A sikertelen gyermekvállalás hátterében számos ok húzódhat, melyek lehetnek pszichés, hormonális vagy szervi eredetűek. A meddőség diagnózisát 30 éves életkor alatt két, 30 éves életkor felett egy év sikertelen próbálkozás után mondják ki. A teherbeesés három alapfeltétele a nő egészséges peteérése, a férfi egészséges spermája, valamint ezek találkozása.
A meddőségi kivizsgálás egy algoritmus szerint zajlik, amely az alapvizsgálatokkal, például laborvizsgálattal, tenyésztéssel és ultrahangvizsgálattal kezdődik. Amennyiben ezek során nem találnak komoly eltérést, amely akadályozhatná a fogantatást, akkor kerül sor a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatra.
A petevezetékek szerepe a termékenységben
A petevezetéknek lényeges szerepe van a terhesség létrejöttében. A petefészekben megrepedt tüszőből kiszabaduló petesejt a petevezetéken át jut a méhbe, és itt történik a megtermékenyítés. Ha a petevezeték üregét korábbi gyulladás miatt folyadék zárja el, vagy falai összetapadnak, összenőnek, az meddőséghez vezethet. Ilyenkor terhesség csak mesterséges úton jöhet létre. Az esetek 10-40%-ában a meddőség hátterében a petevezetékek károsodása áll.
A petefészkek nem felváltva működnek, és nem szabályosan váltakozik a jobb és a bal oldal. A petesejt a méh mögötti tasakba, a Douglas-féle tasakba kerül, ahonnan az éppen működő petevezető szívja fel. A megtermékenyítés a petevezető „szivattyús” részénél történik, majd a megtermékenyített petesejt elkezd osztódni és utazni a méhüreg felé, ahol 3-5 nap alatt beágyazódik. Fontos, hogy a petevezető ne csak átjárható legyen, hanem működjön is, különben méhen kívüli terhesség alakulhat ki.
Milyen esetekben indokolt a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat?
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot leggyakrabban meddőségi kivizsgálás részeként végzik. Azonban számos egyéb nőgyógyászati állapot is indokolhatja, mint például kismedencei gyulladás (pl. Chlamydia), endometriózis vagy méhfejlődési rendellenességek kizárása. A vizsgálat eredménye segíti a megfelelő diagnózis és terápia felállítását.
Vizsgálati módszerek
A petevezetékek átjárhatóságát többféle módszerrel lehet ellenőrizni:
- Röntgenes vizsgálat (HSG - Hysterosalpingographia)
- Ultrahangos vizsgálat (HyCoSy - Hysterosalpingo-Contrast Sonography)
- Műtéti úton (Laparoszkópia - Hastükrözés)
HSG (Hysterosalpingographia)
A HSG egy régebben alkalmazott röntgenes eljárás, amely során kontrasztanyagot juttatnak a méhbe, ami kirajzolja a méhüreg és a petevezetékek állapotát. Az eljárás célja elsősorban a kürtök átjárhatóságának igazolása, de a méh bizonyos elváltozásait, alaki rendellenességeit is kimutatja. Osztályonként eltérő, hogy egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik-e. A kontrasztanyagot nyomás alatt juttatják a méhbe, ami kellemetlen, feszítő érzéssel járhat, de általában nem igényel fájdalomcsillapítást.
HyCoSy (Hysterosalpingo-Contrast Sonography)
A HyCoSy egy kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat, mellyel a petevezetékek átjárhatóságát és a méhüreg állapotát vizsgálják. Ez a legelterjedtebb, legkíméletesebb és leggyorsabb (15-30 perc) módszer. A vizsgálat nem igényel altatást, ambulánsan végezhető, és általában nem jár komoly fájdalommal, bár kellemetlen, menstruációs jellegű görcsölés és puffadás érzés jelentkezhet.
A HyCoSy vizsgálat menete
- A vizsgálat előtt nőgyógyászati ultrahang történik a kismedencei viszonyok felmérésére.
- Szükséges egy beavatkozás előtti szűrés a méhnyakban esetlegesen jelenlévő fertőző ágensek (pl. Chlamydia) kizárására.
- A méhnyak fertőtlenítése után egy vékony, flexibilis ballonkatétert vezetnek a méh üregébe.
- A katéter végén lévő ballont folyadékkal felfújják, rögzítve ezzel a katétert.
- A katéteren keresztül fiziológiás sóoldatot, majd speciális kontrasztanyagot (hialuronsav, víz és levegő keveréke) juttatnak a méhbe.
- Az ultrahang segítségével követik, ahogy a kontrasztanyag kirajzolja a méh üregét, a petevezetékeket, és ha azok átjárhatóak, kijut a hasüregbe.
A vizsgálat során a beáramló folyadék hatására a pár milliméter átmérőjű petevezetékek megnyílhatnak. Az átjárhatósági vizsgálat jótékony hatása, hogy a petevezeték átöblítése révén oldhatja az enyhe összetapadást, kimoshatja a gyulladásos folyadékgyülemet.
Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (dr. Gabulya Henrik)
A HyCoSy vizsgálat előnyei és korlátai
A HyCoSy érzékenysége megközelíti a 85%-ot, ami közel olyan jó, mint a laparoszkópiáé. Segítségével fény derülhet méhen belüli összenövésekre (pl. korábbi terhesség-megszakítás talaján), pontosan diagnosztizálhatóak méhnyálkahártya-polipok, méhfejlődési rendellenességek. Fontos azonban, hogy maga a HyCoSy csak az elzáródást fedi fel, a kiváltó okot nem lehet általa feltárni és megszüntetni sem, erre a laparoszkópia nyújt megoldást.
A HyCoSy módszer technológiája kellemesebb a páciens számára, mint a HSG eljárás, mivel nem igényel altatást és nem jár kifejezett fájdalommal. Képalkotás céljából is jóval előnyösebb ultrahangot használni röntgensugár helyett, mivel a röntgen sugár a petefészkeket és a méhet éri.
Laparoszkópia (Hastükrözés)
A laparoszkópia egy hasi műtét, amely a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatán túl a terhesség létrejöttét akadályozó kóros eltérésekről is információt nyújt. Előnye, hogy szükség esetén lehetőséget ad kismedencei összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá. A hasüreget szén-dioxiddal töltik fel, majd a köldökön ejtett kis metszésen keresztül optikát vezetnek be, megtekintve a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket. Ha csak diagnosztikára használják, a műtét egynapos kórházi bennfekvést igényel.
Az alábbi táblázat összefoglalja a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok főbb jellemzőit:
| Vizsgálat típusa | Módszer | Altatás szükséges? | Fájdalom | Diagnosztikai képességek | Terápiás lehetőségek | Időtartam |
|---|---|---|---|---|---|---|
| HSG | Röntgen (kontrasztanyaggal) | Nincs | Kellemetlen feszítő érzés | Petevezeték átjárhatóság, méh alakjának rendellenességei | Nincs | Változó |
| HyCoSy | Ultrahang (kontrasztanyaggal) | Nincs | Enyhe/közepes görcsölés | Petevezeték átjárhatóság, méh üregi eltérések (polip, mióma, összenövés) | Enyhe összetapadások oldása | 15-30 perc |
| Laparoszkópia | Hasi műtét (optikával) | Igen | Altatás miatt nincs | Petevezeték átjárhatóság, kismedencei összenövések, endometriózis, mióma | Összenövések oldása, endometriózis kezelése, mióma eltávolítása | Változó (egynapos kórházi bennfekvés) |
Mikor kell elvégezni a vizsgálatot?
A HyCoSy és a többi petevezeték-átjárhatósági vizsgálat elvégzésére a legmegfelelőbb időpont a ciklus első fele, közvetlenül a menstruáció befejeztét követő 5-14. nap közötti időszak (azaz, ha 5 napos a menstruáció, akkor a 6. és a 14. nap között). Ez azért fontos, mert ha esetleg megfogant egy terhesség a ciklusban, akkor az ovuláció után végzett vizsgálat valószínűleg véget vetne neki, míg a follikuláris fázisban ez a veszély nem áll fenn. Amennyiben a ciklus nem rendszeres, rendezett, konzultáljon orvosával a vizsgálat elvégzésének idejéről.
Lehetséges mellékhatások és teendők a vizsgálat után
A HyCoSy beavatkozás után enyhe alhasi görcs vagy minimális vérzés, pecsételő vérzés előfordulhat, de általában rövid ideig tart. Javasolt tisztasági betét használata, mivel néhány órán keresztül előfordulhat enyhe folyadékszivárgás, pecsételő vérzés, mely teljesen természetes jelenség. A vizsgálatot megelőzően szájon át bevehető fájdalomcsillapító alkalmazható (pl. ibuprofen), a kellemetlen érzés elkerülése érdekében a vizsgálat előtt kb. 30-60 perccel. A HyCoSy egy biztonságos, jól tolerálható vizsgálat, amely után szövődmények csak nagyon ritkán fordulnak elő, összesen az esetek 0,5%-ában.
Nagyon ritkán előfordulhat kellemetlen hasfeszülés, gyengeségérzés, vérnyomáscsökkenés, hányinger, hányás, hasmenés. Amennyiben a vizsgálat után láz vagy erős hüvelyi vérzés lépne fel, mielőbb jelentkezzen kezelőorvosánál. A méh heveny gyulladása is előfordulhat (általában alhasi fájdalommal és lázzal jár), mely antibiotikummal szövődménymentesen kezelhető. Túlérzékenységi reakció esetén gyógyszerrel azonnal ellátják.
Javasolt kísérővel érkezni a vizsgálatra, és azon a napon nem vezetni autót. A vizsgálat utáni órákban és a következő napon célszerű a fájdalomcsillapító megismétlése és az elkezdett antibiotikum folytatása.
Mi a teendő elzáródott petevezeték esetén?
Ha bebizonyosodik, hogy a petevezető elzáródott, bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra. Ha mindkét petevezető elzáródott, akkor általában a lombikprogram (IVF) javasolt. A jelenlegi szakmai hozzáállás szerint a nem működő petevezetőt el kell távolítani a méhen kívüli terhesség kockázata miatt. Ritkán, de előfordul, hogy éppen a kontrasztanyagos vizsgálat közbeni nyomás nyitja meg a petevezetéket, ami némi esélyt ad a spontán terhességre.
tags: #hsg #utan #konnyebb #a #teherbeeses