Vetélés a 23. héten: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A vetélés, vagy orvosi nevén spontán abortusz, a terhesség elvesztését jelenti a 24. hét előtt, vagy ha a magzat súlya nem éri el az 500 grammot. Például, ha a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk. A terhességek jelentős része, becslések szerint minden 4-5. terhesség vetéléssel végződik. A legtöbb vetélés az első trimeszterben, azaz a terhesség első 12 hetében következik be. A 12. hét után a kockázat jelentősen csökken, de a 24. hétig még mindig vetélésről beszélhetünk. Ezt követően már koraszülésről van szó, ahol a magzatnak már lehet esélye a túlélésre, orvosi segítséggel.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben jár a vetélés látványos tünetekkel. Vannak úgynevezett fel nem ismert vetélések, amelyek még a terhesség megállapítása előtt történnek, vagy amikor a magzat elhal a méhen belül, de a kilökődés nem indul meg azonnal (missed abortion). Éppen ezért fontos tisztában lenni a vetélés jeleivel és tüneteivel, hogy szükség esetén időben orvoshoz fordulhassunk.

A vetélés típusai

A spontán vetélésnek többféle típusa is létezik, attól függően, hogy milyen stádiumban van a folyamat:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Hüvelyi vérzés és alhasi görcsök jellemzik, de a méhnyak zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg, és a baba megmaradhat.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhnyak már nyitott.
• Komplett vetélés (abortus completus): A vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat a méhlepénnyel és a magzatburokkal együtt távozik bő menstruációszerű vérzéssel. Leggyakrabban a korai terhességnél, 6 hetes korig fordul elő.
• Inkomplett vetélés (abortus incompletus): A folyamat beindul, bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be, vagyis a méh nem ürül ki teljesen. Ebben az esetben orvosi beavatkozásra van szükség.
• Elmaradt vetélés (missed abortion): Az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben a kismama akár teljesen tünetmentes is lehet, és orvosi beavatkozásra van szükség a méh kiürítéséhez.
• Lázas vetélés: Vetélés fertőzéssel kísérve.
• Habituális (visszatérő) vetélés: Ha egy kismamánál háromszor vagy ennél többször ismétlődik meg a spontán vetélés, általában az első trimeszterben. Ez a párok körülbelül 1%-át érinti.

A vetélés okai és rizikótényezői

A vetélés okai rendkívül sokrétűek lehetnek, és sajnos sok esetben nem is derül fény a pontos kiváltó okra. Azonban számos tényező növelheti a vetélés kockázatát:

Kromoszóma-rendellenességek

A vetélések mintegy 50 százalékát kromoszóma-rendellenességek okozzák, különösen az első trimeszterben. Ezek a rendellenességek véletlenül alakulnak ki a megtermékenyítés során, amikor a petesejt és a spermium kromoszómái egyesülnek. Ha az egyiknek több vagy kevesebb kromoszómája van a normálisnál, a magzatnak páratlan számú kromoszómája lehet. A Turner-szindróma, amely kizárólag lányokat érint, például a terhességek zömében vetéléssel végződik.

Anyai életmódbeli tényezők

• Életkor: Minél idősebb az anya, annál nagyobb a vetélés kockázata.
• Dohányzás és alkoholfogyasztás: Jelentősen megnövelik a vetélés esélyét.
• Kábítószer-fogyasztás: Különösen a kokain használata.
• Túlzott kávéfogyasztás: 1000 mg fölötti koffeinbevitel.
• Stressz: Súlyos stressz.
• Extrém fizikai terhelés: Különösen a terhesség korai szakaszában.
• Alultápláltság vagy extrém túlsúly: Mindkettő növelheti a kockázatot.
• Alacsony folátszint: Fontos a magzat fejlődése szempontjából.
• Nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása: A fogantatáskor szedve növelheti a rizikót.

Fertőzések

Bizonyos fertőzések szintén okozhatnak vetélést:

• Listeria monocytogenes: Bakteriális agyhártyagyulladást okozó baktérium.
• Brucellózis: Bakteriális betegség.
• Cytomegalovírus-fertőzés: Különösen veszélyes terheseknél, károsíthatja a magzatot vagy vetélést okozhat.
• Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertőzés: Bizonyos kórokozók gyulladást válthatnak ki a magzatburkok alsó felszínén, ami burokrepedséghez és vetéléshez vezethet.

Nőgyógyászati rendellenességek

• Méh anatómiája: A méh nem megfelelő anatómiája, például méhnyálkahártya alatti képletek (polipok, miómagöbök) vagy fejlődési rendellenességek (pl. méhsövény), gátolhatják a beágyazódást vagy sorozatos vetélést okozhatnak.
• Méhösszenövés (Asherman-szindróma): Szintén vetéléshez vezethet.
• Méhnyak-elégtelenség: A méhnyak gyengesége, ami miatt a méhszáj tünetmentesen megnyílhat, különösen a 20. hét körül.

Hormonális és immunológiai tényezők

• Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest nem termel elegendő progeszteront, a méhnyálkahártya nem készül fel megfelelően a petesejt befogadására.
• Antifoszfolipid szindróma (APS): Autoimmun rendellenesség, amely vérrögképződési hajlammal jár, akadályozva a méhlepény megfelelő keringését.
• Alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT): Ez is vetéléshez vezethet.
• Immunológiai problémák: Ha az immunrendszer idegenként ismeri fel a magzatot, és kilöki azt.

Egyéb tényezők

• Lisztérzékenység (cöliákia): Növelheti a vetélés kockázatát.
• Korábbi spontán vetélés: Növeli a későbbi vetélések kockázatát.
• Ovuláció és beágyazódás közötti több mint 10 napos időtartam.

A vetélés tünetei

A vetélés tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és függnek a terhesség korától is. Fontos, hogy bármilyen szokatlan tünet esetén azonnal orvoshoz forduljunk!

• Vérzés: A leggyakoribb tünet. Lehet barnás pecsételés, de akár bő, élénkpiros vérzés is. Egy barnás pecsételés nem feltétlenül jelez vetélést, de a bő vérzés már nagyon veszélyes állapotot jelent. A terhesség alatt a vérzés sosem jelent jót, ezért mindig orvosi kivizsgálást igényel.
• Görcsök: Alhasi és/vagy háti görcsös fájdalmak, amelyek menstruációszerűek lehetnek.
• Szövetdarabok távozása: Ha a kismama szövetdarabokat észlel a hüvelyből.
• Terhességi tünetek hirtelen megszűnése: Bár önmagában nem mindig jelent rosszat, ha az émelygés, hányinger vagy fáradtság hirtelen elmúlik, érdemes orvoshoz fordulni. Fontos azonban tudni, hogy elhalt terhesség esetén is fennmaradhatnak a terhességi tünetek a HCG hormon miatt.

Diagnózis

A vetélés diagnózisát az alábbi vizsgálatokkal állítják fel:

• Fizikai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja a méhszáj állapotát (zárt vagy nyitott).
• Ultrahangvizsgálat: Ez a legfontosabb diagnosztikai eszköz. Ellenőrzi a magzat szívműködését, a sárgájazsák jelenlétét, és a méh állapotát. Ha az ultrahangvizsgálat során még látható a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni.
• Vérvizsgálat: A humán chorion gonadotropin (hCG) hormon szintjét mérik. Az alacsony vagy csökkenő hCG-szint vetélést jelezhet.

Kezelés

A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy a magzat magától távozik-e, vagy orvosi beavatkozásra van szükség az eltávolításához.

• Komplett vetélés: Ha a méh teljesen kiürült, nincs szükség külön kezelésre.
• Inkomplett vagy elmaradt vetélés: Ebben az esetben műszeres beavatkozásra van szükség a méh kiürítéséhez. Ezt műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, a méhszájat nem szükséges tágítani. Ha még nem történt szülés, a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítják.
• Fenyegető vetélés: Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és progeszteron készítmények adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható.

Tüneti kezelésként progeszteronpótlásra lehet szükség, valamint vérzéscsillapítókra a hüvelyi vérzés csillapítására.

Megelőzés és a vetélést követő teherbeesés

Bár a vetélések többségét nem lehet megakadályozni, különösen a kromoszóma-rendellenességek miatt bekövetkezőeket, az egészséges életmód nagymértékben hozzájárulhat a sikeres terhességhez:

• Egészséges táplálkozás: Megfelelő vitamin- és ásványi anyagpótlás, különösen terhesvitaminok szedése.
• Testmozgás: Rendszeres, de kíméletes testmozgás.
• Stressz kerülése: A stressz csökkentése.
• Káros szenvedélyek mellőzése: Dohányzás, alkohol, kábítószer.
• Koffeinbevitel csökkentése: Kerülni a túlzott kávéfogyasztást.
• Alapbetegségek kezelése: A vetélés kockázatát növelő betegségek (pl. lisztérzékenység, inzulinrezisztencia, véralvadási zavarok) megfelelő kezelése.
• Meddőségi kivizsgálás: Ismétlődő vetélések esetén javasolt a teljes kivizsgálás mindkét partnernél, beleértve a genetikai, hormonális, immunológiai és véralvadási vizsgálatokat is.

A vetélésnek ritkán vannak szövődményei, és a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges, még akkor is, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez annak köszönhető, hogy az érintett területek gyorsan regenerálódnak, és a hormonrendszer működése is hamar helyreáll.

Összefoglalva, a vetélés egy gyakori, de rendkívül fájdalmas élmény. Fontos, hogy ne hibáztassuk magunkat, és minden esetben forduljunk orvoshoz, ha a vetélés jeleit tapasztaljuk. A megfelelő orvosi és pszichés támogatás elengedhetetlen a gyógyuláshoz és a jövőbeni sikeres terhesség esélyeinek növeléséhez.

tags: #inditott #veteles #23 #het