Tejfehérje allergia és hozzátáplálás: átfogó útmutató szülőknek

A tejfehérje allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében, ami jelentősen befolyásolhatja a gyermek fejlődését és növekedését. Fontos, hogy a szülők megfelelő, korszerű információkkal rendelkezzenek a tejmentes diéta és hozzátáplálás vonatkozásában, elkerülve a felesleges korlátozásokat és a hiánytüneteket.

Mi is az a tejfehérje allergia?

Az allergia nem más, mint az immunrendszer helytelen és túlzott válasza az egyébként ártalmatlan anyagokra, mint például a tehéntejfehérje. Az immunrendszer tévesen azonosítja veszélyként az ártalmatlan anyagot, és erőteljes válaszreakciót ad, amely allergiás tüneteket vált ki. A szervezet ráadásul nem felejt: ha egyszer az immunrendszer érzékennyé vált valamilyen allergénre, utána már emlékszik rá, és később is felismeri azt - így az allergénnel való találkozás később is allergiás reakciót válthat ki.

A tehéntejfehérjében sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen allergiát kiváltó aminosav-elemek, mint az anyatejben. A tehéntej fehérjéi (még módosított állapotban is) eltérő aminosav-struktúrával és térbeli felépítéssel rendelkeznek, emiatt az emberi szervezet úgy reagálhat ezekre, mintha azok idegen testek volnának.

A tejfehérje allergia tünetei

A tejfehérje allergia megjelenési formája nagyon eltérő lehet a gyermekeknél, főként emésztőrendszeri tünetek, illetve bőr- és légúti tünetek jelzik a betegséget, melyek koraiak és késeiek is lehetnek.

• Korai tünetek: Ha a tünetek az étel bevitelét követően pár percen belül vagy 2 órán belül jelentkeznek, ún. IgE-közvetített allergiáról van szó.
• Késői tünetek: Amennyiben az étel bevitelét követően néhány órával vagy napokkal később jelennek meg a tünetek, nem-IgE-közvetített allergia áll fenn.

A tünetek az ödémáktól a csalánkiütésen és ekcémán át a légúti tünetekig, emésztési problémákig, hasmenésig széles skálán mozoghatnak. Jelentkezhet görcsös hasfájásban, nyálkás, zöldes hasmenésben, egyéb babakínokban, ha az anya tejterméket fogyaszt. A bőrtünetek ekcémás bőrelváltozásként, csalánkiütésként jelentkeznek, míg légúti tünetként asztmatikus hörghurutok léphetnek fel. A bélrendszert érintő tünetek között a vizes hasmenés igen gyakori, melyet hasi görcsök, hányások is kísérhetnek. Szerencsére ritkán jelentkezik az életveszélyes, ún. anafilaxiás sokk.

Diagnosztizálás és kezelés

Ha felmerül a tejfehérje allergia gyanúja, a szülő mindenképpen egyeztessen a gyermek kezelőorvosával, ne kezdjen bele tejmentes diétába saját döntése alapján! A diagnosztizálás arany standardja az eliminációs-orális terheléses vizsgálat, azaz a tejfehérjét tartalmazó ételeket kivesszük a gyermek étrendjéből, majd fokozatosan visszaterheljük. A visszaterhelés eredménye, a megfigyelt tünetek döntik el, hogy szükséges-e a tejfehérjementes diéta folytatása a továbbiakban. A tejfehérje allergiás gyermek növekedését folyamatosan nyomon követjük, és 6-12 havonta visszaterheljük, hogy kialakulhatott-e a tolerancia.

A laktózintolerancia és a tejfehérje allergia közötti különbség

Fontos tudni, hogy az intolerancia az allergiánál tágabb fogalmat jelöl, vagyis a szervezetnek azon reakcióit értjük alatta, amelyek az étel elfogyasztása után jelentkeznek (pl. hasmenés) - viszont ezeket nem allergiás mechanizmus váltja ki.

A laktózintolerancia a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya, vagy csökkent mennyisége okozta emésztési probléma. A primer érzékenységnél, a szekunder, azaz szerzett laktózintolerancia összetettebb kérdés, mert lehet más probléma kísérője (akár gluténérzékenységé is). Jelentkezhet gyógyszeres kezelés, antibiotikum kúra után is. Ha a laktóz problémát okoz, akkor kérdés az egész emésztés minősége. A laktáz enzim elégtelensége mellett más emésztőenzimek is döcöghetnek a szervezetben. Hidrogén kilégzéses teszt tudja igazolni.

A tejfehérje allergia az, amikor a tej különböző fehérjéire, a kazeinekre, illetve laktalbumin alkotórészeire adott allergiás immunválasz, ami IgE antitest termelődésével jár. Ez az érzékenység már a szoptatás idején is megmutatkozhat görcsös hasfájásban, nyálkás, zöldes hasmenésben, egyéb babakínokban, ha az anya tejterméket fogyaszt.

A tejlétra módszer

A tejlétra egy szigorú szabályok mentén kialakított iránymutatás, amivel fokozatosan visszaterelhető a tejfehérje azon gyermekek étrendjébe, akiknek enyhe tüneteik voltak, és nagy valószínűséggel kinövik az allergiát. A tejlétra célja, hogy elősegítse a természetes tolerancia kialakulását.

A tej lépcsőzetes bevezetésének első elemeként hőkezelt tejet („sült tejet”) kap a gyermek sütőben sült keksz, illetve sütemény formájában, a következő szakaszban - fokozatosan csökkentve a hőkezelés mértékét -, következnek a nem sütőben sült, de jól átsütött ételek (pl. palacsinta), majd a nyers tejtermékek (joghurt, sajt), és végül a nyers tej. A hőkezelés mértékének csökkentésével fokozatosan emeljük az allergén mennyiségét az egyes lépcsőfokokhoz érve.

Fontos, hogy a terhelést csak egészséges gyermeknél kezdjük el, és tartsuk be a fokozatosság elvét! Az egyes létrafokokon eltöltött idő változhat, de általában 3 naponta érdemes továbblépni. Amennyiben enyhe tüneteket tapasztalunk a gyermeknél, lépjünk vissza arra a szintre, amit még jól tolerált, ha pedig bizonytalanok vagyunk abban, hogy a tünetek a terhelés miatt jelentkeztek-e, akkor 2-3 nap múlva kíséreljük meg újra bevezetni ugyanazt a mennyiséget. A terhelés azonnali felfüggesztése javasolt, ha nehézlégzés, az arc, vagy az ajkak duzzanata alakul ki. Nem folytatható a tejlétra alkalmazása hányás, hasmenés, hasfájás, reflux, székrekedés vagy puffadás jelentkezése esetén sem.

Anyatejes táplálás és allergia megelőzés

Az allergiamegelőzés kulcsa az anyatejes táplálás, ami a természet ideális megoldása a babák különleges igényeinek kielégítésére. Az anyatejben lévő fehérjéket a baba immunrendszere a sajátjaként ismeri fel, ezért elenyészően csekély az allergia kialakulásának valószínűsége. Emellett ezek a fehérjék gyengéden és fokozatosan edzik az immunrendszert, és kedvező hatást gyakorolnak a bélflórára, köszönhetően rendkívül alacsony allergizáló hatásuknak.

Azoknál a kisbabáknál, akik még szopiznak, az anya étrendje a meghatározó. Sok édesanya számol be róla, hogy a hasfájás, a sok puki, az általánosnál több bukás, sőt esetenként a véres széklet is abbamaradt, amikor tejmentes diétát tartottak. Van, aki csak a tejet hagyta el, más az összes tejterméket kizárta az étrendjéből. A javulás néhány hét után volt tapasztalható, vélhetően azután, hogy a tejfehérje kiürült az anyuka és a kisbaba szervezetéből is.

Hozzátáplálás tejfehérje allergia esetén

A hozzátáplálás és az elválasztás időszakában figyelni kell az ételtípusok megfelelő időben történő bevezetésére. A babáknak nemcsak az immunrendszere, hanem a bélrendszere is éretlen, az erős allergén tulajdonsággal rendelkező táplálékok pedig a felszívódás során nem veszítik el allergiát kiváltó tulajdonságaikat. Az allergiamegelőzés kulcsa tehát az, hogy ne adj a babádnak allergén tulajdonságokkal rendelkező ételt mindaddig, amíg immun- és bélrendszere meg nem erősödik.

A hozzátáplálás megkezdésekor is fontos tartani a tejmentes diétát. Szerencsére a babák először a gyümölcsökkel és zöldségekkel ismerkednek meg. Figyeljünk rá, hogy olyan tejpépeket és babakekszeket válasszunk, amik nyomokban sem tartalmaznak tejet.

Tejpótlók és alternatívák

Szerencsére ma már nem olyan nehéz megfelelő alternatívát találni a tejekre. A növényi tejtermékek biztonságos és kényelmes megoldást nyújtanak, hiszen ugyanúgy lehet őket felhasználni, ahogy a rendes tejet, joghurtot vagy sajtot is. Ráadásul rengeteg íz közül válogathatunk!

A kisgyermekek táplálásában a tejet leggyakrabban a gasztroenterológus által felírt speciális gyermektápszerekkel lehet kiváltani. A tej alapú hipoallergén készítményeken kívül teljesen növényi: rizs- és szentjánoskenyérmag alapú pépek is választhatók. Ezek a tejmentességen kívül jellemzően glutén-, szója- és tojásmentesek is. Összetételükben szerepelnek növényi olajok és zsírban oldódó vitaminok, pl. D és K vitamin, C-vitamin, és többféle B-vitamin, és néhány probiotikus baktérium.

A növényi alternatívákat általában 1 éves kortól ajánlják bevezetni az anyukák. Ezek a tejek általában főként apróra őrölt olajos magvakból és vízből készülnek. Mivel a mogyoró, szója, mandula szintén allergizáló élelmiszerek, ezekkel óvatosan szabad csak próbálkozni. A "rizstejet" otthon, házilag is el tudjuk készíteni, a "kókusztej" pedig valóban kifejezetten ízletes tejpótlék. Főzéshez, sütéshez, italkészítésben minőségi segítség, némelyik nagyon finom is, de tápértékben nem helyettesítik a tejet.

Mire figyeljünk a tejmentes diéta során?

Tejfehérje mentes diéta esetén nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sokféle hasznos tápanyag (D-vitamin, A-vitamin, kalcium, fehérje) kikerül a szoptató anya vagy a nagyobb gyermek étrendjéből, aminek pótlásáról szintén gondoskodni kell, hogy ne alakulhassanak ki hiányállapotok.

Fontos tápanyagok és pótlásuk

Kalcium: A csontok és a fogak fontos alkotóeleme, az izmok működésében, egyes hormonok szintjének szabályozásában is szerepe van. Különösen a szezámmag, mák, mandula, valamint a keresztesvirágú zöldségek (kelkáposzta, brokkoli) értékes forrása. A kistestű, csontos halakat (aquadella, szardínia, sprotni) is érdemes beemelni a menübe. A kalcium felszívódásához fontos a D-vitamin-ellátottság, és foszforra, rézre is szükség van.

Belsőségek: A tej több fontos ásványi anyagának egyik legkézenfekvőbb forrásai a belsőségek. A máj remek tápanyagraktár. A belsőségek, különösen a máj, lép vastartalma jelentős, méghozzá szerves kötésű, jól hasznosuló hem komplex formában. És többféle B-vitamint, főként B12-t, és a folsav aktív formáját, a folátot, illetve kolint tartalmaznak a belsőségek, meg aztán cinket, krómot, magnéziumot, foszfort, káliumot. A vese, kakashere szeléntartalma is említést érdemel.

Tengeri herkentyűk: A cink és szelén szempontjából könnyebben elfogadható forrás a tengeri herkentyűk. A cink többek közt szerepet játszik a sejtek membránjainak az ellenállóképességében, enzimek termelődésében, a vércukorszint szabályozásában, és influenzás időszakban az immunrendszer segítésére is javasolják. A kis tengeri lények réz lelőhelyek is, így a csontok fejlődéséhez és a vérképzéshez is hozzájárulnak.

Tojássárgája: Ha nagyon nem megy a belsőség, akkor a tojássárgája is segít pótolni a tejben is meglévő ásványi anyagokat.

B-vitaminok: A szabadtartásból vett tojássárgája, a máj, a lazac, a kénes zöldségek, például karfiol, brokkoli, spárga, kelbimbó, vagy a spenót, a mángold, a nem hántolt gabonák és hüvelyesek jó források. A vérképzéshez többféle B-vitamin is szükséges, amelyek egymást is segítik.

Fehérje: A magyar étkezési kultúrában nem igazából fenyeget a fehérjehiány veszélye, de értelemszerűen az étrendből kihullott tej aminosavait állati forrásból lehet könnyen pótolni. Jó és komplex források például a csontos alaplevekkel készült ételek.

Zsírok: A megfelelő zsírbevitelhez szükség van állati (pl. kacsazsír) és növényi (pl. extra szűz olívaolaj) forrásra is. A halak fehérje és zsiradék források is, ha sikerül bőröstül enni. A bőrszövetben koncentrálódnak az Omega3- zsírsavak, amelyekre a gyerekeknek is nagy szükségük van. Nagyon jó ebből a szempontból is a pisztráng, makréla, szardínia, lazac, ponty, szürkeharcsa, busa.

Táblázat: Tejmentes diéta esetén pótolandó tápanyagok és forrásaik

Olvasd el az élelmiszerek címkéjét!

A tejfehérje okozta problémáknál minden olyan bolti csemege kerülendő, amelynek címkéjén ezek valamelyike szerepel: kazein, laktalbumin, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopán (a sütőiparban a kovász helyettesítésére használják), laktit - E966 (laktózból előállított cukoralkohol, azaz édesítő). Tejet, vagy tejport sok élelmiszerben használnak állagjavításra is. A logikus tejlelőhelyeken kívül felvágottakban, levesporokban, zöldségkrémekben, kenyerekben, szószokban, de még a kézműves töpörtyűben is előfordulhat.

Az étrend-kiegészítőket, probiotikumokat is figyelni kell. A D-laktát mentesek a használhatók. Van olyan szintű érzékenység, amelyben a szoptatott állatok húsa, például bárány vagy borjú is problémát okoz.

Anafilaxia és tejfehérje allergia

Az anafilaxia viszonylag ritkán előforduló, de nagyon súlyos következményekkel járó, életveszélyes allergiás immunreakció. A leggyakrabban gyógyszerérzékenység, rovarcsípés vagy bizonyos ételek váltják ki. Fontos, hogy felismerjük azokat a korai tüneteket, amelyek az anafilaxiás reakció előjelei lehetnek. Általában ugyanis már az első találkozás az allergén anyaggal is kivált jellegzetes reakciókat, csak ezeknél még nemigen szoktunk arra gondolni, hogy legközelebb nagy baj lehet.

Az anafilaxiás sokk általában az allergén anyaggal való találkozást követően 5-20 percen belül már elindul. A fent részletezett tünetek itt már egyidejűleg és súlyos formában léphetnek föl. A csalánkiütés egy-két perc alatt beborítja a testet, iszonyú viszketést okozva; van, hogy a beteg nem képes visszatartani a székletét, leesik a vérnyomása, elveszti az eszméletét, miközben a pulzusa hevesen ver, és kimarad a légzése. Megfelelő gyógyszeres fellépés hiányában a sokk fulladásos halált okozhat.

Ezért ha akár csak a gyanúja is felmerül az anafilaxiának, mindenképpen alapos kivizsgálásra van szükség. Ki kell deríteni, mi minden okozhatja az adott egyénnél ezeket a fokozott reakciókat. Mindig legyen a betegnél (vagy ha gyerek, a családjánál) az orvos által előírt gyógyszer, például antihisztamin, szteroid és adrenalin injekció. Nem szabad megfeledkeznünk ezek szavatossági idejéről.

Allergiavizsgálatok

Prick teszt

A Prick teszt egy bőrpróbás allergiavizsgálat. Sokféle légúti és táplálékallergia gyanúja esetén is el lehet végezni, rutineljárásnak számít. A tejfehérje-érzékenységre utaló tünetek jelentkezése esetén általában legalább egy éven keresztül nagyon szigorú tejmentes diétára van szükség. Semmiféle tejtartalmú ételt nem ehet ilyenkor a gyerek, mert csak így van esély arra, hogy kinője az allergiás megbetegedést. A tejterheléses vizsgálatot a legtöbb esetben csak ez után a diétával töltött év után végzik el. Használható eredményt is csak akkor kapunk, ha a vizsgált gyermek szervezetében nincs korábbról maradt tejszármazék.

A Prick teszt többnyire reggel kezdődik és a kórházba reggel 8 óra előtt meg kell érkezni. Először a szakorvos vizsgálja meg a gyermeket, majd a szája körüli területet bekenik tejjel, és az alkarjának belső bőrén karcolásokat ejtenek, ahová allergén anyagokat cseppentenek. Bármilyen tünet megjelenése esetén azonnal a szakorvoshoz vagy az ápolónőkhöz kell fordulni, hogy - amennyiben szükséges - megfelelő gyógyszeres segítséget nyújthassanak.

Hidrogén kilégzéses teszt (laktóz-intolerancia vizsgálata)

A laktóz-intolerancia vizsgálata egy teljesen más alapelveken nyugvó diagnosztikai eljárás, mint a bőrpróbás Prick teszt. Míg a tejfehérje-terhelés előtt és közben a tejtartalmú élelmiszereken kívül mindenfélét szabad enni és inni, a laktózvizsgálatra teljesen éhgyomorral, étlen-szomjan kell érkezni. Az eljárás teljesen fájdalommentes. A gyermeknek vízben elkevert tejcukrot kell elfogyasztania, majd néhányszor bele kell fújnia egy gépbe, miközben a kilégzéseit elemzik. A kellemetlenséget nem a vizsgálat maga, hanem az ezzel együtt járó korgó pocak jelenti.

Ezért fontos, hogy gondoskodjunk megfelelő figyelemelterelő „hadműveletekről”: legyenek nálunk izgalmas könyvek és játékok. Ha sikerül érdekes tevékenységekkel lekötnünk a gyerekünket, kevésbé jut eszébe, hogy éhes és szomjas.

tags: #hozzataplalas #tejfeherje #allergia