A terhesség előrehaladtával az édesanyák számos új és néha aggasztó tünetet tapasztalhatnak. Az egyik ilyen jelenség a magzati csuklás, amely különösen a terhesség későbbi szakaszában, így a 31. hét körül jelentkezhet. Bár a szakemberek még mindig nem tudják pontosan, mi okozza a csuklást, legyen szó akár felnőttről, akár gyerekről vagy éppen magzatról, számos lehetséges magyarázat és jelenség kapcsolódik hozzá.
Mi okozhatja a magzati csuklást?
A magzati csuklás egyik lehetséges oka a magzatvíz lenyelése. Ez a jelenség azt jelezheti, hogy a baba emésztőrendszere éretté vált a táplálék befogadására. A magzatburokban a 33. hét után a baba rohamosan hízik, és az anyukára is nagyobb ütemben rakódnak a kilók. Ez a fejlődési szakasz azonban nem mindig jár együtt aggodalomra okot adó súlygyarapodással, csak akkor kell aggódni, ha egyik napról a másikra jelentkezik plusz 1-2 kiló és hirtelen jelentős vizesedéssel is jár.
Egy másik lehetséges ok a túl gyors táplálékfelvétel és a levegőnyelés, ami a csecsemőknél és újszülötteknél a leggyakoribb. A táplálkozás során a gyomor túlterhelődése irritálhatja a rekeszizmot, ami görcsöket vált ki. A 5-10 perces csuklás teljesen normális, akár naponta többször is előfordulhat.
A terhesség későbbi szakaszában jelentkező, gyakori csuklás a köldökzsinórral kapcsolatos problémára is utalhat. Emellett előfordulhat az is, hogy az anyuka kisebb, ritmusos “ugrásokat”, rándulásokat érez. Ez könnyen lehet magzati csuklás is. Általában a második vagy harmadik trimeszterben tapasztalják meg ezeket az anyák.
A baba mozgása is utalhat a helyzetére és jólétére. A baba egyre kisebbeket rúg, inkább már csak fészkelődik. Viszont a mozgásából egyértelmű az elhelyezkedése, a hegyesebb dudor a pocakon a baba könyöke, a tompább élű a térde. A baba már 1,8 kiló körüli és naponta többször is csuklik. Ez jó jel: a kicsi megissza a magzatvizet és emiatt csuklik, ez azt jelzi, hogy megérett az emésztőrendszere a táplálék befogadására is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A szakemberek szerint a 32. terhességi hét után sokkal ritkábban jelentkezik a csuklás a magzatoknál, ezért mindenképpen javasolt jelezni az orvosunknak, ha naponta tapasztaljuk. Szintén beszéljünk a nőgyógyásszal, ha egy-egy csuklási roham 15 percnél hosszabb ideig tart, vagy ha 3 vagy több alkalommal is rátör a csuklás a babára.
A csecsemőknél és újszülötteknél előforduló csuklás általában jellegtelen, de szülők számára gyakran aggasztó. A 5-10 perces csuklás teljesen normális, akár naponta többször is előfordulhat. Fontos azonban, hogy a csuklás általában ártalmatlan, de tartós esetekben a magánellátás gyorsan kizárja a komolyabb problémákat.
Hogyan segíthetünk a babának?
A csuklás megszüntetésére a leggyakoribb és leghatékonyabb módszer a büfiztetés. Étkezés közbeni rövid szüneteket tartva, óvatosan kopogtasd meg a baba hátát függőleges helyzetben. Fontos: Ne alkalmazzon felnőtteknek szóló módszereket (pl. felnőtt módszerek).
A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. A baba a nap nagy részében összegömbölyödött testhelyzetben pihen, végtagjait behajlítva, maga felé húzva tartja (magzati tartás). A legfontosabb hang, amely eljut hozzá, az édesanyja szívverése: ez ritmikus, kiszámítható és megnyugtató. A külvilág hangjai ehhez képest tompán és halkabban érkeznek meg, a fények pedig szűrten jutnak el hozzá. Ebben a környezetben a baba idegrendszere folyamatosan fejlődik és érik. Az anyaméh fala természetes támaszt ad a mozgásaihoz, a magzatvíz pedig segít abban, hogy a baba finoman mozogjon, gyakran „játszva” a saját terével: bökdös, nyújtózik, rugdos, miközben a teste biztonságban, folyamatos támogatásban van.
Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanakkor ezek teljesen nem szüntethetők meg.
Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.
A magzat fejlődése és jelzései a terhesség alatt
Az alábbi tájékoztató segítséget ad ahhoz, hogy a baba várható viselkedését és jelzéseit a terhességi kor alapján jobban el tudjuk helyezni. Fontos azonban, hogy ezek irányadó információk: minden baba egyéni, és a baba aktuális állapota (például a stabilitás, a fáradtság, a légzéstámogatás vagy egy kezelés utáni regenerálódás) mindig befolyásolhatja, mennyi inger számára a „jó”.
24-25. HÉT:
- A legfontosabb a pihenés és a stabilitás.
- A koraszülött idegrendszere még nagyon éretlen, ezért általában az a legkímélőbb, ha a baba csak a szükséges gondozás idején kap érintést, és akkor is inkább határozott, biztonságot adó, célzott módon.
- A simogató, „sok mozdulattal járó” érintés ebben az életkorban gyakran túl sok lehet.
- A baba jelzései elsősorban azt mutatják meg, hogy jól bírja-e az ingereket, vagy inkább pihenésre van szüksége.
Ezek a jelek utalhatnak arra, hogy a babának most nyugalomra van szüksége:
- légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik;
- szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
- bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos elszíneződés jelenhet meg.
26-27. HÉT:
- A baba fő feladata továbbra is a pihenés, növekedés és gyarapodás.
- Sokszor az is nagy segítség, ha csendben megfigyeled őt az inkubátorban, és közben megismered a gondozás lépéseit.
- Nyugodtan kérdezz rá a szakszemélyzettől, hogy van-e lehetőség a bőrkontaktusra, és ha igen, mikor lehet ezt biztonságosan megpróbálni.
- A baba számára fontos lehet az is, hogy hallja a hangodat: beszélj hozzá, mesélj vagy énekelj halkan, rövid ideig, nyugodt ritmusban.
A stressz és a fáradtság jelei:
- légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik, légzéskimaradás is előfordulhat;
- szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
- bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos bőrszín;
- grimaszolás, homlokráncolás;
- karok-lábak csapkodása, ujjak „szétnyílása”, hullámszerű mozgása;
- csuklás, ásítás;
- hirtelen, akaratlan mozdulatok.
28-30. HÉT:
- Gyakrabban megfigyelhetők olyan jelek, amelyek a baba stabilizálódását mutatják.
- A kicsi rövid időkre egyre inkább képes lehet nyugodt ébrenlétre, érdeklődésre, figyelemre.
A stabilabb állapot jelei lehetnek:
- nyugodt testhelyzet, pihenő karok és lábak, nyugodt arckifejezés;
- kéz vagy ujjak szopása;
- rövid ideig tartó, nyugodt nézelődés (ami után gyorsan el is fáradhat);
- rövid ideig tartó fókuszálás, figyelem;
- szabályosabb szívverés és légzés.
Ezekben az esetekben viszont pihenésre van szüksége:
- légzésszám változása, légzéskimaradás;
- szívverés gyorsulása vagy lassulása;
- bőrszín váratlan megváltozása (kékes, szürkés, sápadt, foltos);
- grimaszolás, aggódó arckifejezés;
- csapkodó mozgások;
- csuklás, ásítás;
- hirtelen, akaratlan mozdulatok;
- elhúzódás az érintéstől;
- „elnéz”, bambul, mintha kizárná a külvilágot;
- remegés;
- sírás;
- hirtelen álomba merülés.
31-33. HÉT:
- A baba gyakrabban igényelheti az édesanya közelségét, hangját és illatát.
- Ha a baba állapota megengedi, az óvatos érintés, a bőrkontaktus, valamint a nyugodt, rövid ideig tartó kapcsolódás sokat segíthet neki.
Ezek a jelek mutatják, hogy babád kiegyensúlyozott:
- éber és csendes, megfigyel, rövid ideig képes fókuszálni;
- kezei a szájában, ujjait szopogatja;
- arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
- a hang irányába fordul;
- szívverése és légzésszáma szabályos.
Az alábbi esetekben nyugalomra van szüksége:
- karok-lábak csapkodása;
- légzésszám vagy szívverés ritmusának megváltozása;
- homlokráncolás, grimaszolás;
- csuklás, ásítás, köpködés;
- hirtelen, akaratlan mozdulatok;
- elnéz melletted, bambul;
- sírni kezd;
- hirtelen álomba merül.
34-36. HÉT:
- A baba egyre egyértelműbb jelzéseket adhat, és ha a körülmények engedik, aktívabban keresheti a kapcsolatot.
- Ilyenkor a szülői jelenlét, a beszéd, az érintés, illetve a kengurumódszer is sokat segíthet a megnyugvásban és a fejlődés támogatásában.
Anyára váró üzemmód jelei lehetnek:
- csendes, éberen figyel;
- tekintete élénk, érdeklődő;
- figyel, koncentrál, érdekli, mi történik körülötte;
- szopja a kezét vagy az ujjait;
- arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
- a hang irányába fordul;
- nyalogatja a száját, kidugdossa a nyelvét;
- ha sírni kezd, könnyebben vigasztalható;
- képes cumit szopogatni;
- szívverése és légzésszáma szabályos.
Nyugalomra van szüksége, mert fáradt és nyugtalan:
- karok-lábak csapkodása;
- légzésszám vagy szívverésszám megváltozása;
- homlokráncolás, grimaszolás;
- háta ívben megfeszül;
- csuklás, ásítás, köpködés;
- hirtelen, akaratlan mozdulatok;
- elnéz melletted, bambul;
- sírni kezd, és nehezebben megnyugtatható;
- hirtelen álomba merül (ilyenkor mintha kizárná a külvilágot).
Útravaló a mindennapokra
A PIC-en töltött időszak sok türelmet és kitartást kíván. Fontos tudni, hogy a legkisebb jelek is számítanak: egy nyugodtabb nap, egy stabilabb légzés, egy rövid éber pillanat, egy jól sikerült gondozás, egy sikeres kenguruzás. Ezek mind fejlődési lépések. Ha bármiben bizonytalan vagy, nyugodtan kérdezz az osztály dolgozóitól.