A Jótállás és a Kellékszavatosság: Bizonyítási Teher és Fogyasztói Jogok

Gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, szétesik, vagy nem úgy működik, mint ahogyan az a felek szerződése, a mellékelt jótállási feltételek, illetve a használati és kezelési útmutató alapján elvárható lenne. Amikor egy frissen vásárolt termék meghibásodik, a legtöbb fogyasztó automatikusan a „garanciára” hivatkozik. A köznyelvben ez gyűjtőfogalomként él, a jog azonban három, egymástól jól elkülönülő intézményt ismer: a kellékszavatosságot, a jótállást és az önkéntes - szerződéses - garanciát.

Magyarországon a fogyasztók minden meghibásodott termék esetében - a hibás teljesítés miatt - élhetnek kellékszavatossági jogaikkal, ezen felül vannak olyan termékek, amelyekre kötelező jótállás (köznapi elnevezése szerint garancia) is vonatkozik. Mind mind a kellékszavatossági, mind a jótállási igények alapja a hibás teljesítés. Hibás a teljesítés, ha a termék - a teljesítés időpontjában - nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről csak rejtett hiba esetén beszélhetünk, ezért szavatossági és jótállási igények is csak a vásárláskor nem felismerhető, rejtett hibák esetén érvényesíthetők.

Kellékszavatosság: Az Alapvető Védelem

A kellékszavatosság az eladó hibás teljesítésért való helytállását jelenti. A kellékszavatosság minden adásvételi szerződés alapszintű biztosítéka, hiszen az eladó köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelő, hibátlan terméket szolgáltatni. Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége - és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. visszavinni).

A Kellékszavatossági Igény Érvényesítése és a Bizonyítási Teher

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A hiba felfedezése után késedelem nélkül közölni kell. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. Ha a hiba már az átadáskor fennállt - akkor is, ha csak később válik nyilvánvalóvá -, a fogyasztó két éven belül élhet a hibás teljesítésből eredő kellékszavatossági igényével. A bizonyítási teher alatt azt értjük, hogy ki „cipeli” azt a terhet, hogy bizonyítja, hogy a termék hibája már az áru teljesítésének időpontjában fennállt.

Speciális szabály vonatkozik az áruk adásvételére, hiszen ilyen esetben az első 1 évben a bizonyítási teher a vállalkozáson van. Ez azt jelenti, hogy az eladó viseli a bizonyítás terhét az első 12 hónapban, tehát neki kell igazolnia, hogy a hiba az átadás után keletkezett, ezt követően a bizonyítás terhe a vevőre hárul. Fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező - szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében fogyasztói szerződések esetén az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett. Kiemelendő azonban, hogy csakis a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály.

A Kellékszavatossági Jogok Lépcsőfokai

A fogyasztó a hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle kellékszavatossági jogot érvényesíthet:

1. Első lépcső: Kijavítás vagy Kicserélés
   • A fogyasztó a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, amelyek közül - főszabály szerint - választhat.
   • A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.
   • A cserével kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a fogyasztó csakis olyan terméket köteles elfogadni, amely adottságait, tulajdonságait, illetve egyéb ismérveit tekintve a korábbival teljesen azonos.
2. Második lépcső: Árleszállítás vagy Elállás
   • A fogyasztó árleszállítási vagy elállási jogával élhet.
   • Ezen igények (amelyek közül szintén a fogyasztó választhat) érvényesítésére a fogyasztónak akkor van lehetősége, ha a kijavítást vagy kicserélést az eladó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, vagy a fogyasztó kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
   • A Ptk. jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy az Árut az Eladó nyújtotta. A költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik.

Termékszavatosság: A Gyártói Felelősség

Kiemelendő még a termékszavatosság, amely a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben (a fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg). A fogyasztó termékszavatossági igényként csak kijavítást vagy kicserélést követelhet. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ön ugyanazon hiba miatt a vállalkozással szemben kellékszavatossági és a gyártóval szemben termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan is érvényesíthet.

Jótállás: Fokozottabb Helytállás

A jótállás a hibás teljesítésért való fokozottabb helytállást jelenti: aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal (önkéntes jótállás) vagy jogszabály alapján jótállásra köteles (kötelező jótállás), a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállásnál a vélelem a teljesítés hibája mellett szól. A bizonyítási teher megfordul, és a kötelezettnek kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Kötelező Jótállás

Minden új, legalább 10 ezer forint értékű tartós fogyasztási cikkre kötelező jótállás jár, amelynek időtartama az árhoz igazodik.

A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet tartalmazza azon tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik, ideértve bizonyos új tartós fogyasztási cikkeket, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot. Kötelező jótállás esetén jótállási jegyet kell átadnia a kereskedőnek. Ez tartalmazza a vállalkozás nevét, címét, a termék megnevezését és típusát, gyártási számát, a gyártó nevét, címét, a vásárlás (üzembe helyezés) napját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében is alapvetően a fenti - kijavítási, kicserélési, majd árleszállítási és elállási - jogok illetik meg a fogyasztót, azonban további, speciális szabályok is megfogalmazásra kerültek:

• A vállalkozás köteles a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
• Ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.
• Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
• Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben a fogyasztási cikk 4. alkalommal hibásodik meg - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.
• A kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
• A kötelező jótállás kapcsán biztosított, hogy a 10 kg-nál nagyobb tömegű termék esetében a vállalkozás köteles a terméket helyben megjavítani, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor elszállításáról is gondoskodni, tehát nem csak annak anyagi oldala, hanem megvalósítása is a kereskedőt terheli.
• A rendelet értelmében a hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül jelzi kifogását a kereskedőnek, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket azonnal kicserélni, ha a meghibásodás természete miatt a termék rendeltetésszerű használata akadályozott.

Önkéntes Jótállás

A kötelező jótálláson túl a gyártó vagy a kereskedő önként is vállalhat többletgaranciát - például hosszabb időtartamot vagy extra szolgáltatásokat. Ez a szerződéses, más néven önkéntes garancia. Fontos, hogy az önként vállalt garancia nem csökkentheti a jogszabályban rögzített kötelező jótállási vagy szavatossági jogokat, csak kiegészítheti azokat. Ha a termék gyártója a fogyasztási cikkre a kötelező előírásoknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, azt a kereskedőnek érvényesítenie kell a fogyasztó felé is.

Használt Termékek Szavatossága és Jótállása

Használt Áruk esetén alapesetben az általános szabályoktól eltérően alakulnak a szavatossági, jótállási jogok. A használt Áruk esetében is beszélhetünk hibás teljesítésről, azonban figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek alapján a Vásárló bizonyos hibák előfordulására számíthatott. Az avulás folytán ugyanis egyes hibák jelentkezései egyre gyakoribbakká válnak, amelyek következtében azt, hogy egy használt Áru ugyanolyan minőséggel rendelkezhet, mint egy újonnan vásárolt, nem lehet feltételezni. Ennek alapján a Vásárló csak az olyan hiányosságok tekintetében érvényesítheti a szavatossági jogait, amelyek a használtságból eredő hibákon felüliek, és azoktól függetlenül keletkeztek. Használt termékre a jótállási kötelezettség nem vonatkozik.

Jogérvényesítés és Fogyasztóvédelem

A fogyasztók szavatossági és jótállási igényeinek intézését érintő tájékoztatási és adminisztratív jellegű előírások betartásának ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel. Emellett széleskörű hatósági jogkörrel rendelkezik a jótállással, illetve szavatossággal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában is. A fogyasztók részéről felmerülő szavatossági és jótállási igények megalapozottságának eldöntése viszont főszabály szerint a bíróság, illetve a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése céljából a békéltető testület hatáskörébe tartozik.

Hibabejelentéskor érdemes írásban, a számla vagy nyugta és a jótállási jegy csatolásával megkeresni a kereskedőt. Ha a vita nem rendezhető, a fogyasztó a békéltető testülethez vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat. Nagyobb értékű adásvételeknél a felek gyakran közjegyzői okiratban rögzítik a szavatosságra és jótállásra vonatkozó feltételeket. A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg garancia. Amennyiben utóbb a vevő a tájékoztatás körén kívül eső hiba miatt viszi vissza a terméket a boltba, úgy kifogását intézni kell, és jogszerűtlen elutasítani az igényét arra hivatkozással, hogy „leértékelt árura nincs szavatosság”.

tags: #jotallasi #kotelezettseg #bizonyitasi #teher