Az allergiás megbetegedések száma ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években a gyermekek körében, szinte minden családban szembesülnek vele. Akár táplálék-, akár légúti allergiáról van szó, érdemes nagy gondot fordítani a megelőzésre, különösen az allergiára hajlamos gyermekek esetében.
Az allergiára való hajlamot magunkban hordozzuk születésünktől fogva. Abban az esetben, ha a szülők, nagyszülők vagy testvérek allergiásak, a gyermeknél is nagyobb eséllyel alakulhat ki allergia. Azokban a családokban, ahol az egyik szülő valamilyen allergiás megbetegedésben szenved, a gyermeknek 40% körüli az esélye, hogy örökölje azt, míg mindkét szülő esetén ez a szám akár 60-70% is lehet.
A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, a bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol ellenanyag termelődik, és megjelennek az allergiás tünetek.
A leggyakoribb allergének babáknál
A leggyakoribb élelmiszer-allergének közé tartozik a tehéntej, a tyúktojás, a szója, a búza, a földimogyoró, a diófélék, a kagyló és a hal. Emellett a házipor-allergia is gyakori, melyet valójában nem maga a házipor vagy a házi poratka okoz, hanem annak mikroszkopikus méretűre széttört és a levegőben elszálló beszáradt széklete. A poratkák ürüléke az, amelyet belélegezve vagy megérintve az allergiás tünetek jellegzetes reakcióját váltja ki.
A Dermatophagoides pteronyssus és a Dermatophagoides farinae két fajta poratka, amelyek az emberi lakókörnyezetben gyakran előfordulnak. Ezek az ízeltlábúak az emberi lakókörnyezetben a házi porban, szőnyegekben, matracokban, párnákban és más textíliákban találhatók meg. A poratkák a házi porban található elhalt és lehullott bőrsejtekkel táplálkoznak.
A poratka allergia tünetei és diagnózisa
A poratka allergia tünetei általában légzőrendszeri és bőrproblémákhoz kapcsolódnak. Az allergiás reakció akkor következik be, amikor az érzékenyített személy belélegzi vagy érintkezik a poratka által kibocsátott allergénekkel. Ezek a tünetek általában az allergén expozíciót követően jelentkeznek a gyermekeknél, és a tünetek súlyossága változó lehet.
Fontos megjegyezni, hogy a poratka allergia tünetei nagyon hasonlóak lehetnek más allergiás állapotokhoz, például pollen allergiához vagy állatszőr allergiához.
A poratka allergia diagnózisát az allergológus vagy immunológus végzi. A diagnosztikai eljárások közé tartozik a kikérdezés, a fizikális vizsgálat, a bőrpróba (prick-teszt), a vérvizsgálat (IgE antitestek szintjének mérése) és a multiplex allergia teszt.
A poratka allergia kezelése
A poratka allergia kezelése általában a tünetek enyhítésére és az allergén expozíció csökkentésére összpontosít. A kezelési lehetőségek közé tartoznak az antihisztaminok, a nazális szteroid spray-k és az immunterápia (allergén-specifikus immunterápia, ASIT).
Az allergén expozíció csökkentése fontos lépés a poratka allergénekkel való érintkezés csökkentése érdekében. A szülő otthon is számos intézkedést tehet:
- Takarítás: Rendszeres és alapos takarításra van szükség a poratka allergének csökkentése érdekében. A padlók, bútorok, szőnyegek és ágyneműk alapos porszívózása, felmosása és tisztítása segít eltávolítani a lerakódott poratka allergénjeit.
- Páratartalom szabályozása: A poratka a magas páratartalmat kedveli. A páraelszívók vagy légtisztítók használata segíthet csökkenteni a páratartalmat a lakásban, különösen a hálószobában.
- Ágynemű és párna: Hipoallergén ágynemű, matrac- és párnahuzatok használata javasolt, amelyek kifejezetten poratka allergének elkerülésére készültek.
- Gyerekszoba: Minimálisra kell csökkenteni a poratkákkal való érintkezést a gyermek hálószobájában.
- Allergénmentes zóna: Allergénmentes zóna kialakítása a gyermek hálószobájában.
A tojásallergia babáknál
A tojásallergia a csecsemőknél az egyik leggyakoribb ételallergia, becslések szerint a gyermekek 2%-a allergiás a tojásra. A jó hír az, hogy a gyerekek 70%-a idővel kinövi a tojás érzékenységet.
A tojás bevezetése a babák étrendjébe fontos mérföldkő a hozzátáplálás során. Az új ajánlások szerint az egész tojást a gyermek 6-8 hónapos kora között lehet bevezetni. Mikor tojást kínálsz a babádnak, minden esetben győződj meg arról, hogy a tojás minden része teljesen megfőtt, megsült, mert a tojás tartalmazhat szalmonellát.
Ha először kínálsz tojást a babának, ajánlatos egy kis adag jól megfőtt tojással kezdeni. Az első harapás után figyeld a gyermekedet, hogy mutatja-e allergia vagy érzékenység jeleit. Ha 5-10 perc elteltével jól tolerálja, a maradék tojást a baba szokásos etetési ütemével kínálhatod.
A tojásallergia tünetei
Az allergiás reakciók közé tartozik a nyűgösség, letargia, könnyező szem, csalánkiütés, kiütések, viszketés, arcduzzanat, sípoló légzés, köhögés, hányás, hasmenés és gyomorgörcs. Ha enyhe allergiás reakciót tapasztalsz, ne adj több tojást, és forduljatok gyermekorvoshoz további útmutatásért.
Ha a babának súlyos ekcémája vagy más, már meglévő ételallergiája van, fokozott a tojásallergia kockázata. Ilyen esetben forduljatok gyermekorvoshoz a tojás bevezetése előtt, mert javasolhat allergiatesztet és/vagy felügyelt tojás bevezetést az allergológus rendelőben.
A táplálékallergia megelőzése és kezelése
Az allergia megelőzésének alapja az allergén anyaggal való találkozás következtében kialakuló ún. orális tolerancia kialakítása. A csecsemőnek 4-6 hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálásra van szüksége. Ezt követően a szilárd ételek bevezetése már 4-6 hónapos kortól indokolt az anyatej mellett kis mennyiségben.
Ha nincs lehetőség az anyatejes táplálásra, akkor az allergiára fokozott kockázatú csecsemőket 4-6 hónapos korukig részlegesen hidrolizált hipoallergén (HA) tápszerrel indokolt táplálni. A hipoallergén tápszerekben a tehéntejfehérjéket kisebb alkotóelemekre bontják, amik kevésbé váltanak ki allergiás reakciót.
A leggyakoribb csecsemőkorban észlelt allergiás megbetegedés a tejfehérje allergia. A tehéntej fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk, mert túl korán megkezdett tehéntejes táplálás asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat.
A földimogyoró allergia is egyre gyakoribb, és ez jár a leggyakrabban halálos kimenetelű allergiás reakcióval. Az Európai Gasztroenterológiai Társaság (ESPGHAN) 2017-es ajánlása alapján már 4-6 hónapos kortól javasolt a földimogyoró bevezetése az egészséges csecsemő étrendjébe.
Egyéb lehetséges allergének és intoleranciák
A leggyakoribb élelmiszer-allergének mellett fontos megemlíteni a háziállatok által okozott allergiákat is. A macska-, illetve kutyaszőr-allergia a leggyakoribb, de előfordulhat allergiás reakció lóra, hullámos papagájra, aranyhörcsögre, tengerimalacra és szinte minden otthon vagy a ház körül tartott állatra.
Fontos különbséget tenni allergia és intolerancia között. Az ételintolerancia nem az ételallergia másik neve; előbbiért az emésztőrendszer, utóbbiért az immunrendszer a felelős.
Szülő Akadémia 2. rész - Tejfehérje allergia, gluténérzékenység és laktózintolerancia
Ha felmerül a gyanú, hogy gyermeke allergiával küzd, ajánlott gyermekorvoshoz, allergológushoz vagy immunológushoz fordulni a pontos diagnózis felállítása érdekében.