A mesterséges megtermékenyítés forradalmasította a meddőség kezelését, és minden évben több száz újszülött jön a világra, akik ennek a technológiának köszönhetik életüket. Az asszisztált reprodukciós eljárások tágabb értelemben azt jelentik, hogy az utódnemzéshez orvosi segítség szükséges, ám a választott módszer mindig a diagnózistól és a meddőség típusától függ.
A kivizsgálás jelentősége
A meddőségi programba kerülő pároknál az első lépés a párok női és férfi tagjának alapos vizsgálata. A kivizsgálás során több mindent meg kell nézni, például van-e peteérés, ultrahanggal megnézik, milyen állapotban van a méh, átjárható-e a petevezeték, illetve milyen a spermalelet és a hormonszint. A meddőség kivizsgálásához az általános egészségi állapot felmérése is hozzátartozik.
Ma már tény, hogy a meddő párok esetében csupán 40%-ban tehetőek felelősség a nők a problémáért, ezért a férfiak vizsgálata elengedhetetlen. Sajnos jól lekövethető, hogy romlik a férfiak spermaminősége és mennyisége napjainkban. Míg néhány évtizede a 100 millió spermium/ml volt a határ, mára ez a szám 20 millióra csökkent. Az inszemináció hasznosulása érdekében a sperma minőségi és mennyiségi javítása vitaminok és tápanyagok adagolásával lehetséges.
Mi az inszemináció?
Az inszemináció olyan mesterséges megtermékenyítési módszer, amelynél a termékenységi időszakban mesterségesen juttatnak a célra előkészített spermiumokat a méhüregbe. Ezt az eljárást akkor alkalmazzák, amikor egyévnyi védekezés nélküli szexuális élet mellett nem történik teherbeesés. Az inszeminációs beavatkozás a lombikprogramnál kisebb kockázatot jelent a házaspárok számára.
Intrauterin inszemináció, a meddőségi kezelés első lépése
Az eljárás sikerességi mutatói
Az eljárás sikerességi rátája egy beavatkozásra számítva 15-20%, mely kedvezőbb a spontán „otthoni” teherbeesési aránynál (10-15%). Hat beavatkozást követően ez az arány már 30-40%-ra tehető. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a sikerességet sokféle tényező befolyásolja, például a nő életkora, a spermiumszám és a petevezetékek állapota.
| Mutató | Érték / Jellemző |
|---|---|
| Sikeresség (1 ciklus) | 15-20% |
| Sikeresség (6 ciklus) | 30-40% |
| Szükséges spermiumszám | min. 5 millió/ml |
| Ikerterhesség esélye | kb. 5% |
Az inszemináció menete
A beavatkozást megelőzi a tüszőérés monitorozása és szükség esetén stimulációja. A folyamat során minimális hormonális petefészek stimulációval kezeljük a hölgypácienst, és a megfelelő ciklusnapokon ultrahanggal ellenőrizzük a petefészekben a domináns tüsző érését. Amikor a tüsző megérik, a pár férfitagja által frissen leadott spermiumváladékot előkészítés - preparálás - után egy vékony katéteren keresztül juttatják a méh üregébe.
Maga az inszemináció alig tart tovább mint egy nőgyógyászati rákszűrés kenetlevétele, általában nem hosszabb négy percnél. A beavatkozást követően javasolt nagyjából 15-30 percet feküdni a vizsgálóágyon. Az inszemináció nem okoz fájdalmat, csak minimális kellemetlenséggel járhat.
Mikor van szükség további lépésekre?
Amennyiben a kezelés hat alkalommal sikertelen, vagy a vizsgálatok súlyosabb elváltozást (pl. mindkét oldali elzáródott petevezeték) mutatnak, a meddő párnak fel kell ajánlani a lombikbébi-kezelést (IVF). A lombikeljárás során az ivarsejteket testen kívül egyesítik, majd a megtermékenyült embriót ültetik vissza a méhbe. Bár a sikertelen kezelés lesújtó tud lenni, fontos tudatosítani, hogy az esetek többségében egynél több kezelésre van szükség a sikerhez, és a modern orvostudomány számos eljárással (pl. ICSI, asszisztált hatching) segítheti a családalapítást.
tags: #inszeminacio #sikeressegi #rata