A Karancs kilátó egy észak-magyarországi kilátó Salgótarján közigazgatási területén, a Karancs hegységben, a hegység legmagasabb, azonos nevű csúcsán. A 729 méter magas Karancs hegyen áll az Ipoly Erdő Zrt. által karbantartott 22,4 méter magas kilátó. A 729 m magas hegycsúcs gyakran felhőköpenybe ködtakaróba burkolózik. A Karancs, melyet palóc Olimposzként emlegetnek a környék legmagasabb pontja. A 729 m magas hegycsúcs gyakran felhőköpenybe ködtakaróba burkolózik. A Karancs, melyet palóc Olimposzként emlegetnek a környék legmagasabb pontja.
A Karancson a jelenlegi kilátó előtt is állt már egy faszerkezetű építmény. Ezt 1966-ban cserélték le, a jelenlegi acélszerkezetűre, melyet közösségi munkában, a helybéli lakosok segítségével építettek fel. Az acélszerkezetes torony 1989-ben épült, 2001-ben újították fel. A torony acélszerkezete időtálló, a teraszokon és a lépcsőkön lefektetett fapallók jóval kevésbé, általában ezek szorulnak felújításra, cserére. A 22 méter magas kilátó legfelső szintjére felkapaszkodva percekig csak ámul és bámul az ember, a látványt fotókon visszaadni nem lehet, itt kell lenni látni és érezni.
A kilátó első felújítása 1991-ben történt meg, mivel az állapota karbantartás hiányában életveszélyessé vált. Ekkor újították fel a közelében lévő Margit-kápolnát is. Az acélszerkezetes torony létráinak tetején fedett felső szint fogad. A határon emelkedő csúcsról izgalmas a kilátás mindkét ország irányába: Magyarország felé alaposan felszabdalt erdős dombvidéket látunk, a háttérben pedig a Mátra kétosztatú gerince, a Galya-tető és a Kékes-tető tömbje takarja el szemünk elől az Alföldet. Salgótarján szocialista betonrengetege közel van ugyan, de szerencsére épp elég távol ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmünket a régebbi korok elegánsabb épületeiről, a Salgóvárról és Somoskő kecses tornyairól. A Medves terjedelmes bazaltplatójának szinte csak a szélébe harapnak bele aprócska patakvölgyek, a fennsík mögött pedig a Heves-Borsodi-dombság hullámzik. Furcsamód ez egy olyan kilátóhely, ahonnan átlagos látási viszonyok esetén éppen Szlovákia mutatkozik unalmasabb domborzatúnak. A Nógrádi-medence és az Ipolymente képét a szántóföldek rendezett mozaikja uralja. Tiszta időben jól látszik Losonc paneltengere, hátterében az Északnyugati-Kárpátok vulkáni övezetének óriásai, a Polyána és a Jávoros tűnnek fel. Tiszta időben persze a Kárpátok sziklafogas koronájaként fehérlő Magas-Tátra vonzza magára a tekintetet.
A Karancs-nyeregről 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a Margit-kápolnát. A szépen felújított kápolna egy igen régi eredetű, ősi szent hely, valószínűleg Árpád-kori előzményei vannak. A hagyomány szerint a tatárjárás viszontagságaiból megmenekülő IV. Béla király emlékére épült. A hagyomány szerint a tatárjárás viszontagságaiból megmenekülő IV. Béla királyunk emlékére épült. A szent helyet zarándokok és kirándulók látogatják, a hirdetőtábla információi alapján aktív hitélet helyszíne.
A Karancs csúcsára invitáló túra Észak-Magyarország peremének egyik leglátványosabb panorámáját kínálja. A Karancs csúcsára invitáló túra Észak-Magyarország peremének egyik leglátványosabb panorámáját kínálja.
Megközelítés
A Karancs legegyszerűbben vonattal közelíthető meg. Karancslapujtőről is nekivághatunk a hegynek, ebben az esetben a Karancslapujtő, Rákóczi út 155. megállóig busszal tudunk utazni. Somoskőújfalu vasútmegállójától a S jelzésen induljunk el nyugati, délnyugati irányban! Később átválthatunk a Z jelzésre is, vagy jobbra a P▲ jelzésre, amely már közvetlenül a Karancs csúcsára visz (2,8 km, 387 m szintemelkedés). A Karancslapújtő, Rákóczi út 155. buszmegállótól induljunk el északnyugat felé a Rákóczi úton, majd forduljunk jobbra a Jókai útra!
A piros háromszög jelzésre visszatérve egy erős kaptatóval hamarosan elérjük a Karancs andezittömbjénak legmeredekebb, szinte csak fától-fáig kapaszkodással leküzdhető emelkedőjét. Ezen a ponton a sárga jelzés csatlakozik hozzánk, amelyet követve egy széles szekérúton picit hosszabb, de lényegesen kényelmesebb kerülőúton érhetünk fel a 727 méter magas hegycsúcsra.
A Karancsot kettészelő trianoni határkövek mentén egy meredek, kőgörgeteges lejtőn is megkezdhetjük az olykor a kelleténél gyorsabbra sikerülő ereszkedést Somoskőújfalu felé, majd választhatunk, hogy az egykori Északi Zöld régi jelzésein, vagy az egymással karöltve haladó sárga és piros jeleket követve érjük el Somoskőújfalut, ahonnan a gyakran közlekedő busz percek alatt visszarepít minket túránk kiindulópontjához, a salgótarjáni Tóstrand parkolójához.
A 2001-ben a korábbi tulajdonos a Nógrád Megyei Önkormányzat az Ipolyerdő Rt-nek adta át a létesítmény fenntartását. Utolsó felújítása 2001 végén kezdődött, melyet 2002 tavaszán fejeztek be.