A koraszülés napjainkban népbetegségnek számít, és évente több ezer újszülött kezdi életét intenzív osztályon. Bár az orvostudomány fejlődése óriási léptekkel halad, a koraszülöttek sorsa gyakran tele van kihívásokkal. Érdekes módon a koraszülöttség fogalma nemcsak a modern orvostudományban, hanem a teológiában is megjelenik, Pál apostol például „koraszülöttnek” nevezi magát. Ez a cikk a koraszülöttség orvosi aspektusait és Jézus születésének, valamint Pál apostol koraszülöttségének teológiai értelmezését vizsgálja.
A koraszülöttség orvosi háttere és kihívásai
Koraszülöttségről akkor beszélünk, ha a baba a normális betöltött 40. terhességi hét helyett a 37. terhességi hét előtt jön a világra, születési korához viszonyítva normál testsúllyal. Az extrém kissúlyú újszülöttek is koraszülöttnek számítanak. Hazánkban minden 8-10. gyermek idő előtt jön világra, ami évente mintegy 6500 újszülöttet jelent, akik intenzív osztályon kezdik az életüket.
A koraszülés okai és megelőzése
A koraszülésnek számos oka lehet. Ezek közé tartoznak:
- Szociális tényezők: Rossz szociális körülmények között élő, túl fiatal (18 év alatt) vagy túl idős (40 év felett) korban szülő nők.
- Életmódbeli tényezők: Anyai aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat.
- Anamnézis: Előzményben szereplő abortuszok.
- Anyai betegségek: Anya krónikus betegségei, fertőzéses megbetegedések, különösen ha a nemi szerveket érintik.
- Pszichés tényezők: Stressz, pszichés problémák.
- Nőgyógyászati problémák: Méhfejlődési rendellenességek, az anyaméh betegségei (pl. mióma), a méhszáj rendellenessége, a méhlepény rossz tapadása vagy hirtelen leválása.
- Terhességi komplikációk: Ikerterhesség, magzati betegség, hirtelen vérzés, magas vérnyomás, terhességi toxémia.
Dr. Jeager Judit gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos szerint a környezeti tényezők is fontos befolyásoló tényezők. A hazai egészségkultúra hiánya is hozzájárul a magas koraszülési arányhoz, sokan nem jelentkeznek terhesgondozásra, pedig a fertőzések nagy szerepet játszanak a koraszülések kialakulásában. A prevencióra egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, különösen Amerikában.
A koraszülöttek ellátása és kilátásai
A koraszülött babák éretlenségükből adódóan nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, ami több betegség kialakulásának veszélyével járhat. Kórházi benntartózkodásuk is hosszabb, és sajnos ők veszélyeztetettebbek a csecsemőkori elhalálozás szempontjából is. Döntő többségüknél általában gépi lélegeztetésre, infúzióra és gyógyszeres kezelésre van szükség.
A Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján született Szebasztián esete világszenzációnak tekinthető. A kisfiú a terhesség 23. hetében, extrém alacsony, 380 grammal látta meg a napvilágot. Az orvosok mindössze 10 százalék esélyt adtak a túlélésére, de a folyamatos intenzív ellátásnak és gondozásnak köszönhetően Szebasztián túlélte, és öthónapos korára 2200 grammra hízva, egészségesen elhagyhatta a kórházat. Nincsenek neurológiai tünetei, nem alakult ki agylágyulás vagy agyvérzés. Ez különleges esetnek számít, hiszen a klinikán az elmúlt öt évben 35 fél kilós vagy az alatti koraszülött született, s ebből tízen maradtak életben, de 40 dkg alatti újszülöttek között Szebasztián az első túlélő.
A hazai koraszülött-ellátás egyre sikeresebb terület, bár nagyon költséges. Szükséges hozzá a megfelelő technikai háttér (korszerű gépek, mint lélegeztetők, monitorok, infúziós pumpák, párásítók, inkubátorok) és a szakképzett személyzet (neonatológus szakorvosok, intenzív terápiás szakápolók). Magyarországon 21 Perinatális Intenzív Centrum működik, melyek mindegyike magas színvonalú ellátásra képes.
A korrigált életkor jelentősége
A korrigált életkor a koraszülött kisbabák fejlődésének nyomon követésében használt fogalom. Ezt a születés időpontjától függetlenül az alapján számolják ki, hogy a fogantatás utáni 40. héthez képest hány hetes a baba. Minél korábban született egy baba, annál később éri be a tényleges életkorát, és annál tovább kell figyelembe venni a korrigált kort. Ez különösen fontos a mozgásfejlődés szakaszainál, ahol a megfordulást, felülést, felállást a megtermékenyüléshez képest kell vizsgálni. A koraszülöttek kezdeti gondozásához elengedhetetlen egy hiteles neonatológus szakszerű segítsége.
Jézus születésének dátuma és teológiai vonatkozásai
December 25-én százmilliók emlékeznek meg világszerte Jézus születéséről, bár az újszövetségi Szentírás nem jelöli meg Jézus születésnapját, és a történészek is hosszú ideje kutatják a pontos dátumot. A teológusok általában egyetértenek abban, hogy korántsem valószínű december 25-e, mint Jézus születésnapja.
Zűrzavar a történelmi naptárakban
Krisztus születési évének meghatározásában több tényező is szerepet játszik. Julius Caesar idejében kétféle keltezési rendszer létezett: az új Julián naptár, és a Róma megalapításának évével kezdődő naptár. Körülbelül 500 évvel később Dionysius Exiguus szerzetes vezette be az „anno domini” fogalmát, és az ő számításai alapján fogadjuk el Jézus születését és tekintjük az 1. évnek.
A bibliakutatók legtöbbször abból indulnak ki, amit a Szentírás tartalmaz Jézus élettörténetéről. Máté evangéliuma Heródes uralkodása idejére teszi Jézus Krisztus megszületését. A Szentírásból az is kiderül, hogy Jézus születésekor megjelent egy rendkívüli égi esemény, a betlehemi csillag. Lukács evangéliuma szerint Jézus tanításainak kezdetén hozzávetőlegesen 30 éves volt, amiből arra lehet következtetni, hogy Krisztus valószínűleg 2-3 évvel korábban született, mint ahogyan Dyonisyus Exiguus számította.
Miért december 25.?
Krisztus születésének pontos hónapját és napját még nehezebb meghatározni. Néhányan úgy gondolják, hogy a „meghódíthatatlan Fiú születése” nevű pogány ünnep alapulvétele egyfajta „kísérlet volt arra, hogy pogány alternatívát teremtsenek egy olyan dátumhoz, amely már eleve jelentőségteljes volt a római keresztények számára”. Mások szerint I. Constantinus császár idején az egyház számára könnyebb volt a téli napforduló december 17-25. közötti pogány ünnepét „újrahasznosítani”, mivel az emberek már hosszú generációk óta megszokták és felkészültek e nap megünneplésére.
Egy harmadik elmélet szerint december 25-ét Sextus Julius Africanus görög egyháztörténeti író honosította meg karácsony napjaként Krisztus után 221-ben, kiterjedt számításokra alapozva. Egyes tudósok azzal érvelnek, hogy a pásztorok bizonyára nem hajtották volna ki a nyájaikat decemberben, amikor hideg volt az időjárás; azokban az időkben a pásztorkodást legkésőbb októberben befejezték. A bibliakutatók Krisztus születésének időpontját emellett unokatestvére, János születésének a Lukács szerinti evangéliumban vázolt információk alapján próbálták meghatározni, melyek tavaszi vagy őszi születési időponthoz vezetnek.
A legújabb kutatások, mint Dr. Colin Nicholl és Dr. Michael Heiser munkái, csillagászati szoftverek és történelmi adatok alapján próbálják meghatározni Jézus születési dátumát. Ezek az elméletek a betlehemi csillagot üstökösként vagy a Jupiter és a Regulus csillag együttállásaként értelmezik. Bár a pontos dátum még mindig vita tárgya, sokan egyetértenek abban, hogy a Messiás érkezését beharangozó égi jel Ros Hásánára (a zsidó újévre) eshetett, mely az őszi ünnepek időszakába esik.
Összességében a Jézus születésére vonatkozó, minden szempontból bizonyított dátum tehát egyelőre nem ismert. A karácsony dátumának megváltoztatása akkor sem lenne igazán célszerű, mert kétezer éves hagyomány kötődik ehhez a naphoz, kultúránk egyik alapköve. Jézus születésének megünneplése egyesíti az embereket, és a szeretet ünnepeként kiemelkedő jelentőségű még a nem hívők számára is.
Pál apostol „koraszülöttsége”
Pál apostol az 1Kor 15:8-ban „koraszülöttnek” nevezi magát: „Végül mindenki után, mint egy koraszülöttnek, nekem is megjelent.” Ez a kifejezés számos értelmezésre ad okot.
Miért használja Pál ezt a kifejezést?
Pál tudatos választása volt ez a kifejezés, amellyel valami fontos mondanivalót akart átadni, kizökkentve ezzel a levél címzettjeit a szokott gondolkodásból. Számos magyarázat létezik:
- Szólásmondással való allegória: Van, aki azon a véleményen van, hogy egy korabeli (római) szólásra utal Pál, miszerint méltatlan módon kerültek pozícióba azokat nevezték gunyorosan, abortáltaknak, elvetélteknek. Pál nem tartja magát méltónak, hiszen üldözte Isten egyházát.
- Későn született gyermek: Egy másik értelmezés szerint a későn, a szülők idős korában születettekre is használták ezt a szót.
- Isten választottjainak bántása: A 4Mózes 12:12-14 történetében Mirjámot Isten leprával büntette Mózes választottságával szembeni lázadásáért. Áron a halvaszületett gyermek testének elborzasztó látványával élt, mint hasonlattal. Pál gondolhatott arra, hogy az Isten választottjainak bántása jár ilyen átmeneti „jelekkel”, a koraszülöttség borzasztó gyengeségeivel.
- Gyenge, haldokló állapot: Jób 3:16-ban Jób jobban kívánná egy halva született vagy születése után nem sokkal meghalt koraszülött sorsát, mint akkori nehéz helyzetét. A Zsoltárok 58:9 és a Prédikátor 6:3 is hasonlóan említi a koraszülöttet, mint múlandó, hiábavaló életet. Pál a damaszkuszi úton hirtelen, erőszakos, rendkívüli váratlan helyzetben lett Saulból Pállá. Vak volt, majd Ananiás imája után visszanyerte látását, ami emlékeztet egy koraszülött állapotára.
Pál alázata és Isten kegyelme
Pál ezzel a kifejezéssel kicsinységét és erőtlenségét fejezi ki. Amíg a többi apostol Jézussal járt a kereszt előtt, Pál üldözte a keresztényeket. Az ő megtérése hirtelen, szinte korábbi érési folyamatok nélkül történt, „fejletlenül” jött a világra. Ez Jézus részéről sok utógondozást és figyelmet, szeretetet igényelt. Pál belátta, hogy a saját erejéből csak egy gyenge, fogyatékkal élő lehetne. Amikor ő gyenge, Isten viszont erős benne, ezért a kegyelem munkája mindennél nagyobbá tudott válni az életében. Később azt mondhatta, hogy többet munkálkodott, mint a másik tizenkettő együttvéve, de azonnal hozzá is tette, hogy nem ő, hanem a kegyelem.
Pál testi megjelenése is utalhatott erre a fejlődésben visszamaradott gyermekre. Talán alacsony termetű, vézna, kopasz is, és beszéde sem volt görög szónoki remekmű. De a szájából „réma” jött, nem a közönséges „logosz”, azaz sorsmegváltoztató erő és isteni szeretet. Pál, akinek minden leheletéből a gyűlölet szájszaga terjengett a damaszkuszi úton, a formátlan torzszülött, Krisztust be nem fogadó ellenséges halódó magzat, aki vak - egyszer csak fényt lát. Az elvetélt sorsa mégis életbe fordul.
Pál írásaiban a legfontosabb, hogy a kegyelem végzi el a legnagyobb munkát egy ember életében. Pál saját magára nézve is képes volt gúnyos kifejezést, jelzőket is felhasználva az isteni jóra irányítani a figyelmet. Ezt csak olyan ember tudja megtenni, akinek egészséges az önértékelése, ami a szeretettség és elfogadás légköréből fakad.
Személyes tanúságtétel a koraszülöttségről
Egy pap és felesége története, akik hármas ikreik születése során tapasztalták meg a koraszülöttség kihívásait, rávilágít a téma személyes aspektusaira. Hármas ikreik a 26. héten születtek, Flóra 690 grammal, Janka 920 grammal, Míra 990 grammal. A babák számos nehézséggel küzdöttek, Flóra például 22 napot töltött kórházban, ebből 13 napig lélegeztetőgépen. A szülők félelemmel, aggódással és idegeskedéssel teli időszakot éltek át, de hitük és egymás iránti szeretetük segített nekik túljutni a nehézségeken.
A történet kiemeli a szülők aggodalmait, a koraszülött-intenzíven eltöltött napok kihívásait, és az orvosi személyzet lelkiismeretes munkájának fontosságát. A pap felesége kilenc hetet töltött kórházban, és megtapasztalta azt a miliőt, ami ott van bent. Az Istenbe vetett hit, a remény és az optimizmus segített nekik abban, hogy a hármas ikrek születését ajándékként és áldásként éljék meg, annak ellenére, hogy tudták, nem lesz könnyű. A gyermekáldást valóban áldásnak tekintik, és hiszik, hogy Isten erőt ad a keresztek elviseléséhez.
tags: #jezus #nem #volt #koraszulott