Dr. Konc János és a magyarországi lombikprogram fejlődése

Dr. Konc János főorvos neve a magyarországi asszisztált reprodukciós eljárások, azaz a lombikbébi program történetében megkerülhetetlen. A szakember 2023. május 30-án, méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el. Szakmaszeretete, megfontoltsága, rugalmassága és átlátóképessége lehetővé tette, hogy állami kórházban is sikeres legyen a lombikbébi program.

orvosi műszer és laboratóriumi környezet

A Budai Meddőségi Centrum alapítása és szakmai öröksége

Dr. Konc János először az I-es Szülészet Nőgyógyászati Osztályon dolgozott, majd 1991-ben francia-magyar barátaival közösen megtervezte a Budai Meddőségi Centrumot, amely 1992-ben kezdte meg működését. A magyar meddőségi ellátás megteremtésében, hazai és nemzetközi tanulmányaik, gyakorlatuk révén, egyedülálló szakmai kapcsolataik megteremtése által meghatározó szerepet játszottak olyan kiváló, magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező orvosok, mint Prof. Dr. Bódis József, Dr. Dévai István, Dr. Forgács Vince, Prof. Dr. Urbancsek János, Dr. Bernard Artúr és dr. Konc János.

Mint Kaáli professzor fogalmazott megemlékezésében: „Konc János elévülhetetlen érdeme, hogy az akkori mostoha állami körülmények között sikerült kiépítenie egy olyan infrastruktúrát a Budai Meddőségi Centrumban, ami mind ellátási stílusban, mind eredményesség tekintetében felvette a versenyt a betegbarát privát szférával.”

Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész

Betegtapasztalatok és az orvos-beteg kapcsolat

A szakmai elismertség mellett a páciensek véleménye gyakran megoszlott a személyes tapasztalatok alapján. Egyesek szerint Dr. Konc János nagy szaktekintély volt, mások azonban a kommunikációját érő kritikákat fogalmaztak meg. Voltak, akik szerint „nem volt panaszom rá, mindig megértő és kedves volt”, míg más páciensek úgy élték meg az ellátást, hogy „ha nem fizetsz, bunkó néha, ha igen, akkor is, attól függ milyen kedve van”. Az ilyen típusú visszajelzések jól mutatják a meddőségi kezelések lelkileg megterhelő jellegét, ahol a páciensek számára az orvos stílusa és a bizalmi viszony kialakítása kulcsfontosságú a folyamat sikeressége szempontjából.

A magyar meddőségi ellátás fejlődése

A testen kívüli megtermékenyítés első sikere 1978-ra tehető, azóta világszerte több mint 10 millió gyermek látta meg a napvilágot. Magyarországon a 2019-es döntést követően a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddőségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségét. Az elmúlt években jelentős változások történtek:

  • 2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága.
  • 2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet.
  • 2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes.
  • Új képzések indultak a területen, mint a klinikai embriológia és a reproduktív medicina szakképzések.
Intézkedés éve Főbb változás a meddőségi ellátásban
2023 Várakozási idő eltörlése, blasztociszta tenyésztés támogatása
2024 Ingyenes embriótárolás, nemzeti regiszter létrehozása
2025 Andrológiai mikrosebészet és spermafagyasztás közfinanszírozása

A 2024 januárjában létrehozott „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens adatszolgáltatására épül. Az ellátórendszer célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, és a páciensek a legmagasabb szakmai színvonalú kezelést kaphassák meg a szakambulanciák és a meddőségi centrumok együttműködése révén.

tags: #lombik #valtozasok #dr #konc #janos