Mikor beszélünk érett szülésről?

A szülés az a folyamat, amikor a terhesség 24. hete után rendszeres fájások (méhtevékenység) hatására a méhnyak kitágul, a magzatburok megreped, és a magzat a szülőcsatornán keresztül távozik a méhűrből. A 24-37. terhességi hét között koraszülésről, a 37. hét után pedig érett szülésről beszélünk. Szakmai szempontból szülésről akkor beszélünk, ha az újszülött súlya eléri vagy meghaladja az 500 grammot.

A szülés szakaszai

A szülést négy szakaszra osztjuk:

• Tágulási szakasz: A méhtevékenység megindulásától a méhszáj teljes megnyílásáig tart.
• Kitolási szakasz: A méhszáj teljes kinyílásától a magzat megszületéséig tart.
• Lepényi szakasz: A méhlepény és a magzatburok távozásáig tart.
• Posztplacentáris szakasz: A méhlepény és a magzatburok távozása utáni kétórás időszak.

Tágulási szakasz

A tágulási szakaszban a méhösszehúzódások (fájások) hatására a méhnyak fokozatosan tágul. Ez általában a vajúdás leghosszabb szakasza. Átlagos időtartama először szülőknél 10-12 óra, többször szülőknél 6-9 óra. Az első, úgynevezett látens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A vajúdás kezdetén a méhnyak állaga megváltozik, felpuhul. Ezt látens fázisnak nevezik, amelyet szabálytalan méhösszehúzódások kísérnek. Órákba vagy akár napokba is beletelhet, mire a szülő nő a vajúdás aktív (kitolási) fázisába kerül, amikor már rendszeres méhösszehúzódások történnek, tágul a méhszáj, és a magzati koponya megindul a szülőcsatorna irányába.

A vajúdás kezdetén az összehúzódások rendszertelenek, időtartamuk rövidebb, és intenzitásuk enyhébb. Ebben a látens szakaszban a vajúdó anyának célszerű ételt és italt fogyasztania, mert a szüléshez energiára lesz szüksége. A szülés előrehaladtával a méhösszehúzódások tónusa, intenzitása és gyakorisága egyre inkább fokozódik, és a kitolási szakaszban éri el a maximumát.

Amikor a fájások rendszeressé válnak, ajánlott a fájások között eltelt idő mérése. Ha a méhösszehúzódások gyakorisága már eléri az 5-7 percet, eljött az ideje a kórházba indulásnak. A már többször szült nők esetében akár már a 10 percenként megjelenő fájásoknál érdemes elindulni, mivel ők rövidebb tágulási szakaszra számíthatnak. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek.

A fent leírtakon kívül a következő esetekben szükséges azonnal kórházba menni: a magzatvíz szivárgása (burokrepedés) esetén, vérzés esetén, a magzatmozgás csökkenése vagy megszűnése esetén. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy magzatvíz szivárog-e, szintén ajánlott bemenni vizsgálatra! Gyakran előfordul, hogy a várandós anya a méhszájban a terhesség alatt fellelhető kocsonyás anyag, az ún. nyákdugó távozását észleli. Ez a jelenség a méhszáj érésével és az esetleges jóslófájások megjelenésével hozható összefüggésbe, ami a szülés megindulásának első jele lehet.

A magzatburok spontán megrepedésével elfolyik a magzatvíz. Amennyiben a nyákdugó távozása a méhösszehúzódások megjelenése előtt történik meg, idő előtti burokrepedésről beszélünk. Ebben az esetben is javasolt mielőbb jelentkezni a szülőszobán, különösen akkor, ha a magzatvíz színe zöldes-barnás. Ritkán előfordul, hogy a nem rögzülő elöl fekvő koponya vagy far (magzati nagyrész) miatt a kizúduló magzatvíz előresodorja a köldökzsinórt. Ez veszélyt jelent a magzatra nézve, mivel a köldökzsinór összenyomódása miatt magzati oxigénhiány léphet fel. Ezért ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni és mihamarabb a legközelebbi szülőszobára szállítani a várandóst.

A méh izomszövetének összehúzódása, vagyis a vajúdás fájdalommal jár. A fájdalom csillapítása gyógyszer adásával vagy alternatív módon történhet. A légzőgyakorlatok, a masszázs, a testhelyzetek változtatása és a meleg fürdő vagy zuhanyozás segíthet enyhíteni a fájdalmat a vajúdás korai szakaszában. A fájdalom gyógyszeres enyhítésére többféle lehetőség áll rendelkezésre. Mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai, ezért nem mindegy, hogy melyiket mikor - a vajúdás mely szakaszában - alkalmazzák. Ezek adása kizárólag orvosi utasításra történhet, azonban a szülő nő jelezheti igényét a szülészorvos felé.

A méhnyaknak körülbelül 10 cm szélesre kell kinyílnia ahhoz, hogy a magzat átjuthasson rajta. Ezt az állapotot nevezik eltűnt méhszájnak. Ezzel a vajúdás befejeződik, és kezdetét veszi a kitolási szakasz.

Kitolási szakasz

A kitolási szakasz a méhnyak teljes kitágulásától a magzat születéséig tart. Ilyenkor érdemes kitapasztalni, hogy az anya számára mely testhelyzet (szülési pozíció) a legmegfelelőbb. Amikor a méhnyak teljesen kitágult, a magzat továbbhalad a szülőcsatornán a szeméremrés felé. A magzati koponya végbélre gyakorolt nyomása miatt az anya székelési ingert észlel. A méhösszehúzódások alkalmával az anya hasprés alkalmazásával segíti a magzat előrehaladását a szülőcsatornában.

Először szülőknél a kitolási szakasz akár 3 órán át is tarthat, a többször szülő nőknél ez az időtartam rövidebb. Amikor a magzati koponya készen áll arra, hogy megszülessen, az anya részéről az akaratlagos nyomási segítség abbahagyására és ezzel együtt pihegő légzés alkalmazására van szükség annak érdekében, hogy a magzati fej gyengéden és lassan születhessen meg. Ezzel a technikával kivédhetők a hüvelyi és gátsérülések, illetve a mértékük jelentősen csökkenthető.

A hüvely és a végbélnyílás közötti területen lévő bőr és izmok ugyan jól tágulnak és rugalmasak, mégis előfordulhat, hogy az orvos gátmetszést javasol a gátsérülés elkerülése vagy a szülés felgyorsítása érdekében. A vágás elvégzése előtt helyi érzéstelenítő injekció adásával zsibbasztják el az érintett területet. A magzat megszületését követően a szülészorvos ellátja a gátmetszés sebét és az esetleges egyéb sérüléseket. A szülésznő gondoskodik a gátvédelemről, sokszor olajos masszázs formájában. Amennyiben szeretnéd gátadat masszázzsal felkészíteni, gyűjts információt a gátmasszázs helyes technikájáról és az erre a célra megfelelő olajokról.

A magzat fejének megszületésével a szülő nőre háruló kemény munka java része véget ér. A magzat testének többi része általában a következő egy vagy két méhösszehúzódás során megszületik.

Lepényi szakasz

A harmadik szakasz a magzat megszületése után kezdődik, és addig tart, amíg a méhlepény és a magzatburok a hüvelyen keresztül távozik. A méhlepény megszületése élettani esetben a magzat megszületését követően 10-20 percen belül természetes módon, külső segítség nélkül (spontán) megtörténik. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet a lepényi szakasz aktív vezetésére. Ebben az esetben a szülészorvos műfogásokkal és/vagy gyógyszeres kezeléssel segíti elő a méhlepény megszületését.

A lepény megszületését követően a szülészorvos ellenőrzi, hogy a lepény egészben távozott-e, esetleg visszamaradt-e lepényszövet a méhűrben. Ez utóbbi esetben a visszamaradt lepényszövet maradéktalan eltávolítására kerül sor a szövődmények elkerülése céljából.

Posztplacentáris szakasz

A posztplacentáris szakasz a lepény és a magzatburok megszületése után kezdődik, és az azt követő két órán keresztül tart. Ebben az időszakban alakulhatnak ki leggyakrabban komplikációk, ezért indokolt a szülő nő fokozott szülőszobai megfigyelése. Élettani esetben ilyenkor a méh összehúzódott állapotban van, és a vérzés mennyisége minimális.

Nagyobb mennyiségű vérzés történhet a méh ellazulása (atónia uteri), a lepényrészek visszamaradása (kotiledo retencio) vagy a szülőcsatorna sérüléséből származó vérzés miatt. Bármelyik észlelése esetén a szülészorvos tisztázza a vérzés okát, és ellátja a szövődményt.

Apás szülés és az aranyóra

Manapság a szülések többsége az apa jelenlétében zajlik, ezt nevezzük apás szülésnek. Az apa aktív részese lehet a vajúdás bizonyos szakaszainak azáltal, hogy biztatja, segíti az anyát. A szülés után gyakran az apa vágja át a köldökzsinórt, ami meghatározó élményt jelent a szülők számára.

Amennyiben a körülmények engedik, érdemes minél előbb ún. bőr-bőr kontaktust alkalmazni az újszülött és az anya között, vagyis a meztelen újszülöttet az anya csupasz mellkasára helyezni. Ezt nevezzük „aranyórának”, amelynek biztosítása az anya és újszülöttje számára fontos szerepet játszik az egymás iránti kötődés kialakulásában. Ennek az a jelentősége, hogy a bőrkontaktus hatására mind az anyában, mind az újszülöttben megindul egy bizonyos természetes hormon, az oxitocin elválasztása, amely a szülés utáni első órában sokkal intenzívebb. Az oxitocin elősegíti a tejelválasztás megindulását, serkenti a méhizom összehúzódását, és elősegíti az anya és gyermeke közötti lelki kötődés kialakulását.

Ideális esetben az újszülött a születésétől számított egy órán belül szopni kezd a szopóreflexnek köszönhetően, ami elősegíti az oxitocin termelődését. Az aranyóra leteltét követően vizsgálatra és rutinellátásra viszik az újszülöttet. Ennek során a neonatológus szakorvos elvégzi a rutinvizsgálatokat, amelyek közé a súlymérés, a testméretek meghatározása, valamint az orrjáratok, a nyelőcső és a végbélnyílás átjárhatóságának ellenőrzése (szondázása) tartozik.

Felkészülés a szülésre

A babavárás idejének legnagyobb részét talán a szülésre való felkészülés teszi ki, és egyben ez is adja a legtöbb feladatot. Különösen az első gyermeküket váró anyukáknak és apukáknak hasznos, ha jelentkeznek egy szülésre felkészítő tanfolyamra, melyet szinte minden egészségügyi intézmény szervez, ahol szülészeti osztály működik. Ezeken a tanfolyamokon nemcsak a szülés testi részére készülhettek fel, hanem lelki támogatást is kaphattok a felkészüléshez. A helyes légzési technika és a fájdalomcsökkentő stratégiák elsajátításán túl nagyon sok mindenről szó esik, egészen a hazatérés utáni kezdeti időszakig.

A szülésterv alkalmas arra, hogy részletesen leírjátok, melyek a prioritásaitok a szülés során. A legfontosabb azonban, hogy bár a szülésnél segédkező egészségügyi személyzet minden bizonnyal mindent megtesz azért, hogy a szülésterv minden pontja maradéktalanul érvényesüljön, a szülés során bármikor előadódhatnak előre nem látható, nemegyszer (élet)veszélyes események, melyek indokolhatják a szüléstervtől való eltérést. Dr. Érdemes szüléstervet írni, leginkább azért, hogy a kismamák tudatosan készüljenek a szülésre és előre végig gondolják, mi az, amit szeretnének, és mi az, amit nem a szülés során. Ez hasznos lehet a vajúdás alatt is; ez alapján tudnak kérni vagy elutasítani beavatkozásokat, illetve vizsgálatokat.

A kórházi csomag tartalmát illetően sokféle lista lelhető fel az interneten, melyekből minden anyuka saját igényeinek és prioritásainak megfelelően írhatja össze saját személyre szabott listáját. A szülésfelkészítő tanfolyamon is érdemes tanácsot kérni arra vonatkozóan, mi kerüljön a kórházi táskába. Egy előre összeállított, jól átgondolt lista nagy segítség lehet.

A vajúdás és szülés hatalmas megterhelést ró a szervezetre és jelentős izommunkát igényel. Nem mindegy hát, milyen erőnléti állapotban vágsz bele a szülésbe. A várandósság alatt különösen az izomerősítő gyakorlatok lehetnek hasznosak a szülésre való felkészülésben. Már napi 30 perces, közepes intenzitású testmozgással célt érhetsz. A relaxációs technikák alkalmazása nagy segítséget jelenthet a vajúdás alatt. Ezek elsajátításához akár a szülésfelkészítő tanfolyamon is tanácsokat, segítséget kaphatsz. Relaxációs technikaként alkalmazható például jóga vagy meditáció, mely csökkentheti a szülési fájdalmat és oldhatja a szorongást a szülőszobában.

Császármetszés

Császármetszésre több okból kerülhet sor. Úgynevezett tervezett (programozott, elektív) császármetszésre általában akkor tesz javaslatot orvosod, ha korábbi terhesség vagy szülés kapcsán, illetve a jelen terhesség során olyan körülmény merült fel (alkati adottságok, anyai betegségek, magzati rendellenességek stb.), melyek következtében nagyobb eséllyel kell számítani anyai vagy magzati szövődményre a szülés alatt vagy közvetlenül utána.

Külön kategóriaként kell megemlítenünk a programozott császármetszés („programcsászár”) azon eseteit, amikor minden nyilvánvaló orvosi, egészségi ok nélkül, pusztán az anya vagy pár kérésére történik császármetszés, holott a hüvelyi szülés feltételei is adottak lennének. Mielőtt ilyen igénnyel jelentkeznél orvosodnál, fontos, hogy tudd: szövődménymentes várandósságot követően a hüvelyi szülés a baba világra hozatalának leginkább élettani (fiziológiás) módja, mely többek között időt ad az újszülöttnek a külvilághoz való adaptálódásra.

A császármetszés során a hasi szövetek átvágását követően az orvos metszést ejt a méh mellső falán, melyen keresztül kiemeli a babát. A császármetszés mindenképpen érzéstelenítésben történik, ami tipikusan gerincközeli érzéstelenítés alkalmazását jelenti. Hüvelyi szülés során is kérhetsz fájdalomcsillapítást, ami szintén gerincközeli érzéstelenítést jelent. Azt azonban érdemes tudnod, hogy a szülés közbeni fájdalomcsillapítás bár kismértékben, de növeli a szülési komplikációk (pl. elhúzódó tágulás, fájásgyengeség) kockázatát.

A császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) ma már lehetséges, ellentétben a korábbi szakmai állásponttal, miszerint „egyszer császár mindig császár”. Az orvostudomány ma már jóval megengedőbb ebben a kérdésben.

A szülés utáni időszak

A szülés utáni néhány hetet nem véletlenül nevezik gyermekágynak, hiszen már nagyanyáink és dédanyáink is tudták, hogy egy gyermek világra hozatala hatalmas igénybevételt jelent az anyai szervezet számára, ami után pihenésre, regenerálódásra van szüksége. A gyermekágyas időszak egyben alkalmat teremt az öngondoskodásra, például gyógytornára vagy a császármetszés hegének kezelésére.

Akár hüvelyi úton, akár császármetszéssel született a gyermeked, fontos a korai mobilizálás, azaz hogy - állapotod függvényében - minél előbb felkelj az ágyból és igyekezz minél többet mozogni. Ez az erőnlét fenntartása mellett rendkívül fontos a trombózis megelőzése szempontjából. Ugyancsak ez utóbbit szolgálja a bőséges folyadékfogyasztás, ami a folyadékigény biztosításával, a folyadékegyensúly fenntartásával a vér „besűrűsödését” hivatott megakadályozni, ezzel elejét véve az érrendszeren belül véralvadékok kialakulásának. A vér hígítására - elsősorban császármetszés után - vérhígító gyógyszereket is rendelhet orvosod a kórházban töltött napokra, majd otthonra. A szülészeti osztályok többségében az alsó végtag fáslizásával is törekednek a trombózisos szövődmények megelőzésére.

A császáros heg kezelése nem merül ki a különböző krémek használatában, amelyek a külső heg gyógyulását hivatottak segíteni. Legalább ennyire, ha nem még fontosabb annak a 10 rétegnek a regenerációja, amelyet a műtét során átvágtak. Olvasd el miért fontos a hegkezelés, a hegmasszázs császármetszés után?!

Szülés utáni panaszok és tünetek

Egyénileg nagyon változó, hogy egy frissen szült anyuka miként érzi magát a szülés utáni 24 órában: lehet feldobott, fáradt, érzelmileg kimerült vagy mindezek együtt. A szülés utáni hetekben adjanak időt maguknak az édesanyák! A kellemetlen tünetek az esetek döntő többségében az idő múltával enyhülni fognak, nem véletlen a hat hetes kontrollvizsgálat. Ha pedig bármilyen panasza, vagy kérdése van, azokat gyűjtse össze, és bátran tegye fel kezelőorvosának a hat hetes kontrollvizsgálat alkalmával!

• Hüvelyi vérzés szülés után (lochia): Az első 24 órában a lochia hasonlít az erős menstruációhoz, és előfordulhat néhány vérrög távozása is. Mindenképpen jelezd azonban az egészségügyi személyzetnek, ha nagyobb vérrög(ök) távozását észleled. Az első időkben enyhébb szülési, illetve enyhe vagy közepes erősségű menstruációs fájdalomhoz hasonló érzés jelentkezhet. A fájdalom csillapításának módjáról kérdezd orvosodat vagy szülésznődet!
• Gáttáji fájdalmak hüvelyi szülés után: A gát szöveteinek rekonstrukciója, egyesítése, amennyiben ez szükséges.
• Vizelettartási zavarok szülés után - inkontinencia: A terhesség alatt és/vagy a szülés során megnyúlhatnak vagy sérülhetnek a méhet, a húgyhólyagot és a végbelet alátámasztó medencefenék-izmok. Ennek következtében előfordulhat, hogy tüsszentés, nevetés vagy köhögés közben kevés vizelet szivárog, elcseppen. Ezek a problémák általában heteken belül javulnak, de akár hosszú távon is fennállhatnak. A medencefenék izomzatának erősítésére megvannak a megfelelő módszerek, melyek segítenek erősíteni az izomzatot, ezáltal magabiztosabbá tenni a húgyhólyag és a vizelettartás feletti kontrollt.

Szülésindítás: Előnyök és kockázatok

A szülésbeindítás kérdése rengeteg kismamát, rengeteg családot érint, ugyanis Magyarországon a szüléseknek körülbelül a harmadát indítják be orvosi eszközökkel és a szülésbeindítás leggyakoribb oka nem más, mint a terminus túllépése, vagyis az a tény, hogy elmúlt a „kiírt” dátum.

A szakirodalom normális, term szülésnek nevezi azt, amikor a vajúdás a várandósság betöltött 37. hete után és a várandósság betöltött 42. hete előtt történik. Ez tehát egy öt hetes, nagyon széles intervallum! A betöltött 37. hét előtt megindult szülés esetén koraszülésről, 42 hét eltelte után túlhordásról beszélünk. A magzatnak akkor a legjobb megszületnie, amikor arra készen áll a szervezete.

A szülés beindítása akkor válik indokolttá, ha ennek előnyei meghaladják a várandósság fenntartásával járó kockázatokat. A halvaszületés kockázata egy U alakú görbét mutat: a 37. hét előtt viszonylag magas, majd lassan csökken a 37. és a 40. hét között, legalacsonyabb a 40. héten, majd lassú emelkedés után a 42. héttől viszonylag gyorsan emelkedik a halvaszületés kockázata.

Muglu kutatásának (2019) eredményei, amely 15 millió szülés adatait dolgozta fel, azt mutatták, hogy a halvaszületés relatív esélye a többszörösére nő a 40. és a 42. hét között, de az abszolút esély végig nagyon alacsony marad. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás régi adatokat is tartalmazott, mielőtt a modern technológiai megoldásokat (pl. ultrahang, CTG) széleskörűen alkalmazták volna, és magas kockázatú várandósságok is szerepeltek benne.

A szülés orvosi beindításának kockázatai az újszülött szempontjából a leginkább abban rejlenek, hogy senki nem tudja, mikor kész a kisbaba a megszületésre. Nincs olyan műszer, ami ezt megmondaná. Az indított szülés során a természetes folyamatok megerőszakolásával a baba stresszes állapotba kerülhet, és ez műtéti szüléshez vezethet. A folyamatos CTG miatt a vajúdás alatti mozgás korlátozott lehet, és a fájdalomcsillapító lehetőségek is beszűkülnek. Az indított szülés során az anya is nagyobb pszichológiai terhelésnek van kitéve, különösen, ha az indítási protokoll előző napi kórházi felvételt és partner nélküli várakozást igényel.

Koraszülés és újszülött ellátás

Az anya életkora alapvetően befolyásolja a kis súlyú születések és koraszülések gyakoriságát: a túl fiatalon vagy a túl idős korban vállalt gyermekeknél nő ezek előfordulásának esélye. Minél több gyermek születik meg egy családban, annál gyakrabban fordul elő, hogy az újszülött 2500 gramm alatti súllyal jön világra. A KSH statisztikái szerint Magyarországon évente mintegy 8000 újszülött jön világra idő előtt vagy alacsony súllyal.

Az újszülött fejlettségének, biológiai érettségének megállapításához a születés pillanatában a magzat fejlődési korát, vagyis a terhesség időtartamát és a magzat súlyát használják.

• Érett koraszülött: aki a 37. hét előtt született, de súlya megfelelő a gesztációs korához.
• Kis súlyú koraszülött: aki a 37. hét előtt született és alacsony súlyú.
• Kis súlyú, időben született: aki a 36. hét után született, de alacsony súlyú.
• Érett, időben született: aki a 36. hét után született és megfelelő súlyú.

Ötven év alatt nagyon sokat fejlődött a koraszülött-ellátás Magyarországon is: aki öt évtizeddel ezelőtt orvosi csodának számított, az manapság jó eséllyel akár teljesen egészségesen nő majd fel. Ma Magyarországon a koraszülött vagy alacsony súllyal születő gyerekek több mint fele, közel ötezer baba a Koraszülött Intenzív Osztályon (PIC) kezdi az életét. A koraszülöttmentésnek köszönhetően évente 250-nel több újszülött marad életben.

tags: #mikor #beszelunk #erett #szulesrol