A vizeletürítési zavarok okai és kezelése

A vizeletürítés egy összetett folyamat, melynek zavarai jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Ha a hólyag nem ürül ki teljesen, vagy egyáltalán nem tudjuk üríteni, akkor vizeletrekedésről, más néven vizeletelakadásról (anuria) beszélünk. A vizeletelakadás hirtelen alakul ki, és teljes vizelési képtelenséggel jár. Ezzel szemben a vizeletrekedés egy krónikus folyamat, mely elégtelen hólyagürítéssel jár.

Ismert jelenség, hogy korábban is problémásan ürülő hólyag hirtelen vizeletelakadása következhet be, például alkoholfogyasztás hatására.

A vizeletelakadás és vizeletrekedés tünetei

A heveny vizeletelakadás riasztó tünetekkel jár: diszkomfortérzés, hirtelen kialakuló alhasi nyomásérzés, fájdalom, valamint sürgető, kínzó vizelési ingerrel járó teljes vizelési képtelenség jellemzi.

A krónikus vizeletrekedés általában enyhébb, de tartósan fennálló tüneteket okoz. Ezek lehetnek:

• Gyakori vizelési inger
• Nehezen meginduló vizelet
• Ha megindul, vékony, erőtlen sugárban távozik
• Vizelés közben megakadó vizeletsugár
• A vizelés végén utócsepegés
• Hólyagteltségérzés

Prosztatamegnagyobbodásnál gyakori az éjszakai, akár óránkénti vizelés. Paradox módon a vizelés után a hólyagban maradó vizelet, a maximális hólyagkapacitás elérése után inkontinencia formájában is jelentkezhet.

A hólyagürülési zavarok leggyakoribb okai

A vizeletürítési problémák hátterében számos ok állhat, melyek érinthetik a húgyutakat, az idegrendszert vagy akár más szerveket is.

Húgyúti és szervi okok

• Prosztatabetegségek: Fiatal férfiakban lázas állapot és hirtelen vizeletelakadás szinte mindig a heveny prosztatagyulladás (acut prostatitis) következménye, ekkor a vizeletelakadást a duzzadt, vizelet útját elzáró prosztata okozza. Férfiaknál idősebb korban a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) a vizeletelakadás leggyakoribb oka. A prosztatarák viszonylag ritka, de ismert szövődménye a vizeletelakadás, mivel a betegség későbbi stádiumában a húgycső összenyomása, elzárása alakulhat ki.
• Egyéb mechanikai okok a húgyutakban: A húgyutakban lévő egyéb mechanikai okok is vezethetnek vizeleteladáshoz. Például kocsányon ülő hólyagtumor, nagyfokú vérzés után kialakult véralvadék vagy a hólyagban lévő hólyagkő elzárhatják a vizelet útját, így időszakos vagy visszatérő vizeletelakadást okozhatnak. A húgyhólyag utáni húgyutakban a prosztatán kívül a nagyfokú húgycsőszűkület, illetve a fitymaszűkület akadályozhatja a vizeletürülést.
• Húgyutakon kívüli okok: Húgyutakon kívüli okok is vezethetnek a vizeletürítés zavarához, általában külső összenyomás (kompresszió) útján. Ilyen például a terhesség, előrehaladott nőgyógyászati (méhnyak, hüvely, szeméremtest) daganatok, vastagbél daganatok, húgyhólyagsérv, végbélsérv, illetve krónikus, nagyfokú székrekedés.
• Traumák és balesetek: Traumát, balesetet követően is kialakulhat vizeletelakadás, így például a hímvessző törése, húgycsősérülése után gyakran vizelési képtelenség alakul ki.
• Húgyúti fertőzések: A húgyúti fertőzések az egyik leggyakoribb okai a gyakori vizelésnek. Ezen kívül fájdalmas vizelés, alhasi fájdalom és néha láz is társul a tünetekhez. Ha ilyen tüneteket tapasztal, fontos, hogy minél előbb orvoshoz forduljon.
• Hólyaggyulladás (cystitis): A húgyhólyag gyulladása, amely baktériumok, kémiai irritáció vagy autoimmun folyamatok miatt alakulhat ki.
• Húgyúti kövesség: A húgyutakban lévő kövek irritációt és fájdalmat okozhatnak a húgyutakban, ami gyakori vizelési ingert eredményezhet.

Idegrendszeri okok

Mivel a vizelés, mint oly sok más folyamat a szervezetben, egy komplex, összehangolt folyamat eredménye, melyet az idegrendszer szabályoz, az idegrendszer sérülése a normális vizelési funkció zavarával, például vizeletrekedéssel vagy komplett vizeletelakadással járhat.

• Porckorongsérv (gerincsérv): Az egyik rettegett szövődménye a vizeletrekedés. A gerincsérv jellemzően két úton okoz vizeletelakadást: az egyik a sérv által okozott idegi (gyöki) nyomás következtében kialakult vizeletürítési nehézség. A másik mechanizmus a nagyfokú fájdalommal áll kapcsolatban, a vizelés megindításához szükséges hasprés az amúgy is szinte elviselhetetlen fájdalmat fokozza, ezért szinte lehetetlenné teszi a vizelést. Az első esetben sürgős műtét, míg második esetben a hatékony fájdalomcsillapítás oldhatja meg a problémát.
• Stroke: Stroke után akár a betegek felénél is jelentkezhet inkomplett hólyagürülés.
• Sclerosis multiplex: Ez az idegrendszeri betegség általában a húszas-negyvenes éveikben járó betegekben jelentkezik először. A betegek kb. 80%-ánál már a diagnózis felállításakor is vannak vizeléssel kapcsolatos panaszok, mivel a vizelés kontrolljáért felelős idegek különösen sérülékenyek a sclerosis multiplexben. A betegek egy kisebb részénél előfordulhat azonban vizeletelakadás is.
• Neurogén hólyag: A hólyag обаidegzési zavara (ún. neurogén hólyag) akaratlan vizeletvesztést vagy vizeletrekedést is okozhat. Ennek számos oka lehet a cukorbetegségtől az egész idegrendszert érintő betegségeken át, a kismedencei műtétekig.
• Pszichés okok: Stressz, szorongás, depresszió, neurózis, pánikrohamok is okozhatnak gyakori vizelést.

Egyéb okok

• Gyógyszermellékhatások: Több gyógyszer, illetve gyógyszercsoport ismert mellékhatása lehet a hólyagürülési zavar. A teljesség igénye nélkül az alábbi gyógyszerek, gyógyszercsoportok szedése mellett fellépő vizeletrekedésnél kell a gyógyszerhatásra gondolni: szívritmus-szabályozók, antihisztaminok, vérnyomáscsökkentők, Parkinson-kórban használt gyógyszerek, antipszichotikumok, hormonpótló szerek, izomrelaxánsok, opioid fájdalomcsillapítók, antiepileptikumok.
• Műtétek utáni állapot: A kismedencei műtétek, illetve az altatás utáni időszakban is előfordulhatnak vizelési problémák. A spinalis érzéstelenítés egyik átmeneti mellékhatása lehet a vizelési képtelenség.
• Terhesség: A növekvő méh nyomhatja a húgyhólyagot, ami gyakori vizeletürítést eredményez.
• Cukorbetegség: A gyakori vizeletürítés a cukorbetegség szokásos tünete, függetlenül attól, hogy 1-es vagy 2-es típusú. A magas vércukorszint miatt a vesék igyekeznek megszabadulni a felesleges cukortól, ami több vizelet termeléséhez vezet.
• Hormonális változások: Az idő múlásával szervezetünk kevesebb antidiuretikus hormont termel, ami kulcsszerepet játszik a folyadékmegtartásban.

A tartós hólyagürülési zavar következményei

Az inkomplett hólyagürülésnek hosszabbtávon súlyos következményei lehetnek.

• A pangó vizelet gyakran felülfertőződik, állandó gyulladást fenntartva a hólyagban.
• A vizeletpangás a felső húgyutakat is károsíthatja, súlyosabb esetekben krónikus veseelégtelenséget eredményezhet.
• Amennyiben a vizelet kiáramlási pályája szűkül be (BPH, húgycsőszűkület), a húgyhólyag minden vizeléskor erőlködik, így a hólyag izomrostjai között nyálkahártya kitüremkedések (divertikulumok) keletkezhetnek.
• Az idült vizeletrekedés hólyagkövek kialakulásának is kedvez.

Kezelési lehetőségek

A hólyagürülési zavarok kezelése két szinten zajlik.

Az akut vizeletelakadás sürgősségi kórkép, azonnali beavatkozást igényel, ilyenkor mielőbbi vizelet lebocsátás szükséges. Leggyakrabban a hólyagkatéterezést használjuk, amennyiben ez sikertelen, szeméremcsont feletti katéter (epicisztosztóma) behelyezése válhat szükségessé.

Krónikus esetben legfontosabb az alapbetegség kezelése, de bizonyos esetekben önkatéterezés vagy állandó hólyagkatéter válhat szükségessé.

A gyakori vizelési inger az életminőséget rontó problémává válhat, amit kezelni kell. A tünetek hátterében álló okok felderítése után törekszünk annak megszüntetésére. Húgyúti fertőzés esetén antibiotikumos kúrát alkalmazunk. Bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet, például húgyúti kövesség vagy daganat esetén.

Az első urológiai vizsgálat általában fizikális vizsgálatból, az urológiai szervek ultrahangos vizsgálatából és vizelet gyorstesztből áll. Ezek alapján az esetek mintegy kétharmadában meg lehet állapítani a panaszok okát. Az esetek egy részében további kivizsgálásra van szükség: speciális laborvizsgálatok, vizeletáramlás-mérés, urodinámia, húgycső- és húgyhólyag-tükrözés, röntgen-vizsgálatok, CT, stb.

A vizeletürítési és hólyagproblémák megelőzése érdekében érdemes betartani néhány alapszabályt:

• Vizelési inger esetén a lehető leghamarabb WC-re kell menni, tartogatni nem szabad a vizeletet.
• Kerülni kell a „megelőző” vizelést, meg kell várni, míg a vizelési inger a vizelést indokolttá teszi.
• Napi legalább 4-8 alkalommal szükséges vizeletet üríteni, éjszaka pedig - ha lehetséges - nem több, mint két alkalommal.
• Fontos a napi elegendő mennyiségű folyadékfogyasztás (átlagos testalkatú egyén, különösebb fizikai aktivitás nélkül: napi 2-2,5 liter víz).
• Törekedni kell a megfelelő mennyiségű rostbevitelre, mellyel megelőzhető a hólyagra nézve káros székelési erőlködés.
• Fontos a medence izmainak rendszeres karbantartása intimtorna segítségével.
• Kerülni kell a túlzott mennyiségű kávéfogyasztást, ugyanis a koffein a hólyag belső falát borító nyálkahártyát irritálhatja.

tags: #vetelesnel #suru #vizelet #urites