Ez a könyv nem lesz kényelmes olvasmány, mert megfoszt attól a lehetőségtől, hogy a betegséget alibiként használjuk fel megoldatlan problémáinkra. A szerzők szerint a beteg nem a természet valamiféle tökéletlenségének áldozata, hanem igenis maga a tettes. Itt nem a környezetszennyező anyagokra, a civilizációra, az egészségtelen életre és más hasonló, jól ismert „bűnösökre” gondolunk; a betegségek metafizikus aspektusát szeretnénk előtérbe állítani.
Betegség és szimptóma - a lelki konfliktusok testi megjelenése
Minden betegség valamilyen lelki konfliktus testi megjelenési formája - állítják a szerzők. Gyötörjön bennünket akár fogfájás vagy bélhurut, asztma vagy reuma, viszketegség vagy magas vérnyomás - mindezek hátterében pszichés zavarok állnak. Sőt, még az országúti balesetek sem történnek „véletlenül”. A cél tehát nem csupán a betegség „meggyógyítása”, nemcsak a fizikai-fiziológiai működésünkben bekövetkezett „hiba” kijavítása, hanem a betegség szimbolikájának feltárása és a páciens alapvető problémájának megoldása.
Oly korban élünk, melyben a modern orvostudomány naponta képeszti el a laikust csodával határos lehetőségeivel és eredményeivel. Ugyanakkor egyre erősödnek azok a hangok, amelyek ezzel a szinte mindentudó modern orvostudománnyal szemben bizalmatlanságnak adnak kifejezést. Egyre növekszik azoknak a száma, akik lényegesen nagyobb bizalommal fordulnak a természetgyógyászat ősi vagy modern módszerei vagy a gyógyítás művészetének homeopátiás módja, mint magasan fejlett orvostudományunk felé.
A modern orvostudomány kritikája és a holisztikus szemlélet
A kritikának sokféle alapja lehet - a mellékhatások, a tünetváltás, az emberiesség hiánya, a költségek robbanása és számos más probléma -, a bírálat tárgyánál sokkal érdekesebb azonban, hogy egyáltalán feltámadt ez a kritika. Még mielőtt ugyanis a bírálatok racionális feldolgozásához kezdenénk, támad egy olyan homályos érzésünk, hogy valami még sincs rendben, hogy a bejáratott út, dacára annak, vagy éppen amiatt, hogy következetesen van kiépítve, nem vezet a remélt célhoz. Az orvostudománnyal kapcsolatos ellenérzés sokunkban - köztük sok fiatal orvosban is - közös. Az akadémikus orvostudományon kívülrekedt irányzatokat és módszereket együttesen szívesen nevezik holisztikus orvostudománynak; ez azon törekvéseket jelenti, amelyek amellett, hogy nyitottak az orvosi módszerek sokfélesége előtt, semmiképpen nem akarják szem elől téveszteni a teljes embert mint testi-lelki egységet. Időközben ugyanis majdnem mindenki felismerte, hogy az akadémikus orvostudomány az embert mint teljességet szem elől tévesztette.
A kutatás alapkoncepciója, a specializáció és az analízis, a részletek egyre kimerítőbb és egyre pontosabb ismeretével, szükségszerűen egyre inkább háttérbe szorította az embert. Ha az orvostudományban folyó, egyébként meglehetősen frissítő vitákat és mozgásokat figyeljük, hamarosan feltűnik, hogy ezek a viták mennyire csak a különböző módszerekre és azok működésére korlátozódnak, és mily kevéssé szólnak az orvostudomány elméletéről, illetve filozófiájáról. Bár az orvostudomány a legnagyobb mértékben a konkrét gyakorlati teendőkből él, minden tevékenységében - tudatosan vagy tudattalanul - a mögötte álló filozófia fejeződik ki. A modern orvostudomány nem cselekvési lehetőségein bukik el, hanem azon a világképen, amelyre - a legteljesebb csendben és minden reflexió nélkül - cselekvéseit építi. A modern orvostudomány saját filozófiáján bukik el, pontosabban: a filozófia hiányán. Az orvosi tevékenységet mindeddig csak a funkcionalitás és a hatékonyság orientálta; a tartalmi aspektusok hiánya feljogosítja a kritikát az „embertelenség” vádjára. Bár ez az „embertelenség” sok konkrét, külső szituációban megnyilvánul, ám ez a szituációk további funkcionális változtatásán keresztül nem hárítható el. Az orvostudomány beteg, és e betegségnek sok tünete van. Azonban, miként a többi páciens, az orvostudomány sem gyógyítható tüneteinek orvoslásával.
Terhesség és szexualitás - a test és lélek összefüggései
A „Szexualitás és terhesség” című fejezet is rávilágít, hogy a testi folyamatok - mint a menstruációs panaszok, álterhesség, terhességi problémák, szülés és szoptatás, sterilitás, menopauza, frigiditás és impotencia - milyen mélyen összefüggenek a pszichés állapottal. A modern orvostudomány gyakran hajlamos elkülönítve kezelni a testi tüneteket, anélkül, hogy figyelembe venné a mögöttes lelki tényezőket.
A terhesség fogamzásgátló módszerei is kiemelik a személyre szabott megközelítés fontosságát, figyelembe véve az életkort, testi fejlettséget, és a partnerrel való egyeztetést. A mechanikus, kémiai és hormonális módszerek, valamint a meddővé tétel műtéti beavatkozással történő megszüntetése mind a terhesség megelőzését szolgálják. A Pearl-index méri a fogamzásgátló módszerek hatékonyságát, de fontos tudni, hogy egyik sem véd teljes biztonsággal a nemi úton terjedő betegségekkel szemben.
Az ivarszervek, bővebben az ivarmirigyek és járulékos ivarszervek (az ivarvezetékek és a külső nemi szervek) típusa határozza meg a nemet. Az egészséges újszülött belső és külső nemi szervei, ez alapján pedig a gonadális és genitális neme jól azonosítható. A nemi azonosságtudatunk egyik összetevője a genitális nem, amelyet a külső nemi szervek határoznak meg, és a magzati fejlődés során a nemi hormonok alakítanak ki.
Vetélés és terhességmegszakítás - jogi és etikai kérdések
A vetélésnek két formáját különböztetjük meg: a spontán és a művi vetélést. A spontán vetélés során az embrió/magzat a terhesség első 24 hetében külső beavatkozás nélkül távozik a méhből. Hátterében fejlődési rendellenesség, az anyai szervezet terhességre adott rendellenes reakciója, esetleg fertőzés áll.
A művi vetélés emberi beavatkozással történő terhességmegszakítás, jogi következményei csak ennek vannak (jogi értelemben ezt értjük az abortuszon): ez általában a terhes nő önálló döntése alapján, jogszabály által meghatározott keretek között történik. Ha a terhességmegszakításnak nem teljesülnek a törvényes feltételei, bűncselekménynek minősül. Minden embert megillet az élethez és emberi méltósághoz fűződő feltétlen és korlátozhatatlan alapjoga.
A magzatvédelmi törvény alapján a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, a törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg a terhesség a 12. hétéig. Indokai lehetnek:
- az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető bármely ok,
- a magzat orvosilag valószínűsíthető súlyos fogyatékossága vagy egyéb károsodása,
- a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
- az állapotos nő súlyos válsághelyzete.
További kivételes okok miatt a terhesség megszakítása még a 24. hétig is megtörténhet.
Az emberi test bonyolult működése - a vér és a barlangos test
A kötőszöveti állomány, melyben kisebb-nagyobb, vérrel telt terek, öblök vannak, vastag kötőszöveti tokkal rendelkezik. Nemi izgalom hatására az ide vezető artériákban a vérnyomás emelkedik, ezért a vér a barlangos test véröbleibe tolódik. Mivel eközben a vér innen való vénás elvezetése romlik, a vér egyre jobban kitágítja a véröblöket. Mivel a folyadékok összenyomhatatlanok, a véröblök kitágulásával a barlangos test mérete nő - ennek a vastag kötőszöveti tok tágíthatósága szab határt. A nemi izgalom csökkenésével az elvezető vénák megnyílnak, az ide vezető artériákban a vérnyomás csökken, így a vér elvezetődik és a barlangos test visszanyeri eredeti méretét. Mindkét nemben páros: férfiban a hímvessző testében a két barlangos test összefekszik és a húgycső fölött a makk tövéig húzódik. Nőben a nagy szeméremajkak és a csikló belsejét tölti ki.
A vérképpel kapcsolatos aggodalmak, mint a vörösvértest és vörösvérsejt süllyedés értékei, gyakran jelzik a szervezetben zajló folyamatokat. Az aorta dissectio például a fő verőér falirétegeinek szétválását jelenti, ami súlyos állapot lehet. A gasztroenterológiai problémák, mint a reflux, gyomorfájás, hasmenés, puffadás, bélférgek, mind azt mutatják, hogy a test jelzéseket küld, amelyekre érdemes odafigyelni.
A mentális és érzelmi állapotok, mint a szorongás és a pánikbetegség, jelentősen befolyásolhatják a testi tüneteket. Ahogy a könyv is hangsúlyozza, a betegségek szimbolikájának feltárása és a páciens alapvető problémájának megoldása kulcsfontosságú a gyógyuláshoz.
A betegségek jelentése és jelentősége (Kórképek és jelentésük)
A könyv második része a leggyakrabban előforduló betegségeket szimbolikus jelentésükben mutatja be, s pszichés problémák megjelenési formáiként értelmezi őket. A teljesség igénye nélkül néhány példa a könyvben tárgyalt kórképekből:
- A fertőzés és az elhárítás rendszere
- A légzés (Tüdőasztma, Megfázás és influenzás bántalmak)
- Az emésztés (A fogak, Hányinger és hányás, A gyomor, A vékonybél és a vastagbél, A hasnyálmirigy, A máj, Az epehólyag, Anorexia nervosa)
- Az érzékszervek (A szem, A fül)
- Fejfájás és Migrén
- A bőr (Bőrkiütések, Viszketegség)
- A vese és a hólyag
- Szív és vérkeringés (Alacsony és magas vérnyomás, A szív, Kötőszöveti gyengeség, visszér, trombózis)
- Mozgásszervek és idegek (A tartás, Porckorong és isiász, Az ízületek, Reumatikus jellegű bántalmak)
- Pszichés tünetek (Depresszió, Álmatlanság, Szenvedélybetegségek, Rák, AIDS)
A könyv végén az egyes tünetek betűrendes jegyzéke segíti az olvasót a keresett betegség megtalálásában. Szándéka azonban elsősorban az, hogy egy olyan új látásmódot hozzon közel az olvasóhoz, amelynek segítségével megérti és értelmezni tudja tünetei jelentését.
tags: #almoskonyv #koraszulott #gyermeket #szulni #sok #alvadt