Védőoltások várandósság alatt: Útmutató kismamáknak

A várandósság különleges és csodálatos időszak az életben, amikor a leendő édesanya minden döntésével a fejlődő magzat egészségét és biztonságát tartja szem előtt. Ebben az érzékeny időszakban a védőoltások kérdése is felmerülhet, ami aggodalmat és bizonytalanságot okozhat. Vajon biztonságos-e oltást kapni, amikor két életért vagyunk felelősek? A modern orvostudomány és a terhesgondozás célja, hogy a legmagasabb szintű védelmet nyújtsa mind az édesanyának, mind a fejlődő magzatnak. Ehhez elengedhetetlen a hiteles információk birtokában meghozott, tudatos döntés.

A terhesség élettani szempontból egy különleges állapot, amely során az anya immunrendszere finomhangoláson megy keresztül. Ez a természetes folyamat biztosítja, hogy a szervezet ne támadja meg a félidegen magzatot. Emiatt a finomhangolás miatt azonban a várandós nők gyakran fogékonyabbak lehetnek bizonyos fertőzésekre, és ha megbetegszenek, a tüneteik súlyosabbak lehetnek, mint nem terhes társaiknak. A várandósság alatti oltások célja kettős: az anya védelmének megerősítése, valamint a passzív immunitás átadása a magzatnak.

A várandósság előtti immunizálás fontossága

A gyermekvállalást tervező nőknek a kívánt terhesség előtt érdemes ellenőrizniük, hogy védettek-e olyan fertőzésekkel szemben, amelyek megbetegedést okozhatnak, és károsíthatják a magzatot is. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a várandósság időszakában bizonyos oltások nem ajánlottak, egy részük pedig csak indokolt esetben, a kockázatok mérlegelésével adhatók be.

A várandós nőknek immunitással kellene rendelkezniük az alábbi betegségekkel szemben:

• Tetanusz
• Járványos gyermekbénulás
• Hepatitis B
• Kanyaró
• Mumpsz
• Rubeola
• Bárányhimlő
• Szamárköhögés
• Respiratorikus szinciciális vírus (RSV)

A 14 éves kor alatt kapott védőoltásokat a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, a 14 éves kor után kapott oltásokat pedig a Védőoltási Könyvben tudjuk ellenőrizni.

A várandósság alatti immunizálás szabályai

A terhesség alatt adható oltásokról a következőket kell tudni: A várandósság első harmadában csak akkor adható oltás, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent a kismama számára, mint az esetleges oltási reakció vagy szövődmény. Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem.

Véletlen oltás esetén, vagy ha valaki ilyen oltást követően három hónapon belül esik teherbe, akkor védőoltási tanácsadóval javasolt konzultálnia az esetleges kockázatokról. Inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok kockázat nélkül alkalmazhatók a várandósság első harmadát követően, de ezeket is csak indokolt esetben javasolt beadni. Az azonos antigént tartalmazó oltóanyagok közül a kevésbé reaktogén vakcinát kell választani.

Az egzotikus országokba történő beutazáshoz szükséges oltások némelyike nem javasolt a várandósság ideje alatt.

Biztonságos és a veszélyeztetettség esetén adható védőoltások

A modern vakcinákban található segédanyagok (pl. alumíniumsók, stabilizátorok) nagyon kis mennyiségben vannak jelen, és biztonságosságukat alaposan tesztelték. Az alumínium például természetes módon is megtalálható élelmiszerekben és vízben, és a várandós nő által a táplálékkal bevitt alumínium mennyisége sokkal magasabb, mint ami egy oltásban található.

A magzat immunrendszere a méhen belül csak minimális mértékben reagál az anyai oltásra. A magzat elsősorban az anyai antitesteket kapja meg, amelyek passzívan védik őt. A magzat immunrendszere csak a születés után találkozik először nagy mennyiségű antigénnel, és kezdi el aktívan termelni a saját antitestjeit.

Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt

Három védőoltás van, amelyek a terhesség alatt nemcsak biztonságosak, de az orvosi szervezetek (mint például a CDC, WHO és a hazai szakmai testületek) szerint is elengedhetetlenek a magzat és az újszülött védelme érdekében.

Influenza

Az influenza szövődményei a várandósság időszakában sokkal súlyosabbak lehetnek, ezért az influenza elleni oltás minden várandós nő számára ajánlott. Az influenza elleni vakcina biztonságos, és beadható a várandósság előtt, alatt és után is. Az influenzaoltás előnye, hogy a kismamán kívül az újszülöttnek is védelmet nyújt körülbelül hat hónapos koráig. Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, és elsősorban akkor ajánlott, ha a szülés az influenzaszezonra (november vége - március eleje) esik. Javasolt a terhes nők szűkebb környezetének oltása is, mivel a családtagok könnyen megfertőzhetik a várandósságot.

Torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), tetanusz

A háromkomponensű acelluláris pertussis komponenst tartalmazó védőoltás nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi. Ez azért is különösen fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél. Ha a kismamánál fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, és a megelőző öt évben nem kapott tetanusz elleni védőoltást, akkor szükség lehet az immunizálására. Napjainkban felkapott téma a várandósok szamárköhögés (pertussis) elleni védőoltása. A terhesség alatti védőoltások különösen fontosak olyan súlyos betegségek ellen, mint a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés. Jelenleg Magyarországon az Adacel Polio oltóanyag áll rendelkezésre, amely receptköteles és térítés ellenében érhető el. Az oltás biztosítása érdekében a kismamáknak érdemes előre gondoskodni az oltóanyag beszerzéséről. Amennyiben egy terhes nő korábban már megkapta a teljes háromdózisos Td oltássorozatot, akkor terhessége során egyetlen Tdap dózis beadása javasolt, lehetőleg a 27-36 hetes terhességi időszak korai részében. Ez minden egyes terhesség során ajánlott, még akkor is, ha a páciens korábban átesett szamárköhögésen vagy megkapta az oltást, függetlenül attól, hogy a következő terhesség az előzőt követő 12 hónapon belül következik be. A kismamák ismétlő oltása kiemelten fontos, mert az újszülöttek és csecsemők pertussis elleni védelmét elsősorban az anya várandósság alatti védőoltása biztosíthatja.

A Tdap oltás a terhesség alatt az egyik legfontosabb védőpajzs, elsősorban a pertussis, azaz a szamárköhögés miatt. Ez a baktériumfertőzés felnőtteknél enyhe, elhúzódó köhögést okozhat, de csecsemőknél halálos lehet, mivel légzési nehézségeket és apnoe-t (légzéskimaradást) idéz elő. A Tdap oltás beadásának optimális időzítése a terhesség 27. és 36. hete közé esik, ideális esetben a harmadik trimeszter korai szakaszában. Ennek az időzítésnek anatómiai és immunológiai oka is van. A harmadik trimeszterben történő oltás biztosítja a legmagasabb szintű ellenanyag-átadást a babának a placentán keresztül. Ha az oltás túl korán történik, az ellenanyag szintje csökkenhet a szülés idejére. A Tdap vakcina inaktivált, toxoid alapú oltóanyag, ami azt jelenti, hogy teljesen biztonságos a terhesség bármely szakaszában, de a maximális hatékonyság érdekében a fent említett időzítés javasolt. A Tdap oltás a terhesség alatt egy szoros, immunológiai ölelés a babának. Érdemes megjegyezni, hogy a Tdap oltást minden egyes terhesség alatt meg kell ismételni, függetlenül attól, hogy az anya korábban mikor kapott utoljára Tdap emlékeztetőt.

Respiratorikus szinciciális vírus (RSV), légúti óriássejtes vírus

A bivalens, rekombináns oltóanyaggal az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása a respiratorikus syncytialis vírus (RSV) által okozott alsó légúti megbetegedéssel (tüdőgyulladás, hörgőcske gyulladás) szemben a születéstől kezdve a csecsemő 6 hónapos koráig. A védőoltással beoltott anyáktól született csecsemőknél az RSV-vel összefüggő alsó légúti megbetegedéssel szembeni védettség a védőoltás hatására termelődött neutralizáló (semlegesítő) antitestek (immunglobulinok) méhlepényen való átjutásának köszönhető. Várandósoknak egyetlen adag alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között.

Veszélyhelyzet esetén beadható védőoltások

Nagy kockázat, fokozott veszély esetén az alábbi oltások is beadhatók.

Hepatitis A

A hepatitis A ellen inaktivált oltóanyagot alkalmaznak. Az oltás elsősorban azoknak javasolt, akik járványos területre utaznak, emiatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Az oltás hazánkban kötelező, ha a közvetlen környezetben hepatitis A megbetegedés fordul elő.

Meningococcus

A Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen a védőoltás a várandósság alatt a kockázat-haszon mérlegelésével, az oltóorvos döntése alapján adható.

Pneumococcus

A Pneumococcus által okozott súlyos betegségek az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. Lehet, hogy a Föld távoli tájaira utazik a kismama, ahol nálunk soha elő nem forduló betegségek, például a sárgaláz veszélyének van kitéve.

A hepatitisz B oltást akkor javasolnak a terhes nőnek, ha a megelőző hat hónapban több, lehetséges fertőzött szexpartnere volt, illetve ha intravénás droghasználó, vagy szexuális úton terjedő betegség miatt kezelték. A magzatra nézve egyik oltóanyag sem jelent veszélyt. Mivel a hepatitisz B-vel fertőzött, vírushordozó anyáktól az újszülöttek 95 százalékban elkapják a betegséget, a terhesség 16.

Ha a kismamát állatharapás éri, és nem tisztázható, hogy az állatot oltották-e veszettség ellen, veszettség ellen védő immunanyagot kell kapnia. Ha a várandós nőt olyan sérülés éri, amely miatt egyébként tetanuszoltást kapna, a babavárás idején is megkaphatja. Nálunk ugyan nem szokásos, de a diftéria (torokgyík) és a tetanusz elleni védettség frissítéséről (újabb oltás, a DT segítségével, amelyben a szamárköhögés elleni oltóanyag nincs benne) tízévente gondoskodnunk kellene.

Az oltások időzítése és a passzív immunitás

Az oltások időzítése nemcsak a biztonság, hanem a hatékonyság szempontjából is létfontosságú.

• Első trimeszter (1-12. hét): Ez az az időszak, amikor a magzat szervei fejlődnek (organogenezis). Bár az inaktivált oltások biztonságosak, sok orvos és kismama is hajlamosabb az oltásokat a második trimeszterre halasztani, ha a kockázat nem azonnali.
• Második trimeszter (13-26. hét): Ez a trimeszter sok szempontból a legnyugodtabb időszak. Az inaktivált oltások beadása ebben az időszakban teljesen biztonságos.
• Harmadik trimeszter (27-40. hét): Ez az időszak a legfontosabb a passzív immunitás átadásának maximalizálása szempontjából. A Tdap oltást kötelezően ebben az időszakban (27-36. hét) kell beadni. Ebben az időszakban a placenta aktívan szállítja az IgG ellenanyagokat a magzatnak.

A várandósság alatti oltások legnagyobb előnye az újszülöttnek nyújtott „ajándék védelem”, vagyis a passzív immunitás. Ez egy rendkívül kifinomult biológiai folyamat, amely során az anyai IgG típusú antitestek aktív transzporttal jutnak át a placentán a magzat vérkeringésébe. Miután az anya beoltásra kerül (például Tdap-pal vagy influenza elleni vakcinával), a szervezete nagy mennyiségű specifikus antitestet termel. Ezek az antitestek a magzatba jutva azonnali védelmet biztosítanak a születéstől számítva. Ez a védelem kulcsfontosságú, mivel az újszülöttek immunrendszere még éretlen, és nem képes hatékonyan reagálni az oltásokra.

Az immunológiai kutatások azt is kimutatták, hogy az anyai oltás által kiváltott antitestek minősége és mennyisége sokkal hatékonyabb védelmet nyújt, mint az, ha az anya korábban átesett a betegségen.

Élő, gyengített vírust tartalmazó oltóanyagok és a várandósság

Élő, gyengített vírust tartalmazó oltóanyagok (élő attenuált vakcinák) várandósság alatt ellenjavalltak. Bár a gyakorlati tapasztalatok és a véletlenül beoltott terhes nők adatai nem mutattak ki egyértelműen káros hatást, az elméleti kockázat miatt az orvosok nem javasolják a beadásukat.

Az MMR oltás rendkívül fontos, de mivel élő, gyengített vírust tartalmaz, várandós nőknek nem adható be. Különösen a rubeola (rózsahimlő) elleni védelem kritikus. Ha egy nő a terhesség alatt rubeolával fertőződik, az a magzatnál súlyos, veleszületett rendellenességeket okozhat (pl. süketség, szívhibák, szürkehályog). Éppen ezért, ha egy nőnek nincs immunitása rubeola ellen, az orvosok azt javasolják, hogy még a teherbeesés előtt kapja meg az oltást.

A bárányhimlő elleni oltás szintén élő, gyengített vírust tartalmaz, ezért terhesség alatt tilos beadni. A bárányhimlő fertőzés a terhesség alatt mind az anya, mind a magzat számára komoly kockázatot jelenthet. Ha az anya a terhesség korai szakaszában fertőződik, az veleszületett varicella szindrómát okozhat, ami súlyos rendellenességekkel jár.

Ide tartozik a sárgaláz elleni oltás is, amely utazási célú oltásként merülhet fel. Ez a vakcina is élő vírust tartalmaz, és általában ellenjavallt. Ha egy várandós nőnek elkerülhetetlenül olyan területre kell utaznia, ahol a sárgaláz magas kockázatot jelent, a kockázat-haszon elemzést rendkívül gondosan, szakorvossal kell elvégezni.

Ritkább fertőzések és speciális oltások

Bár a Tdap és az influenza a leggyakoribb ajánlások, vannak olyan specifikus körülmények, amikor más oltások is szóba jöhetnek.

Ha egy várandós nő olyan területre utazik, ahol magas a tífusz kockázata, az oltás kérdése felmerülhet. Kétféle tífusz oltás létezik: egy élő, szájon át adható vakcina és egy inaktivált, injekciós vakcina. Mivel az élő vakcinák ellenjavalltak, csak az inaktivált (poliszacharid) oltás jöhet szóba. Ezt csak akkor adják be, ha az utazás elkerülhetetlen, és a fertőzés kockázata jelentős.

A kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) elleni oltás inaktivált vírust tartalmaz, így elméletileg biztonságos. Magyarországon és Közép-Európában, ahol a kullancsencephalitis endémiás, felmerülhet az oltás kérdése. Ha a terhesség ideje alatt nagy a kockázat a fertőzésre (pl. erdős területen él az anya, vagy ott dolgozik), a szakorvos javasolhatja a beadását.

A kolera elleni oltás legtöbb formája inaktivált baktériumot tartalmaz, és biztonságosnak tekinthető terhes nők számára, de csak rendkívül magas járványügyi kockázat esetén indokolt.

Tévhitek a várandósság alatti oltásokról

A védőoltásokkal kapcsolatban rengeteg tévhit kering, különösen a várandósság témakörében. Egy tapasztalt szerkesztőként tudom, hogy a félelem gyakran a hiányos vagy félreértett információkból fakad.

• Tévhit: Az oltások növelik a vetélés, a halvaszületés vagy a fejlődési rendellenességek kockázatát. Valóság: Ezt az állítást számos nagyszabású, tudományos vizsgálat cáfolta. A Tdap, az inaktivált influenza és a COVID-19 vakcinák biztonsági adatai nem utalnak arra, hogy az oltások növelnék a vetélés, a halvaszületés, vagy a fejlődési rendellenességek kockázatát.
• Tévhit: A vakcinákban található segédanyagok károsak a magzatra. Valóság: A modern vakcinákban található segédanyagok (pl. alumíniumsók, stabilizátorok) nagyon kis mennyiségben vannak jelen, és biztonságosságukat alaposan tesztelték. Az alumínium például természetes módon is megtalálható élelmiszerekben és vízben, és a várandós nő által a táplálékkal bevitt alumínium mennyisége sokkal magasabb, mint ami egy oltásban található.
• Tévhit: Az oltások megterhelik a magzat fejlődő immunrendszerét. Valóság: A magzat immunrendszere a méhen belül csak minimális mértékben reagál az anyai oltásra. A magzat elsősorban az anyai antitesteket kapja meg, amelyek passzívan védik őt. A magzat immunrendszere csak a születés után találkozik először nagy mennyiségű antigénnel, és kezdi el aktívan termelni a saját antitestjeit.
• Tévhit: Az átesett betegség jobb védettséget nyújt, mint az oltás. Valóság: Bár az átesett betegség nyújthat bizonyos védelmet az anyának, ez a védelem gyakran nem elég erős, vagy nem elég tartós ahhoz, hogy optimális mennyiségű antitestet juttasson a magzatba. A Tdap oltás célja a maximális antitest-koncentráció elérése a szülés idejére, ami hatékonyabb, mint az átesett fertőzés által nyújtott védelem.

A bölcsővédelem fontossága

A bölcsővédelem egy kiegészítő stratégia, amely különösen a szamárköhögés elleni védelemben fontos. Azt jelenti, hogy minden olyan felnőttet és idősebb gyermeket, aki szoros kapcsolatban áll az újszülöttel (apa, nagyszülők, testvérek, bébiszitter), be kell oltani Tdap vakcinával. Ez megakadályozza, hogy a felnőttek akaratlanul is átadják a pertussis baktériumot az oltatlan csecsemőnek.

Tetanusz oltás terhesség alatt

Ha a várandós nőt olyan sérülés éri, amely miatt egyébként tetanuszoltást kapna, a babavárás idején is megkaphatja. A tetanusz elleni védettség fenntartása rendkívül fontos a családot tervezőknél.

A hagyományos tetanuszoltás hivatalos neve a tetanusz-toxoid. Különleges esetekben, például mély, szennyezett sebeknél, vagy ha a sérülés következtében a gyerekek a kötelező oltáson felül emlékeztető tetanusz toxoid oltást kaptak, a soron következő oltást is meg kell kapniuk legalább 4 hét kihagyásával. Ilyenkor fel kell készülni egy hevesebb oltási reakcióra, ami magasabb lázzal, duzzanattal, az oltás helyének fájdalmával jár. Ezt a kellemetlenséget az oltás nyújtotta előny magasan felülmúlja, egészségkárosodást nem okoz.

Abban az esetben, ha a sérülést követően a gyerekek a kötelező oltáson felül emlékeztető tetanusz toxoid oltást kaptak, a soron következő oltást is meg kell kapniuk legalább 4 hét kihagyásával.

A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem.

Foglaljon időpontot védőoltási tanácsadásra!

tags: #kismama #kaphat #tetanuszt