A jód elengedhetetlen nyomelem az emberi szervezet számára, különösen fontos szerepet tölt be a növekedésben és az agy fejlődésében. A megfelelő jódbevitel kulcsfontosságú a terhesség alatt, mivel hiánya súlyos következményekkel járhat mind az anyára, mind a fejlődő magzatra nézve.
Világszerte egy milliárd ember tartozik a jódhiány okozta funkciózavarok rizikó csoportjába. Körülbelül húszmillió gyermeknek van a világon olyan szellemi defektusa, ami megfelelő jódellátással elkerülhető lett volna. Az emberiség eme súlyos egészségügyi problémája miatt a WHO felhívására 1990-ben nemzetközi elhatározás látott napvilágot, mely szerint a jódhiányt 2000-re fel kell számolni.
Magyarországon a lakosság nagy része jódhiányos területen él. Az Országos Közegészségügyi Intézet mérései alapján Magyarország lakosságának kb. 80%-a jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az Alföld középső részén a mély artézi kutak jóvoltából az ivóvizek jódtartalma ugyan bőséges, ám a lakosság ezen a területen is vezetékes ivóvíz helyett egyre inkább palackozott, alacsonyabb jódtartamú italokat fogyaszt, így gyakori az elégtelen jódellátottság.
A terhesség alapvető változásokat okoz a pajzsmirigy működésében. Terhesség alatt a pajzsmirigy mérete 10%-al, a pajzsmirigy által termelt hormonok (T3 és T4) mennyisége csaknem 50%-al növekszik. Kellően felöltött jód raktárak mellett a terhesség alatti megnövekedett jódigény nem okoz problémát a szervezet számára.
Sajnálatos módon a szervezet jód-ellátottságát igen nehézkes mérni. Amennyiben az anya jódhiányos állapotba kerül, fokozott lesz a kockázata a vetélésnek, a méhen belüli elhalásnak, illetve a perinatalis és az újszülöttkori mortalitásnak is, de a leggyakoribb káros hatása a jódhiánynak a magzat nem megfelelő kognitív fejlődése.
A jódhiány manapság a legfontosabb tényező a megelőzhető gyermekkori agykárosodás és szellemi retardáció kialakulásában. Már egy enyhe fokú hiány is képes negatív hatást gyakorolni a központi idegrendszerre és agysejtekre, függetlenül a jód pajzsmirigyhormonok szintézisében betöltött jelentőségétől. A szervetlen jód (is) nélkülözhetetlen az agy számára: antioxidáns tulajdonságai révén védi a sérülékeny zsírsavakat a szabadgyökök károsító hatásától.
A jódhiány lehetséges kockázatai terhesség alatt
A jódhiány súlyos kockázatokat rejt magában a magzati fejlődés szempontjából:
- Magzati kor: idegrendszeri fejlődési problémák, ADHD, autizmus, kreténizmus.
- Újszülött: kisebb testsúly, ivásgyengeség, hallászavarok, megnövekedett halálozás, pajzsmirigy-alulműködés, mentális retardáció.
- Gyermek- és serdülőkor: neurokognitív rendellenességek, károsodott fizikai fejlődés, csökkent IQ (akár 15 ponttal is).
A jódhiányhoz kapcsolódó megbetegedések kivizsgálására és terápiájára évente elköltött összeg töredéke elegendő lenne a megelőzésre. Az elmúlt években hazánkban egyedül támogatott alimentális jódpótlási forma önmagában nem alkalmas a jódhiány felszámolására, ezért fontos ezt kiegészíteni a helyi igényekhez könnyebben igazítható egyéb jódpótlási formával.
A terhességi jódhiány következményei jelenleg beláthatatlanok. A csökkent jódbevitel elősegíti a várandós nőkön a strúma kifejlődését. A graviditas első 10-12. hetéig a fetus az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, mely az idegrendszer normális fejlődéséhez esszenciális. Legújabb vizsgálatok szerint, amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a fetus rendelkezésére, az újszülöttben a pszichomotoros fejlődés elmaradása figyelhető meg.
A jódhiány nem csak az édesanya szervezetére gyakorol komoly hatásokat, hiszen a magzat minden szükséges anyagot - így a hormonokat is - az anya szervezetéből nyeri. Abban az esetben, ha a hormonszint nem megfelelő - mely a jódhiány egyenes következménye - a magzat fejlődéséhez szükséges hormonok mennyisége is lecsökkenhet.
A jódhiány súlyos következményei lehetnek:
- Spontán vetélés: A jódhiány az első trimeszterben sajnos vezethet a magzat elvesztéséhez is.
- Perinatális és csecsemőhalál: A jódhiány megnöveli a perinatális halálozás esélyét is.
- Kreténizmus: Szerencsére mára ez a kórkép igen ritka. Kialakulásának oka, hogy a perinatális időszakban a magzat nem kap elegendő pajzsmirigy hormont, így komoly neurológiai és más fejlődési rendellenességek alakulnak ki a babánál.
- Fejlődési rendellenességek: Az alacsony jódszint alacsony pajzsmirigy hormonszintet is eredményez.
A jódpótlás leggyakoribb mellékhatása a jód-indukta hyperthyreosis (jód-Basedow): jellemzője az exophtalmus, az antithyreoid antitestek hiánya, valamint a pajzsmirigy fájdalmatlansága. A kialakult hyperthyreosis általában nem súlyos, 1-6 hónap alatt spontán gyógyul.
A jódpótlás fontossága és ajánlásai
Az emberi szervezet napi jódszükséglete 10 éves kor felett 150 ug, terhesség alatt 175 ug, szoptatás alatt 200 ug. A nemzetközi ajánlások alapján egy terhes nőnek a napi jódbevitelét 150μg-al kell fokoznia ahhoz, hogy a fent említett szövődményeket a lehető legnagyobb valószínűséggel elkerülje. A legjobb, ha ez a jódmennyiség kálium-jodát formájában kerül bevitelre, lehetőleg már három hónappal a tervezett teherbeesés előtt kezdve.
Természetesen ennek legegyszerűbb módja az, ha olyan terhességi vitamint szed, ami a többi szükséges alkotóelemen felül ezt a jódmennyiséget is tartalmazza. A többlet jódbevitel terheseknél bizonyítottan nem káros (napi 2000ug-ig), ezért a napi 200ug jódpótlás mellett a terheseknek szánt és jódot is tartalmazó multivitamin készítmény szedése megengedett.
A jódpótlás elkezdésének ideje fontos tényező a magzat fejlődése szempontjából. A közelmúltban végzett tanulmány szerint a koraterhességben elkezdett jódpótlásnak kedvezőbb hatása van a magzat agyfejlődésére. Ezt a tényt figyelembe kell vennünk a terhesek jódprofilaxisának megtervezésekor.
Fontos tényező a megfelelő compliance a gyógyszerbevétel vonatkozásában. A jódpótlás elmaradása jódallergiától való félelem miatt is gyakori probléma. A magyarországi jódellátottságot vizsgáló tanulmányok eredményei szükségessé teszik az ország egész területén a jódpótlás rutinszerű alkalmazását terhességben és szoptatás során. Fontos továbbá a közvélemény megfelelő tájékoztatása a jódhiány következményeiről és a megelőzés lehetőségeiről.
A jódpótlás során fontos a megfelelő dózis betartása, valamint az egyéni és családi anamnézis figyelembevétele. Pajzsmirigy betegség esetén mindenképpen konzultálni kell orvossal a jódpótlás megkezdése előtt.
Terhesség és jód: amit tudnod kell
A kiegyensúlyozott táplálkozás része a megfelelő jódbevitel, azonban túlzott mértékű fogyasztása káros is lehet. A jód természetes körülmények között a tengervízben, illetve a talajban található meg. Magyarország jelentős része mérsékelten jódhiányos terület, így javasolt kizárólag jódozott sót fogyasztani.
A jód hatásai közé tartozik a pajzsmirigy tiroxin hormonjának termeléséhez való hozzájárulás. A tiroxin számos sejt anyagcseréjére hatással van, a csontok és az idegek megfelelő fejlődésében is szerepet tölt be, valamint befolyásolja a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcsereutakat is. A jód fontos szerepet tölt be a magzati életkorban, illetve kisgyermekkorban is: nélkülözhetetlen az agy és az idegrendszer érésében, valamint támogatja az érzékszervek működését, a figyelmet és a koordinációt is.
A terhesgondozás részeként, az általános orvosi fizikális vizsgálat keretében szükséges elvégezni a strúmaszűrést. A jódpótlás fogalma alatt azt értjük, hogy jódot alkalmazunk, az elégtelen mennyiségű természetes napi jódbevitel kiegészítésére, a napi szükséglet biztosítása céljából.