A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fejlődő magzatra a fertőző betegségek jelenthetik az egyik fő veszélyforrást, különösen a terhesség kezdeti, esetleg későbbi szakaszában. Számos komoly betegség megelőzhető oltásokkal, ezek közül vannak olyanok, amiket terhesség alatt vagy az előtt is érdemes beadatni. A védőoltásokkal egyszerűen megelőzhető fertőző betegségek közé tartozik például az influenza: a védőoltás beadása javasolt lehet a kismamák számára. Fontos még megemlíteni, hogy a terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben kaphat oltást a kismama - ezek közé tartozik, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő, esetlegesen fokozott oltási reakció vagy oltási szövődmény.
Alapvető előírás az is, hogy élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőknek, mivel az ilyen típusú oltások magzatkárosító hatása még nem kellően ismert. Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem. Az inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok esetén nincsenek olyan adatok, amelyek igazolnák az oltásokkal kapcsolatos veszélyek meglétét, így ezek a megfelelő mérlegelést követően kockázat nélkül alkalmazhatóak a terhesség első harmadát követően.
Miért veszélyes az influenza várandósság esetén?
Az influenza szövődményei a várandósság időszakában sokkal súlyosabbak lehetnek, ezért az influenza elleni oltás minden várandós nő számára ajánlott. Az átlagosnál is nagyobb, súlyos következményekkel fenyegető veszélyt jelent a várandós kismamákra, a magzatokra és az újszülöttekre nézve az influenza. Az influenza súlyos lefolyásának egyik ismert rizikófaktora a várandósság - a legnagyobb kockázattal a harmadik trimeszterben bekövetkező fertőzés esetén kell számolni. Várandós nők esetében magasabb az influenza szövődményeinek kockázata. Leggyakoribb a hörghurut: a mellkasi fertőzésből súlyos esetben tüdőgyulladás is kialakulhat. Az influenza koraszülést és alacsony születési súlyt eredményezhet, súlyos esetben akár halvaszületés is bekövetkezhet.
Átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át - állapították meg a Semmelweis Egyetem kutatói. A szakemberek szerint ezért különösen fontos az influenza elleni védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is.
Dr. “A koronavírus járvány miatt az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek a vírusfertőzések által okozott terhességi komplikációk, és nem kizárt, hogy a jövőben is szembe kell néznünk hasonló pandémiával. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, az influenza milyen kockázatokat jelenthet a kismamák és magzataik számára, ha azt a terhesség első trimeszterében vészelik át. Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpad-hasadék kialakulásának kockázata is. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63%-kal (1,63-szorosára) emelkedhet. Dr. Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják.”
A Semmelweis Egyetem kutatói több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, melyekből végül 14, 1964 és 2022. novembere között publikált cikk adatait vetették össze. A kutatócsoport jelenleg egy nagy volumenű saját kutatáson is dolgozik. A világon egyedülálló, úgynevezett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának elemzésével szintén arra keresik a választ, hogy az első trimeszterben lezajlott influenza milyen mértékben befolyásolhatja a születési rendellenességeket.
Az influenza elleni védőoltás biztonságossága és hatékonysága várandósság alatt
Az influenza elleni védőoltás általában jól tolerálható és biztonságos mindenki számára. A vakcina beadását követően ritkán alakulnak ki súlyos oltási reakciók, az enyhe mellékhatások pedig jellemzően 3 napon belül elmúlnak. A leggyakoribb tünetek a hőemelkedés, láz, enyhe végtag- és izomfájdalom, bőrpír az oltás helyén, fejfájás.
Az influenza elleni védőoltás beadása a várandósság bármely szakaszában biztonságos, a néhány hetes várandósságtól a szülés előtti időszakig. Minden olyan várandósnak javasolt az influenza elleni védőoltás, aki az influenza-szezon alatt tölti a várandósságát. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly év végi jelentése szerint az EGT 28 államában, közöttük hazánkban is kifejezetten ajánlják a terhes kismamáknak az influenza elleni oltást a szövődmények elkerülése végett.
Az influenza elleni vakcina biztonságos, és beadható a várandósság előtt, alatt és után is. Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, azon belül is a split és az alegységvakcinák a leginkább javasoltak. Az influenza elleni védőoltás a kockázati csoportba tartozók számára 2025-ben is - így a várandósoknak és azoknak a nőknek, akik a gyermekvállalást az influenzaszezon idejére tervezik - térítésmentesen igényelhető.
Felmerült a gyanú, hogy az egyes influenza oltóanyagokban található tiomerzál (higanytartalmú tartósítószer) nem biztonságos. Ez azonban tudományosan nem bizonyított: az utólagosan elvégzett vizsgálatok nem mutattak ki egészségügyi problémákat vagy veleszületett fejlődési rendellenességeket azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyját tiomerzál tartalmú vakcinával oltották a várandósága idején. Az influenza elleni védőoltás egyéb felnőttkorban ajánlott vakcinával történő egyidejű beadása sem növeli az oltási reakciók kockázatát.
Az újszülött védelme
Az újszülöttek passzív immunizációjához az anyai ellenanyagok a terhesség 16. hetétől kezdenek átjutni a méhlepényen keresztül a magzatba, az ellenanyag transzport mennyisége folyamatosan emelkedik a terhesség előre haladtával. Ezt használjuk ki influenza vírussal való megbetegedés esetén, az újszülöttnél ugyanis az influenza vírus okozta megbetegedés súlyos, védőoltás pedig csak fél éves kora után adható.
Azok a nők, akik a várandósságuk során influenza elleni védőoltásban részesültek, a születendő gyermeküket is védik. Az influenza vakcinák általában 6 hónapos kortól alkalmazhatók, ezért a magzat, illetve a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő védelme érdekében is a legjobb megelőzési stratégia a várandós nők oltása. Így az immunizálásból származó ellenanyag a méhlepényen keresztül (transzplacentárisan) átadódik az újszülöttbe. Emellett a szoptató nők számára is biztonságos az influenza elleni védőoltás beadása, és különösen ajánlott, ha az anya egészségi állapota miatt valamelyik rizikócsoportba tartozik.
Szabad-e védőoltást kapni influenza és COVID ellen terhesség alatt?
Mikor érdemes beadatni a vakcinát?
Az influenzaoltás optimális időpontja ősszel, az influenzaszezon kezdete előtt van. Magyarországon az oltóanyagok általában október-novembertől érhetők el a háziorvosnál vagy a gyógyszertárban. Az oltás időpontjának megválasztásakor azt is figyelembe kell venni, hogy a védelem az oltást követően körülbelül két hét múlva fejlődik ki teljesen. Ezért javasolják az influenza elleni védőoltás beadatását általában az őszi hónapokban, de ha elmarad, akkor az oltás később, a szezon bármely szakaszában kérhető. A sokéves tapasztalatok szerint január közepén beinduló szezonra még van egy kevés idő felkészülni: a várandós nőknek beadott, jól időzített védőoltással például érdemben csökkenthetők a kockázatok.
További fontos oltások terhesség előtt és alatt
A védőoltásokkal egyszerűen megelőzhető fertőző betegségek közé tartozik még a Hepatitis B, a Pneumococcus baktérium által okozott betegségek, a polio-vírus, a Clostridium tetani baktérium által kiváltott tetanuszfertőzés, továbbá a veszettség és a Meningococcus-fertőzés következtében kialakuló agyhártyagyulladás. Az influenzával és a Hepatitis-B-vel ellentétben ezen oltások beadása már megfontolandónak tekintendő, hiszen ezek magzatra gyakorolt hatásáról vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok, vagy csak akkor érdemes beadni őket, ha elkerülhetetlen a kismama veszélyeztetettsége.
Rubeola és bárányhimlő
A rubeolához hasonlóan a bárányhimlő elleni védettséget is érdemes egy vérvétellel ellenőrizni teherbeesés előtt, mert a terhesség alatti fertőzés súlyos kockázatokkal jár. Ha még nem védett, akkor ezt az oltást is javasolt a várandósság előtt beadatnia. Rubeola ellen a gyermekek 1989 óta kötelező védőoltást kapnak, az 1989 után születettek vélhetően egy életen át védettek. A rubeola a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget.
A bárányhimlő elleni védőoltás azonban nem kötelező (hazánkban 2003 óta elérhető). Az oltás élő vírust tartalmazó változata terheseknek nem javasolt, a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára azonban ajánlott a vakcináció. Ha valaki MMR oltásban részesült, akkor a vakcinációt követően minimum 28 napig ajánlott elkerülni a teherbeesést. Ennek tudatosítása kiemelt jelentőséggel bír, így a felvilágosításról az orvosnak érdemes írásos dokumentációt is készítenie, amit az oltáson átesett nő aláír.
Szamárköhögés (pertussis)
A szamárköhögés a felnőtteknél és az oltottak körében jellemzően enyhén lezajló betegség, de az újszülöttek és csecsemők esetében a betegség lefolyása nagyon súlyos, olykor a légzéskimaradás miatt halálos is lehet. A háromkomponensű acelluláris pertussis komponenst tartalmazó védőoltás nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi. Ez azért is különösen fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél. Ha valaki a terhesség alatt szamárköhögés elleni védőoltást kap, a szervezete immunizáló antitesteket termel a betegség ellen. Ezek az antitestek ezután átkerülnek a még meg nem született gyermek szervezetébe is.
Az újszülött szamárköhögés elleni védőoltást csak második hónapos korától kap. Ezért előfordulhat, hogy ebben az időablakban a még oltatlan újszülöttet közvetlen környezetében élő serdülő vagy felnőtt fertőzi meg. Emiatt úgynevezett fészekimmunitás kialakítása ajánlott, ami azt jelenti, hogy családtervezés keretén belül az újszülött közvetlen környezetében lévő olyan személyeket oltjuk, akik a megelőző 10 évben nem kaptak szamárköhögés elleni védőoltást. Szintén javasolt azon családtagok oltása is, akik az újszülöttel kapcsolatba fognak kerülni, lehetőleg pár héttel vagy hónappal a találkozás előtt.
A hazai szabályozás egy része a 30. hét után, másik része a harmadik trimeszterben bármikor, de legkésőbb 2 héttel a szülés előtt javasolja az oltás beadását. Az amerikai protokoll szerint a 27-36. hét között javasolt beadatni az oltást. Igen, ideális a 27 és 36. A hazai javaslat szerint amennyiben családtervezés keretében a várandósság előtt már kapott pertussis tartalmú oltóanyagot, akkor a 3. terhességi trimeszterben történő oltás szükségességéről orvossal kell konzultálni.
Pneumococcus és Meningococcus
A Pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. A szakirodalomban nincs adat az inaktivált oltóanyaggal kapcsolatos szövődményekről, terhes anyáknak mégis csak abban az esetben adható a vakcina, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve.
A Meninigococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen kétféle oltás (MCV4 és MPSV4) is létezik: előbbi biztonságosságáról jelenleg nincsenek adatok terhesek esetében, így adása nem javasolt a várandósság alatt. A Meningococcus elleni poliszacharida vakcina (MPSV4) ezzel szemben elvileg adható terheseknek is, mivel alkalmazása eddig nem okozott dokumentált oltási szövődményeket sem az anyáknál, sem pedig magzataiknál.
HPV és RSV
Az elsősorban a méhnyakrák kialakulását elősegítő humán papillómavírus elleni négykomponensű vakcina terheseknek történő adásáról nem állnak rendelkezésre adatok. A HPV négyféle vírustörzse ellen védő, a krónikus fertőzést, a daganatképződést és a nemi szervi szemölcsök kialakulását megakadályozó egyik vakcina, a Silgárd klinikai tesztjei során ugyan a terhesség során sem tapasztaltak negatív mellékhatásokat, de egyelőre mégsem javasolt az oltási sorozat terhesség alatt történő elkezdése.
Az RSV szezonális megbetegedés, ezért az RSV oltás csak akkor javasolt, ha január és szeptember közé esik a várandósság a 32-36. hetében.
Az oltási előírások és tanácsadás
A családtervezés során minden esetben az a legfőbb cél, hogy a születendő gyermek egészségesen jöjjön a világra, de a várandósság előtti és alatti védőoltások csak a lehetséges előnyök és kockázatok mérlegelésével adhatóak be a terhességet tervező nőknek és a kismamáknak. Melyek azok a fertőző betegségek, amelyeket megelőzhetnek a terhesség előtt és alatt adható védőoltások, és mely esetben nem ajánlott egy-egy védőoltás terhesség alatt történő alkalmazása? Mikor kell feltétlenül kikérnünk az oltási szakember tanácsát? Ajánlott időpontot foglalni védőoltási tanácsadásra!
Magyarországon a fiatal felnőttek többsége a kötelező védőoltásokon kívül nem részesült más, az oltásokkal szintén megelőzhető betegségek elleni védelemben. A kötelező védőoltások jelenleg használatos rendszerét 1989-től kezdődően vezették be, így az ennél korábban vagy később oltott felnőttek immunizációja eltérő lehet. A beadott védőoltásokat 14 éves kor alatt a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, 14 éves kor felett pedig a Védőoltási Könyvben rögzítik, így az ezekben található adatok alapján tervezhető meg a terhesség előtt beadandó védőoltások rendje.
A védőoltások egyes típusainak mellőzését a különféle betegségek terhesség előtti fennállása is indokolttá teheti. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a vérképző szervek, a tüdő, az immunrendszer működését gyengítő kórképek, a léphiány, illetve a máj és a vese problémái. Fontos tudni, hogy a kötelező oltások országonként, kontinensenként eltérnek. A népesség változásával, népmozgással így az ország terülén folyamatosa változhat az átoltottság.