A Gerster család története messze nyúlik vissza, egészen a svájci Basel környékére, ahol az első említésük 1378-ból származik. Egyik ősük, Johann Gerster, az ifjabb Hans Holbein barátja volt. Peter Gerster (1500-1550) Twannban élt, fiai Joseph és Georg. Joseph unokája, szintén Joseph, a magyar ág őse. Drezdában Miksa szolgálatában állt, majd Bécsben a Hofburgban lett szakács. Az ő fia is Joseph, aki az 1770-es években Győrbe települt. Itt született 1778-ban ismét egy kis Joseph, akinek ötesztendős kisfiúként szörnyű tragédiát kellett átélnie: apját jégcsáklyákkal felfegyverzett molnárlegények verték agyon a Rábapartján. Az özvegy taníttatta az árvát, aki műbútorasztalos lett, részt vett Napóleon itáliai hadjáratában, kitüntetést kapott, majd Kassán telepedett le, ahol 1844-ig élt.
1816-ban nősült meg. Miklós gyermekkorában a család nehezen élt, szatócsinasnak adták. Kereskedősegédként beutazta fél Európát, majd 1840-ben visszatért Kassára. 1841-ben feleségül vette Schmidt Karolinát, akitől nyolc gyermeke született. Árpád visszaemlékezései szerint anyja az orsolyitáknál kapott kiváló nevelést, gyönyörű művirágokat készített, főzni pedig a püspöki konyha főszakácsától tanult. Nagyon boldog házasságban élt férjével, akit majdnem húsz évvel élt túl: 1893. február 7-én, 71 évesen halt meg Budapesten, hét élő gyermeke és húsz unokája gyászolta. Miklós a szabadságharc után elkerülte a megtorlást, kereskedőként megbecsült polgára lett szülővárosának. Fia szerint jókötésű, barátságos, jó humorú és nagyon muzikális ember volt, szeretettel nevelte és igényesen taníttatta gyermekeit. Otthon magyarul beszéltek, de a cselédektől megtanultak tótul is, természetesen váltottak németre, a francia műveltséget pedig elzászi nyelvmester biztosította (ehhez jött az iskolai latin és görög). Mindannyian tanultak rajzolni és zenélni is.
Gerster Károly: Az építész, aki Szegedet és Pestet is formálta
Miklós testvérei közül Károly nagybátyja volt a tányérfestő Gerster Máriának. 1836-tól építészetet tanult a bécsi akadémián, majd az 1840-es évek elejétől Pesten Frey Lajossal együtt vállalt megbízásokat, többek között számos lipótvárosi bérház, a Deák téri evangélikus iskola, valamint a kassai dóm helyreállítása (1857) is a nevükhöz fűződik. 1862-ben Henszlmann Imrével az egri várszékesegyház helyén ásatott. A szegedi Fekete-ház kivitelezője, Kovács István építőmester „kitűnő rajzolónak és értelmes embernek” jellemezte. Károly mindössze 48 évesen, 1867 januárjában halt meg Pesten. Felesége, Mária Kauser-lány volt.
Gerster Anton: A Central Park és a Brooklyn híd építője
A harmadik fivér, Eduard sorsáról Gerster Árpád nem beszélt részletesen. Az szintén mérnök Antonról más forrásokból derült ki, milyen jeles ember volt. 1850-től Amerikában élt, mivel százados volt a szabadságharcban, menekülnie kellett. Odakint eleinte ácsként kereste kenyerét, faépítkezésekkel foglalkozott. Dolgozott a Brooklyn híd építőjénél, John A. Roeblingnél, majd 1859-től munkatársa volt a New York-i Central Parkot megálmodó és létrehozó Frederick Law Olmsted írónak és Calvert Vaux építésznek. Nevéhez fűződik a park négy menedék-kunyhója, valamint egy „gyönyörű nyári lak” a Fifth Avenue-n. Részt vett a brooklyni Prospect Park kialakításában is. Cserépy István „fiatal vándorló iparos” New-Orange-ból tudósította működéséről a Vasárnapi Ujságot 1859-ben: „Gerster Antal ácsmester (testvére a Pesten lakó Gerster Károly épitész urnak) dolgoztat mindenféle ácsmunkát, a mi itt előjön; - de dolgoztat különösen itt ugy nevezett Rustik munkát, melly különös szerkezetü s ugy készül, hogy a fák természeti formájukban héjastól meghagyatnak, - ezen munkákra használunk leginkább czédrus- és szelidgesztenye-fákat, mellyek itt erdő számra teremnek. Illy épületek, nyári és mulatólakok, igen jól illenek ezen erdős regényes tájakba, és dusan fizetik árát. - Itt van egy illy több 100 holdra menő jószága egy urnak, Park név alatt, azt Gerster ur valódi diszkertté, paradicsommá tevé Rustik müveivel. - Miután pedig nagy darab földön nincs egyén, ki ez épitési csint s rendszert értené, azért több száz mérföldről kap meghivásokat, ezenkivül ágense egy ujonta szabadalmazott jégveremnek, vagy is inkább jég által hütött épületnek stb., de hogy meg ne sértsem szerénységét, még csak azt teszem hozzá, - hogy talpig becsületes magyar ember.” A polgárháború idején, 1861-ben St. Louis-ban szervezte meg híressé vált szabadcsapatát, a Gerster’s Independent Company of Pioneers-t. Önkéntesként kapitányi rangban szolgált a Missouri-i gyalogságnál. Hadmérnöki és utászfeladatokat látott el: utakat javított, hidakat és erődöket épített, például 1864-ben az arkansasi Fort Smith-t. A korabeli beszámoló szerint „nagy dicséretet érdemelt a munkálatok során tanúsított tudományos hozzáértéséért”. Későbbi tevékenységéről csak egy adatot találtam: 1874-ben négy „menedékházat” épített a San Francisco-i Golden Gate parkban, hasonlókat a Central Park-beliekhez - ekkor már „a rusztikus famunkák első számú kivitelezőjeként és tervezőjeként” tartották számon.
Gerster Mária: A virágfestő és a Döbrentei utcai bérház
Gerster Miklós gyerekei közül Máriáról a Pallas Nagy Lexikona ennyit ír: „Szülői rajzolni már gyermekleány korában taníttatták, a festést csak később tanulta Kassán Hegedüs István akadémia tanártól, s igy sorban tanulmányainak eredményét mutatta be azokban a szinrajzokban, melyeket az 1881. országos női iparkiállításra küldött. Ezekért dicsérő oklevelet és bronz érmet kapott, ami arra ösztönözte, hogy egy évvel később a képzőművészeti társulat kiállításán már mezei virágokat ábrázoló festménnyel szerepeljen. A festmény tehetségre mutatott s Keleti Gusztáv pártfogása folytán stipendiumot is szerzett G. Mari számára, mellyel a fővárosban folytathatta tanulmányait, mint a mintarajztanoda tanítványa. Kiállításainkon leginkább virágfestményekkel szokott szerepelni, melyek a természet élénk megfigyeléséről tanuskodnak.” Mária Stegmüller Sándor felesége lett, akinek öt gyermeket szült. Egy 1887-ben készített, kézzel festett tálon budapesti épületeket örökített meg. Ráday Mihály azonosította a helyszínt: a Királyi vár alatti két monument, a tornyos épület (valószínűleg Ybl mester vízpumpa háza) és a sarokrizalitos, zászlós épület, ami ma a Döbrentei utca 6. szám alatt található. Ez az épület 1886-87-ben épült Dr. Heinrich Kálmán megrendelésére, Hubert József és Móry Károly tervei alapján.
Gerster Béla: A Korinthoszi-csatorna tervezője
Gerster Béla mérnök, Miklós fia, Kassán született 1850. október 20-án, és 1923. augusztus 3-án hunyt el Budapesten. Nevéhez fűződik a Korinthoszi-csatorna tervezése, valamint Ferdinand de Lesseps és Türr István társaként részt vett a Panama-csatorna nyomvonalát kijelölő expedícióban. Ő végezte a Ferenc-csatorna felújítását, épített tizenhárom magyarországi vasútvonalat, és számos más jelentős mérnöki munkában is részt vett. Síremlékét a Kerepesi úti temetőben Lotz Károly mozaikja díszíti, ahol édesapja, a 48-as honvédhadnagy hamvai is nyugszanak, Trianon után Kassáról hozatták át őket. A Korinthoszi-csatorna építésében négy magyar mérnök - Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István - is részt vett, közülük Kauser István Béla húgának, Bertának a férje, Stéghmüller pedig feltehetően a festőnő, Gerster Mária sógora volt.
Gerster Árpád: Az aszepszis úttörője Amerikában
Gerster Árpád doktor (1848-1923) „az aszepszis és antiszepszis magyar származású úttörője”, az első amerikai sebész szakorvos, az első fényképekkel (saját fényképekkel!) illusztrált, nemrég reprintben újra megjelent sebészeti szakkönyv (The Rules of Aseptic and Antiseptic Surgery, 1888) szerzője. Emlékiratai, a „Recollections of a New York surgeon” (1917) részletesen beszámolnak családjáról, gyerekkoráról, testvéreiről, a bécsi egyetemi évekről, majd 1874-től az új hazáról, Amerikáról. Ez a mű sosem jelent meg magyarul.
tags: #hetesi #laszlo #gerster #magyarorszag