A "Juhász Péter" név több kiemelkedő személyiséget is takar a magyar történelemben és közéletben. Az alábbiakban bemutatjuk Juhász Péter néven ismert, különböző korokban élt, jelentős alakok életútját és munkásságát.
Méliusz Juhász Péter: A reformáció meghatározó alakja
Méliusz Juhász Péter (Horhi, 1532. - Debrecen, 1572. I.) a magyar reformáció egyik kulcsfigurája volt. Családi neve eredetileg Ihász vagy Juhász volt, amelyet Wittenbergbe menetele előtt humanista szokás szerint görögösített „Mélius”-ra, a „Mélosz” (juh) görög szó latinos végződésű változatára.
Születés és származás
Méliusz egy Horhi nevű településen született. Irodalmunk két elpusztult Horhi néven ismert községet tart nyilván (Tolna és Somogy megyében). A valószínűsített Tolna megye északnyugati határán, a Felsőnyékkel szomszédos Horhi nevű dűlő. Amennyiben így van, akkor a nevében gyakran használt „Somogyi” megjelölés nem megyét, hanem vidéket jelentett. A település ma már nem létezik. A modern nyelvtörténeti kutatás is igazolta Méliusz somogyi (somogy-vidéki) származását. Somogyi nyelvjárásban írt, melyet soha nem tudott más nyelvjárással felcserélni.
Születési ideje ugyancsak bizonytalan. Egyre több történész, egyháztörténész fogadja el Méliusz születési évének a Horányi Elek által meghatározott 1536-ot (Zoványi Jenő is). Mások ezt korábbra teszik: a Fényes Elek által megjelölt 1515-re. A Fényes-féle 1515-ös évet elfogadók szerint az 1536-os évszámnak Méliusz életeseményei ellene mondanak. Elképzelhetetlennek tartják (például Révész Imre is) az ettől későbbi időpontot; ha ugyanis Méliusz 1536-ban született, akkor mindössze 21 évesen már a wittenbergi egyetem seniora volt, ami szerintük lehetetlen. Ugyancsak megkérdőjelezik, hogy az egyház olyan szükségben lett volna, hogy egy ilyen fiatal embert hívjanak haza Wittenbergből; s nem tartják lehetségesnek azt sem, hogy Méliusz 25 évesen már püspök lett volna. Pedig ez a korban nem volt egyedülálló jelenség, hiszen például utóda a püspökségben, Károli Péter is fiatalon, 29 évesen került a püspöki székbe. Az egyetemi seniori tiszt elnyerésében is a tehetség, tudás, képesség számított, és nem az életkor.
Tanulmányok és tevékenység
Tanulmányait Tolnán és Sárváron végezte, ahol eleinte lutheránusnak nevelték, de aztán Szegedi Kis István hatására magával ragadta a helvét reformáció szelleme. Ezután 1556. október 25-én beiratkozott a wittenbergi egyetemre, ahonnan magisteri címmel jött haza. 1558-tól protestáns lelkész Debrecenben, ahol hamarosan a kálvinista tanok hirdetője lett. Ő szervezte meg a Magyarországi Református Egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen.
1561 végétől haláláig debreceni református püspök volt. 1561-ben befogadta Debrecenbe a jeles vándornyomdászt, Huszár Gált, akinek hátrahagyott felszereléséből állandósult a mindmáig létező városi (ma: Alföldi) nyomda. Első műve 1561 májusában jelent meg: "A Szent Pál apastal levelének melyet a kolossabelieknek írt prédikációk szerént való magyarázatja", amit a "döbröcöni tanácsnak" ajánlott. 1567-ben összeállított egy hitvallás és egyházi szabálygyűjteményt («Articuli ex verbo dei et lege naturae eompositi ...»), ami a római katolikus vallással szemben körvonalazta a református tanokat. E tanokat a debreceni zsinaton jóváhagyták. Ez a munka fő vonalaiban a magyar református egyház életének formáit évszázadokra szólóan meghatározta. Több ízben vitázott Dávid Ferenccel, 1569-ben Nagyváradon, János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében. 1571. november 5-ére Nyírbátorba hívott egybe zsinatot, ahol az antitrinitárius tanok ellen fogalmazott érveket.
Nagyarányú irodalmi tevékenységet fejtett ki: számos hitvitázó munkát, prédikációs kötetet adott ki, több hittételt fejtegető-magyarázó éneket írt, részleteket fordított a Bibliából. Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője, ebben közli az első adatokat Magyarország (Debrecen környéke) flórájához. A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával, agendájával.
Juhász Péter Pál: A gyermekvédelem vitatott alakja
Juhász Péter Pál egy modern kori alak, akinek életútja és tevékenysége jelentős vitákat váltott ki. A Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatójaként került a középpontba, ahol súlyos vádak merültek fel ellene.
Korai évek és szakmai karrier
Juhász Péter Pál 2015-ös önéletrajzában gyermekkorától indul, a józsefvárosi évektől. Mellékállásban, illetve megbízási szerződés alapján 2000 és 2001 között a Szociális és Családügyi Minisztériumban, valamint az Ifjúsági és Sport Minisztériumban vállalt munkát. 2000 és 2001 között részt vett a Nemzeti Stratégia a Kábítószer Probléma Visszaszorítására szakmai anyag előkészítésében. 2010-től 2011-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak is bedolgozott. A Szőlő utcai javítóintézet igazgatójává 2011 augusztusában nevezték ki.
Viták és vádak
A 444.hu cikke szerint nemcsak Juhász Péter Pál munkatársai gondolták úgy, hogy az igazgató jó kapcsolatokkal rendelkező fideszes, hanem ő maga is erősítette ezt a képet. A lap egyik forrása úgy fogalmazott, hogy Juhász „mindig felfelé bukott”. Már 2009-ben felmerült a gyanú, hogy visszaélt a rábízott gyerekekkel, mégis munkát kapott a gyermekvédelemben. Többször beszéltek róla úgy, mint aki „érinthetetlen”.
2025. október 2-án a rendőrség házkutatást tartott az azóta YouTube-tartalomgyártóként tevékenykedő Juhásznál a Szőlő utcai javítóintézet büntetőügyével kapcsolatban, amelyet a média és a közbeszéd belekevert egy Juhász által megosztott hangfelvételbe, ahol egy „Ózd környéki gyermekotthonban” történt atrocitásokról esett szó. Juhász 2025 decemberében két videót is közzétett, melyekben a Szőlő utcai javítóintézetben történt atrocitások láthatók. Az önéletrajzát egy nehezen kibogozható szóáradattal zárja Juhász Péter Pál a munkájáról szólva: „A szervezeten keresztül újabb személyek lépnek be a viszonyítási és kapcsolati rendszerembe, akik akár mint munkatársak, akár mint gyerekek a tényleges interperszonális kapcsolatokon keresztül válnak az elköteleződés, ragaszkodás, segíteni akarás, immáron kétirányú folyamatának részesévé.”
Juhász Péter: Az olimpiai ezüstérmes labdarúgó
Juhász Péter (Losonc, 1948. augusztus 3. - ) olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó, hátvéd.
Pályafutása
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1948. augusztus 3-án a felvidéki Losoncon látta meg a napvilágot Juhász Péter, aki fiatalon szökött át szüleivel Magyarországra. Eleinte Sződligeten laktak, majd Budapestre költöztek. Juhász Pétert 17 évesen igazolta le a BLSZ I-es XV. kerületi Vasas (vagyis a REAC). Innen került 1967-ben az Újpesthez. A lila-fehéreknél kilenc esztendőn keresztül futballozott, 1976-ig.
Elképesztően sikeres újpesti éveiben hétszer volt magyar bajnok, háromszor nyert magyar kupát, játszott Vásárvárosok kupája-döntőben (VVK) a Newcastle ellen, valamint a Bajnokcsapatok Európa-kupája-elődöntőben (BEK) a Bayern München ellen. A jó teljesítményének köszönhetően vitte volna a Real Madrid, de nem engedték el Spanyolországba. A „királyi gárda” a világ- és Európa-bajnok Paul Breitner igazolta le helyette. Juhász Péter 1976 nyarán Tatabányára szerződött, két év után pedig a fővárosi Volán SC-hez igazolt. Itt három szezont töltött, ezt követően a 22. sz. Volán gárdájához ment, majd Gödön játszott három évet. A pályafutását a Chinoin SC játékosaként fejezte be 1986-ban.
Válogatottbeli szereplése és elismerései
A csatárból lett hátvéd a magyar labdarúgó-válogatottban 1971. április 4-én mutatkozott be az Ausztria - Magyarország 1-1-es barátságos meccsen, Mészöly Kálmánt váltva a 14. percben. Juhász 24 találkozón kapott lehetőséget a nemzeti csapatban, egyetlen gólját 1971. szeptember 25-én a Népstadionban szerezte a Bulgária ellen 2-0-ra megnyert Európa-bajnoki selejtezőn.
1972-ben a nemzeti együttessel negyedik volt az Európa-bajnokságon. Ugyanebben az évben az olimpiai válogatottal pedig ezüstérmes lett Münchenben. Az 1972-es belgiumi Eb-n, teljesítménye alapján beválasztották a torna „All Star” csapatába, itthon pedig az Év labdarúgója lett.
Juhász Péter klubjai és eredményei
| Időszak | Klub | Kiemelkedő eredmények |
|---|---|---|
| 1965-1967 | XV. kerületi Vasas (REAC) | - |
| 1967-1976 | Újpesti Dózsa | 7x magyar bajnok, 3x magyar kupagyőztes, VVK-döntős, BEK-elődöntős |
| 1976-1979 | Tatabányai Bányász | - |
| 1979-1982 | Volán SC | - |
| 1982-1983 | 22. sz. Volán | - |
| 1983-1986 | Göd | - |
| 1986 | Chinoin SC | - |
Juhász Péter: Politikai aktivista és média személyiség
Juhász Péter (Budapest, 1971. február 27. - ) magyar politikai aktivista és média személyiség. 2000-ben Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán diplomázott. Szakterülete a pénzügyi szektorban végzett telemarketing. 1996-tól alkalmazott, később a Budapest Bankban lett osztályvezető.
Aktivizmus és politikai pálya
2002-ben megalapította a Kendermag Egyesületet, amely a „könnyű drogok” legalizálásáért és mindenféle drog dekriminalizálásáért küzdött. 2009-ig az egyesület szóvivője, majd elnöke, később alelnöke lett. 2007-ben kiállt a Magyar Gárda betiltása mellett. 2008-ban részt vett a Tarka Magyar! szervezésében. 2008-2012 között a Tilos Rádió műsorvezetője, időközben a rádiót fenntartó alapítvány kurátora. 2009-2012 között a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) romaprogramjának munkatársa.
A 2014-es magyarországi önkormányzati választásokon Budapest V. kerülete önkormányzati képviselőjévé választották az Együtt színeiben. Ezután elsősorban a szerinte az V. kerületet érintő korrupciós ügyeket tárta fel és kritizálta. 2017 februárjában újra megválasztották a párt elnökévé. 2017 áprilisában lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról, lépését azzal indokolva, hogy „a jövőben kizárólag a pártelnöki teendőire akar koncentrálni”. A 2018-as országgyűlési választásokon pártja mindössze 0,63%-ot szerzett. Emiatt a párttörvény értelmében ő és az elnökség másik négy tagja 194 millió forint kampánytámogatás visszafizetésére kötelezhető lett.