A szülők gyermekeikkel szembeni jogai és kötelezettségei alapvető fontosságúak a társadalomban. A polgári törvénykönyv (Ptk.) a szülői felügyeletet tekinti alapvetőnek, amelyben a szülők (mint apai és anyai státuszt betöltő személyek) egyenlők egymással. Alapesetben a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják.
Azonban mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? A jelenlegi polgári törvénykönyv életbe lépése előtti szabályok szerint a szülők házasságának felbontásakor dönteni kellett a gyermek(ek) elhelyezéséről. A Ptk. azonban 2014-től változtatott a korábban használt gyermekelhelyezés szóhasználaton, amelynek hátterében nem csupán kifejezésbeli, hanem tartalmi változtatást is eszközölt.
Ennek értelmében a gyermekelhelyezés kitétel csak arra az esetre maradt fenn, amikor a bíróság - a szülőkön kívüli - harmadik személynél helyezi el a gyermeket. A szülői felügyelet tartalma körében a Ptk. a Negyedik Könyvben részletesen rendezi a részjogosítványokat, így a gyermek nevének meghatározását, a gyermek gondozását és nevelését, a gyermek vagyonának kezelését, és a gyermek törvényes képviseletét.
A gyermek nevének meghatározása körében fontos, hogy a névről már a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozniuk kell a szülőknek, azonban a továbbiakban a gyermek nevének módosítása is a felügyeleti jogok körébe tartozik.
A gyermek gondozása és nevelése
A gyermek gondozása, nevelése a szülői felügyelet legfontosabb részjogosítványa, hiszen ide tartozik a gyermek megélhetésének és felnevelkedésének biztosításán túl lakóhelyének és tartózkodási helyének megválasztása is.
Ezen túl a Ptk. ebben a körben mondja ki azt is, hogy a 16 év feletti gyermek - gyámhatósági jóváhagyással - a szülői házat elhagyhatja, valamint itt rendezi a tanulmányok, vagy egyéb ok miatti huzamosabb külföldi tartózkodás és a letelepedési célú külföldre távozás szabályait is.
Akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges, hogy a házasságbontás után csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeletet. Ez esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére?
A Ptk. egyértelműen kimondja, hogy a szülők a gyermek vagyonának kezelői, amely szintén a szülői felügyeleti jogok (illetve kötelezettségek) körébe tartozik. Vannak azonban bizonyos vagyonkörök, amelyek nem állhatnak a szülők kezelése alatt. Ilyen egyrészt az a vagyon, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, illetve amellyel a gyermek önmaga rendelkezik (min például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját jövedelme).
A gyermek törvényes képviselete
A gyermek törvényes képviselete alapján a szülő a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben jogosult és köteles is képviselni. Természetesen ez nem terjed ki olyan jognyilatkozatokra, amelyeket a gyermek önmaga is meg tud tenni, valamint ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő között, abban az esetben kizárt a képviselet.
A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás is a szülőket illeti meg. A szülő azonban nem köteles ilyen jellegű nyilatkozatot tenni, és csak a szülői felügyeletet gyakorló szülők rendelkeznek ilyen jogosítvánnyal.
A szülők elválása és a szülői felügyelet
A fenti jogosultságok és kötelezettségek a szülők elválása folytán eltérően alakulhatnak. Ugyanis ha a szülők megegyezésre jutnak, a szülői felügyeleti jogot közösen is gyakorolhatják. Azonban akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges az is, hogy a bontást követően csak az egyik szülő fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogot.
Ebben az esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére vonatkozóan? A válasz egyértelműen: nem. Ugyanis a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről a két szülőnek továbbra is együtt kell döntenie. Így ebben a tekintetben a szülői felügyeleti jogoknak bizonyos részét az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és a gyermekjogok
Magyarország csatlakozott az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez, amely 1991. évi LXIV. törvénnyel vált a belső jog részévé. Az Egyezmény rögzíti, hogy minden 18 éven aluli személy gyermeknek számít, és kiemeli a gyermek mindenek felett álló érdekét minden döntés meghozatalakor.
Az Egyezmény számos jogot biztosít a gyermekek számára, többek között:
- Jog az anyakönyvezéshez, névre és állampolgárságra.
- Jog a szülők ismeretéhez és gondoskodásához.
- Jog a véleménynyilvánítás szabadságára.
- Jog a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz.
- Jog a szabad egyesüléshez és békés gyülekezéshez.
- Jog a magánélethez.
- Jog a megfelelő tájékoztatáshoz.
- Jog az egészséghez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
- Jog a megfelelő életszínvonalhoz.
- Jog az oktatáshoz.
- Védelem az erőszak minden formájától, szexuális kizsákmányolástól és más típusú kizsákmányolástól.
A szülők közös felelőssége a gyermekek legjobb érdekében történő gondoskodás. Az államnak segítenie kell a szülőket és gondviselőket, különösen ha dolgoznak.
#GyermekjogokVilágnapja: Mik a gyermekjogok és miért fontosak?
Kapcsolattartás és gyermekelhelyezés válás esetén
A válás során a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás kérdései kiemelten fontosak. A törvény alapvető szempontja a gyermek érdeke. A bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülményt figyelembe kell vennie a döntéshozatal során.
A szülők különválása önmagában nem érinti szülői felügyeleti jogaikat és kötelezettségeiket. Abban az esetben azonban, ha a gyermek a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél nyert elhelyezést, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
A közös szülői felügyelet gyakorlását a jogszabály csak a szülők közötti teljes egyetértés, maximális együttműködési készség esetén teszi lehetővé. A szülőknek a közös szülői felügyelet iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen módon kívánnak együttműködni a közös szülői felügyelet során, különös tekintettel a gondozási, nevelési tevékenység ellátására.
A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg. A bíróság alapvetően nem dönt úgy, hogy a testvéreket egymástól szétválassza, hiszen a szülők válása önmagában is nagy trauma a gyermekek számára. Azonban vannak kivételek, például, ha bizonyítottan az egyik gyereknek sokkal erősebb a kötődése az egyik szülőhöz, mint a testvéréhez.
A különélő szülő a kapcsolattartási idejében a másik szülő engedélye nélkül is elviheti a gyermekét nyaralni külföldre. A gyermeket nevelő szülő köteles az ehhez szükséges iratokat (pl. útlevél, személyi igazolvány, taj-kártya) átadni. Amennyiben ezt nem teszi meg és az utazás emiatt meghiúsul, akkor bírósági úton (végrehajtási kérelem formájában) kötelezhető a nyaralás költségeinek megfizetésére!
Fontos megjegyezni, hogy a tartásdíj és a kapcsolattartási jog két külön fogalom, egymással nem kapcsolhatóak össze. Amennyiben a bíróság nem kötelezte valamelyik szülőt tartásdíj fizetésére, addig tartásdíjról hivatalos értelemben nem beszélhetünk.
A felelős szülői magatartás és a gyermekek érdekeinek elsődlegessége kulcsfontosságú a válási folyamat minden szakaszában. A jogszabályok és a bírósági gyakorlat is arra törekszik, hogy a gyermekek számára a legkedvezőbb megoldásokat biztosítsa.