A hüvelyfali süllyedés szülés után: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A medencefenékünk egészsége - ugyanúgy, mint egész testünké - összetett tényezőktől függhet. Életmódunk, aktivitási szintünk - vagy épp inaktivitásunk -, a szülés alatti támogatás, az általunk elfogadott információk mind-mind alakítják ennek a testrészünknek a jóllétét is. Nem csoda, hogy már szülés előtt is, a családtervezés időszakában is jelentkezhetnek funkciózavarok medencefenekünk működésében.

A medencefenék anatómiája

Mi az a medencefenék és mi a szerepe?

A kismedence (mely a hasüreg része) és a gát között a medencefenék képezi a válaszfalat. A medencefenék felülről nézve egy bő tenyérnyi, kerekded, vaskos lemez, mely a medencét alkotó csontokhoz van kihorgonyozva; elöl a szeméremcsonthoz, hátul a farokcsonthoz és kétoldalt a csípőcsontokhoz rögzül.

Több rétegből áll, izmok és kötőszövetes lemezek (ún. fasciák) alkotják. Fő izma a levator ani izom, mely mint egy függőágy feszül ki a csontos medence belsején, helyet hagyva a húgycső, a hüvely (ún. hiatus urogenitalis) és a végbél számára (hiatus analis). Izomkötegei részint hozzákapcsolódnak a kismedencei szervek egy részéhez, részint tónusukkal helyben tartják azokat. Beidegzését a keresztcsonti idegfonat ágai látják el.

A medencefenék izomzata hivatott:

  • alátámasztani és helyükön tartani a kismedencei szerveket, segít megfelelő pozícióban tartani a hüvelyt, a húgycsövet és a végbelet;
  • részt vesz a testtartás kialakításában, stabilizálja a medencét és a hát alsó szakaszát;
  • segítséget nyújt a záróizmoknak a széklet- és vizelettartásban;
  • és szerepet játszik az örömteli szexualitásban is.

A medencefenék megfelelő működéséhez szükséges az izmok épsége, megfelelő ereje, tónusa és ép beidegzése.

Mi az a POP (Pelvic Organ Prolapse) és milyen típusai vannak?

Az angol rövidítés feloldása „pelvic organ prolapse”, amit magyarul medencefenék vagy hüvelyfali süllyedéses állapotnak szoktunk mondani. A probléma lényege, hogy a meggyengült medencefenék miatt a kismedencei szervek a hüvelybe türemkednek.

Három fő típusa van, de ezek gyakran kombinálódnak egymással:

  • Mellsőfali hüvelysüllyedés (anterior prolapsus, cystocele, hólyagsérv): általában a húgyhólyag dudorodik be a hüvelybe.
  • Hátsófali süllyedés (posterior prolapsus, rectocele, végbélsérv): a végbél (ritkábban vékonybél) türemkedik be. Ha a vékonybelek is beboltosulnak, enterokeléről beszélünk.
  • Apikális prolapsus: amikor a hüvely „teteje” nem tart megfelelően, ilyenkor a méh, vagy hüvelycsonk csúszik le rendellenes pozícióba.
A hüvelyfali süllyedés típusai

Mennyire gyakori a POP?

Röviden: nagyon gyakoriak, csak nem beszélünk róla és titkoljuk. A nők 25-45%-a küzd a medencefenék valamilyen diszfunkciójával; süllyedéses állapotokkal vagy inkontinenciával. Olyannyira gyakori betegség ez, hogy Amerikában emiatt végzik a legtöbb műtétet 70 éven felüli hölgyeknél.

A szült nők 50%-ánál figyelhető meg süllyedés nőgyógyászati vizsgálat kapcsán, de panaszokról csak 20%-uk számol be.

Melyek a POP hajlamosító tényezői?

A medencefenék szövetei természetes módon gyengülnek az életkor előrehaladtával. Fokozott gyengülésre hajlamosítanak a következő tényezők:

  • Két lábon járás: Óriási terhet ró a medencefenékre, hajlamossá téve a sérülésekre.
  • Terhesség és szülés: Minél több volt belőle, annál kifejezettebb ez a hatás. A nem szült nőkhöz képest az első terhesség és szülés négyszeresére, a második nyolcszorosára, a harmadik kilencszeresére növeli a műtétet igénylő POP kockázatát. Itt az egyik faktor, hogy maga a növekvő magzat hónapokig jelentős plusz megterhelést jelent a medencefenéki izomzatnak. Ezen felül plusz rizikó a hüvelyi szülés, az izom- és idegsérülések veszélye miatt. A nagy súlyú magzat, az elhúzódó kitolási szak és a fogóműtét tovább fokozza a kockázatot. Egy 12 hetes terhesség is jelentős többletterhelést jelent a medencefenéki izmoknak.
  • Életkor előrehaladása: különösen igaz ez a menopauza után, mert az ösztrogén ezeknek a szöveteknek az erősen és rugalmasan tartásában is fontos szerepet játszik. A leggyakrabban 60-70 éves korban jelentkeznek a tünetek.
  • Túlsúly és elhízás: A túlsúly 40%-kal, az elhízás 50%-kal növeli meg a POP kialakulásának esélyét.
  • Méheltávolítás utáni állapot: a műtét megváltoztatja a medencefenék statikáját.
  • Genetikai faktorok: akinek alkatilag gyengébbek a kötőszövetei, hajlamosabb lesz a süllyedéses kórképekre. Találtak összefüggést a származással, a fehér hölgyek hajlamosabbak a betegség kialakulására, mint az egyéb rasszba tartozók. Hajlamosítanak rá a kollagénszintézist érintő betegségek, pl. Ehlers-Danlos szindróma is. Illetve magasabb a rizikó azoknál, akiknél pozitív a családi anamnézis, tehát a családban már előfordult ez a probléma.
  • Emelkedett hasűri nyomás, illetve ha rendszeresen erőltetett hasprést kell alkalmazni: ilyen például a székrekedés, a tartós köhögés (asztma és egyéb tüdőbetegségek esetén jellemző krónikus köhögés, gyakori tüsszentéssel járó allergia), de akár az állandó emelgetéssel, hajolgatással járó fizikai munka is.
  • Dohányzás.
  • Várandósság utáni inaktivitás, mozgásszegény életmód.
  • Szülészeti beavatkozások, a szülés siettetése.

Minden érintettnél egyéniek lehetnek ezek a tényezők, ahogy a diagnózis után a tünetek javulása, a választható mozgáslehetőségek is. Nincs két egyforma érintett, nincs két egyforma út!

Mi a méhsüllyedés? Az orvos elmagyarázza a tüneteket, típusokat (végbél, hólyag, méh) és kezeléseket

Milyen tünetek utalhatnak hüvelyfali süllyedésre?

A leggyakoribb tünet a hüvelyi idegentestérzés, tehát mintha lenne a hüvelybemenetben valami nem odavaló. Előfordul, hogy tapintható, sőt súlyosabb esetben látható is a kidudorodás. Jellemző, hogy tünetek általában pihenést követően vagy fekve javulnak, míg estére vagy hosszas állást követően rosszabbak lesznek.

Ezenkívül előfordulhat még:

  • medencetáji nehézségérzés, alhasi-, deréktáji fájdalom;
  • vizelet akaratlan elcseppenése (stressz-inkontinencia), visszatérő hólyaghurutok vagy nehezített vizeletürítés, sürgető/gyakori vizelési inger, éjszakai vizeletürítések;
  • szex közben jelentkező fájdalom, csökkent nedvesedés, laza, tág hüvely, a szexuális élet során „valami nincs rendben odalenn”;
  • székelési gondok pl. nehezített székletürítés, székletinkontinencia, idegentestérzés a végbélben;
  • negatív testkép, szégyenérzet, csökkent önbecsülés, (szexuális) szorongás.

A nehezített ürítésben érintett betegek egy része rátanul, hogy ujjal visszanyomva a sérvet, könnyebbé válik az ürítés, ez az ún. splinting.

Kezelési lehetőségek: konzervatív és műtéti eljárások

A méh- és hüvelysüllyedés kezelése lehet konzervatív, azaz műtét nélküli, illetve műtéti.

Konzervatív kezelés

A konzervatív kezelés alappillére a kismedencei izomtréning, amelyet legjobb még panaszmentes állapotban megkezdeni. Segítséget jelenthet a hüvelysúlyok használata, a biofeedback és az elektrostimulációs kezelés.

Kombinált kezeléssel enyhébb esetekben jelentős javulás, akár teljes panaszmentesség érhető el, és súlyosabb problémák is mérsékelhetőek.

Gátizomgyakorlatok és intimtorna

Fontos a szakszerű útmutatás, a gyakorlatok szakember (orvos, gyógytornász) által kontrollált elsajátítása, ugyanis klinikai vizsgálatok szerint az „intimtornán” részt vevő hölgyek kb. 40%-a nem érti a feladatokat és/vagy helytelenül kivitelezi, a hasi és egyéb izmokat feszíti a gátizomzat helyett. A helytelenül kivitelezett gyakorlatok még ronthatnak is a helyzeten.

Hüvelysúlyok

A hüvelysúlysorozat tamponszerű műanyaghüvelyből és növekvő tömegű fémbetétekből álló szett. A hüvelybe helyezve segít a medencefenéki izmok megtalálásában és erősítésében, mivel a kicsúszás érzete az izmokat összehúzódásra készteti. A stressz-inkontinencia kezelésében is használatos. Alkalmazásával növelhető a medencefenéki izmok tónusa.

A hüvelysúlyhasználat eredményessége megegyezik a gátizomtorna eredményességével, tehát rendszeres és helyes alkalmazás esetén a páciensek kétharmada számol be panaszainak megszűnéséről vagy jelentős javulásáról.

Alkalmazás: A súly síkosító segítségével történő hüvelybe helyezése után annyira kell összehúzni a medencefenéki izmokat, hogy ne csússzon ki. Azzal a súllyal kell kezdeni, amit legalább egy percig bent tud tartani a páciens. Ezt a gyakorlatot naponta kétszer kell elvégezni. Fokozatosan kell növelni az időtartamot addig, amíg az első hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani. Ezt követően át lehet térni a következőre. A cél, hogy a súlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani, és a feladatot naponta kétszer el tudjuk végezni.

Ellenjavallatok: Nem javasolt várandósság, gyermekágyas időszak (szülés utáni 6 hét), hüvelygyulladás, menstruáció esetén, szexuális aktust követő két órában, vetélést, kismedencét érintő műtétet követő 3 hónapban.

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a hüvelysúlyok használatával összefüggésben hüvelyi vérzést, erősebb hüvelyfolyást, gyulladást tapasztal a páciens, ilyen esetekben a nőgyógyászati szakvizsgálatig fel kell függeszteni a használatot.

Pesszáriumok

A medencefenék megerősödéséig a panaszok csökkentése (kocka, gyűrű, csésze, fánk, stb.) érdekében mesterséges alátámasztást biztosítanak a pesszáriumok, amelyek szilikonból készült, különféle alakú és méretű gyógyászati segédeszközök.

Nőgyógyászati vizsgálat alkalmával szakorvos választja ki a páciens számára megfelelőt, és megtanítja használatát. Hüvelyben viselve megszüntetik a méhsüllyedés okozta panaszokat és a stresszinkontinenciát. A hüvelyi műtét útján beültetett szalagokhoz hasonlóan a húgycső és a húgyhólyag alátámasztásával javítják a vizelettartást.

Alkalmazhatóak tervezett műtét előtt, kombinálhatóak gátizomtornával, bizonyos esetekben önmagukban megoldják a problémát. Ha az elváltozás súlyossági foka műtétet indokolna, de a páciens attól elzárkózik, illetve egészségi állapota, kísérőbetegségei nem teszik lehetővé az operációt, jó alternatívát jelenthetnek.

Alkalmazás: A pesszárium használata egyszerű, szakszerű útmutatást követően könnyen elsajátítható: reggel fel kell helyezni a hüvelybe, este kivenni, így a szövetek éjszaka regenerálódni tudnak, nem áll fenn a szövetek tartós összenyomása következtében esetlegesen kialakuló vérkeringési problémák veszélye. Természetesen megmarad a szexuális élet lehetősége.

Elektrostimuláció

Mivel a stresszinkontinencia egyik okának a szeméremtesti ideg (nervus pudendus) sérülését tartják (pl. hüvelyi szülés során a gátizomzat túltágulása miatt), ennek ingerlése a hüvelybe vagy a végbélbe helyezett elektródával javíthatja vizelettartást.

Az elektrostimuláció a medencefenéki izomtréninghez és a hüvelysúly-terápiához hasonlóan egyrészt a gátizmok erősítésére szolgál az ingeráram okozta izom-összehúzódás révén, másrészt a használt frekvenciától függően gátolja a húgyhólyag izomzatának reflexes összehúzódását. Segítségével javul vagy megszűnik a stressz-, a sürgősségi és a kevert inkontinencia, erősödik a medencefenék, csökkenhet a kismedencei szervek süllyedésének súlyossági foka, javulhat a szexuális élet.

Különösen előnyös rendkívül meggyengült gátizmok esetén, amikor az erősítő gyakorlatok elsajátítása kezdetben nagyon nehéz lenne. Ilyenkor célszerű elektrostimulációval kezdeni, és utána áttérni a gyakorlatokra.

Alkalmazás: Egy hosszúkás műanyag borítású eszközt kell a hüvelybe helyezni, amely elektromos impulzusokat ad a hüvely körüli izmokba összehúzódásra késztetve azokat, ezáltal javítva a medencefenék tónusát. Első használat előtt érdemes szakemberhez fordulni. Az impulzusok erőssége szabályozható, az a megfelelő fokozat, amely nem jár fájdalommal, de még érezhető összehúzódásokat generál. Ha a kezelések során már ráérzett a gyakorló arra, hogy az eszköz milyen módon húzza össze az izmokat, megpróbálhatja az összehúzódásokkal szinkronban összeszorítani a gátizmokat. Jó esetben az elektrostimulátornál nagyobb fokban is rá tud szorítani a hüvelyi kezelőfejre. Általában 8 hétig naponta kétszer egyre hosszabb ideig (5-20 perc) végzett stimuláció után javasolt kontrollvizsgálat a javulás mértékének megállapítása céljából.

Nagyon ritkán jelentkezik mellékhatás (hüvelyi irritáció, fájdalom, vérzés), ekkor fel kell függeszteni a készülék használatát.

Elektrostimulációs eszköz

Aptos szálbehúzás

Az esztétikai bőrgyógyászatból ismert, szerves anyagokból készülő APTOS fogazott szálak immár az intim régióban is sikerrel alkalmazhatóak esztétikai és gyógyászati célból egyaránt. A szálbehúzás helyi érzéstelenítésben történik, minimálisan invazív, heg nélkül gyógyul, eredménye azonnal látható és érezhető. Mindössze 30-60 percet vesz igénybe. Minimális a lábadozási idő: a legtöbb páciens a beavatkozást követően már aznap munkaképes. A szálbehúzás az Ön igényeihez igazodva összeköthető egyéb esztétikai beavatkozások egyidejű alkalmazásával. Pozitív hatásai 1-1,5 évig tartanak.

Az Aptos szálbehúzás előnyei:

  • A szálak mechanikus támogatást biztosítanak, segítenek a gravitációval szembeni ellenállásban.
  • Stimulálják a rugalmas és kollagén rostok képződését, megfelelő szerkezeti átalakulását.
  • Stimulálják a hialuronsav-képződést.
  • Megelőzik a simaizomrostok túlnyúlását.
  • Segítenek megőrizni a szövetek rugalmasságát.
  • Revitalizálják a szöveteket, elősegítik a szövetek megújulását.
  • Lassítják az öregedési folyamatokat.
  • Feszesítik a bőrt, serkentik a mikrocirkulációját, csökkentik a pigmentációját.
  • Elősegítik a szülés utáni hegek gyógyulását.
  • Volumennövelő (töltő) és lifting (emelő) hatást fejtenek ki.
  • Javítják a hüvely vérkeringését, rugalmasságát és nedvesedési képességét.
  • Javítják a szexuális funkciókat.
  • Mérséklik az enyhe fokú vizelettartási zavart.
  • A szálak azonnal rögzülnek a szövetben, nem mozdulnak, nem vándorolnak el.
  • A szálbehúzás kombinálható más esztétikai és gyógyászati beavatkozásokkal: lézeres hüvelyszűkítés, lézeres inkontinencia-kezelés, lézeres hüvely-rejuvenáció és saját vérplazma (PRP) kezelés hüvelyszárazság esetén.

Az Aptos szálbehúzás javallatai:

  • Terheléses (stressz-) vizeletinkontinencia (I. súlyossági fok)
  • Kismedencei süllyedés (I. fokú mellső és/vagy hátsó hüvelyfal süllyedés, azaz cysto-/rectocele, hólyagsérv/végbélsérv)
  • Szülés utáni deformitások, funkciózavarok (hüvely, gát)
  • Szexuális problémák (hüvely relaxáció: laza, tág hüvely; csökkent nedvesedés)
  • A nagy szeméremajkak deformitása, megereszkedése, térfogatvesztése, zsírtartalmuk csökkenése, hiperpigmentációja, apró ráncai
  • Menopauzális hormonhiány, hüvelyszárazság
  • Esztétikai vonzerő növelésének szándéka, esztétikai problémák negatív érzelmi hatásainak csökkentése
  • A medencefenék károsodása következtében kialakult szexuális funkciózavar, illetve a nemi szervek alakváltozása miatt kialakult szexuális problémák fennállásakor sebészeti beavatkozás ellenjavallata esetén
  • Bárkinél használhatóak, amennyiben ellenjavallat nem áll fenn.

Műtéti kezelés

A kismedence műtéti rekonstrukciójával foglalkozó központokban van lehetőség speciális helyreállító beavatkozásokra a felsorolt konzervatív módszerekkel nem javuló, a páciens életét erőteljesen zavaró esetekben, elsősorban a családtervezés lezárulása után.

A műtétek célja a kiboltosuló mellső hüvelyfal eredeti vagy ahhoz közeli anatómiai helyzetbe történő visszaállítása különféle, hasüreg felől, laparoszkópia útján alkalmazott rögzítési technikákkal, a medencefenéki szövetek összehúzásával, szintetikus háló vagy szalag hüvelyi úton való beültetésével.

A műtéti kezelések alapvető problémája, hogy alátámasztás nem érhető el velük, csak felfüggesztés. Mivel a süllyedéses problémák oka elsősorban az alátámasztás elvesztéséből ered - gondoljunk a „hajó a száraz dokkban” példájára - érthető, hogy a műtétek sok esetben nem érik el a kívánt hatást, illetve műtétet követően kiújulnak. Természetesen - ha már operálunk - nagyon fontos a korrekt műtéti technika. Ennek hiányában gyakori a tünetek korai kiújulása illetve új problémák fellépése (pl. fájdalmas szexuális élet).

Műtéti típusok

  • Manchester plasztika: Olyan hölgyek estében, akik még szülni szeretnének, sokan az ún. Manchester plasztikát ajánlják. Ebben az esetben a méhnyakat megcsonkítják, a méhszalagokat megrövidítik, és mellsőfali, valamint hátsófali hüvelyplasztikát végeznek. Mivel ezzel a módszerrel sem alátámasztásra, sem megfelelő felfüggesztésre nincs lehetőség, az eredmények sok kívánni valót hagynak maguk után.
  • Méheltávolítás: A gyermekvállalás lezárása után a méheltávolítás jön műtéti kezelésként szóba, szintén mellső- és hátsóhüvelyplasztikával kiegészítve. Ebben az esetben lehetőség van a hüvelycsonk jobb felfüggesztésére. Ennek elmulasztása azonban a hüvelycsonk előeséséhez vezet. Ez a műtét sem képes az alátámasztást elérni, de az anatómiai viszonyok helyreállítása után a gátizomzat megerősítésével elejét lehet venni az újabb problémák kialakulásának.
  • Mellsőfali hüvelyplasztika: A mellső hüvelyfal süllyedésekor a mellsőfali hüvelyplasztika a leggyakrabban végzett műtét. A hüvelyhám megnyitása után a hólyagsérvet megszüntetjük és a hüvelyfalat, a kitágult rész eltávolítása után, újra egyesítjük. Az eltávolított rész nagysága jelentős szerepet játszik a műtét után kialakuló új állapotban. Túl nagy rész eltávolítása maradandó problémákhoz vezethet. Mivel a szövetek megnyúlásának okát a műtét nem szünteti meg, a gátizomzat megerősítése nélkül az állapot újra kiújulhat. Ebben az esetben egy mellső fali háló beépítése jöhet műtéti megoldásként szóba, a műtéti szövődmények aránya azonban elég jelentős.
  • Hátsófali hüvelyplasztika: A hátsó hüvelyfal süllyedésekor a hátsófali hüvelyplasztika a leggyakrabban alkalmazott műtét. Ebben az esetben a végbélsérvet szüntetjük meg. Az eltávolított hüvelyhám nagyságára itt is nagyon figyelni kell, hogy ne okozzunk maradandó problémákat. Az egyidejűleg gyakran alkalmazott ún. levátor plasztika a kitágult hüvelybemenet szűkítését szolgálja egy rosszul végiggondolt elmélet alapján. Ez a műtét gyakran vezet fájdalomhoz, amely már sok fiatal nő normális szexuális életét is lehetetlenné tette. Mivel a szövetek megnyúlásának okát a műtét nem szünteti meg, a gátizomzat megerősítése nélkül az állapot újra kiújulhat. Ebben az esetben egy hátsófali háló beépítése jöhet műtéti megoldásként szóba, a műtéti szövődmények aránya azonban ennél az operációnál is nagyon magas.
  • Abdominális sakro-kolpopexia: A méheltávolítás utáni hüvelycsonk előesése igazi orvosi kihívás, amelyet már csak műtéttechnikailag nagyon magas színvonalon álló orvosok tudnak megfelelően kezelni. Ezekben az esetekben az abdominális sakro-kolpopexia a leghatásosabb műtéti eljárás, az un. „gold standard”. A műtét során a hüvelycsonkot egy háló segítségével a keresztcsont szalagjához rögzítjük laparoszkópia segítségével, vagy egy ún. hasfali „bikini-metszésen” keresztül.
Műtéti eljárások a POP kezelésére

POP páciens vagyok, és jelenleg kismama, mire számíthatok?

A medencefenéki süllyedéses állapotok nem okoznak jelentős magzati kockázatot. Az viszont jellemző, hogy az anya panaszai romlanak a terhesség kb. feléig. A 20. héttől, mivel addigra a méh kiemelkedik a kismedencéből, inkább a panaszok átmeneti javulására lehet számítani. A POP önmagában jelen ismereteink szerint nem indokolja, hogy a következő szülés császármetszés legyen. Ez csak abban a ritka esetben jön szóba, ha korábban POP miatt műtét történt, és ezt követően esett teherbe. Ennek az oka, hogy a süllyedéses állapot ellenére a szülés gond nélkül le tud zajlani: ennek oka hogy a terhes méh már nem tud előreesni pont a nagysága miatt, a hólyag vagy végbélsérv pedig szépen kitér a fej útjából szülés közben.

Milyen kezelés jön szóba a terhesség alatt?

A terhesség alatt a medencefenéktorna egyértelműen biztonságos. A pesszárium viselése többnyire nem ajánlott a felszálló fertőzések kockázata miatt. Az elektrostimulációs kezelés tilos a terhesség alatt.

Kihez fordulhatok, ha érintett vagyok?

Uroginekológus a probléma specialistája. Emellett medencefenék gyógytornára szakosodott gyógytornász is segítséget nyújthat a konzervatív kezelésekben.

Milyen nőgyógyászati elváltozások fordulhatnak elő szülés után?

Szülés után sok nő szembesül olyan testi változásokkal, amelyekre nem igazán tudott felkészülni, mert csak elképzelései voltak arról, mi történik majd szervezetével, főképp intim testtájával a baba világra jötte után. Hiába a lelkiismeretesen elvégzett szülésfelkészítő tanfolyam, a tudatos felkészülés, mások szüléstörténetének meghallgatása, egy gyermek világrahozatala előre nem látható testi (és lelki) változásokkal járhat. A várandós nők teste a terhesség kilenc hónapja alatt folyamatosan alakul, és ezek a változások nem érnek véget a szüléssel. Sőt.

Vérzés és gyermekágyi regeneráció

A szülés vérzéssel jár. Hogy ki mennyi vért veszít, számos tényezőtől függ: hüvelyi szülés esetén a többi között attól, hogy mekkora a baba, és világra jötte milyen hüvelyi és gátkörnyéki sérülésekkel jár. Az ezt követő, gyermekágyi időszakban a nők teste elkezd regenerálódni, aminek része a hetekig elhúzódó vérzés (lochia) is. Noha ez sokak számára ijesztőnek tűnhet, természetes folyamat, és attól függetlenül számítani kell rá, hogy a kismama hüvelyi úton, vagy császármetszéssel ad életet gyermekének.

A vérzést ilyenkor az okozza, hogy a szülés után a méh azonnal elkezd összehúzódni - a kisbaba szoptatásakor a folyamatosan termelődő oxitocin hormonnak köszönhetően ezt érezni is lehet -, ám ahol a méhlepény levált, ott vérzés lép fel. A vér mellett szövetdarabok, és felgyülemlő váladék is távozik, ami jelzi, hogy a méh tisztul.

A vérzés hossza és erőssége egyénenként változó: van, akinél olyan, mint egy elhúzódó menstruáció, amit egészségügyi betétekkel át lehet vészelni, másoknál viszont több hétig, akár a hatodik héten esedékes kontrollig is tarthat. Sokaknak ilyenkor nagyobb nedvszívó képességű, speciális betétekre van szüksége, amit gyakran kell cserélni. De még ez is normálisnak tekinthető. Ahogy az is, hogy az első időszakban minden nyugalmi helyzetből való felálláskor nagyobb mennyiségű - a hüvelyben időközben felgyűlt - vér távozik.

Rendellenességre utalhat, ha a kismama erős alhasi fájdalmat érez napokkal a szülés után is, ha belázasodik, a vérzés állaga darabos lesz, vagy a színe "gyanús". (A szülés utáni pár napban a távozó vér színe sötétvörös, majd élénk savós-pirossá válik, ezt követően pedig egyre világosodik.) Ha változatlanul sötét marad, és mennyisége egy hét elteltével sem kezd csökkenni, érdemes orvoshoz fordulni, mert komoly probléma is állhat a háttérben. Előfordulhat, hogy a méh nem tud megfelelően összehúzódni vagy nem tisztul eléggé, mert méhlepény-, esetleg egyéb szövetdarab maradt bent, ami nem képes magától távozni, és gyulladást okoz. Ilyenkor azonnali és szakszerű segítségre lehet szükség, hogy ne alakuljanak ki súlyos szövődmények.

Műtéti sebgyógyulás

Császármetszés után is jelentkezhetnek gyulladásra utaló jelek: ha a műtéti terület kellemetlenül duzzadt, vörös, ég, vérzik vagy erősen váladékozik, esetleg láz jelentkezik az első pár nap elteltével, mindenképpen érdemes orvossal konzultálni a továbbiakról.

Ha a szülést levezető orvos úgy ítéli meg, hogy az utolsó szakaszban, a kitolásnál valami miatt - vagy mert túl gyorsan érkezik vagy mert túl nagy a fej mérete - a baba nem tud akadálytalanul és az anyának sérülést nem okozva átjutni a hüvelyen, gátmetszésre kerül sor. Időben alkalmazva elkerülhető vele egy komolyabb sérülés: például a hüvely vagy a gát repedése, szakadása, a végbél záróizmának sérülése, amit a magzat kinyomása, kirobbanása okozhat. Az ollóval ejtett, néhány centiméteres vágást a szülést követően összevarrják. Ez az első pár napban erős fájdalommal jár: az égő, feszülő érzés, a gát környékének megduzzadása, lilás vöröses elszíneződése normális jelenség. Hogy ne fertőződjön el, a gátsebet gondosan tisztán kell tartani. Előfordulhat azonban, hogy nem gyógyul megfelelően: hetekkel a beavatkozás után is annyira érzékeny, hogy állni is nehéz tőle, esetleg begyullad, váladékozik. Ilyenkor szerencsés orvoshoz fordulni.

Hüvely tágulása és regenerációja

Aki hüvelyi úton ad életet gyermekének, megtapasztalhatja, hogy a vagina valójában milyen rugalmas: optimális esetben egy 3-3,5 kilós baba viszonylag simán, egy 4 kg körüli már nehezebben préselődik át rajta. A hüvely tágulását jelentősen befolyásolja a kitolás időtartama, a baba nagysága és súlya. Ahogy azt is, hogy a szülés után meddig tarthat a vagina regenerálódása. Van, akinél pár hónap elteltével visszaáll ha nem is az eredeti, de egy ahhoz közeli állapot. Másoknál több év elteltével sem nyeri vissza rugalmasságát, amit okozhat kötőszöveti gyengeség vagy hormonális változás is.

A tág vagina azonban nem csak esztétikai szempontból jelenthet problémát: a hüvely falának gyengülése miatt csökken érzékenysége is, ez pedig hátrányosan befolyásolhatja a nemi élet minőségét - férfiak és nők számára egyaránt. Emellett megnő a különféle hüvelyi- és húgyúti fertőzések kockázata. A hüvely izomzatának megerősítésében sokat segíthet az intim torna, például a medencefenék izmait is edző Kegel-gyakorlatok. A helyes táplálkozás is fontos, és jó, ha tudatosan figyelünk testsúlyunkra szülés után, nehogy vég nélkül csússzanak fel ránk a plusz kilók, tovább terhelve medencénket és az ott található szerveinket. Ha azt érezzük, hogy hüvelyünk még egy évvel a szülés után is tág, nem rugalmas, vagy ha kellemetlen tüneteket észlelünk: például a vaginába áramló levegő fura hangot adva távozik, érdemes orvoshoz fordulni, előfordulhat ugyanis, hogy csak a hüvelyszűkítő kezelés hoz tartós megoldást.

Vizelet-inkontinencia

Mivel a terhesség utolsó hónapjaiban a baba súlyának gyors gyarapodása miatt a medencealapi izmok - ezzel együtt a húgyhólyag környékiek is - különösen nagy nyomásnak vannak kitéve, óhatatlan, hogy lazábbak lesznek, és ez a szülés után sem feltétlenül jön helyre. Becslések szerint a szülést követő pár hónapban a nők egyharmada szenved vizelet-inkontinenciától, ami a legegyszerűbb helyzetekben - nevetés, vagy akár tüsszentés közben - is okozhat kellemetlen pillanatokat. Az akaratlan vizeletvesztés ellen hatékony megoldás a medencefenék izmainak megerősítése, például a már említett Kegel-tornával. Amennyiben a rendszeresen végzett gyakorlatok ellenére sem múlik a vizeletinkontinencia, érdemes szakembertől segítséget kérni.

Hüvelyszárazság

Noha a hüvelyszárazság természetes a gyermeküket szoptató anyák körében, mégis sokaknak okoz kellemetlenséget. Hátterében a hüvelyhám állapotát is befolyásoló hormonális változás áll: szülés után ugyanis hirtelen csökken a hüvelyváladék termelődését is serkentő ösztrogén mennyisége. Ami a szoptatással tovább apad, mert egyéb hormonok - például a tejkiválasztásért felelős prolaktin - termelődnek nagyobb mennyiségben. A hüvelyszárazság irritáló, viszkető érzést, kipirosodást okozhat, emellett fájdalmassá teheti a nemi érintkezést, mindkét félben diszkomfortérzetet keltve. Mivel ez hosszú távon párkapcsolati gondokhoz is vezethet, érdemes időben - pár hónap elteltével - tanácsot kérni nőgyógyászunktól. Már csak azért is, mert ha a hüvelyszárazság állandósul, gyengül a vagina védekezőképessége a különféle kórokozókkal szemben és gyakoribbak lehetnek a különféle hüvelyi fertőzések.

tags: #huvelyfal #sullyedes #szules #utan