler: Mókus és a hóember (Tölgyerdő meséi sorozat): Nyitogatható ablakokkal, interaktívvá teszi az élményt, már önállóan lapozgathatják a gyerekek.

Lapozók és képes lexikonok (1 éves kortól)
- Totyogó könyvtár lapozók: Színes, játékos módon tanítanak a számokról, formákról, ellentétekről és színekről.
- Babák első állatenciklopédiája: Segít az állatokkal való ismerkedésben, a nyelvi fejlődésben és a környezet felfedezésében.
- Első képes babalexikonom: 12-18 hónapos korosztálynak szól, fényképek segítségével mutatja be a mindennapokban használt tárgyakat, bővítve a szókincset és a nyelvi képességeket.
- Disney Nyuszik - Toppancs első lapozói: Színeket, számokat és ellentéteket gyakorolhatunk velük már egyéves kortól.
- Disney baby - Első lapozóim: Négy lapozóból álló gyűjtemény, melyek egy baba napját, játékait, öltözködését és estéjét mutatják be.
- Nyúl Péter - Első lapozóim: Beatrix Potter bájos történetei, melyek színeket, számokat, állatokat és ellentéteket tanítanak.
- Pipp és Polli, Boribon, Kisnyuszi és bábozós mesekönyvek: Ideálisak szótanuláshoz és a világgal való ismerkedéshez. Marék Veronika: Boribon és az állatok
Keresgélős könyvek (1,5-2 éves kortól)
- Böngészők (pl. Rotraut Suzanne Berner, Gerda Müller, Eva-Maria Ott-Heidmann, Ronald Heuninck, Sarah Laidlaw könyvei): Szöveg nélküli könyvek, melyek a koncentrációt, megfigyelő készséget és a fantáziát fejlesztik.
Mondókáskönyvek
- A KEREKÍTŐ, ÖLBELI JÁTÉKOK, MONDÓKÁK 1. (Móra Kiadó): Univerzális mondókáskönyv, mely részletes játékleírásokkal segíti a közös mondókázást féléves kortól.
- Hóc, hóc katona - Bölcsődések verseskönyve (Móra Kiadó): Odafigyeléssel összeállított gyűjtemény altatókból, dajkarímekből és mondókákból.
Miért kellene mindannyiunknak elkezdenünk hangosan olvasni a gyerekeinknek | Keisha Siriboe | TEDxWanChai
További fejlesztő játékok és eszközök
A könyvek mellett számos egyéb eszköz is segítheti a babák fejlődését, és hozzájárulhat a készségeik kibontakozásához.
- Pihe-puha ingerkeltők: Plüss készségfejlesztő kockák, könyvek, állatkák, melyek különböző ingereket váltanak ki, fejlesztve a látást, tapintást és térérzetet.
- Szundikendők és marokpárnák: Alvótársak, jóbarátok, melyek egyedi grafikával és élénk színekkel segítik a kötődés kialakulását.
- Rágómaki: Fogzás idején enyhíti a fájdalmat, miközben fejleszti a baba motorikus képességeit.
- Moulin Roty rumbatök / Djeco marakas: Ritmusérzék és hallás fejlesztésére kiváló, már korai szakaszban bevezethető a zene szeretetébe.