Várandósság Romániában: Egészségügyi ellátás, szülési tapasztalatok és anyasági jogok

A gyermek a legnagyobb ajándék, ugyanakkor egy felmérés szerint jelentős anyagi megterheléssel is jár a család bővülése és egy gyermek felnevelése. Romániában az állam különböző támogatásokkal segíti a gyermekvállalást, ugyanakkor nagyon könnyű elveszni a bürokrácia útvesztőiben. Egy gyermek érkezése a nagy öröm mellett számos kérdést felvet a szülőkben. Nemcsak a baba születésére és gondozására érdemes felkészülni, hanem a család anyagi helyzetét és a szülők szakmai életét érintő kérdéseket is érdemes átgondolni. A szakértők javasolják azt is, hogy a gyermeket váró családok mihamarabb tájékozódjanak a kismamákra és apukákra vonatkozó lehetőségekről és jogokról.

Bárhogyan és bárhol is szüljön egy kismama, mindig az a legfontosabb, hogy biztonságosan lépjen ki ebből a tapasztalatból, a lehető legkevesebb kellemetlenséggel a maga és a baba számára.

Egészségügyi ellátás és szülési tapasztalatok

A román egészségügyben is óriási gond a Magyarországon is tapasztalható egyre növekvő orvoshiány. Az orvosok és az egészségügyi személyzet magasabb bérek és kedvezőbb életfeltételek reményében nyugatabbra vándorol, s így folyamatosan problémát okoz a kórházakban, egészségügyi intézményekben a szükséges szakembergárda biztosítása. Sok romániai állami kórházban hosszú évek óta nem újították fel a szülészeti-nőgyógyászati osztályt, míg másutt akut szakemberhiánnyal küszködnek.

Terhesgondozás

A terhesgondozás nagyjából ugyanúgy zajlik, mint Magyarországon. Egy édesanya így számolt be a saját tapasztalatáról: „Én választott orvosnővel jártam végig az utat mind a kétszer. Terhesgondozásra a doktornő magánkabinetjébe jártam, szülni pedig abba az állami kórházba mentem, ahol a doktornő is dolgozott. A terhesgondozásnál minden rendben volt. A doktornő elmagyarázta, mi az a vizsgálat, ami kötelező és mi az, aminek elvégzése rajtam áll. Rám és a pénztárcámra bízta. Nagyon korrekt volt ez így. Eleinte két havonta, majd havonta, az utolsó hónapban pedig hetente kellett bemennem hozzá.”

Sajnos ennek az ellenkezőjére is van példa. Többen számoltak be rossz tapasztalatokról, tiszteletlen, türelmetlen és olyan orvosokról, akik addig nem is voltak hajlandóak ránézni a kismamára, amíg nem villant meg a boríték.

Szülési körülmények: Állami és magánklinikák

Nagy különbség van az állami és a magán kórházak között. Az állami kórházak ellátásában az ember így remélhet viszonylag normális alapellátást, esetleg - ha szerencséje van - egy kicsivel többet.

„A húgom egy évvel korábban szült, mint én. Állami kórházat választott és sajnos szörnyű tapasztalatokat szerzett. Az ügyeletes orvos szinte futószalagon császározta az anyukákat. A húgom a mai napig traumaként éli meg, hogy nem természetes úton szült. Szegényt ráadásul utána még az ápolók, sőt a takarító is úgy kezelte, mintha nemkívánatos egyén lenne a szülészeten. Ezután nem volt kérdés számomra, hogy én magánklinikán szülök-e.”

Az állami kórházakkal szembeni leggyakoribb panasz viszont, az anyukák szerint, a kórházak alkalmazottainak viselkedése. A legtöbb kismamát az riasztja el az állami szülészettől, hogy akár több várandós, vajúdó hölggyel is meg kell osszák a szobájukat. Mégis vannak olyan osztályok, amelyeket európai uniós vagy állami költségvetésből, esetleg támogatók révén sikerült rehabilitálni. Így volt ez pár évvel ezelőtt a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban, ahol egy ideje felújított szülészetre várják a kismamákat.

A magánklinikákon kliensként kezelik az édesanyát, figyelembe veszik a szülési tervet, azt kapja, amit kér, de természetesen mindent alaposan meg is kell fizetni. Évről évre egyre több kismama választja a magánklinikákat: egy felmérés szerint a romániai csecsemők 10 százalékát ezekben az egészségügyi intézményekben hozzák a világra anyukáik, de folyamatosan nő az arányuk. A szülész-nőgyógyászoknak itt kevesebb pácienst kell ellátniuk, így nagy valószínűséggel több idejük van jobban odafigyelni a várandósok igényeire. A szatmári magánklinikán szült anyukák elmondása szerint az itt dolgozók nagyon kedvesek, udvariasak és mosolygósak, a hozzátartozók látogatásával sincs gond - sokkal inkább engedélyezik itt, mint az állami kórházban. A szobák tiszták, külön fürdőszobával rendelkeznek, valamint fel vannak szerelve televízióval, légkondicionáló berendezéssel.

A magánklinikáknak is megvannak azonban a hátrányaik. Ezeknek az egészségügyi intézményeknek a nagy része nem rendelkezik megfelelő felszereléssel a bonyolultabb, szövődményes szülések levezetéséhez, így megtörténhet, hogy átszállítják a kismamát a legközelebbi közkórház szülészeti osztályára.

Az itt nyújtott szolgáltatások árai igen magasak, ezeknek pedig csak egy részét téríti meg az egészségbiztosító pénztár. Egy orvosi vizsgálat például 50 lejbe kerül, az 5-11. hétben esedékes ultrahang ára 150 lej, ezen az időtartamon túl 200 lej, 3D és 4D ultrahang 250 lej. A természetes szülés, háromnapos kórházi ellátással 3400 lejbe kerül, ha pedig a kismama epidurális érzéstelenítéssel hozza világra gyermekét, akkor a szintén háromnapos kórházi ellátás és a szülés 4000 lejbe kerül.

Szatmári gyerekek tucatjai születnek hosszú évek óta a szomszédos Magyarországon. A legtöbb kismama a hazai kórházak vélt vagy valós szegényes felszereltségére, a hiányzó modern technológiára hivatkozva választja a külföldön történő, biztonságosabbnak vélt szülést, de nem elhanyagolandó tényező az sem, hogy az anyanyelvükön beszélő, magyarországi szakemberekben sokan jobban megbíznak. Az ingázás, a rendszeres vizsgálatok árai nagyjából a hazai magánklinikák díjszabásaihoz közelítenek. De mint megtudtuk, azok a romániai nők, akik betegbiztosítással rendelkeznek, nem kell külön összeget fizessenek a szüléskor - azonban hálapénzt még mindig illik csúsztatni.

Hálapénz Romániában

A hálapénz Romániában is amolyan kimondatlan kötelező. Az állami kórházak ellátásában az ember így remélhet viszonylag normális alapellátást, esetleg - ha szerencséje van - egy kicsivel többet. A legtöbb kismama, aki csak teheti, mégis igyekszik anyagilag is kifejezni a háláját az egészségügyi szakemberek - szülész-nőgyógyász, aneszteziológus, bába, asszisztensek - munkájáért. Azt, hogy ki mennyi hálapénzt ad, csak a pénztárca vastagsága szabja meg.

A szatmári fórumokon több anyuka is őszintén leírta már nem egy alkalommal, hogy mennyit szánt az orvosának: volt, aki a természetes szülés melletti asszisztálásért 500-600 lejt adott, császármetszést követően pedig 1000 lejjel vagy 200-300 euróval köszönték meg a szakember munkáját. Nem mindenki ad azonban hálapénzt, mégis elégedetten távozik a közkórházból, illetve nem minden szakember fogadja el Szatmárnémetiben sem. Az a hír járja, hogy van orvos, aki konkrét összeget kér, míg van, aki a páciensre bízza, mennyivel kívánja meghálálni közreműködését, de olyan is akad, aki nem fogad el hálapénzt. Vannak anyukák, akik úgy érzik, hogy kellő figyelmet és törődést kaptak hálapénz nélkül is, mások elégedettségükben ajándékkosárral vagy jó pár száz lejjel nyilvánítanak köszönetet.

Szülési protokollok és alternatívák hiánya

Tavalyi statisztikák szerint az országban lezajlott szülések közel felénél császármetszést alkalmaztak. Ez a WHO által elfogadható 15%-os arány több mint háromszorosa. Általános vélekedés, hogy túl sok az indokolatlan beavatkozás a szülések közben, a folyamat rendkívül beszabályozott és nem sok választást hagy az anya számára.

Mivel az állami szülészeteket igencsak szigorú törvények kötik, ezért ha valaki egy kicsivel is alternatívabb szülésélményre vágyik, annak sajnos mindenképp a fizetős opciót kell választania. A törvények szerint például se dúla, de még csak az édesapa sem lehet bent a szüléskor az anya mellett.

Születés utáni ellátás és szoptatás

Nemcsak a szülés lezajlásában limitáltak az opciók, de a csecsemőtáplálást is igencsak egyoldalúan - tápszeresen - támogatja a rendszer. Rendkívül hiányos a szoptatással kapcsolatos információáramlás, mind a közvéleményben, mind a szoptatni akaró anyák és az egészségügyi dolgozók részéről. A kórházakban bevett gyakorlat, hogy a csecsemőket miután kibújtak, a különböző mérések, mosdatás, gyermekorvosi vizsgálatok miatt akár órákra is elszakíthatják az édesanyától.

A kicsiket gyakran automatikusan cumisüvegből, tápszerrel táplálják az ápolók és az édesanyákat is erre buzdítják, ha a szoptatás nem indul meg egyből. Ha pedig a tápszeres nyomás ellenére az édesanya mégiscsak a szoptatás mellett dönt, akkor is a már elavultnak számító szoptatási módszereket (szigorúan időhöz, mennyiséghez kötött szoptatás, rövid szoptatási időtartamok stb.) támogatják. Nagyon nehéz a szoptatási nehézségekkel küzdő édesanyáknak megfelelő támogatást kapniuk, ezért sokan feladják.

„Szerettem volna magam mellett tartani a gyereket, de meg kellett értenem, hogy náluk ez szabály; megfigyelésen tartják pár órán keresztül és miután megvizsgálta egy gyerekorvos, akkor vehetem csak magamhoz. A megfigyelés ideje alatt bármikor meglátogathattam a kicsit és szoptathattam is, sőt kifejezetten biztattak is erre. Én szívesen hazamentem volna már másnap a kórházból, de 72 órát mindenképp bent kell tölteni. Ha mindent rendben találnak és a csecsemő nem sárgul be, csak utána engednek ki. Vannak szabályok, amiket be kell tartani, de ha pozitívan állsz hozzá a dolgokhoz, akkor nem okoznak gondot.”

Kötelező orvosi vizsgálatok: Cukorterhelés terhesség alatt (OGTT)

A kismamák számára több kötelező vizsgálat is vár a várandósság alatt, amelyek közül az egyik a „hírhedt” cukorterhelés, amiről jó eséllyel már minden gyermeket váró nő hallott legendákat. Erre az ellenőrzésre éhgyomorra kell érkezni és vízben oldott glükózt kell elfogyasztani a helyszínen. A hírével ellentétben egyáltalán nem veszélyes ez a művelet, ugyanakkor nagyon fontos, hiszen segítségével kiszűrhető és kezelhető a terhességi cukorbetegség.

Kialakulásának feltételei

Az okot a megváltozott hormonok között kell keresni, amelyek miatt adott esetben zavar léphet fel a szénhidrát-anyagcserében, igen komoly kihívás elé állítva ezzel az inzulint termelő hasnyálmirigyet. A magas vércukorszintnek pedig nem csak a kismama szervezetére lehet hatása, hanem a magzatra is, éppen ezért fontos részt venni ezen a vizsgálaton és betartani az előírásokat. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha esetleg az eredmény kimutatja a terhességi cukorbetegséget, ugyanis megfelelő étrenddel rendszerint kézben tarthatók az értékek, az esetek nagy részében pedig szülés után az értékek maguktól helyre állnak.

Hajlamosság a betegségre

Nem törvényszerű, de van néhány olyan dolog, amelyek növelik a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát. Ide sorolandó a babavárást megelőző mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a nagyobb súlyfelesleg, az ikerterhesség, de számít az is, ha az édesanya elmúlt 30 éves vagy a családban előfordult már cukorbetegség. Ilyen esetekben a biztonság kedvéért az orvos kérheti a vizsgálat előre hozását, amelyet normál esetben a 24-28. héten végeznek el.

Vizsgálati procedúra

A vizsgálat során kétszer vesznek vért a kismamától. Egyszer az érkezést követően éhgyomorra, majd a vízben feloldott glükóz elfogyasztását követően két órával később. A cukros oldat sokak számára igen tömény, így van lehetőség arra, hogy citromot facsarjon bele a fogyasztás előtt. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat előtt nem szabad reggelizni, sőt, legalább 8 órával előtte már nem javasolt semmilyen étel fogyasztása. Ebbe beletartozik a reggeli tea vagy kávé mellőzése is. Az első vérvétel során megállapítják az éhgyomri vércukor értéket, majd 120 percen keresztül nyugalomban kell ülni a kismamának, továbbra sem ehet vagy ihat, legfeljebb néhány korty vizet. Mozogni sem szabad sokat, ugyanis így mutat majd reális képet a vizsgálat.

Adminisztratív teendők és jogok

A gyermeket váróknak nemcsak a babakelengye összeállításával, a név kiválasztásával vagy éppen a babaszoba berendezésével kell megküzdeniük a kicsi születése előtt, hanem olykor a bürokráciával is. Az állam különböző támogatásokkal segíti a gyermekvállalást, ugyanakkor nagyon könnyű elveszni a bürokrácia útvesztőiben.

A várandósság bejelentése a munkahelyen

Nincs jogi előírás arra, hogy a kismamának mikor kell bejelentenie a munkaadójának a terhességet, de fontos, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert miután bejelenti a munkahelyén hivatalosan - azaz orvosi igazolással is alátámasztja - akkor nyilvántartásba veszik őt, és bizonyos jogosultságokat igénybe vehet kismamaként. Mindenki maga dönti el, hogy mikor tájékoztatja a munkaadót erről, sőt, ha nem akarja, nem is kötelező bejelentenie. De a saját védelme érdekében fontos, hogy minél hamarabb bejelentse, mert a törvény védi a kismamákat - tanácsolja Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.

Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhat éjszakai műszakban és átértékelik a környezetét is, ha például veszélyes környezetben dolgozik, akkor meg kell próbálniuk áthelyezni egy olyan osztályra, ahol a munkakörülmények nem veszélyeztetik a terhesség lefolyását. A várandós nő továbbá kérvényezheti, hogy ne kelljen több műszakban dolgoznia és nem kötelezhető éjszakai műszak elvégzésére sem. Amennyiben a kismama munkaidőn kívül nem tudja elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat, jogosult havonta 16 órát a munkaidejéből erre szánni. Ilyenkor a munkáltató ezt ledolgozott, fizetett munkaóraként kell elszámolja, ugyanakkor joga van arról igazolást kérni, hogy a kismama valóban orvosi vizsgálaton vett részt.

Sok kismama nincs tisztában a jogaival, és fél bejelenteni a várandóságot, mert az első gondolatuk az, hogy elbocsájtják a munkahelyről. Azonban a törvény védi a kismamát, hiszen diszkriminációnak számít, ha egyáltalán felmerül az elbocsájtás kérdése, ezért a terhességre hivatkozva nem szüntethetik meg senkinek a munkaszerződését.

A törvény javasolja, hogy a kismamák fele-felébe osszák a szülési szabadságot, de ez nem kötelező. A várható szüléstől visszaszámolva, leghamarabb 84 nappal lehet kivenni a szülési szabadságot, amely nem szakítható meg.

Az RMDSZ számára prioritás a családok támogatása, olyan körülmények megteremtése, amelyek támogatják a családalapítást és megkönnyítik a munkahely, illetve gyermeknevelés közötti egyensúly létrehozását. „A jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint azok a munkaszerződéssel rendelkező nők, akik veszélyeztetett terhesek és a fejlődő magzat védelme érdekében nem tudják végezni munkájukat, szakorvosi ajánlás alapján joguk van betegszabadságra menni. Azok pedig, akik vállalkozóként, engedélyezett jogi személyként vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedtek, hiába volt betegszabadság biztosításuk, a veszélyeztetett terhesség esetében ezt nem igényelhették. A ma elfogadott törvénykezdeményezés is ennek a cselekvési tervnek a része, amellyel támogatjuk a nők vállalkozói szerepét és ösztönözzük a gyermekvállalást.”

Szülési szabadság (Concediu de maternitate)

Romániában a várandós nők 126 naptári napnyi szülési szabadságra jogosultak. A szülési szabadság és a gyermeknevelési szabadság között az a különbség, hogy az előbbi egy betegszabadsághoz hasonlítható, és az erről szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki. Ebből minimum 42-t kötelező a szülés utánra hagyni, amit gyerekágyas szabadságnak is neveznek. A kismama maga dönthet arról, mikor megy el a köznyelvben csak szülési szabadságként emlegetett szabadságra (concediu de maternitate, ami prenatalból és postnatalból áll), a törvény azonban javasolja, hogy a kismama fele-fele ossza ezt el, tehát szülés előtt 63 napot és szülés után szintén 63 napot vegyen igénybe. Érdemes tudni, hogy a kismamáknak a szülési szabadság idejére is járnak szabadnapok. A munkáltatónak viszont kötelessége a szülési szabadság jóváhagyása, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek.

A szülési szabadság ideje alatt járó összege a kérvényezés előtti 6 hónap bruttó átlagfizetésének a 85 százaléka. „Mivel a gyereknevelési szabadságot leghamarabb a szülés utáni 43. naptól lehet kérvényezni, a várandós nőket a törvény nem kötelezi arra, hogy szülés előtt szabadságot vegyenek ki, kötelességük csupán a szülés utáni 42 nap „felhasználása”.”

Gyermeknevelési szabadság (Concediul pentru creșterea copilului)

A gyermeknevelési szabadság a szülési szabadság után kezdődik, de az időpont lejárta előtt 30 nappal beadható a kérvény. Az egyik szülő jogosult a kétévnyi gyermeknevelési szabadságra. Ennek feltétele, hogy a szülést megelőző 24 hónapból minimum 12 hónapnyi adózott jövedelme legyen, de ennek nem kell folyamatos időtartamnak lennie. Vagyis a szülést megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban.

A gyermeknevelési szabadság idejére járó összeg az utolsó egy évben ledolgozott utolsó hat hónap nettó jövedelmének átlagjövedelmének a 85 százaléka. Ez az összeg nem lehet kevesebb mint 1651 lej és nem lehet több, mint 8500 lej. A gyermeknevelési támogatás összege nem haladhatja meg a havi 8500 lejt, de legkevesebb 1650 lej minden jogosultnak jár, függetlenül attól, hogy mennyi volt a jövedelme. Az iratcsomót az önkormányzatok szociális osztályán lehet leadni, és nem kell kivárni a 42 napot, bármikor le lehet adni szülés után, de csak a 43. naptól lép érvénybe. A gyereknevelési szabadság pedig addig tart, ameddig a gyerek betölti a két évet, fogyatékkal élő gyerekek esetében pedig 36 hónapig.

A hivatalos szervek ritkán figyelmeztetnek erre, de a gyakorlat sok esetben azt mutatja, hogy a támogatások összegét (beleértve a „gyerekpénzt” is) a papírok leadását követően csak néhány hónap múlva utalják - a bürokrácia malmai lassan őrölnek. A gyereknevelési szabadságról szóló határozatot 60 napon belül fogják kiadni, ami azt jelenti, hogy sokszor bevétel nélkül telik el egy-két hónap, és visszamenőleg kapja meg az anya a pénzt.

Gyakran előfordul, hogy mielőtt lejárna a gyereknevelési szabadság, megérkezik a kistesó. Ilyenkor egymásra tevődő a gyesről van szó. Ebben az esetben a támogatás összege nem változik, de az egymásra tevődő hónapok ideje alatt - tehát amikor az első gyerekkel még, a második gyerekkel pedig már gyereknevelési szabadságon van a szülő - a második gyes összege helyett a garantált minimumot, vagyis az 1651 lejt adják.

A gyermeknevelési szabadságot bármelyik szülő igényelheti, de egyszerre csak egyikük lehet gyereknevelési szabadságon.

Az apa hónapja(i)

A törvény szerint az egyik szülőnek járó 2 évnyi gyereknevelési szabadságból 1 hónapot kötelezően a másik szülőnek kell kivennie. Mivel általában az anyuka marad otthon a gyerekkel, ezért ez „apás gyes” néven vált ismertté a köznyelvben. Ha 2023. szeptember 19-e után kapta meg az anya a gyereknevelési szabadságról szóló határozatát, akkor az ő esetükben már két hónapot kötelező kivenni gyereknevelési szabadságként a másik szülőnek. Azoknál, akik 2023. szeptember 19-e előtt kapták meg a határozatot, csak egy hónapot kell kötelezően kivennie a másik szülőnek. Amennyiben a másik szülő - legtöbb esetben az apa - nem él ezzel a lehetőséggel, a pénz elveszik, az anya nem veheti ki helyette az utolsó egy vagy két hónapot - fejti ki a szociális ügyekkel dolgozó parlamenti képviselő.

Függetlenül a gyereknevelési szabadságtól, az újdonsült apuka a gyerek születésekor jogosult 5 napnyi fizetett szabadságra. Ez kiegészülhet 10 nappal, ha elvégez egy csecsemőgondozási tanfolyamot. „Akárhány gyerek születik a családba, a plusz 10 napnyi szabadságot az apuka csak egyszer veheti igénybe.” A munkatörvénykönyv arra is kötelezi a szülőket, hogy a gyermeknevelési szabadság idejéből 2 hónapot (ez 2023. szeptemberétől érvényes) a másik szülő vegyen ki. Korábbi cikkünkben Debreczeni László adótanácsadó elmondta, hogy az új szabályok arra kötelezik a munkaadókat, hogy tájékoztassák az apasági pótszabadsághoz való jogukról az alkalmazottjaikat. A munkafelügyelők, 4000 és 8000 ezer lej közötti összegre büntethetik azt a munkaadót, aki megtagadja az apai szabadság jóváhagyását.

Kötelesség visszavenni a szülőt gyermeknevelési szabadság után

A gyereknevelési szabadságról munkába visszatérő szülőt a munkaadónak kötelessége visszavenni, kivételt képez ez alól, ha bezár a cég, vagy hogyha olyan bűncselekményt követ el a szülő, amely veszélyezteti a céget és a kollégák életét. Minden más esetben kötelező visszavennie őt ugyanarra a pozícióra, ugyanannyi fizetésért, mint ami a munkaszerződésben szerepelt, mielőtt elment volna gyereknevelési szabadságra, hiszen a munkaszerződést nem szüntetik meg erre az időre, csak felfüggesztik.

Visszailleszkedési pótlék (Stimulent de inserție)

A stimulens néven ismert visszailleszkedési támogatást azért találták ki, hogy bátorítsák a szülőket a mielőbbi munkába állásra. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyerek esetében egy éves kora előtt) visszamegy dolgozni, 1500 lejes ösztönző támogatást kap havonta a gyerek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyerek esetében 3 éves korig), utána pedig még egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül.

Ha a gyerek 6 hónapos kora után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyerek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Ezt nem a munkaadó költségvetéséből fedezik, hanem a központi költségvetésből, pont úgy, mint a gyereknevelési szabadságot is, tehát egyáltalán nem terheli a céget. A gyereknevelési szabadságon lévő szülők ugyanakkor jogosultak arra is, hogy adózott jövedelemre tegyenek szert, de ennek összege nem haladhatja meg az évi 13.200 lejt. Ez az az összeg, amely még nem akadályozza meg, hogy folyósítsák számára a gyereknevelési támogatás összegét is.

Gyerekpénz (Alocație de stat pentru copii)

Az állam minden 18 év alatti gyermek számára (illetve ha 18 évesen még iskolába jár, akkor a líceumi- vagy szakoktatás befejezéséig) biztosít támogatást, úgynevezett gyerekpénzt. Bár a kormány bejelentette, hogy 2025-ben megnő ennek az értéke, a legutóbbi hírek szerint nem emelkedik a juttatás összege, ami ez alapján 2 év alatti vagy fogyatékkal élő gyermekek esetében 719 lej, a 2 évnél idősebb gyermekek számára pedig 292 lej.

Összefoglaló táblázat az anyasági és gyermekgondozási támogatásokról Romániában

A kiskorú anyák helyzete Romániában

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet által készített tanulmány következtetéseit hétfőn mutatták be a szenátusban. A felmérés arra is rávilágít, hogy tíz kiskorú anya közül kettőnek már több mint egy gyermeke van; ugyanakkor 32 százalékuk azt mondta, hogy saját édesanyjuk is kiskorú volt születésükkor. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2021-ben 687 gyermek született 15 évesnél is fiatalabb anyától. Az Európai Unióban a 15 évesnél fiatalabban szülő anyák 45 százaléka romániai - ezzel Románia az első helyen áll uniós szinten a 15 évesnél fiatalabb kismamák számának tekintetében.

A legtöbb kiskorú anya már a terhesség előtt abbahagyta az iskolát, egytizedük soha nem járt iskolába. 75 százalékuk a gimnáziumi években hagyta ott az iskolát, 80 százalékuk nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert, 75 százalékuknak pedig van olyan rokona vagy ismerőse, aki még nem töltötte be a 18 évet, amikor szült - közölte az Agerpres hírügynökség. A 18 év betöltése előtt szülő nők gyerekei apjának átlagéletkora 21 év. A veszélyeztetett várandós nők 25 százalékának nincs egészségbiztosítása, 33 százalékuk pedig pénzhiány miatt nem végeztette el az ajánlott vizsgálatokat - derül ki a szervezet által bemutatott adatokból. A felmérés 46 hátrányos helyzetű településen, egy 260 kiskorú nőből álló mintán készült.

„Az idei év első felében volt a legalacsonyabb a születések száma az utóbbi 145 évből. Az RMDSZ bátorítja a gyerekvállalást, családalapítást, emiatt minden akadályt fel kell számolnunk, amely esetleg megakadályozza a családok által kívánt gyerekek megszületését. A fiataloknak és a családoknak hosszú távú, perspektívát nyújtó megoldásokat kell adnunk, meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, hogy itthon maradjanak, hogy itthon alapítsanak családot” - tette hozzá a munkaügyi szakpolitikus.

tags: #romaniaban #a #varandos #kismamak #utan