Méhszáj és terhesség: Tudnivalók a kismamáknak

A terhesség egy csodálatos időszak, tele örömmel és várakozással, de gyakran felmerülnek aggodalmak is a kismamákban. Számos olyan probléma vagy kérdés merülhet fel, amelyekkel kapcsolatban a kismamák aggódnak, mint például a méhszáj állapota, a folyás, megfázás, vagy a súlygyarapodás. Jó hír, hogy ezek közül sok aggodalom alaptalan lehet. Ebben a cikkben igyekszünk tisztába tenni a leggyakoribb kérdéseket és félelmeket.

A méhszáj állapota a terhesség alatt

Az alaphelyzetben a méhszáj értéke 3000, ami azt jelenti, hogy a méhnyak 3 ujjnyi vastag és a méhszáj teljesen zárt. A méhnyak nagyon gyakran már a terhesség második harmadának végén elkezd megrövidülni. Ilyenkor előfordulhat, hogy az értéke 2000 vagy ritkábban 1000, de ez nem jelenti azt, hogy koraszülésre lehet számítani. Az érték csökkenését okozhatja a baba súlya, vagy lehet egyszerűen alkati kérdés is.

Ha a 2. és 3. számjegy értéke 1-es, az azt jelenti, hogy a méhszáj elkezdett kinyílni, de még nincs teljesen kinyílva. Ha mindhárom utolsó számjegy értéke 1-es (például 3111, 2111, 1111 az érték), az azt jelenti, hogy a méhszáj teljesen kinyílt.

A 36. hét után ez már nem jelent problémát, de előtte koraszülésre utalhat. Mivel nem tudják pontosan megmondani, mi indíthatja be a szülést, ezért ilyen esetekben állandó fekvést javasolnak.

Sokan nem értik, ez pontosan mit jelent. Például, egy ismerős anyukának a 27. héten nyílt ki a méhszája, és mindvégig feküdt. A 36. héten azonban leszaladt a piacra bevásárolni, és azonnal beindultak a fájások.

A terhesség alatti folyás

Átlátszó vagy fehér és szagtalan folyás a terhesség folyamán teljesen normális. A terhesség vége felé a mennyisége ijesztően nagy lehet, de aggodalomra ekkor sincs semmi ok. A színes és szagos folyás viszont fertőzésre utalhat, amit kenőccsel vagy antibiotikummal kell kezelni.

Megfázás és terhesség

Egy szimpla megfázástól semmi baja nem lesz a babának, akkor sem, ha hetekig elhúzódik az orrfolyás. Nem kell aggódni a köhögés miatt sem, ugyanis tévesen azt hiszik néhányan, hogy a köhögéstől kinyílhat a méhszáj, de ez nem igaz, csupán városi legenda.

Az orvossal egyeztetett gyógyszerek sem okozhatnak gondot. Egyedül a láztól kell tartani, a magas lázat mindenképpen le kell nyomni, mert a tartósan magas láz kárt okozhat a magzatban.

Gyógyszerek és alkohol a terhesség alatt

Hat hetes kor alatt ezek a dolgok nem okoznak kárt a magzatban. Hat hetes kor után is elmondható, hogy egyetlen alkalommal történő alkoholfogyasztástól nem lesz semmi baj, csupán az a gond, ha folyamatosan iszol, vagy az orvossal nem egyeztetett gyógyszert szedsz.

Súlygyarapodás a terhesség alatt

Az átlagos terhesség alatt a súlygyarapodás 12 kiló körül van, ez azonban csak egy átlagérték. Elmondható, hogy a legnagyobb mennyiségű súly a harmadik harmadban rakódik le, ezért aki 10 kilót hízik az első két harmadban, annál jócskán túllépheti a 12 kilót a hízás mértéke.

Valójában elsősorban alkati kérdés, ki mennyit hízik. Az első harmadban főként víz rakódik le, a harmadik harmadban pedig a baba hízása a hízás fő oka. Semmi baja nem lesz a babának sem a túl nagy (20 kiló feletti), sem a túl kevés (8 kiló alatti) hízástól.

Ha valaki már eleve túlsúlyos, teljesen normális az is, ha csak 2-3 kilót hízik (tehát kvázi fogy a terhesség alatt). A terhesség végére a baba súlya kb. 3 kiló, a méhlepény 1-1,5 kilót nyom, a megnövekedett vérmennyiség plusz 1 kiló, tehát kb. 6 kiló hízás az, ami természetszerűleg rakódik rád.

Az első harmadban gyakori gond, hogy nagyon sokat hány vagy émelyeg az anyuka, ezért nem eszik, vagy csak nagyon egyoldalúan táplálkozik (például csak kiflit tud enni), emiatt sem kell aggódni. A nagymértékű hízás önmagában nem gond.

A baba mozgása

A baba mozgása is sok aggodalomra adhat okot. Ha valaki már 20 hetes, de még nem érzi a baba mozgását, akkor azért: erről elmondható, hogy 20-30 éve még nagyon fontos volt, hogy mozog-e a baba, mert nem látták mindenféle műszerrel, mi a helyzet odabent, ezért ezekből a jelekből tájékozódtak. Ma viszont már semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy a 20. héten érzed-e már a baba mozgását, bőven elég, ha csak a 22. hétig vársz.

A kevés mozgás a terhesség utolsó heteiben szokott még gondot okozni. Ilyenkor már kicsi a baba helye odabent, ezért élénk rugdalózás helyett inkább csak helyezkedik és egyre többet alszik. Alapszabály, hogy ha nem mozog, akkor 1 órán át figyeld meg a mozgását, hogy érzed-e. Ha nem, akkor mozogj egy kicsit, hátha az felébreszti. A sok mozgás nem probléma. Egyes babák még az utolsó napokban is annyit mozognak, mint a 25. héten.

Pocakkeményedés és fájás

A pocakkeményedés és a fájás szavak nem fejezik ki pontosan azt, amit takarnak, ezért sokan félreértik őket. A fájás sem azt jelenti, hogy fáj a hasad. A fájás mindig periodikusan jelentkezik, legalább 30-60 másodpercig tart és általában a derékba is kisugárzik.

A méhlepény rendellenességei: Placenta Accreta Spektrum (PAS)

A méhlepény egy 16-20 cm átmérőjű, kerek, lepény alakú szerv, mely a méh falán tapad, a magzattal pedig a köldökzsinór köti össze. Részben anyai, részben magzati eredetű szerv; a külső magzatburokból és a méh nyálkahártyájából együttesen alakul ki. A lepényben a magzati erek szétágaznak, és fához hasonló szerkezetű boholyokat alkotnak, melyek aztán érintkeznek a méhnyálkahártya anyai vérrel telt üregeivel. A magzati és anyai érpályát egy nagyon vékony, ún. boholyhám választja el egymástól. A méhlepényből kapja a magzat a táplálékot és oxigént, és biztosítja a salakanyagok elszállítását is. Ezen kívül hormonokat is termel (hCG-t, ösztrogént, progeszteront), melyek szükségesek a terhesség fenntartásához.

Mit jelent a placenta accreta spektrum? (PAS)

A méhlepény rendellenes, túl mély tapadását a méhfalba hívjuk így. Három fokozata van a lepénytapadási zavarnak (ezért is nevezzük spektrumnak):

• Placenta accreta: ez a legenyhébb, a lepényi bolyhok elérik a méh izomrétegét.
• Placenta increta: a következő súlyossági fokozat, ekkor a lepényi bolyhok a méh izomzat mélyebb rétegeibe is behatolnak.
• Placenta percreta: a legsúlyosabb forma, ilyenkor a méhlepény teljes egészében keresztülnő a méh falán, és akár más hasi szervekbe, például a húgyhólyagba is belehatolhatnak a bolyhok.

Milyen gyakran fordul ez elő?

Az abnormálisan tapadó méhlepény előfordulása az 1980-as évektől napjainkig 1/2500-ról 1/272-ra emelkedett. A drasztikus növekedés hátterében leginkább a császármetszések gyakoriságának növekedése áll, de a növekvő anyai életkor és a meddőségi kezelések egyre gyakoribbá válása is szerepet játszik benne.

Milyen hajlamosító tényezők vannak?

A beágyazódási rendellenességek leggyakoribb oka a megelőző császármetszés, minél több volt belőle, annál erősebb ez az összefüggés. Emellett hajlamosító tényező minden olyan állapot vagy beavatkozás, ami szövetkárosodást vagy heget hozhat létre a méhen. Ilyen bármilyen méhen végzett beavatkozás, például mióma-eltávolítás/embolizáció, méhkaparás, mesterséges megtermékenyítés, a méhlepény műszeres eltávolítása a korábbi szülésnél. Az előrehaladott anyai életkor, magas vérnyomás, dohányzás, megelőző méhgyulladás, többedik (főleg ha több mint harmadik) terhesség, korábbi kismedencét érintő sugárterápia, a méh fejlődési rendellenességei mind növelik a kockázatot. Rizikótényező még az elöl fekvő méhlepény (placenta praevia), azaz ha a lepény úgy tapad meg, hogy a méhszájat részben vagy teljesen fedi. Érdekes módon, ha ez utóbbi eltérés császármetszés(ek) után fordul elő, úgy hatványozódik a placenta accreta fennállásának rizikója.

Hogyan és mikor szokták felfedezni?

Ideális esetben lepény beágyazódási rendellenesség gyanúja még tünetmentesen, ultrahangvizsgálat során merül fel. A 12 és 20 hetes „genetikai” ultrahang kiterjed a méhlepény tapadásának vizsgálatára. A legsúlyosabb fokozatot, a placenta percretát legtöbbször felismerik a terhesség alatt. Az enyhébb fokozatokat nem mindig veszik észre, de a gyanút az ultrahang többségében felveti. MRI vizsgálat szükséges lehet a diagnózis pontosításához abban az esetben, ha a gyanús méhlepény rosszul látható, mert a méh hátsó falán helyezkedik el, vagy a vastag hasfal miatt nehezített az ultrahangvizsgálat. Magyarországon rutinszerűen nem végeznek MRI vizsgálatot ezzel az indokkal, inkább többszöri ultrahangkontroll a jellemző gyakorlat.

Olyan laboratóriumi teszt, ami kimutatja a placenta accretát, egyelőre sajnos nem létezik. Az elváltozás terhesség alatt nem mindig okoz tüneteket. Ha mégis, akkor az leggyakrabban alhasi-kismedencei fájdalom és/vagy hüvelyi vérzés formájában jelentkezik, de előfordul idő előtt jelentkező fájástevékenység és korai burokrepedés is.

Ha egészen a szülésig nem fedezik fel, akkor úgy derül rá fény, hogy amikor a méhlepény spontán nem távozik, majd kézzel/műszeresen sem sikerül teljesen leválasztani, és ezek próbálkozások erős vérzéshez vezetnek.

Milyen következményei lehetnek?

A placenta accreta spektrum a szülés körüli méheltávolítások vezető oka. Ez azért van így, mert a kórosan tapadó méhlepényt teljes mértékben nem lehet eltávolítani, de tartósan a méhben hagyni is veszélyes. Ha megkísérlik leválasztani a méhlepényt, de nem sikerül maradéktalanul, az rendszerint erőteljes vérzést okoz. Ha viszont a méhlepény tartósan a méhűrben marad, szintén vérzéshez vezet, de mellette a szepszis, a véralvadási zavar és a méh elhalásának rizikója is magasabb.

Éppen emiatt, jelenleg a standard kezelési eljárás, hogy császármetszést végeznek és miután a magzat megszületett és a köldökzsinórt ellátták, a méhlepényt nem bántva hiszterektómiát végeznek. Ez azt jelenti, hogy eltávolítják a méhet (a méhnyakat amennyiben nem rajta tapad a lepény bent hagyják) és minden esetben kiveszik a petevezetékeket is.

Ez mindenképpen nagy műtét: gyakran szükség van vérátömlesztésre, illetve fennáll más szervek (leggyakrabban a húgyhólyag) sérülésének veszélye. Emiatt gyakran szükséges intenzív osztályos felvétel a műtét után.

A kórkép halálozása széles skálán mozog, 1-10% közé esik attól függően, hogy ismert volt-e már a lepénytapadási rendellenesség a szülés előtt.

Van esélye, hogy megmarad a méhem?

A gyakorlat az, hogy a két súlyosabb fokozat, azaz placenta increta vagy percreta esetén mindenképpen kiveszik a méhet. Ha „csak” placenta accreta áll fenn, és sikerül leválasztani a méhlepény nagyobb részét és/vagy sikerül elállítani a vérzést (akár a méhet ellátó egyik artéria lekötésével), akkor megpróbálható a további konzervatív kezelés.

Koraszülött lesz a babám?

A gyakorlat az, hogy ha sürgető tényező nem áll fenn, 38-39. hétre tervezik a császármetszést. Mindezt előzetes vérbiztosítással, és felkészülve arra, hogy méheltávolításra is szükség lehet. Érdemes azonban azt tudni, hogy a lepénytapadási rendellenességgel szövődött terhességek 30-50%-a vérzés vagy meginduló szülés miatt nem jut el a kiirt időpontig.

Milyen metszésből végzik a műtétet?

Ha nincs más módosító tényező, általában a megszokott haránt (becenevén bikini) metszésből végzik a műtétet.

Ha kiveszik a méhem, klimaxolni fogok?

Nem, ennél a beavatkozásnál a petefészkek a helyükön maradnak, így a hormontermelés fennmarad. Menstruáció viszont a továbbiakban nem lesz. További terhesség nem vállalható.

Fogok-e tudni szoptatni, ha méheltávolításra lesz szükség?

A tejtermelést a méhlepény távozása miatti hormonális változások indítják el, tehát ezek akkor is rendben lezajlanak, ha teljes méheltávolításra kerül a sor. Azonban sok egyéb tényező mégis megnehezítheti az anyatejes táplálást, például anyai vérveszteség vagy intenzív osztályos felvétel, illetve ha koraszülött és/vagy PIC felvételt igényel a baba.

Frissen diagnosztizáltak, hova fordulhatok ezzel a betegséggel?

A placenta accreta spektrum ellátásához szükség van arra, hogy több szakma megfelelően tapasztalt képviselője elérhető legyen: nagy tapasztalattal rendelkező szülész-nőgyógyász, aneszteziológus, intervenciós radiológus, urológus, sebész, neonatológus, transzfuziológus szakorvos. Jelenleg a négy orvosi egyetem klinikái (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és a nagyobb budapesti centrum kórházak felkészültek a kórkép ellátására.

tags: #mehszajrol #keszult #fotok