A meddőség akkor merül fel, ha egy 35 év alatti párnak egy évig tartó védekezés nélküli próbálkozás után sem sikerül a gyermekáldás. Ekkor sem kell megijedni, hiszen számos tényező befolyásolhatja a teherbeesés esélyét, a nem megfelelő életmódtól a stresszig. Ha úgy érzik, minden praktikát bevetettek, és mégsem fogan meg a gyermek, ideje orvosi segítséget kérni.
A spontán teherbeesés esélye a 35 év alatti pároknál viszonylag magas, 85% körül van, ám a meddőség a statisztikák szerint gyakori probléma, minden ötödik pár érintett benne. Orvoshoz fordulni legkorábban akkor érdemes, ha még csak tervezik a babát - így pontos képet kaphatnak az aktuális egészségi állapotukról, és megkímélhetik magukat a sikertelen próbálkozásokat kísérő csalódottságtól.
A meddőség okai
A női szervezet rendkívül bonyolult rendszer, melyet számos tényező befolyásol. Előfordulhat, hogy a teherbeeséshez némi segítségre van szükség. Az életvitel mellett szerepet játszhatnak a peteéréssel kapcsolatos zavarok, a rendszertelen ciklus, valamint a petevezetékek elzáródása vagy hegesedése. Csökkenthetik a spontán teherbeesés esélyét a különböző méhrendellenességek (pl. hátrahajló méh), az endometriózis és az életkor. A meddőség okai között szerepelnek a hormonális eltérések, a spermiumokkal kapcsolatos problémák vagy a petevezeték nem megfelelő átjárhatósága.
Kezdeti lépések és életmódváltás
Az életmód megváltoztatása a legtöbb esetben eredménnyel járhat. Kerülje a feldolgozott élelmiszereket, fogyasszon rostban és vitaminokban gazdag ételeket, sétáljon gyakran. Mellőzze a dohányzást és az alkoholos italokat, és igyon sok vizet. A terhesvitaminokat a próbálkozás előtt 3 hónappal érdemes elkezdeni szedni.
Diagnosztikai vizsgálatok
Egy alapos nőgyógyászati rutinvizsgálat és részletes beszélgetés után több vizsgálatot is javasolhat a szakorvos. A meddőség modern diagnosztizálásának és kezelésének menete, hogy először elvégzik azokat a rutinvizsgálatokat, amelyek a meddőség konkrét kiváltó okának azonosítására szolgálnak. Ha sikerült beazonosítani valamelyik problémát, akkor ezeket az okokat kezdik el célzottan kezelni. Ha a meddőség kezelésében alkalmazott rutinvizsgálatok nem azonosítják a problémát, akkor részletesebb diagnosztikai eljárások következnek.
- Genetikai vizsgálatok: A genetikai vizsgálatok során egyebek mellett a kromoszómákat vizsgálják (kariotipizálás), a cisztás fibrózist és a genetikai hordozóságot is szűrik.
- Diagnosztikus laparoszkópia (hastükrözés): Az egyik ilyen, orvosi indikációt követően végezhető eljárás a diagnosztikus laparoszkópia. Ennek során a kismedence szerveit vizsgálják. Az endometriózis kizárólag laparoszkópiás eljárással, vagyis hastükrözéssel mutatható ki. Ekkor az látható, hogy a méhnyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívül a hasüregben is megtelepszik.
A meddőségi immunológiai szakorvosi konzultáció és az inzulinrezisztencia vizsgálata is fontos lehet, mivel az esetek egy részében immunológiai eredet vagy inzulinrezisztencia állhat a gyermekáldás elmaradásának hátterében.
Inszemináció (mesterséges spermafelhelyezés)
Ha az időzített együttlétek és az életmódváltás sem jár sikerrel, az inszemináció segíthet. Az inszemináció a mesterséges megtermékenyítés egyik módja, félúton van a természetes fogantatás és a lombikeljárás között. Az előkészített, megtisztított spermiumokat a méhbe fecskendezik katéter segítségével. Az eljárás során a tüszőrepedés időszakában a szakorvos a méh üregébe juttatja az előválogatott és tápanyagokkal megerősített spermium állományt egy vékony inszeminációs katéteren keresztül.
Mikor jöhet szóba az inszemináció?
Az inszemináció akkor jöhet számításba, ha a pár női tagjánál legalább egy petevezető átjárható, és van tüszőérés. Nők esetében PCOS (egyik tünete a tüszőérés zavara) vagy az enyhe-közepes endometriózis fennállásakor segíthet az inszemináció. A férfi esetében minimum 5 millió hímivarsejtnek kell lennie egy milliliter ondóváladékban; a 20 millió számít ideálisnak. Az ötmilliós hímivarsejtszám alatt eleve nem kezdenek bele az inszeminációba, öt- és húszmillió közötti spermaszámnál viszont már segíthet ez az eljárás. Ha megfelelőnek bizonyul a férfi spermaszáma, emellett kellően mozgékonyak a hímivarsejtek, akkor vélhetően az ismeretlen eredetű női meddőség áll a gyermektelenség hátterében (miután a női meddőség korábban említett okait kizárták). Ilyenkor valószínűsíthető, hogy a méhnyakban termelődő ellenanyagok miatt nem tudnak feljutni spermiumok, és a mesterséges spermafelhelyezés lehet a megoldás.
Az inszemináció menete
- Előkészítés: A kezelést a nő esetében tablettás vagy injekciós hormonadagolással kezdik, mellyel megnövelik a petesejtek számát. Az eljárás idejét a női menstruációs ciklus első napjához igazítja az orvos, és a változásokat a nő kezelésének megfelelően nyomon követi. A tüszőrepedést egy előre meghatározott időpontban hormoninjekcióval idézik elő. A peteérés ultrahangos követésével pontosan meg tudják állapítani a tüszőrepedés várható idejét.
- Spermium minta leadása és előkészítése: A mesterséges megtermékenyítés napján kell leadni a férj spermáját, melyet laboratóriumban készítenek elő a befecskendezésre. A spermiumokat először egy tápfolyadékba helyezik, majd centrifugálással készítik őket elő a bejuttatáshoz. A méhűrbe történő ondófelhelyezés során tisztított, koncentrált, célirányosan jól mozgó spermiumokat juttatnak a méh üregébe.
- A beavatkozás: Közvetlenül a beavatkozás előtt steril fiziológiás sóoldattal öblítik át a hüvelyt, majd az előkészített spermiumokat katéteren keresztül juttatják be a méhüregbe. A beavatkozás teljesen fájdalommentes és nem megterhelő, ezért ambuláns kezelési eljárás során történik.
- Beavatkozás után: A beavatkozást követően minimum fél órán át vízszintesen kell feküdni, majd 2-3 hétig ajánlott kerülni az intenzív mozgást. A kezelés után 2-3 napban jótékony hatással bír a házasélet, ez ugyanis aktiválja az endogén hormonokat, ami elősegíti a beágyazódást.
- Terhesség ellenőrzése: A menstruáció elmaradását követően 24-48 órával vérvétellel érdemes ellenőrizni a szervezetben a terhességi hormonszintet (βHCG). A vérvizsgálatot két nap múlva megismételve, a βHCG érték emelkedése a sikeres inszeminációról ad tanúbizonyságot. Ultrahanggal a 21-23. napon látható a petezsák.
Az inszemináció típusai
Két fő fajtáját különböztetik meg:
- AIH (Artificial Insemination by Husband): Amikor a férj saját hímivarsejtjeivel végzik el a beavatkozást.
- AID (Artificial Insemination by Donor): Donorinszemináció akkor szükséges, ha a férjnél olyan körülmények állnak fenn, melyek miatt nem lehetséges a gyermeknemzés, vagy egyedülálló nők esetében, akik a törvényi szabályozásnak megfelelnek.
Sikerességi ráta és kockázatok
Az egy beavatkozásra számított sikerességi arány 15-20 százalék, hat beavatkozás alatt ez már 30-40 százalékra tehető. Elmondható, hogy általában 6 inszeminációs kezelésből sikeres terhesség érhető el. A petefészek gyógyszeres stimulálása miatt az ikerterhesség esélye megnő.
Az inszeminációnak ritkán vannak mellékhatásai, mint például az alhasi görcsök. A hiperstimulációs szindróma - melynek oka, hogy túl sok tüsző kezd érni - szintén alhasi fájdalommal, puffadással, nehézlégzéssel járhat. Az eljárás idejét és a ciklus megfelelő beállítását és ellenőrzését a szakorvos végzi, minimálisra csökkentve a szövődmények, például a méhüreg megfertőződésének esélyét.
Ellenjavallatok
Előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem szabad vagy kifejezetten ellenjavallt az inszemináció elvégzése:
- A nemi szervek aktív gyulladásos folyamatai esetén.
- Amennyiben a spermiumok száma kevesebb, mint 5 millió/ml, vagy egyáltalán nincsenek mozgó vagy ép ivarsejtek.
- Mindkét oldali petevezető lezárt.
- Súlyos fokú endometriózis.
- Súlyos fokú kismedencei összenövések.
- A méh üreget is deformáló vagy súlyos fokú myomás elváltozás esetén.
- Húgycső-, here- vagy prosztatagyulladás esetén.
- Amennyiben nincs megfelelő tüszőérés és megfelelő méhnyálkahártya.
További asszisztált reprodukciós eljárások
Ha természetes úton hosszú ideig tartó próbálkozás után sem köszönt be a vágyott állapot, akkor sem érdemes elkeseredni: minél hamarabb kezdik meg a mesterséges megtermékenyítés lépéseit, annál nagyobb az esély a gyermekáldásra. Napjainkban a hosszabb ideje gyermekre váró pároknak részletes reprodukciós kivizsgálást és különböző asszisztált reprodukciós eljárást tudnak javasolni.
Lombikeljárás (IVF)
Az inszemináció és a lombik közötti fő különbség, hogy az inszemináció a testen belül történik, a lombikeljárásban viszont az ivarsejteket testen kívül egyesítik, majd beültetik. Ez akkor jöhet szóba, ha mindkét petevezeték zárt, és semmi esély arra, hogy a peték maguktól találkozzanak a hímivarsejtekkel - magyarán, az inszemináció biztosan kudarccal végződne.
A lombikprogramban való részvételnek sokszor az is előfeltétele, hogy legyen előtte bizonyos számú inszeminációs kísérlet megtörténjen. A társadalombiztosítás abban az esetben finanszírozza a lombikkezelést, ha ezek nem hoztak eredményt.
A lombikeljárás során a megérett tüszőt szívják le a petefészkekből a hüvelyen keresztül. A petesejteket tápoldatban tárolják, ahol optimális körülmények között történik a megtermékenyítés. A legéletképesebb embriókat ültetik be a méhbe (embriótranszfer).
Asszisztált hatching (AHA)
Akkor nyújthat segítséget ez a módszer, ha a petesejt megtermékenyítése rendben zajlik, de az embrió képtelen áttörni saját védelmező burkát a beágyazódáshoz. Az eljárásban elősegítik a burokrepedést, így a gyarapodó embrió elő tud bújni, így esélyesebb a beágyazódás. A kezelést követő gyógyszeres terápiával együtt nagy az esély a terhességre.
Petesejt, spermium vagy embrió donáció
Ha a pár egyik tagja nem alkalmas a saját embrió beültetésére, felmerülhet a donáció lehetősége. Míg spermához a spermabankokból névtelenül hozzá lehet jutni, addig a petesejt-donáció hazánkban egy rendkívül szigorúan szabályozott eljárás.
A Forgács Intézet
A Forgács Intézet munkacsoportja a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel együttműködésben 1990-ben, Magyarországon a legelsők között kezdte meg működését a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban. Az Intézet alapító tulajdonosa, Dr. Forgács Vince az elmúlt 35 évben tudatos szakmai és infrastrukturális fejlesztéseket hozott létre. Jelenleg három, összefüggő egységben működő, összességében mintegy 1000 m² alapterületű létesítményt alakítottak ki.
Az intézetben alkalmazott legkorszerűbb műtéti és laboratóriumi technikák alkalmazása az előfeltétele és egyben garanciája is eredményes tevékenységüknek. Ezek terén folyamatosan élen jártak; ilyenek a blasztociszta stádiumban történő vitrifikáció, illetve az embriók time-lapse kamerarendszerben történő ellenőrzése, amelyben a legtöbb tapasztalatot szerezték. Magyarországon 2022-ben elsőként és egyedüliként vállalkoztak arra, hogy csupán egy darab, ötnapos embriót transzferáljanak. Ennek eredményei kiválónak bizonyultak: egy embrióval végzett beültetés után, 40 éves kor alatti beültetésre számítva 40%-os klinikai terhességet értek el. Ugyanezt az eredményt kapták fagyasztott embrió beültetését követően is. Mindezek nemzetközi szinten is elismert eredmények, Magyarországon az IVF élvonalában tartják számon.
Nagy hangsúlyt fektetnek valamennyi munkatársuk szakmai képzésére és továbbképzésére, különös tekintettel szakorvosaik és embriológus kollégáik hazai és külföldi kongresszusokon, illetve továbbképző workshopokon történő részvételére. Több évtizedes tapasztalatuk alapján olyan petefészek stimulálási és embrió-fagyasztási technológiát dolgoztak ki, amely esetén ezek a kiváló eredmények 1% körüli ikerterhességi arány mellett érhetőek el. Büszkék arra, hogy évek óta a jól végig gondolt IVF kezeléseik eredményeképpen nem keletkezett petefészek túlstimulálási szövődmény. Ezzel a szemlélettel és gyakorlattal a lombik kezelési eljárások során elkerülték a kezelések potenciális veszélyeit, az ikerterhességet és a hiperstimulációt. Szilárd meggyőződésük, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás mellett ezek a technológiák és kezelési módok jelentik a jövőben az etalont.
tags: #inszeminacio #menete #forgacs