Gyermekek egészségének megőrzése kánikula idején: Tippek és tanácsok szülőknek

Sok szülő tapasztalhatja, hogy a gyerekek nyűgösebbek a kánikula idején. Ez persze nem is csoda, hiszen őket is megviseli az extrém hőség, nem csak minket, felnőtteket. Ilyenkor nagy fejtörést okozhat, hogy vajon mivel könnyíthetjük meg a kicsiknek ezt az időszakot, illetve hogyan előzhetjük meg a kiszáradást, vagy akár a hőgutát. A kánikulával együtt a gyermekekre leselkedő veszélyforrások száma is nő: a nagy meleg a leégéstől kezdve a kiszáradáson át a hőgutáig számos, életveszélyes állapotot okozó probléma forrása lehet.

Az UNICEF egy friss elemzése szerint ma gyermekek milliói évente dupla annyi 35 fok feletti napot élnek át, mint a nagyszüleik. Az extrém hőség pedig különböző betegségekhez vezethet náluk. Kiszáradást, hőkimerültséget, hőgutát okozhatnak, amit azonnal orvosolni kell. Meteorológus szakemberek által meghatározott 32 fok vagy annál magasabb hőindex jelentős egészségügyi kockázatot jelent. A felnőttekhez képest a kisgyermekek kevésbé képesek szabályozni a testhőmérsékletüket. A csecsemők verejtéktermelése például még nem elég fejlett ahhoz, hogy hűtse a testüket.

A kánikula hatásai a gyermekek szervezetére

Az ember törékeny gépezet, és csak ideig-óráig bírja a túlhevülést. A hőséggel az a gond, hogy a szervezet nem képes szabályozni a belső hőmérsékletét, ami növeli a hőkimerülés és a hőguta kockázatát. A testet érő terhelés, miközben az próbálja lehűteni magát, megterheli a szívet és a veséket is. A magas hőmérséklet életkortól függetlenül megviseli az egészségesek szervezetét is, az egészségkárosító hatás egyes életszakaszokban azonban az átlagosnál magasabb. Hőségriadó és kánikula idején különösen veszélyeztetettek az újszülöttek és a kisgyermekek a fokozott folyadékigényük és szervezetük kevésbé fejlett hőháztartást szabályozó képessége miatt.

Dehidratáció és nátriumvesztés

Az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást (folyadékvesztést) és az ásványi anyag veszteséget (elsősorban nátriumvesztés). Az izzadás során ugyanis nemcsak vizet, hanem értékes ásványi anyagokat (nátrium, magnézium, kálium) is veszítünk. Az ásványi anyagok hiánya komoly fennakadást okozhat a szervezetünkben. Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával.

A dehidratáció két szempontból is veszélyes. Egyrészt a folyadék alapvetően szükséges szervezetünk működéséhez (a vizeletkiválasztással a toxinok távozása, a vérképzés, stb.). Másrészt mivel az izzadás jelenti szervezetünk fő hőleadását, víz hiányában a hőszabályozás romlik, testünk könnyen túlhevülhet. A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen vezethet kiszáradáshoz, nagyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrációs- és teljesítőképességet, fejfájás alakulhat ki.

Ajánlott napi folyadékbevitel gyermekeknél

Hőártalmak

A leggyakoribb hőártalom hazánkban minden életkorban a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás, amit az erek kitágulása miatt bekövetkező vérnyomásesés okoz. Súlyosabb forma a hőguta, amikor a túlhevülés miatt a testhőmérséklet 40,5 ºC fölé emelkedik, ez pedig már károsíthatja a sejteket, ezzel minden szervünk működését. A hőártalmak szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok a gyermekek és az idős emberek (hőháztartásuk kevésbé hatékony).

Ha a kisgyermeknél vörös, száraz bőr, magas (39 Celsius-fok feletti) testhőmérséklet és fejfájás jelentkezik, vigyük mielőbb hűvös helyre és próbáljuk meg lehűteni a testét, például vizes ruhás borogatással vagy langyos zuhannyal. Ha viszont a hőterhelés már olyan súlyos, hogy izomgörcsöket, zavartságot és esetleg ájulást is okoz, akkor azonnal hívjunk mentőt. Fontos, hogy tisztában legyünk a hővel kapcsolatos betegségek jeleivel és tüneteivel, hogy időben beavatkozhassunk, ha szükséges.

• Hőguta tünetei: Magas testhőmérséklet, forró és száraz bőr, gyors pulzus, zavartság vagy eszméletvesztés. Ezek a tünetek sürgős orvosi beavatkozást igényelnek.
• Kiszáradás jelei: Száraz száj és nyelv, sírás könnytelen szemmel, kevés vagy sötét színű vizelet, fáradtság, fejfájás. Csecsemőknél a kiszáradás jellegzetes tünete, ha a kutacs fekvő testhelyzetben besüpped. Ilyen esetekben azonnal biztosítsunk folyadékot a gyerek számára és konzultáljunk orvossal, ha a tünetek nem javulnak.
• Napszúrás tünetei: Fejfájás, szédülés, hányinger, izomgörcsök. Ezek a tünetek szintén gyors beavatkozást igényelnek, hűtsük a gyereket és gondoskodjunk az árnyékban való pihenéséről.

Mit tehetünk a gyermekek egészségének megőrzéséért kánikula idején?

A kánikula idején kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk a gyerekek hidratáltságára, megfelelő öltözetére, árnyékban való tartózkodására és a hűtési módszerek alkalmazására. Az egészségügyi kockázat, illetve a kánikulában jelentkező panaszok azonban egyes óvintézkedésekkel és a megfelelő életmóddal csökkenthetők.

1. Hidratálás

Az egyik legfontosabb dolog, amire figyelni kell a kánikula idején, a megfelelő hidratálás. A gyerekek könnyen kiszáradhatnak, ezért fontos, hogy folyamatosan igyanak elegendő folyadékot. Nem kell teli pohárral kínálni, mindig elég csak fél vagy harmad pohár vizeket adni a gyereknek, a kevesebb mennyiséget szívesebben megisszák.

• Vízfogyasztás: Biztosítsuk, hogy a gyerekek rendszeresen igyanak vizet. Ajánlott minden órában legalább egy pohár vizet fogyasztaniuk, még akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak. A kisbabák verejtékmirigyeinek kivezető csöve fejletlenségük miatt hajlamos az elzáródásra, ezért melegkiütés (miliaria) jelenhet meg a bőrükön: elsősorban az arcon, a fej bőrén, a tarkón, a nyakon és a popsin. Ennek veszélyét a túlöltöztetés elkerülésével, a hordozóban vagy a babakocsiban izzadásgátló betétek használatával lehet csökkenteni.
• Kerüljük a cukros italokat: A cukros italok, mint a szénsavas üdítők és a gyümölcslevek, nem csak hogy nem hidratálnak megfelelően, de akár ronthatnak is a helyzeten. A legjobb választás a tiszta víz. Kerülni kell azonban a szénsavas, illetve a magas cukortartalmú üdítőket.
• Gyümölcsök és zöldségek: Olyan gyümölcsök és zöldségek, mint a görögdinnye, az uborka és a narancs, magas víztartalmuk miatt segíthetnek a hidratáltság megőrzésében.
• Csecsemők folyadékpótlása: Az újszülöttek és csecsemők táplálásának legjobb módja hat hónapos korig a kizárólagos szoptatás. Ha úgy ítéli meg, hogy a babának több folyadékra van szüksége, többször kell megszoptatni. A hathónapos kortól megkezdett hozzátáplálás mellett is igaz, hogy az anyatej vagy a koruknak megfelelő tápszer a legfontosabb a folyadékpótlás szempontjából is, de ekkor már elkezdhetnek vizet is inni. A 6-12 hónapos babáknak folyadékpótlásként tehát víz már adható.

2. Megfelelő öltözet és fényvédelem

A megfelelő öltözet kiválasztása szintén kulcsfontosságú a kánikula idején. A világos színű ruházat segíthet a gyermekeknek elkerülni a túlzott hőfelvételből eredő hőstresszt; a sötétebb általában nyelik a hőt, ezeket kerüljük.

• Könnyű, szellős ruházat: Válasszunk könnyű, világos színű, laza ruhadarabokat, amelyek lehetővé teszik a bőr szellőzését.
• Fejfedő és napszemüveg: Egy széles karimájú kalap vagy sapka segít megvédeni a gyerek fejét a közvetlen napsugárzástól. Emellett egy UV-szűrős napszemüveg is hasznos lehet a szemek védelmére. A sapkát akár - nem jéghideg - vízzel rendszeresen nedvesíthetjük is.
• Naptej használata: A napégés elkerülése érdekében mindig alkalmazzunk magas faktorszámú, vízálló naptejet a szabad bőrfelületekre, különösen, ha hosszabb ideig tartózkodnak a napon. Az újszülött babával egyáltalán nem szabad napra menni, hathetes kor után is csak néhány percig érheti őket a kora délelőtti vagy késő délutáni napfény, mert bőrük sokkal vékonyabb és kevésbé ellenálló a napfény sugaraival szemben.

3. Árnyékban tartózkodás és aktivitás időzítése

A közvetlen napsütés kerülése szintén fontos a kánikula idején. Próbáljuk meg úgy szervezni a napot, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek árnyékban vagy hűvös helyen. Megelőzés céljából ügyeljünk arra, hogy ne tartózkodjanak egyszerre túl sok ideig a napon a gyerekek, főleg 11 és 15 óra között.

• Szabadtéri tevékenységek időzítése: Ha lehetséges, a szabadtéri játékokat és tevékenységeket a kora reggeli vagy késő délutáni órákra időzítsük, amikor a nap nem olyan erős.
• Pihenés: Biztosítsunk elegendő pihenőidőt a gyerekek számára árnyékos helyen, különösen akkor, ha aktív játékban vagy sportban vesznek részt. Hőségben több pihenőre van szükség: A túlzott hőség nemcsak fáradtságot okozhat (nem csak gyerekeknél, szülőknél is), hanem az ingerlékenységet is.
• Beltéri hűtés: Ha odakint túlságosan nagy a hőség, semmiképpen ne játszóteri tartózkodást, városi sétát tervezzünk, hanem vagy látogassunk ki a legközelebbi strandra, vagy maradjunk otthon a hűvös szobában. Napközben húzzuk le a redőnyöket, használjuk árnyékolásra sötétítőfüggönyöket. A gyermekszobát védeni kell a felmelegedés ellen az ablakok sötétítésével, éjszakai szellőztetéssel.

4. Hűtési módszerek

A gyerekek hűtésének különböző módjai is segíthetnek a kánikula elviselésében. A légkondicionáló használatakor figyelni kell arra, hogy ne legyen nagy különbség az otthon különböző helyiségeinek szobahőmérséklete között, mert a kisgyermekek hamarabb meghűlnek.

• Vízi játékok: A medencében vagy szökőkútban való játék nagyszerű módja lehet a hűsölésnek. Mindig ügyeljünk arra, hogy a gyerekek biztonságban legyenek a vízben. Huzamosabb ideig ne engedjük gyermekeinket ilyenkor rohangálni, ugrálni, mászni - a napon álló fémjátékok, mászókák ilyenkor akár első, vagy másodfokú égést is okozhatnak.
• Hűsítő törölközők és ventilátorok: Nedves, hűsítő törölközők és ventilátorok használata is segíthet a testhőmérséklet csökkentésében. Ne használjuk ész nélkül a ventillátort! - A ventillátor nem a hőmérsékletet, csak a levegő megmozgatásával a hőérzetünket javítja, esetleg a párolgás gyorsításával segít önmagunk hűtésében.
• Langyos zuhany: Hűtsük langyos vízzel a felhevült testet. Kánikulában minden gyerek számára legjobban a pancsolás esik.
• Alvási környezet: Vegyünk ki a gyerekágyból minden felesleges textíliát, takarót, kispárnát, plüss állatot, hogy a kisgyerek szellősebb körülmények között alhasson. Kánikulában a szokásos takaró helyett alváshoz könnyű vászon lepedőt adjunk.

5. Oktatás és tudatosság

Fontos, hogy a gyerekek is tisztában legyenek a kánikula veszélyeivel és a megfelelő viselkedési normákkal. Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy hogyan védekezzenek a hőség ellen, például hogy miért fontos a folyadékfogyasztás és az árnyékban való tartózkodás. Legyünk jó példák a gyerekek számára azzal, hogy mi magunk is betartjuk a hőség elleni védekezés szabályait.

tags: #kanikula #kisgyerek #testho