Az első ételek bevezetése mindig izgalmas időszak a szülők életében. A hozzátáplálás nemcsak egy új fejezetet nyit meg a baba étrendjében, hanem lehetőséget is teremt arra, hogy megtanulja az egészséges étkezés alapjait. Fontos azonban körültekintően eljárni, különösen az allergiás reakciók megelőzése érdekében.
Ételallergia csecsemőkorban: Okok és tünetek
A táplálékkal szembeni allergiát az esetek 90 százalékában 4 éves korra a gyermekek kinövik. Addig azonban szükség van a diéta tartására, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy ha bőrkiütés, gyomor- és bélrendszeri panaszok, esetleg légúti tünetek jelentkeznek egy tápláléktól, akkor 2-3 hónapig javasolt kiiktatni az étrendből, utána ismét meg lehet próbálni.
A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.
Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra), vagy 48 óra elteltével (késői) jelentkeznek. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek).
Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünetei a következők lehetnek:
- Hasfájás, haspuffadás
- Nyűgösség, sírás
- Gyakori hasmenés
- Bőrtünetek: vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés
A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be.
Hozzátáplálás és allergia megelőzése
Tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét.
Az optimális időpont az ételbevezetésre valamikor a 4-5 hónapos kor után van, de legkésőbb a 6. hónap környékén. Azonban a pontos időpontot a baba határozza meg. Ha a kicsi már öt-hat hónapos és érdeklődik az ételek iránt, izgatott lesz, amikor a többiek esznek, nyúl az étel felé vagy rágó mozdulatokat tesz, érdemes kipróbálni.
Az allergének bevezetésekor javasolt egy türelmi időszak betartása, amikor nem adunk más új ételeket a babának. Ez segít azonosítani, ha esetleg allergiás reakció lép fel, hogy pontosan melyik allergén okozza a reakciót. Egy táplálkozási napló hasznos lehet, amelyben feljegyezhetjük, mit és mikor evett a baba, valamint, hogy az egyes allergének milyen változásokat okoztak (bőrpír, széklet, fájdalom stb.).
Fontos tudni, hogy táplálék, allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is.
Banán a baba étrendjében
A banán kiváló opció az elsőként választható alapanyagok között, mivel könnyen emészthető és tele van fontos tápanyagokkal, szénhidrátokkal, amelyek energiával töltik fel a testet. Olyan alapvető tápanyagokat tartalmaz, melyekre a csecsemőknek szüksége van az egészséges fejlődéshez, mint például a folsav, a B6-vitamin, a C-vitamin és a kálium. Ezek a tápanyagok együtt támogatják az idegrendszert, a bőr egészségét, a vas felszívódását és a vérnyomást.
A banán érettségi foka
A banán érettségi foka jelentős hatással van a tápanyagtartalmára és az ízélményre is.
- Kemény, zöld banán: Ebben a szakaszban a kemény, zöld banánokban a keményítő dominál. A keményítő lassabban emészthető és alacsonyabb glikémiás indexű, így a vércukorszint emelkedése is lassabb lesz.
- Érett, sárga banán: Ahogy a banán érik, a keményítőből glükóz alakul át, és a banán cukortartalma nő. Érettebb állapotban a banánok íze édesebb, és magasabb a gyümölcssavtartalmuk.
- Barnás, túlérett banán: Amikor a banán túlérik, héja barnás lesz, és a gyümölcs megpuhul. Ebben a szakaszban további tápanyagveszteség következhet be.
Függetlenül az érettségi állapothoz ez a gyümölcs egy egészséges és tápláló finomság, bár érett vagy túlérett állapotban magasabb a cukortartalma. A zöld banánt barna papírzacskóban tárolva felgyorsítható az érési folyamat.
A banán kínálása
A banánt pépesítve, kis kockákra vágva vagy hosszában negyedbe vágva célszerű kínálni, attól függően, hogy a pici mennyire képes rágni és nyelni.
- Pépesítve: Az első hozzátáplálás idején a legbiztonságosabb forma.
- Kis kockákban: Amikor a baba már elég nagy ahhoz, hogy szilárdabb ételeket próbáljon, vágd a banánt kis, lágy kockákra.
- Hosszában negyedre vágva: Egy másik módszer, különösen, ha a baba már gyakorolja az önálló evést, az, hogy a banánt hosszában felvágod.
Banán és székrekedés
A köztudatban lévő információk ellenére a banán nem feltétlenül okoz székrekedést. Valójában a banán érettségi szintje, ami hatással van az emésztésre. Az éretlen zöld banánban nagyobb a rezisztens keményítő és az oldható rostok mennyisége. Ha attól tartasz, hogy a banán székrekedést okozhat gyermekednél, kínálj inkább érett banánt. A székrekedés bonyolult, általában többről van szó, mint pusztán a banánról - például a baba étrendjében szereplő egyéb élelmiszerekről, a baba kórtörténetéről és a bél mikrobiómának természetes változásáról, a szilárd táplálékok bevezetésével.
Banán és fulladásveszély
A banán potenciálisan nem fulladásveszélyes étel, öklendezés viszont előfordulhat, mivel hozzáragadhat a baba szájpadlásához. Fontos, hogy a BLW hozzátáplálási módban a nemzetközi biztonsági ajánlásokkal ellentétben sok esetben nem kötik be a gyermeket az etetőszékbe. Ennek az oka, hogy a babát, bármilyen reakció esetén, de leginkább fulladás esetén, ki lehessen ,,kapni,, az etetőszékből. Amennyiben nem használunk biztonsági övet, az etetőszékek közül olyat válasszunk, ami nem rendelkezik a tálca alatt hézaggal, elkerülve a kicsúszás lehetőségét.
3 NAPOS SZABÁLY - HOZZÁTÁPLÁLÁS
Banánallergia és keresztallergia
A banán nem tekinthető gyakori allergénnek, de a parlagfű-allergiában szenvedők a nyers banán elfogyasztása után orális allergia szindróma tüneteit (szájüregi viszketést és bizsergést, és néha enyhe hasi fájdalmat) tapasztalhatják. A jó hír az, hogy az orális allergiás szindróma csak ritkán kapcsolódik súlyos reakciókhoz. Banán allergia is létezik, de ez főleg a parlagfűre allergiások között okoz gondot a keresztallergia fellépése során. A keresztallergiának ezzel szemben az elfogyasztott étel hatására a szájüregben lép fel először allergiás válasz.
A keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció, előfordulása megközelíti a 30 százalékot. Egyes adatok szerint arra érzékeny személyeknél a banán migrénes rohamot provokálhat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végzi. Az első konzultáció előtt javasolt, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető.
Az allergia hirtelen és súlyos tüneteket okozhat, amelyek orvosi beavatkozást igényelhetnek. Sok esetben az első kóstolásnál csak enyhébb tünetet okoz, de ha szinte azonnal jelentkezik, akkor gyanakodhatunk allergiára. A második kóstolást akár kórházi ügyelet közelében is végezhetjük, hogy egy esetleges súlyos reakció esetén, azonnal orvoshoz tudjunk fordulni.
A baba ételérzékenység esetén nem kerül életveszélybe az esetek nagy százalékában, így ha a baba enyhe tüneteket produkál, nem szükséges mentőt hívni, viszont orvossal konzultálni amint lehet, igen! Háziorvos vagy orvosi ügyelet, akár telefonon is tud azonnali segítséget adni.
Vészhelyzet esetén
Súlyos allergiás tüneteknél írd le vagy nyomtasd ki, mit kell tenned vészhelyzet esetén.
- Helyezzük a gyermeket megfelelő pozícióba: nehézlégzés esetén ülve, nyújtott lábbal; hányás esetén fekve, oldalra fordítva; minden egyéb esetben hanyatt fekve, megemelt lábbal helyezzük el.
- Hívjunk mentőt (112), a továbbiakban kövessük a diszpécser utasításait!
- Nyugodt környezetet biztosítsunk.
Gyakori allergének és bevezetésük
Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. Fontos megjegyezni, hogy a tápszerrel táplált csecsemők nehezen dolgozzák fel a tejalapú tápszert, amely testtömegükhöz képest nagy mennyiségű tejfehérjét tartalmaz. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál.
Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Természetesen ez esetben sem beszéljük le az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék.