IVF: Mikor várható a megtermékenyülés és a beágyazódás?

A meddőség századunk népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyereke - ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás.

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

Mikor van szükség mesterséges megtermékenyítésre?

Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan. A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket.

A mesterséges megtermékenyítés indikációi

A mesterséges megtermékenyítést jellemzően akkor javasolják, ha a párok vagy egyének olyan speciális kihívásokkal szembesülnek, amelyek megnehezítik a természetes fogantatást. Ezek közé tartozik:

• Férfi faktor meddőség: Az olyan állapotok, mint az alacsony spermiumszám, a gyenge spermiummotilitás vagy a rendellenes spermiummorfológia.
• Megmagyarázhatatlan meddőség: Ha nincs azonosítható oka a teherbeesési nehézségeknek.
• Ovulációs zavarok: Szabálytalan ovulációval vagy a petesejtek érésének problémáival küzdő nők esetében.
• Nyaki problémák: A méhnyaknyálka, amely ellenséges lehet a spermiumokkal szemben, vagy a méhnyak szerkezeti rendellenességei, amelyek megakadályozhatják a spermiumok bejutását a méhbe.
• Azonos nemű párok és egyedülálló nők: Számukra is a mesterséges megtermékenyítés gyakori választás.
• Endometriózis: Az endometriózisban szenvedő nők termékenységi problémákkal szembesülhetnek.
• Méh rendellenességek: A méhen belüli szerkezeti problémák, mint például a miómák vagy a polipok.
• Életkorral kapcsolatos tényezők: Az életkor előrehaladtával a nők termékenysége csökken.

Ki nem alkalmas mesterséges megtermékenyítésre?

Bár a mesterséges megtermékenyítés életképes lehetőség lehet sok teherbe esni kívánó egyén és pár számára, bizonyos állapotok vagy tényezők alkalmatlanná tehetik a pácienst erre az eljárásra:

• Súlyos férfi meddőség: Rendkívül alacsony spermiumszám, gyenge spermiummotilitás, vagy rendellenes spermiummorfológia esetén.
• Kezeletlen fertőzések: Kezeletlen szexuális úton terjedő fertőzésekben (STI) vagy kismedencei gyulladásban (PID) szenvedő betegeknél.
• Méh rendellenességek: Súlyos méh szerkezeti rendellenességek, mint például a miómák, polipok vagy veleszületett rendellenességek.
• Súlyos endometriózis: Az endometriózis előrehaladott stádiumában lévő nőknél.
• Hormonális egyensúlyhiány: Az olyan állapotok, mint a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy a pajzsmirigy-rendellenességek.
• Korfaktorok: Bár az előrehaladott anyai életkor (jellemzően 35 év felett) csökkentheti a siker valószínűségét.
• Pszichológiai tényezők: Jelentős pszichológiai problémákkal, például súlyos szorongással vagy depresszióval küzdő egyének vagy párok számára.
• Életmód-tényezők: Dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás vagy drogfogyasztás.
• Genetikai rendellenességek: Az ismert genetikai rendellenességekkel küzdő párok esetében.
• Nem megfelelő spermaminőség: Ha a mesterséges megtermékenyítéshez biztosított spermaminta rossz minőségű vagy nem elegendő mennyiségű.

A leggyakoribb mesterséges megtermékenyítési eljárások

Ovuláció indukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció (magyarul peteérés, az érett petesejt kilökődése a petefészekből) rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

In vitro fertilizáció (IVF) - A lombikprogram

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

Az IVF menete lépésről lépésre

1. Petefészek stimuláció: Első lépésként a lehető legkisebb mértékű hormonális stimulációval a petefészkeket több tüsző növelésére serkentjük. Ez időszak alatt a nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmat petesejtet termel. A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze, általában a menstruációs ciklus 2. vagy 3. napján, kontrollvizsgálatot követően kezdik el a stimulációs injekciók beadását. Ha a tüszők megfelelő méretűek, egy tüszőrepesztő injekciót (Pregnyl vagy Ovitrell) kell megkapnia előre meghatározott időpontban.

2. Petesejt-leszívás: A tüszőrepesztő injekciót követő 36 óra múlva, a 2. napon reggel kerül sor a petesejtek leszívására. Ez egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, a hüvelyen keresztül, altatásban. Egy kisebb műtétnek felel meg, kb. negyedóráig tart, és utána haza is lehet menni. Az orvos ultrahanggal figyeli, irányítja a tűt és az összes megfelelő méretű tüsző folyadékát leszívja. A petesejtek a következő munkafolyamatig a szervezet belső körülményeit utánzó inkubátorban pihennek. A leszívott petesejtek számáról, érettségéről, minőségéről még a beavatkozás napján tájékoztatást adunk.

   

3. Megtermékenyítés a laboratóriumban: A laboratóriumban a petesejteket megtermékenyítik. Ez hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat. A megtermékenyülés függ a spermiumok és a petesejtek minőségétől, érettségi állapotától. A megtermékenyülés aránya érett petesejtek esetén kb. 70-80%.

4. Embriótenyésztés: A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek. Az embriótenyésztés során a természetes anyai közeget próbáljuk utánozni mesterséges környezetben. A petesejtek termékenyülése a petesejtleszívást és megtermékenyítést követő nap reggelén látható. A megtermékenyült petesejt a zigóta. A megtermékenyítést követő 20-27 óra között általában lezajlik az embriók első sejtosztódása. A második napon ezek az embriók már 2-4 sejtesek, harmadik napra elérik a 6-8 sejtes osztódási állapotot. Negyedik nap az embriók sejthatárai összeolvadnak, készülve egy minőségi váltásra. A megtermékenyítést követő ötödik napon a megfelelő embriók blasztocisztává (hólyagcsírává) alakulnak, sejtszámuk megközelíti a százat, az embrió differenciálódik, 2 típusú sejtet tartalmaz.

5. Embriótranszfer (ET): Következő lépés az embriótranszfer, vagyis az embrió visszaültetés. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon kerül sor. A megtermékenyített petesejt méhbe való beültetése kb. 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik. Centrumunk szakmai törekvése, hogy lehetőség szerint egyszerre egy embrió kerüljön beültetésre. Ezzel csökkentjük a többes terhességek számát, így a terhességgel járó kockázatokat is. A transzfer éber állapotban történik, a beavatkozás általában fájdalommentes vagy egy átlagos nőgyógyászati kivizsgálás kellemetlenségeihez hasonlítható. Az embriót egy puha, vékony katéterbe szívja fel az embriológus egy minimális mennyiségű tápoldattal együtt. Az orvos a katétert ultrahang segítségével a hüvelyen keresztül a méhbe helyezi. A katéter ultrahanggal jól látható, a kezelőorvos pontosan követi a monitoron a katéter útját, és a megfelelő helyre fecskendezi be az embriót.

Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)

Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Alábbi esetekben javasolt: rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, a mozgó spermiumok aránya 20% alatti, több mint 70% az abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás), súlyos endometriózis, FSH magas szintje, kevés petesejt, 40 év feletti életkor, több sikertelen IVF kezelés. Az ICSI eljárás akkor is végrehajtható, ha a spermiumokat heréből, vagy mellékheréből nyerik ki.

PICSI

A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá. Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.

MACS

A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.

Asszisztált hatching (AHA)

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján. Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg. Ha az embrió nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést.

Fagyasztott embrió transzfer (FET)

A fagyasztott embrió transzfer a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.

A beültetés után fennmaradó 5. napos (blasztociszta állapotban levő) számfeletti életképes embriókat egyesével mélyfagyasztjuk. A vitrifikált embriókat felhasználásig a centrumban külön erre fenntartott helységben, speciális tárolókban tartjuk. Amennyiben szükségessé válik egy vitrifikált embrió beültetése, a transzferálandó embriót a beültetés napján melegítik fel. Ha az embrió minősége nem megfelelő a melegítés után, beültetésre nem alkalmas, akkor - ha elérhető - az embriológusok felmelegítenek egy következőt.

Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok és felkészülés

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek. Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

A mesterséges megtermékenyítésre való felkészülés számos fontos lépést foglal magában a lehető legjobb eredmény elérése érdekében:

• Konzultáció egy meddőségi szakemberrel: Az első lépés egy konzultáció időpontja egy meddőségi szakemberrel.
• Termékenységi vizsgálat: Mindkét partnernek termékenységi teszteken kell átesnie.
• Ovuláció monitorozása: Az ovulációs ciklus megértése kulcsfontosságú az eljárás időzítéséhez.
• Életmód módosítások: Az egészséges életmódváltás növelheti a siker esélyeit (pl. dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás).
• Beavatkozás előtti gyógyszerek: Az egyéni helyzettől függően orvosa felírhat gyógyszereket az ovuláció serkentésére vagy a szervezet beavatkozásra való felkészítésére.
• Spermagyűjtés: Partner spermájának használata esetén a beavatkozás napján ondómintát kell venni. Donor spermium használata esetén a mintát felolvasztják és előkészítik a megtermékenyítésre.
• Érzelmi felkészítés: A mesterséges megtermékenyítés érzelmileg megterhelő lehet, ezért fontos a pszichológiai felkészülés.

A megtermékenyülés időzítése az IVF során

Az IVF eljárás során a megtermékenyítés dátuma pontosan meghatározható. Ez a petesejt leszívásának napján, vagy legkésőbb másnap történik meg. Mivel a megtermékenyítés laboratóriumi körülmények között zajlik, nincsenek bizonytalanságok a pontos időzítéssel kapcsolatban.

Az embrió beágyazódása a méhbe a megtermékenyítést követő 2-5 napon belül várható, az embriótranszfer időpontjától függően. Fontos, hogy az embrió beágyazódásához a méhnyálkahártya megfelelő felkészültsége is szükséges.

Kockázatok és mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról (OHSS) is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni. Az OHSS állapot a petefészkek megduzzadásával és fájdalmassá válásával jár.

Az eljárás érzelmi terhe jelentős lehet, ezért a pszichológiai támogatás is fontos.

A mesterséges megtermékenyítés sikerrátái

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tényezők

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége: A jó minőségű ivarsejtek és embriók növelik a siker esélyét.
• Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

Ne felejtsük, hogy a lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.

tags: #ivf #nel #mikor #varhato #a #megtermekenyules