A közoktatás rendszerében az óvoda az egyik leggazdagabb színtere a gyermekek anyanyelvi és kommunikációs nevelésének. A kommunikációs nevelés átfogja az óvodai élet valamennyi területét, hiszen minden óvodai tevékenység kommunikációs szinten is zajlik. Ezért a kommunikáció részben közvetítő, részben céltevékenység is lehet az óvodai nevelés gazdag, sokszínű tevékenységrendszerében.
A képességfejlesztés egyik fontos célkitűzése a kreatív interakciós képesség kialakítása. Ez mindenféle emberi érintkezést jelent, tudatos és alkotóan alkalmazkodó magatartást minden kommunikációs helyzetben. A gyermeknek ehhez utánzáson alapuló, biztonságos normaismeretre, gyakorlatra és nagy mintakészletre van szüksége.
A Játék - mozgás - kommunikáció (JMK) pedagógiai program
A Játék - mozgás - kommunikáció (JMK) elnevezésű pedagógiai program kiemelten kezeli az anyanyelvi és kommunikációs nevelést. Az említett három fő tevékenység - játék, mozgás, kommunikáció - célja és egyben eszköze is az óvodai nevelésnek. Ezekbe a tevékenységekbe integrálódik a környezet megismerésére nevelés és a komplex esztétikai nevelés.
Ennek a 3 + 2-es nevelési területnek az egységével válik teljessé a JMK óvodai program nevelési rendszere, amelynek alkotói Porkolábné dr. Balogh Katalin és dr. Pereszlényi Éva. A szerzők koncepciója szerint a magyar óvodapedagógia értékes hagyományai, valamint a korszerű pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményei ötvöződnek a programban. Ezt a programot egy lakótelepi óvoda négyéves kísérlet keretében ültette át a gyakorlatba 1989 és 1993 között, ahol azóta is sikeresen alkalmazzák.
A kommunikációs fejlesztés speciális lehetőségei
A program speciális lehetőségeket is biztosít a gyermekek kommunikációs fejlesztésére. A mindennapi óvodai és csoporthelyzeteken túl a mese-zene szoba (a program speciális játszószobája a kézműves és a tornaszoba mellett) olyan színtér, amely szélesíti a gyermekek kommunikációs lehetőségeit, szociális kapcsolatait. Itt sokfajta - az óvónő által átgondolt és személyre szabott - kommunikációs játékra van lehetőség.
Drámapedagógiai elemek felhasználásával - mesével, bábokkal, zenével, tánccal, pantomimelemekkel - fejleszti a gyermekek önkifejezését, kreativitását. A mindennapos mesélés mellett az óvónőnek kötelező feladata a kommunikációs és anyanyelvi játékok kezdeményezése. Ezekben a játékokban az életkori sajátosságokhoz igazítva segítik a gyermekek praktikus eligazodását a különböző élethelyzetekben. A kicsik játékos formában sajátítják el a kommunikációs stratégiákat egy-egy probléma megoldására, miközben a jó hangulatú együttlét és a közös játék oldja a kommunikációs görcseiket.
A beszélő, kommunikáló környezet szerepe
A program legfontosabb eleme a gyermeket körülvevő beszélő, kommunikáló környezet. A pedagógusok mellett az óvoda minden dolgozójának (dajkának, gondnoknak) szerepe van az anyanyelvi kommunikációs nevelésben. Az óvodáskor érzelmek vezérelte időszakában a minta a gyermek legfőbb nevelője. Az érzelmi biztonság megteremtése, a modellértékű beszéd, a hiteles kommunikáció, valamint az értő figyelem és a beszédre inspiráló környezet alapfeltétele a kommunikációs nevelésnek.
Az óvónői attitűd jelentősége
A kommunikációban is jelen kell lennie annak az óvónői attitűdnek, amely a gyermek maximális elfogadását jelzi. A pedagógiai gyakorlatban tudatosan ügyelnek arra, hogy a napi rutinfeladatok végzése közben ne a tiltásokat, az elvárt eredményeket, a gyermek esetleges hiányosságait fogalmazzák meg, hanem emeljék ki a pozitívumokat. Például:
- „De örülök, hogy már egyedül megpróbáltad felvenni a cipődet!”
- „Megköszönném, ha Te is segítenél elrakni a játékokat!”
- „Mutasd meg, milyen szépen tudsz már sétálva menni a folyosón!”
Vida Ágnes - Mi fán terem a pozitív gyereknevelés (Mindenki Akadémiája)
Az óvónő feladatai a kommunikációs nevelésben
Pedagógiai program rögzíti, hogy az óvónőnek - mind a spontán kommunikációs helyzetekben, mind a dominánsan nem kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó helyzetekben - meg kell teremtenie a gyakorlás lehetőségét annak érdekében, hogy kialakuljon a gyermek biztonságérzete a verbális és a nem verbális szinteken (mimika, gesztus, tekintet, térközszabályozás, vokális kódok).
A kommunikációs stratégia alkalmazásakor az óvónőnek - a pozitív érzelmi viszony kifejezésével, a tényeken alapuló közléseivel, valamint beszédének stílusával - modellálnia kell a gyermek számára a kommunikációs helyzetmegoldásokat, az érintkezési normákat. A gyermek kommunikációs képességét beszédkedve, beszédképessége, szókincse és szövegszerkesztési tapasztalatai, valamint normaismerete határozza meg.
Az óvodai életben a gyermek megannyi kommunikációs helyzetnek a részese. Különösen fontos, hogy az óvodai érintkezés normái szerint használja az udvariassági formákat köszönéskor, valamely eszköz elkérésekor és a kapcsolatok építésében, fenntartásában (például „kérem - köszönöm”, „légy szíves”, „szeretném”, „én így gondolom - te hogy gondolod?”).
Bábozás, mímelés, szerepjáték közben a gyermek kommunikációjában fantáziadús tapasztalatai, beszédmintái elevenednek meg. Ilyen értelemben is minta az óvónő minden megnyilatkozása a gyermek számára. Ezért kiemelten fontos, hogy az óvónő:
- oldja a gátlásokat;
- ösztönözze a gyermekeket az elvárt viselkedési normákkal kapcsolatos kommunikációs stratégiák elsajátítására;
- érvényesítse ezeket az elvárásokat a felnőttekkel való kommunikációjában;
- biztosítsa a spontán, meghitt beszélgetés lehetőségét;
- személyes mintaadással segítse a beszédtechnikai, artikulációs hibák javítását (szükség esetén speciális szakemberrel együttműködve).
Együttműködés a szülőkkel
A programban kiemelt szerepet kap a szülőkkel való együttműködés, hiszen a gyermek elsődleges szocializációs színtere a család. Ezért nagy hangsúlyt fektetnek a szemléletformálásra is, a szülők már a beíratást megelőző tájékoztatón megismerhetik az együttműködés alapelveit. Nyitott óvoda lévén, a szülőkkel való közös programok, fórumok és együttlétek a legjobb alkalmak a szülői szemlélet alakítására, hiszen számukra is a gyakorlati minta a legmeggyőzőbb érv és segítség gyermekük nevelésében.
tags: #interakciok #a #kisgyermeknevelok #feladata