Ha kismamaként szeretnénk tisztában lenni a munkaviszonyunkat illető alapvető jogainkkal és kötelességeinkkel, számos hasznos információra tehetünk szert. Megtudhatjuk például, hogy kell-e jeleznünk, illetve mikor és hogyan jelezzük a terhességünket, hogy mit jelent a felmondási védelem, hogy mi a szabály a munkaidőben történő orvosi vizsgálatok esetén, illetve, hogy milyen feltételek mellett térhetünk vissza aktív állományba a munkahelyünkre.
A várandósság nem betegség - szokták mondani, de a nem egyformán hat a kismamák szervezetére: vannak, akik szinte még a szülés előtti napon is a korábbi életüket élhetik, másokat viszont nagyon megviselnek a hormonális változások, és kezdettől fokozott kíméletre szorulnak. A várandós munkavállaló jogairól a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 65.§-a rendelkezik. A kismama és születendő gyermeke egészségét védi az Mt. A foglalkozás-egészségügyi orvos hatásköre a munkakör veszélyességének megítélése, illetve annak eldöntése, hogy a munkavállaló foglalkoztatható-e abban. A kismama ez idő alatt éjszakai munkavégzésre, rendkívüli vagy készenléti szolgálatra nem osztható be, és egyenlőtlen munkaidő-beosztással, az addigitól eltérő helyszínen is csak a hozzájárulásával foglalkoztatható.
A jogszabályokban rögzített kötelezettségeknek a munkáltatónak természetesen eleget kell tennie, de ezen túl is a kismama munkahelyi főnökének és a munkatársainak elemi, emberi kötelessége, hogy amiben csak lehet, segítse őt az életének ebben a szép, de nem könnyű szakaszában. Kis figyelmességgel, tapintattal, apró gesztusokkal is sokat lehet tenni, az egyedi munkakörülményeknek, illetve az érintett állapotának megfelelően.
A várandósság miatt megnehezülhet a nők számára a munkahelyi helytállás. A várandósok szervezete nagy hormonális átalakuláson megy keresztül, ez okozza a jellegzetes panaszokat. Az első hónapokban a leggyakoribb kellemetlenség az émelygés, hányinger, hányás, szédülés. Kivédeni, felkészülni rá szinte lehetetlen, hiszen nehéz kiszámítani, mitől alakul ki, akár egy addig megszokott, sőt kedvelt illat is kiválthatja. Gyakori várandóssági probléma az alvási szokások megváltozása, ami jelentkezhet fokozott alvásigényként, de alváshiányhoz vezető alvászavarként is. A kismama fáradékonyabb lehet, fizikai teljesítőképessége romlik, az sem ritka, hogy kevésbé tud összpontosítani a feladatára, több pihenésre van szüksége.
A kismamáknak a terhesség alatt járó jogok sokak számára kulcsfontosságúak, hiszen sokan szeretnének dolgozni várandósságuk alatt is. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a jogokkal, amelyek megilletnek minket, hogy biztonságban és megfelelő körülmények között tudjunk dolgozni.
A munkavállaló jogai és a munkáltató kötelezettségei
Felmondási védelem
Kismamaként először is fontos tudnunk, hogy nincs bejelentési kötelezettségünk a munkáltatónk felé. „A törvény nem kötelez minket arra, hogy közöljük a munkaadónk felé, hogy várandósak vagyunk. Korábban, a várandós nőket a magzat megfoganásának pillanatától megillető felmondási védelem miatt lényegében mindegy volt, hogy közöltük-e a terhességet a munkáltatónkkal - hiszen a gyermeket váró munkavállalók elbocsátása jogellenesnek minősült abban az esetben is, ha az elbocsátást kezdeményező munkáltató nem tudott a terhességünkről. A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg, ám ahhoz, hogy erre hivatkozhasson adott esetben, az állapotát közölnie kell a munkáltatójával - aki ennek hiányában nem tudja megadni ezt a védelmet számára. Tehát ha fenyeget a létszámleépítés híre, nyugodtan közöljük a munkáltatónkkal az állapotunkat, s így nem kell feleslegesen aggódnunk a későbbiekben. Amennyiben úgy döntünk, hogy még várunk a 12. hétig, akkor sincs nagy gond, ha mégis fel akarnak mondani nekünk, a felmondás átnyújtásával egyidejűleg közölhetjük a gólyahírt. A várandós munkavállalók felmondási védelem alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Ez a védelem akkor is érvényes, ha a kismama a felmondás kézhezvételét követően értesül terhességéről. A gyermek 3 éves koráig nekünk járó felmondási védelem azonban csakis akkor illet meg minket, ha ebben az időszakban a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon maradunk.

Munkaidő és pihenés
Gyakori tévhit például, hogy a munkáltatónk minden, a terhesség kapcsán szükséges orvosi vizsgálatra el kell, hogy engedjen minket munkaidőben. Amennyiben a vizsgálatra jogszabály kötelezi a kismamát, azaz a Magyarországon szokásos orvosi protokoll írja azt elő, munkaidő-kedvezmény illeti meg a kismamát. Ilyen választott vizsgálatok esetében vagy hétvégére kell ezeket megszervezni, vagy a szabadsága terhére hiányozhat a kismama a munkahelyéről. A törvény tiltja az éjszakai munkavégzést, valamint a túlórázást. A kismamáknak egyenlőtlen munkaidő-beosztást csak saját beleegyezésükkel lehet elrendelni, és biztosítani kell számukra a megfelelő mennyiségű pihenőidőt. Gyakran próbálják meg a kismamákat elijeszteni a további munkavégzéstől olyan utasítások emlegetésével, ami túlórázásról, vagy másik városba történő áthelyezésről szól. Fontos tudni, hogy eleve nem lehet túlórát elrendelni a kismamának, másik városban történő munkavégzést pedig csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. Azaz ha nekünk nem tetszik, nem egyezünk bele! Ugyanígy az ezzel való fenyegetés, vagy közös megegyezés aláírására való rábeszélés is jogellenes, ilyen esetekben bizony erősnek kell maradni, s tisztában kell lenni a jogainkkal, hogy magabiztosan tudjuk a választ egy esetleges négyszemközt, zárt ajtók mögött folytatott beszélgetés során.

Orvosi vizsgálatok és egészségügyi ellátás
A terhesség alatt számos kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venni. Ezek idejére a kismamák mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól, és ezen időszak alatt is megilleti őket a teljes fizetésük. Ez a mentesség csak a vizsgálatok idejére vonatkozik, de a munkáltatónak biztosítania kell a lehetőséget, hogy a kismama részt vehessen azokon. Ha egy kismamát veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak, akkor nem betegszabadságra, hanem táppénzre lesz jogosult. Sok munkáltató szereti a kismamák azonnal táppénzre küldeni, mert akkor nem kell vele tovább foglalkozni, nem kell az orvosi vizsgálatok miatt a munkaerőt nélkülözni, s a pótlását is el lehet intézni. Ám a táppénz nem munkáltatói - vagy munkavállalói - döntés, hanem egészségügyi okok miatt lehet valaki keresőképtelen, azaz orvosi szakmai döntés. Ha tehát a kismama jól érzi magát, s szívesen dolgozik, akár végig is munkában maradhat, s a munkáltatója köteles őt foglalkoztatni. Nem mindegy az sem, hogy mennyit viszünk haza ebben az időszakban, s minél magasabb ugye a bruttó fizetése egy kismamának, annál kevésbé „fedezi” a maximalizált táppénz a megszokott havi fizetés kieső összegét, vannak esetek, ahol lényegesen rosszabbul jár a kismama a táppénzzel! Akkor sem kell táppénzre menni, ha azt a magzatnak nem megfelelő munkakörülmények indokolnák, a munkáltató köteles azokat a munkavállalója állapotának megfelelően módosítani, vagy másik munkakört felajánlani!
Visszatérés a munkába
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a gyermekgondozást követően visszatérhetünk-e a régi munkahelyünkre, illetve pozíciónkba. Ha a munkáltatónk fel is vett valakit a helyünkre, azt a helyettesítés jellegére tekintettel csak határozott időre tehette - ebből is következik, hogy amennyiben mi magunk jelezzük a visszatérési szándékunkat, a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségéből eredően köteles visszavenni minket a munkaszerződés szerinti munkakörünkbe. Abban az esetben, ha a szülési szabadságunk alatt megszűnik a korábbi munkakörünk, a munkáltatónk köteles megvizsgálni, hogy van-e a cégnél olyan, betöltésre váró, nyitott pozíció, amely megfelel a képességeinknek, képzettségünknek. Amennyiben talál ilyet, ajánlatott kell tennie nekünk az adott munkakört illetően - fontos tudnunk azonban, hogy az újonnan számunkra felajánlott munkakörhöz járó bér nem kell, hogy elérje vagy meghaladja a korábbi fizetésünket. Amennyiben pedig kényelmesebb számunkra a részmunkaidőben történő visszatérés, a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - kérhetjük, hogy munkáltatónk az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben foglalkoztasson.
Tippek a kényelmesebb irodai munkához terhesség alatt
A terhesség alatti munkavégzés során számos nehézség merülhet fel, a fáradékonyságtól a hátfájáson át a lábdagadásig. Mit tehetünk, hogy mégis komfortosan érezzük magunkat a munkában? Az első trimeszterben az émelygés, a hányinger, a hányás, a szédülés, fáradékonyság, aluszékonyság okozhat gondot. Ilyenkor érdemes kerülni az erős szagokat, a munkahelyi közös kávézót, konyhát. Ügyelni kell a rendszeres folyadékpótlásra, és arra, hogy tápláló, egészséges ételeket fogyasszunk. Ha valaki egész nap egy irodában ül, jól teszi, ha napközben is többször feláll, és átmozgatja a tagjait, szabadidejében pedig a számára kellemes, nem megterhelő módon mozog. Jó lehet a séta, az úszás, a kismamáknak kifejlesztett tornák, a jóga vagy a pilates is.
A második trimeszterben már látszódik a terhesség. Szerencsés esetben az émelygés elmúlik, a kismama újra energikusabb lesz. Mivel ez általában a terhesség legproblémamentesebb szakasza, ilyenkor érdemes rendszeresen mozogni. Különösen azoknak, akik ülőmunkát végeznek. A kismama keringésének, általános fizikai állapotának jót tesz a rendszeres mozgás, legyen az jóga, terhestorna, úszás vagy egy séta a friss levegőn. Ebben az időszakban érdemes és a növekvő pocak miatt kell is változtatni az öltözködésen. Bármit is ír elő a munkahelyi dress code, a magas sarkú cipőket mindenképpen érdemes lecserélni kényelmes, stabil cipőkre, amik erősen tartják a bokát.
A harmadik trimeszterben a nagy pocak miatt kifejezetten nehézzé válik az álló munka, de néha még az ülő munkakörök ellátása is. Szinte mindenkit érint a lábdagadás, a hát-, derék- és nyakfájás. Ezen úgy enyhíthetünk, ha gondosan odafigyelünk a székünk, asztalunk magasságára, folyamatosan változó testünkhöz igazítjuk a kartámaszokat, háttámlát. Ilyenkor már az alvás is nehezebb, a hátfájás, a reflux, a nagyra nőtt pocak és a megduzzadt mellek miatt nehéz megtalálni a megfelelő pozíciót. Emiatt gyakrabban ébredhetünk kialvatlanul. Ha párnát helyezünk a lábaink közé és a hasunk alá, mondjuk az előre megvásárolt szoptatóspárnát, fokozhatjuk a kényelmet. Érdemesebb a bal oldalunkon aludni, az javíthat a vérkeringésen.

Ha mégis gond lenne…
Bármennyire is tisztában vagyunk a jogainkkal, ennek ellenére előfordulhat, hogy a munkáltatónk téved, vagy csak azért sem biztosítja ezeket nekünk. Ha egyszerű tévedésről van szó, első körben javasolt udvariasan, de határozottan egyeztetni a munkáltatóval, akár a konkrét paragrafusok megküldésével. Ha van a munkáltatónál érdekképviselet, szakszervezeti tisztségviselő vagy üzemi tanács, tőlük is kérhetünk szakmai támogatást. Vészhelyzet esetére mindig kell, hogy legyen egy B tervünk, s alkalomadtán időben lépni kell. Ha jogellenes munkaviszony megszüntetés áldozatai lettünk, akkor azonnal keressünk fel egy ügyvédet, sokszor már csak a jogi segítségkérés ténye - és az ez után következő munkajogi per lehetősége - is jobb belátásra bírja a munkáltatót. A munkaügyi felügyelőség is segíthet bizonyos kérdések esetén, és néhol még létezik ingyenes jogi tanácsadás, ahol szintén szakemberek állnak rendelkezésre.
tags: #irodaban #dolgozom #terhesen #kenyelmetlen