Az Innomed és a koraszülött mentés Magyarországon: kihívások és megoldások

A koraszülött mentés Magyarországon alapítványi formában működik, ami komoly kihívások elé állítja azokat a szakembereket, akik nap mint nap korababák életéért küzdenek. Évente több mint négyezer újszülöttet mentenek meg, és mintegy 240 ezer kilométert tesznek meg a koraszülött mentő munkatársai rohamtempóban, dacolva az útviszonyok és a forgalom adta körülményekkel.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alá rendelt alapítványok végzik ezt a tevékenységet, holott a koraszülöttek mentése állami feladat. A szegedi alapítvány például a Dél-Alföld területén szállítja kórházba a kisbabákat. Az országban kilenc újszülötteket mentő szolgálat működik, amelyek közül a szegedi az elmúlt évek során a második legtöbb riasztást kapta, mivel a legnagyobb terület az övék. Működésének bő 30 éve alatt majdnem 25 ezer koraszülött és újszülött életét mentették meg.

A koraszülöttek speciális ellátása

Ma már az 500 grammos koraszülöttek is életben maradnak. Ezek a pici babák születésük után koraszülött intenzív terápiát kapnak. Az országban több ilyen koraszülött centrum van, amelyeket PIC-eknek vagy NIC-eknek hívnak. Bárhol is születik a gyermek, neki ezekbe a centrumokba el kell jutnia. Ez inkubátorral ellátott mentőautóban lehetséges, ami indukálja a koraszülött mentés szükségességét. Nemcsak koraszülötteket, hanem beteg újszülötteket is szállítanak.

A koraszülöttek légzése, szívműködése és testük hőszabályozása egyáltalán nem, vagy nem megfelelően működik. A rohamkocsiban található orvosi eszközökkel lehet a kis beteget életben tartani, amíg bejutnak vele a kórházba. Minden perc számít. Mivel a koraszülötteknél különböző orvosi feladatok állhatnak elő - pl. szívsebészeti vagy tüdőgyógyászati - nem mindegyik kórházban tudnak minden esetben megfelelő ellátást adni, ezért a babát mindig oda viszik, ahol a legjobbat kapja.

Pénzügyi nehézségek és az alapítványok küzdelme

A Magyar Koraszülött Mentő Alapítvány nemrégiben az interneten kért segítséget, hogy két autójukra meg tudják venni a nyári gumiabroncs garnitúrát. Egy ilyen hír kapcsán laikusként is felmerül a kérdés, hogy vajon milyen körülmények között dolgoznak azok a szakemberek, akik nap mint nap korababák életéért küzdenek.

Dr. Nagy Éva, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy bár két évvel ezelőtt a közbeszerzési pályázaton elnyert pénz szép összegnek számított, az elmúlt 2 év történései felülírták a költségvetési terveiket. Az orvosi szolgálati jogviszonyról szóló törvény beindult, és az orvosoknak megemelt összeget kell fizetni. Míg az állami kórházakban az állam ezt fizeti, addig az alapítványok változatlanul ugyanazt a pénzt kapják, amit anno megnyertek. Ez az összeg már nem volt elég mindarra, amire szerették volna, hiszen emelkedtek az ügyeleti díjak, a benzin ára, minden emelkedik.

A száz kilométeren 15 litert is elfogyasztó mentőautókhoz az üzemanyagot jelenleg a magasabb, piaci áron veheti meg a kilenc hazai szolgálat, ami igen nagy többletkiadást jelent. Ezért ernyőszervezetük, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány nemrég felhívást adott ki, amelyben adományokat kérnek a tankolásra.

A szegedi alapítvány kiadása havonta mintegy 12-13 millió forint, ebből 6-7 millió jut a bérekre, plusz a járulékok, így az összes bérköltség havi 9 millióra rúg. A fennmaradó pénzből kell üzemanyagot és fogyóeszközöket vásárolni - amelyeknél szintén áremelkedések voltak az utóbbi időben -, ki kell fizetni a mentőautók dráguló biztosítását, a felelősségbiztosítást, a költséges javításokat, valamint meg kell venni az új orvosi felszereléseket az elavultak helyett.

Korlátozott keret, egyre magasabb kiadások

Az alapítvány vezetője elmondta, bár két évvel ezelőtt a közbeszerzési pályázaton elnyert pénz szép összegnek számított, az elmúlt 2 év történései felülírták a költségvetési terveiket. Dr. Pintér Gábor Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány ügyvezetője szerint a szolgálat már a működése határára került. Az állami költségtérítés terén 2010 előtt valamivel rosszabb volt a helyzet a mostaninál az ügyvezető szerint. A szerződések alapján nyújtott állami támogatás, ami korábban a költségeik felénél kicsivel többet biztosított, már évek óta alig növekedett valamit, így egyre kevesebbet ér, emiatt még több adomány kellene.

Szakemberhiány és a munka nehézségei

A szegedi alapítvány már a működése határára került, mert a gondok súlyosabbak és szélesebb körűek annál, mint az üzemanyagok magas ára. Dr. Pintér elmondta, előfordulhat, hogy nem fognak tudni kimenni egy riasztásra. Sajnos előfordult már olyan műszak, nem is egy, amelyben nem volt orvos, akit Szegeden be lehetett volna ültetni a mentőautóba.

Ennek több oka van: az állami egészségügyben az utóbbi években az ápolók és az orvosok is kaptak béremeléseket, ám a szolgálat a kevés pénzéből nem tudta ugyanúgy emelni a fizetéseket. Közben az egészségügyre jellemző pályaelhagyás és a külföldre költözés mellett a szűkebb szakterület elhagyása miatt is igen nehéz megfelelő munkatársakat találni. Ráadásul a képzett orvosok egy része szívesen költözik vidékre, mert egy kisebb településen néhány év alatt, jó munkával a kórház és a város megbecsült, elismert szakembere lehet valaki, nem pedig „csak egy doktor a klinikáról”, mint egy egyetemi városban.

A koraszülöttek ellátása nehéz, fokozott stresszel járó, emellett speciális szaktudást és gyakorlatot is megkívánó feladat. Dr. Pintér szerint Szegeden még az egyetemi klinikán sincsen elég szakorvos, aki koraszülötteket képes lenne ellátni. Kelemen Csanád szakápoló majdnem húsz évvel ezelőtt szállított a szegedi klinikára egy kisbabát, majd nemrég az egykori kisbaba, azaz a mostanára felnőtt nő szintén koraszülött gyermekét is ő vitte a kórházba - ezt később egy levelezés során tudta meg.

A szolgálat azonban nehéz, az ápolók is kevesen vannak. Három műszakba beosztva várják, hogy mikor kell indulni, és soha nem lehet tudni, aznap milyen állapotú koraszülöttel, ikerszüléssel vagy váratlanul megindult otthoni szüléssel találkoznak.

Az Innomed Medical Zrt. szerepe az orvostechnikai fejlesztésben

Az Innomed Medical Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Zártkörű Részvénytársaság 1989-ben alakult, és az innováció jegyében célja fejlett orvostechnikai eszközök fejlesztése, gyártása, forgalomba hozatal és kereskedelme. Az Innomed Medical Zrt. két fő termékcsoportot fejleszt és gyárt: kardiológiai diagnosztikai készülékeket PC-s adatkezelő szoftverrel, valamint radiológiai eszközöket.

Kardiológiai részleg

A kardiológiai termékcsoport legfontosabb tagjai a saját fejlesztésű és első hazai gyártású félautomata defibrillátorok (AED), klinikai defibrillátorok, amelyek az újraélesztés legmagasabb igényszintjét kielégítő készülékek, és az újraélesztés utáni életjelek megfigyelésére és rögzítésére is egyaránt szolgálhatnak. EKG termékcsoportjuk az alapszintű EKG berendezésektől a professzionális terheléses és holter rendszerekig terjed.

Radiológiai divízió

A radiológiai divízió korszerű nagyfrekvenciás röntgengenerátorokat, direkt digitalizáló röntgenfelvételi állomásokat, komplex digitális képalkotó és képfeldolgozó rendszereket, tüdőfelvételi munkahelyeket állít elő, a hozzájuk tartozó célorientált microPACS képalkotó szoftverrel együtt.

Az Innomed Medical Zrt. számos díjat nyert el az évek során:

• 2017. Ipari Innovációs Díj - a Digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú rétegfelvételi radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztéséért és forgalmazásáért
• 2006. Innovációs díj - „InnoSpot 1000T/TM digitális tüdőszűrő röntgenállomás”
• 2005. Az év projektje szakmai díj - „TOP-X 100NR nagyfrekvenciás röntgengenerátor család”
• 2001. Red-dot termékdizájn díj (Németország) HeartScreen 80GL EKG
• 2000. Ipari formatervezési miniszterelnöki különdíj - „InnoCare-T M-200 hordozható színes betegőrző monitora”
• 2000. Innovációs Nagydíj - „TOP-X HF nagyfrekvenciás röntgengenerátor-család”
• 2000. Ipari Formatervezési nívódíj - „HeartScreen 80G hordozható, háromcsatornás EKG készülék”
• 2000. Innovációs Díj - „TOP-X HF nagyfrekvenciás röntgengenerátor-család”

A koraszülött mentés fejlesztése

Az év elején egy új koraszülöttmentő állhatott szolgálatba a nyugat-dunántúli régióban, amelynek különlegessége, hogy az alapítvány és a Profile Vehicle Magyarország közös fejlesztésének köszönhetően egyszerre két - egy intenzív és egy szubintenzív ellátást lehetővé tevő - inkubátor biztonságos elhelyezésére alkalmas. Így például ikerszülés esetén a két csecsemő időkésedelem nélkül, egy időben szállítható a területi kórházból a Perinatális Intenzív Centrumba. A fejlesztés következtében az egyik inkubátorban a legmagasabb műszaki és orvostechnológiai követelményeknek megfelelő ellátás, a második transzport inkubátorban pedig szubintenzív szintű ellátás biztosítható.

Koraszülött statisztikák és okai

Évente hazánkban mintegy 8000 újszülött jön világra idő előtt vagy alacsony súllyal, derül ki a KSH jelentéséből. Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. A hazai élve születések száma a rendszerváltozás óta csökkent, az utóbbi évtizedben már csak évente kilencvenezer körül alakult, míg a koraszülöttek aránya szinte beállt 9%-osra. Ez nem túl előkelő helyezést jelent Európában.

Rengeteg esetben semmilyen oka és előzménye nincs a koraszülésnek, azonban hajlamosító tényező az édesanya nagyon alacsony testsúlya, a dohányzás, az anya túl fiatal vagy éppen túl idős életkora. A szegényebb vidékeken gyakoribb a koraszülés, és a szegedi alapítványhoz tartozik az egyik leginkább érintett hazai terület, Békés megye is.

Orvosi csodák és a koraszülöttek sorsa

Sokszor látjuk, hogy olyan babák, akikről lemondanak, mégis életben maradnak. Nincs is rá orvosi magyarázat. Az ikrek szinte mindig koraszülöttek, és velük kapcsolatban nagyon sok csodaszámba menő mentés volt. Nem a kis Imogen és nem is Boglárka számít a legkisebb korababának. Az eddigi legkisebb súllyal született csecsemő 2019-ben Japánban született. Orvosi csodával egyenlő, hogy csaknem fél év után stabil állapotban engedték haza az életben maradt fiúcsecsemőt.

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, a gyulai csecsemő- és gyerekgyógyász főorvos elérte, hogy összefogás és közadakozás révén egy speciális koraszülött-mentőautót vásárolhassanak 2019-ben a Viharsarok régióba. Boglárka már 9 éves, és stabil állapotban van. A korababákhoz hasonlóan ő is többdioptriás szemüveget hord, születése után közepes fokú agyvérzést kapott. Korábban segíteni kellett a járásban, de már önállóan képes mozogni. Speciális iskolába jár, ahol folyamatos fejlesztést kap. Ugyancsak Abdul doktor és csapata mentette meg a most nyolcéves Emese életét, aki 700 grammal és 31 centivel jött világra. Édesanyja, Gyöngyi 25 hetes terhes volt, amikor elkezdett vérezni, majd elment a magzatvíz.

A kengurumódszer

A kengurumódszer lényege, hogy a koraszülött csecsemő a szülő mellkasán pihen betakarva. Az édesanya vagy az édesapa „élő inkubátorként” van jelen, a bőr-bőr kontaktus révén biztosíthatja a megfelelő környezeti és testhőmérsékletet a csecsemő számára. A „skin to skin” kontaktus nemcsak a babának segít, hanem a szülő is kompetensnek érzi magát.

Szemészeti szűrés és kezelés koraszülötteknél

Dr. Maka Erika, a Szemészeti Klinika Gyermekszemészeti Osztályának vezetője hangsúlyozta: a koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Pedig időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon (PIC/NIC) a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése már régóta kötelező. Ez tulajdonképpen egy pupillatágításban elvégzett szemfenék vizsgálat, melyet szemorvos végez.

Ezt a problémát hidalja át a Semmelweis Egyetemen 5 éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés: neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről - tetszőleges helyszínen. Ezt a központi adatbázisból hozzáférhető felvételt értékeli ezután az orvos, aki dönt a további kezelésről: kit kell operálni, kit milyen gyakran, hogyan kell kezelni, ellenőrizni. Az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára. A módszerrel 100 százalékos biztonsággal kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A szűrést és a lézerkezelést az ország másik három egyetemi centrumában (Debrecen, Szeged, Pécs) is végzik, de nem ilyen mobil módon, a telemedicina lehetőségeit kihasználva.

A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni, és normál esetben születésig (legkésőbb a 40-45. hétre) befejeződik. A koraszülöttek esetében - főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra - az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem oda és nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. A még ereket nem tartalmazó, fejletlen, de oxigénhiányos ideghártyát roncsolják több ezer ponton lézerrel, mert onnan származik az az anyag (VEGF), ami az érújdonképződést eredményezi.

tags: #innomed #koraszulott #mento