Hónapokra szóló időjárás-előrejelzés: tudnivalók és tendenciák

Az időjárás előrejelzése mindig is érdekelte az emberiséget. Hiszen esőben nem jó szalonnát sütni, s nagy viharban nem érdemes hajóval útnak indulni. A természetnek kitett munkát végző embereket mindig is érdekelte, milyen időjárás várható a következő napokban, hetekben, hónapokban. Különösen fontos lenne az időjárás ismerete a mezőgazdaságban, hisz a gazdálkodást nagyban befolyásolja egy erősebb lehűlés, tartósan párás idő, nagyobb szárazság.

Az időjárás-előrejelzés fejlődése és kihívásai

A népi megfigyeléseken túl (pl. ha mosdik a cica, eső lesz) az időjárás előrejelzését ma már korszerű mérésekre alapozva szakemberek végzik. Az egyes meteorológiai állomások a megfigyelt és mért adatokat közlik egymással. A mérési eredmények kiértékelése után készül el az előrejelzés, melyből megtudható a másnapi (rövid távú), és a hétre szóló, 10 napos (hosszú távú) előrejelzés. A mérési eredményeket nemzetközileg elfogadott, egyezményes jelekkel, ún. időjárási térképeken ábrázolják.

Már régóta próbálkoznak az emberek azzal, hogy bizonyos napokon megfigyelt, bekövetkezett eseményekből próbáltak következtetni az előttük álló időszakban várható időjárásra. Ilyenek például a népi megfigyelések, mint a "Gyertyaszentelő napja", február 2-a, amikor a néphit szerint:

• Ha a medve borús időre ébred, úgy mancsaival kitörli az álmot és nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz.
• Viszont ha csak délelőtt is kisüt a nap, akárcsak farkas ordítana, olyan hidegek következnek.

A modern műszerek és számítógépes elemzések ellenére, minél későbbi időpontra próbálunk időjárási előrejelzést készíteni, annál nagyobb a pontatlanság lehetősége. A következő pár napra igen nagy valószínűséggel adható megbízható előrejelzés, de a rövid távú után a közép távú, 30 napos időjárás előrejelzés esetében már jóval nagyobb a bizonytalanság.

Miért nem teljesen pontosak az előrejelzések?

Minden, a légkörben zajló folyamatot le lehet írni egy 5 tagból álló differenciál egyenletrendszerrel, ezt hívjuk a meteorológiában prognosztikai egyenletrendszernek. Sajnos van egy rossz hírünk, egyelőre ezt az egyenletrendszert még a legjobb matematikusoknak sem sikerült egzaktul megoldaniuk, így csak közelítő megoldásai léteznek - többek között emiatt sem pontosak az időjárás előrejelzések.

Ezeket a közelítő megoldásokat régebben sok emberrel képzelték el megoldani, akik abakusszal számítják ki a meteorológiai változók értékeit, de ezek az ötletek csak lázálomnak bizonyultak. Az ilyen fantazmagóriák helyett szerencsére a múlt század közepén megszülettek és utána gyors fejlődésnek indultak a számítógépek. A technikai fejlődés új lehetőségeket teremtett az élet sok területén.

Az első kísérletek után elég gyorsan kiderült, hogy a fenti egyenletrendszer megoldásán alapuló modellező programok csak egy viszonylag rövid időtávra (néhány napra) tudnak kielégítő eredményt produkálni. Az ok éppen az, hogy csak közelítő megoldásai vannak az egyenletrendszernek, tehát ha kicsi is, de lesz hibája minden egyes időpontra szóló előrejelzésnek és ez a hiba öröklődik, vagyis a modell által a következő időpontra készített előrejelzés ezt már tartalmazza és hozzátesz még egy kicsit, és ez így megy minden egyes időlépcsőben.

A valószínűségi előrejelzések és a klímamodellek

Éppen erre fejlesztették ki a valószínűségi előrejelzési rendszert. Röviden itt arról van szó, hogy több hasonló modellt (más algoritmusokat használnak bennük az időjárási folyamatok közelítésére), illetve ugyanazt a modellt futtatják le, de egy kicsit megváltoztatott mérési adatokkal és megnézik, így milyen eredményt adnak.

Amíg az egyes modellszámítások közt nincs nagy eltérés, addig az időtávig megbízhatónak tekinthetjük az adott szimulációs modell előrejelzését, mikor viszont már nagy lesz az egyes előrejelzett értékek különbsége, akkor jobb ha azt a modellt már nem használjuk. Az amerikai GFS modell valószínűségi (30 modell futtatásával készített) előrejelzése a Budapest feletti rácspontra a felső vonalsereglet a 2m-es magasságban várható hőmérséklet, az alsó a várható csapadék előrejelzése. Jól látható, hogy a modellek már február 8-ra sem adnak egyértelmű előrejelzést, de ami utána következik az maga a káosz.

A mai előrejelzői gyakorlat az, hogy a 3-4-ik nap után már nem a fő modell előrejelzett értékeit vesszük figyelembe, hanem a valószínűségi előrejelzések átlagát. Ezzel csupán annyi a baj, hogy ez az érték nem sokban tér el az ilyenkor szokásos időjárástól, vagyis a klimatikus értékektől, tehát akár azokat is szerepeltethetnénk az előrejelzések helyén. Az időjárás előrejelző modellekkel készített prognózisnak épp az a lényege, hogy az éghajlati átlagtól eltérő helyzeteket próbáljuk meg előrejelezni. Amennyiben a prognózisunk megegyezik (vagy csak nagyon jól közelíti) a klimatikus értékeket, akkor annak bizony nincs sok értelme.

Van kiút: a klímamodellek. Ma már vannak olyan időjárás előrejelző modellek, amik a több hetes, hónapos időjárási tendenciákat is a prognosztikai egyenletek megoldásával (közelítésével) próbálják becsülni. A nagy időjárás előrejelző központok fejlesztenek ilyen modelleket, melyekkel lehetőségünk nyílik az ilyen jellegű időjárási információk iránti érdeklődés kielégítésére. Ezek segítségével több napos, hetes időszakokra tudunk a klímaátlagnál jobb előrejelzést készíteni. A Középtávú Előrejelzések Európai Központjában (ECMWF) például 8 napra előre nem csak egyetlen hőmérsékleti értéket tudunk mondani (ami jó eséllyel hibás lesz), hanem egy intervallumot, amin belül valamilyen százalékos eséllyel lesz majd a hőmérséklet. Ezen előrejelzések beválása - százalékosan - már igen jónak mondható a 2-3 napos időtávon túl.

A legrövidebb időtávra már nem csak az előrejelző modelleket, hanem a radarok, műholdak, mérőműszerek adatait is fel tudjuk használni. 24-36 órára készítenek részletes előrejelzéseket az úgy nevezett regionális vagy korlátos tartományú modellek, amelyek segítségével akár a Kárpát-medence minden egyes kilométerére előállnak számszerű adatok a várható időjárásról. Bár hosszabb távon ilyen modellekkel dolgozni nagyon költséges lenne, és a megbízhatóságuk is romlana, de 1-2 napra ezek nyújtják a legnagyobb segítséget az előrejelzők számára.

Az előrejelzések nem rosszak, csak mi teszünk fel rossz kérdéseket, illetve irreálisak az elvárásaink. Néha pár órára sem lehet pontosan megmondani, milyen idő várható (lesz-e vihar, jégverés, vagy eső), nemhogy több napra, hétre előre percre pontos előrejelzést készíteni. Ettől függetlenül érdemes megnézni az előrejelzéseket, hisz a megbízhatósági időszakuk figyelembe vételével használhatjuk azokat, irányadó értékként vehetjük az előrejelzéseiket.

Januári időjárási tendenciák és klímaadatok

Mielőtt rátérnénk a várható időjárás részletezésére, nézzük meg, mit mutatnak a klímaátlagok! Milyen „szokott lenni" a január? Az átlagos hőmérsékleti viszonyait elnézve azt látjuk, hogy ez az év leghidegebb hónapja, a sokéves átlagok alapján ez így is van, hisz januárban a legalacsonyabb a havi országos átlag-, maximum- és a minimum-hőmérséklet értéke is. Ám az év leghidegebb napja mégsem januárban, hanem februárban van, a negatív hőmérsékleti csúcsot akkor mérték hazánkban. Természetesen a szélsőségek ebben a hónapban is tág határok között változhatnak, amit jól mutatnak az egymástól messze elhelyezkedő maximum-, illetve minimumrekord-hőmérsékleti értékek. A hónap folyamán a napi minimum-hőmérséklet elérheti a -25 fokot, sőt többször előfordult már -30 fokos vagy az alatti érték is. A január havi legalacsonyabb értéket elég rég regisztrálták (80 évnél többet kell visszamennünk érte az időben), hisz azt, -34,1 °C-ot, Baján (Bács-Kiskun vármegye ) 1942. január 24-én mérték. Annak ellenére, hogy 2024-ben több maximum-hőmérsékleti rekord is megdőlt januárban, a rekordot továbbra is Máza település (Baranya vármegye) tartja, 2002. január 29-én ott +20,0 °C-ot mértek.

Csapadékosságát tekintve január kiemelkedik a téli hónapok közül, negatív irányban, ugyanis nem véletlenül a tél a legszárazabb évszakunk, és ezt az alacsony csapadékmennyiséget egyrészt éppen a januárnak köszönheti. A havi csapadék mennyiségének országos átlaga 30,3 mm. A csapadék területi eloszlása januárban kimondottan egyenletes, kiugróan csapadékos, illetve száraz vidékeket nem nagyon lehet kiemelni, hisz az év más időszakához képest alig van ebben a hónapban csapadék. Annyi azért elmondható, hogy az átlagosnál valamivel csapadékosabb az Alföld északi része (az Északi-középhegység déli lábainál elterülő vidék), illetve a Mecsek térsége.

Miskolc átlagos évi csapadékösszege 533 mm, ami jellegzetes évi menetet mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónap pedig - közel négyszer akkora értékkel - a június.

Hónapokra szóló előrejelzések (tendenciajelleggel)

Az év első előrejelzésében megpróbálkozunk egy kicsit távolabbra is tekinteni, de csak tendenciajelleggel. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy az ilyen távra készített előrejelzések megbízhatósága nagyon alacsony!

Január

• Az új év első hetében igen változatos időnk lesz. A kezdeti ködös időt tavaszias enyheség, majd a hét utolsó napjaiban kiadós csapadék követi. Több alkalommal lesz részünk havazásban is, de emellett havas eső, ónos eső, a déli országrészben eső is eshet. A Dunántúlon lesz kevesebb a csapadék, ott 5 mm körüli, hazánk keleti felén 10 mm körüli csapadék valószínű.
• A hónap második hetében folytatódik a változékony, csapadékos, de az átlagosnál valamivel melegebb idő. Több alkalommal várható havazás, ám az enyhe idő miatt olvadni fog a hó. A héten lehulló csapadék mennyisége az ország nagy részén elérheti a teljes januári átlagos csapadékösszeget.
• A hónap közepén pár napig száraz időre, erős fagyra számíthatunk, majd ezt követően enyhülés valószínű, ismét kiadósabb csapadékkal, kezdetben hóra, majd inkább esőre számíthatunk.
• A hónap utolsó harmada csendes, nyugodt, csapadékmentes idővel kezdődik, és mivel enyhe levegő érkezik fölénk, a déli területeken ismét a tavaszt idézheti majd az időjárás. A hónap utolsó napjaiban már hidegebb, nedves levegő ér el bennünket, emiatt az évszaknak megfelelő, fagypont körüli hőmérsékletre és vegyes halmazállapotú csapadékra számíthatunk.

Február

A hónap első harmadában többször is, majd ezt követően a hónap utolsó napjaiban várható kiadósabb csapadék, a kettő között lesz egy hosszabb száraz időszak. A hónap első harmadában jobbára enyhe időnk lesz, majd a szárazabb időszak erősebb faggyal is együtt járhat, de a hónap végén a csapadékos idővel együtt enyhülés is érkezik.

Március

A hónap első felében elérnek ugyan bennünket időjárási frontok, de komolyabb csapadékot nem hoznak majd. A fagyos éjszakákat mérsékelten meleg nappalok követik. A hónap közepén a közeledő hidegfront előtt nagyon meleg levegő érkezik fölénk, egy csapásra kitavaszodik, 15 fok feletti csúcshőmérséklet is valószínű. A front átvonulását követően átmenetileg fagyos időnk lesz, de ez csak pár napig tart, a hónap utolsó dekádjában ismét enyhül az idő, sőt a hónap végén már a 20 fok lesz a jellemző csúcshőmérséklet. Az északnyugat felől érkező frontok hoznak ugyan csapadékot, de aránylag mégis kevés lesz márciusban a csapadék.

Április

A szokásos változékony idő vár ránk. Gyakran várható eső, zápor, de kimondottan csapadékos napokra csak a hónap vége felé számíthatunk. A hónap első hetében lesznek nagyobb területen fagyos éjszakák, utána már enyhül az idő, de a nappalok még nem lesznek nagyon melegek, csupán egy-két napra szaladhat fel 20-25 fokig a hónap utolsó harmadában a hőmérő higanyszála.

Május

Komolyabb csapadékot adó frontrendszer legfeljebb a hónap utolsó harmadában érkezhet, így a havi csapadékot nagyrészt záporok, zivatarok adják majd, emiatt szeszélyes területi eloszlásra számíthatunk. Nagy területre kiterjedő, erős fagy nem valószínű, de a hónap első napjaiban a szokásosnál hűvösebb időnk lesz. Utána a hónap közepéig a 15-20 fok körüli, a hónap második felében már a 20-25 fok vagy afölötti csúcshőmérséklet lesz a jellemző. A frontok hiánya miatt szélsőséges hőmérséklet-ingadozás sem valószínű.

Június

A helyi záporok, zivatarok mellett több időjárási front is öntözi majd csapadékával a földeket, így nem ígérkezik száraznak ez a hónapunk sem. Hőmérsékletben június hozza az átlagot, a hónap közepén egy hidegfront hatására élhetjük át majd a legmelegebb és a front átvonulása után a leghidegebb napokat is. Ettől eltekintve szélsőséges hőmérséklettől mentesnek ígérkezik a hónap.

Július

Időjárási frontok nagyobb csapadékot a hónap közepén hozhatnak, egyébként csak a záporok, zivatarok öntözik majd a földeket. Hosszabb csapadékmentes, száraz periódusokra is számíthatunk. A csúcshőmérséklet gyakran emelkedik már 30 fok körüli értékre, sőt a hónap utolsó dekádjában már gyakran mérhetünk 35 fok fölötti értékeket, vagyis forróság várható.

Augusztus

Több időjárási front és ciklon is szállít a hónap során csapadékot hazánkba, így tartósan száraz időszak nem valószínű augusztusban. Az időjárási frontok miatt szeszélyes lesz a hőmérséklet alakulása, lesznek forró napok, de a csapadékos időszakok már hűvösebb időt hoznak. Tartósan magas hőmérséklet nem várható, és drasztikus lehűlés, az időjárás őszire fordulása sem valószínű. Augusztusban - átlagos körülmények között - fokozatosan csökken a hőmérséklet. A napi középértékek országos átlaga a kezdeti, 22 C fokot megközelítő értékekről a hónap végére kevéssel 18 fok fölé, tehát több mint 3 fokkal csökken. A napi minimumok 15 C fok feletti értékekről 13 C fok közelébe, a maximumok 28 C fok közeléből 25 C fok alá csökkennek. A legmagasabb, augusztusban mért hőmérséklet a rendszeres mérések kezdete óta 41,7 C fok, amit 2000. augusztus 21-én regisztráltak Békéscsabán. Ezzel szemben a legerősebb lehűlés ebben a hónapban 1980. augusztus 25-én hajnalban volt, akkor 1,5 C fokig hűlt a levegő Nagykanizsán. A havi csapadékösszeg területi átlagának sokévi értéke 63 mm körül alakul. A napi értékek viszonylag kis változékonyságot mutatnak: egész hónap folyamán 1-3 mm között alakulnak. Az idei augusztus első hetében az eleinte még melegebb déli és keleti területeken is csökken a hőmérséklet, az ország nagy részén elmarad a kánikula. Augusztus második hetében melegszik az idő.

Szeptember

Változékony hőmérsékletű lesz a hónap, szeptember első felében még inkább a nyarat idézi az időjárás, a hónap második felében viszont hűvösebbre fordul az idő, ritkán közelíti meg ekkor már a 30 fokot a hőmérséklet. Kiadósabb esőre a hónap első napjaiban lesz esélyünk, utána már ritkábban érkeznek csapadékot hozó frontok hazánk fölé, és hosszabb csapadékmentes időszakokra is készülhetünk.

Október

Igazi őszi időnk lesz sok napsütéssel és kevés csapadékkal. Kiadósabb esővel járó időszakokra is van persze esély, de arányaiban sokkal több száraz, mint esős napunk lesz. A hőmérséklet ritkán lépi át már a 25 fokot, erre a legnagyobb esélyünk a hónap közepe táján lehet. Ugyanakkor 20-a után kimondottan hűvös időszak következik, éjszaka már egyre nagyobb területen csökken fagypont alá a hőmérséklet, és napközben is csak 10 fok körüli, inkább az alatti hőmérséklet valószínű.

tags: #htegy #honapos #idjaras #jelentees