Az idegrendszer fejlődése a magzatban: A fény, a jód és a korai fejlesztés szerepe

Az emberi idegrendszer fejlődése csodálatos, de egyben rendkívül törékeny folyamat, aminek rendkívül fontos része az egészen korai, méhen belüli fejlődés. Az enyhe fejlődési zavaroktól, az egészen súlyos testi- és szellemi fogyatékosságokig terjedhet az ebben a szakaszban esetlegesen előforduló rendellenességek következményeinek sora. Ez nemcsak a gyermek születés utáni alkalmazkodóképességét és életminőségét befolyásolja, hanem a szülők, a család életére is óriási hatással van. Társadalmi ügy is, ugyanis a súlyos testi és értelmi fogyatékos személyek általában munkaképtelenek, sok esetben sajnos magukra hagyottak, így ellátásuk az államra, a társadalomra hárul.

A méhen belüli agyi fejlődéssel foglalkozó fejlődésneurológia tudománya sokkal összetettebb interdiszciplináris, azaz sok tudományterületen átívelő megközelítést igénylő terület, ahol sajnos pont a komplexitása, határterületeken való elhelyezkedése miatt nagyon kevés a szakember. Az ezzel való foglalkozás ugyanis magában foglalja a méhen belüli fejlődés esetleges kockázati tényezőinek mérlegelését, a környezeti és genetikai tényezők meghatározását, a fejlődés végigkövetését, az esetleges károsodás, rendellenes fejlődés meglétének monitorozását, a született csecsemő felmérését, diagnosztizálását, a korai fejlesztését és nem utolsósorban a családdal, szülőkkel való kooperációt.

Az idegrendszer fejlődési szakaszai

Az idegrendszer fejlődésének időtartama 9 hónap (40 hét, 280 nap). Az emberi agy fejlődése három nagy korszakra osztható:

  • A fogantatás után 3 héttel kezdenek kialakulni az embrió agysejtjei, az idegcső, majd az agy- és a gerincvelő, azaz az idegrendszer váza.
  • A magzati agy a 12. és 20. hét között megtelik idegsejtekkel.
  • A 21. héttől kezdve egészen a 3. életévig kialakul az agy komplex tevékenysége.

A terhességet az utolsó menstruáció elejétől számítják, és három egyenlő szakaszra, trimeszterre osztják.

Első trimeszter (1-12. hét)

A terhesség első hónapjaiban sok minden történik láthatatlan módon és meglepő gyorsasággal. A megtermékenyülés pillanatától a nyolcadik hét befejezéséig nevezhetjük embriónak a fejlődő magzatot, ez pedig körülbelül a 10-11. terhességi hetet jelenti.

Az embrió fejlődésének hatodik és a nyolcadik hete között tovább körvonalazódnak az ember testének alapjai: bezáródik a velőcső, a kezek és lábak formája is alakulni kezd, csakúgy, mint a fül, a szem, a száj. Majd pedig megszületik a csigolyasor és a test csontváza. A 12. hétre az embrió eléri a magzati szintet, hogy az újszülött az anya testén kívül is életképes legyen.

A velőcső záródása: A velőcső a terhesség kb. 4-6. hete között alakul ki és zárul be. Ilyenkor sok leendő anya esetleg még nem is tud a terhességről, pedig már egy ilyen lényeges folyamat lezárult. Ezért is kulcsfontosságú a terhesség tervezésekor a folsavraktárak feltöltése, vagy a terhességről tudomást szerezve azonnal megkezdeni a folsavpótlást.

A velőcső fejlődése és záródása

Második trimeszter (13-28. hét)

A második trimeszterben nemcsak gyors növekedésnek indulnak az eddig kifejlődött szervek, tovább alakul az agy és a gerinc, hanem a kötődés is egyre inkább kibontakozik a magzat és a várandós nő között. Kialakulnak az érzékszervek, valamint hatalmas fejlődésen megy át a tüdő, bár a kinti életre még nem alkalmas. A 3-6. hónap között a kicsi megtanul nyelni, valamint a légzéshez szükséges mozgást is elsajátítja. A 18-19. terhességi héten zajló genetikai ultrahang vizsgálat során már a magzat arca is kivehető, és gyakran ilyenkor derül fény a kisbaba nemére.

Harmadik trimeszter (29-40. hét)

Az utolsó szakasz nagy részét a magzat kinti életre való készülése tölti ki: amellett, hogy növekedik, apró, de jelentőségteljes finomhangolásokat végez. Koraszülésről körülbelül a 36. hétig megszülető babák esetében beszélünk, ez pedig éppen a tüdő fejlettsége miatt alakult így, erre éri el ugyanis végleges formáját a légzőszervünk. A 37. héttől a baba már életképes.

Magzati fejlődés heti bontásban

A fény hatása az idegrendszer fejlődésére

A Gunhaga által vezetett orvoscsapat a Cincinnati Egyetem tudósaival dolgozott együtt, hogy megfejtsék és bebizonyítsák, a fény milyen és mekkora hatással van a magzat fejlődésére már a terhesség egészen korai szakaszában. A tudósok feltevése szerint - melyet kutatásuk most be is bizonyított - a fény hatással van a test sejtjeire, még az anya hasában fejlődő magzati állapotban is. A fény ugyanis áthatol a bőrön, a lágy kötőszöveteken, és aktiválja a koponyában található érzékelőket. Az úgynevezett Opsin 3 molekula fontos szerepet játszik különböző idegsejttípusok, az idegrendszeri pályák és a perifériás idegrendszer kialakulásában az agy és a gerincvelő területén. A vizsgálat eredményei szerint a magzat agyfejlődésében létfontosságú szerepe van a fénynek. A nem megfelelő fényviszonyok növelhetik az idegrendszeri és pszichiátriai betegségek kialakulásának esélyét az élet későbbi szakaszaiban.

Ez magyarázatot jelenthet arra is, miért gyakoribb a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, sclerosis multiplex, bipoláris zavar, autizmus, skizofrénia és epilepszia a bizonyos évszakban született emberek között.

A jód szerepe az agyi fejlődésben

A pajzsmirigy hormonjai és a növekedési hormonok határozzák meg a magzat és a gyermeki idegrendszer fejlődésének ütemét. Ezeknek a hormonoknak a megfelelő termelődéséhez pedig szervetlen jódra is szükség van. A jódhiányos csökkent hormontermelés ezért komoly veszélyt jelent a magzatra és az agyi fejlődésére nézve. Jód nélkül nem tud kifejlődni az idegrendszer. Ezeknek az állapotoknak tehát vezető oka a jódhiány.

Mérsékelt jódhiány esetén a következmények csökkent kognitív funkciók, ADHD, autizmus, enyhébb idegrendszeri zavarok, csökkent IQ lehetnek. Kutatások igazolják, hogy a vizsgált jódhiányos területeken az ADHD nagymértékben (69%) jelen van a gyerekek között, míg a jóddal ellátott részeken egyáltalán nincs. Másik kutatásban azt vizsgálták, hogy gyerekek csökkent mentális képességekkel hogyan reagálnak a jódpótlásra. Az eredmények azt mutatták, hogy a pótlás eredményeként növekedett az IQ-juk. (Bár fontos megjegyezni, hogy a magzati korban elszenvedett jódhiány következményeit későbbi jódpótlás során csak korlátozott mértékben lehet korrigálni.)

A jód hatása az agy fejlődésére

A felsoroltakból látható, hogy a magzati, később gyermeki fejlődés milyen jódigényeket támaszt az anyával szemben mind a várandósság, mind a szoptatás ideje alatt. A megfelelő anyai jódbevitel ezért elengedhetetlen, ha valaki babavállalásra készül. A nagyobb mennyiségű jódpótlást még a várandósság előtt érdemes fokozatosan felépíteni a szükséges előkészületek után.

A jód szerepe a várandósság alatt

Az idegrendszeri fejlődési rendellenességek okai és felismerése

A normális egyedfejlődést (ontogenezis) a belső, öröklött és külsőleg adott környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Bármelyik eltérítheti a genetikailag előre programozott fejlődési menetet, amik az adaptációs készségek csökkentését előidéző rendellenességekhez vezethetnek.

Belső tényezők

A magzati agyfejlődés valamelyik szakaszában elakadás történik, a sejtváltozási programba spontán hiba kerül. Ilyen például a jobb oldali hemimegalencephalia nevű rendellenesség, ami a jobb oldali agyfélteke megnagyobbodását jelenti, laposabb agytekervényekkel szőve. A kórkép eredete az idegsejtek keletkezésével függ össze. Jóval több sejt keletkezik, mint amennyit a genetikai program általában megvalósít. Előfordulhat, hogy mindkettő nagyobb lesz, és a koponya is megnövekedhet. Következményképp nem ritka a mozgáskorlátozottság, epilepszia vagy a súlyos értelmi fogyatékosság.

Az idegrendszeri fejlődési rendellenesség kialakulásának kockázata nagyobb olyankor, ha korábban ez már előfordult a szülő családjában, illetve más kórképek, például cukorbetegség, elhízás esetén, vagy ha a közeli felmenők anti-epileptikumokat (pl. valproátot) szednek/tek. Emellett ide tartoznak a kromoszóma rendellenességek, vagy egyéb fejlődési rendellenesség csoportok (pl: Down-szindróma, Trisomia, Szex kromoszóma-rendellenesség), valamint a genetikai anyagcsere ártalmak, amik veszélyeztetik az idegrendszer fejlődését.

Külső tényezők

Külső tényezők közé soroljuk a külsőleg adott tényezőket, mint például a normál várandóssággal járó hormonális és anyagcsere-változásokat. A terhességi szövődményeket, vagy esetleg egy olyan régebbi betegség súlyosabbá válását, ami a terhesség alatt megváltozó szervezet hatására erősödött meg. A természetes belső változások érzékenyebbé tehetik a kismamát a külső hatásokra, mint például a bakteriális vagy vírusfertőzésekre. A méhen belüli fertőzések a magzati agyburok gyulladását is okozhatják, ami szintén nagy veszélyfaktor a normális fejlődésmenet tekintetében.

Amennyiben a várandósság első trimeszterében magas lázzal járó betegséget kap el, amit főként vírusok okozhatnak (esetleg bárány- vagy rózsahimlő), az növeli a velőcső-záródási rendellenességek kialakulásának esélyét. Magas lázzal jár a szalmonella-fertőzés is, emiatt a nyers tojást tartalmazó ételek, a nyers húsok, a pasztörizálatlan tej kerülendők a terhesség során.

Emellett olyan egyéb körülmények is idetartoznak, mint például a terhességi toxaemia, a diabétesz, az ikerterhesség, a táplálkozás, a mesterséges megtermékenyítés, alkohol- és kábítószerfogyasztás, a dohányzás vagy bármilyen típusú gyógyszer szedése. Emellett fontosak a szülés alatti kockázatok, valamint a koraszüléssel járó kockázati tényezők is.

Az idegrendszeri fejlődési zavarok tünetei

Az agy kóros fejlődése létrehozhat olyan jelenségeket, amelyek egyáltalán nem szerepelnek a kialakuló humán funkció programjában, ilyen például az epilepszia. A másik lehetőség, hogy a genetikai programban szereplő humánspecifikus funkciók kibontakozásának programjában enyhébb vagy súlyosabb kóros átalakulása mehet végbe. Ennek során jelennek meg a különböző típusú torzulások: a mozgás, a testtartás, a táplálkozás, az éberség, a figyelem vagy a beszéd kialakulása során, ami az esetek több mint 70%-ban halmozott tünetekhez vezet, tehát nem csak egy területen okoz problémát.

Gyakran hallani, hogy ha egy kisgyereknek gond van a mozgásával, beszédével, viselkedésével, akkor rögtön felmerül az idegrendszeri fejlődési zavar vagy lemaradás, mint lehetséges ok. De mit is jelent ez pontosan?

  • Idegrendszeri fejlődési lemaradás: A gyermek idegrendszerének fejlődése lassabban vagy eltérően halad az életkornak megfelelő szinthez képest. Ez érintheti a mozgást, a beszédet, a figyelmet, az érzelmi-szociális készségeket vagy az érzékelést.
  • Idegrendszeri fejlődési zavar: Olyan állapotok, amelyek a gyermek agyi fejlődését érintik és befolyásolják a mozgást, a kommunikációt, a szociális készségeket, a figyelmet vagy a tanulást. Mozgáskoordinációs zavar (pl. ataxis) is ide tartozik.

Diagnosztika és megelőzés

Rendszeres terhesgondozáson való részvétellel, a kötelező ultrahangvizsgálatokkal a magzati idegrendszer kialakulását nyomon lehet követni és az elváltozásokra fény derülhet már a 12. heti genetikai ultrahangon. Az MNCV ultrahang-vizsgálat során a specialista szakorvos megítéli, hogy a baba idegrendszere anatómiailag ép-e, fejlettsége a magzati kornak megfelelő-e. A legalkalmasabb a 26. és 32. terhességi héten. Azonban bármikor elvégezhető, ha idegrendszeri kórkép gyanúja merül fel - bármilyen más vizsgálat során. Az idegrendszer fejlődési rendellenessége esetén a III. trimeszterben további MRI vizsgálattal pontosítható a diagnózis.

Érdemes azonban megemlíteni, hogy az agy bár nagyon bonyolult és törékeny fejlődésmeneten megy végig, statisztikailag igen jó eredményekkel rendelkezik. Az idegrendszeri fejlődési rendellenességek kialakulásának gyakorisága csupán néhány százalék, elenyésző az egészségesen, tökéletesen funkcionáló csecsemőkhöz képest. Érdemes azonban tisztában lenni a fennálló kockázati tényezőkkel és a korai fejlesztés fontosságával, hogy egy váratlan helyzetben is megfelelően reagálhassunk és az újszülött a legmegfelelőbb ellátást kaphassa.

A korai fejlesztés fontossága

Bár a születés utáni néhány óra létfontosságú a fejlesztés szempontjából, a diagnosztikai nehézségek miatt sok esetben pont ez az idő vész el. Az idegtudományok fejlődésével azonban manapság már sokkal többet tudunk a neuronok plaszticitásáról, rugalmasságáról, a neuronhálózati rendszerek fejlődéséről. A sejtek pusztulásával kapcsolatos kutatási eredmények pedig mind alátámasztják a korai terápia, korai fejlesztés fontosságát. Röviden azt, hogy a rendellenes agyi fejlődéssel született csecsemő első néhány órában történő ellátása, fejlesztése nagy eredményeket érhet el, így kulcsfontosságú lehet.

Ha úgy érzed, valami nem a megszokott módon zajlik, ne félj utánajárni. Az idegrendszer kis korban még gyorsan és hatékonyan fejleszthető, így az elmaradások könnyen behozhatóak.

tags: #idegrendszer #kifejlodese #magzat