Bár évek óta csökken az abortuszok száma Magyarországon, a KSH adatai szerint 2023-ban 21 136 terhességmegszakítás volt idehaza, ami az európai uniós átlaghoz képest még mindig magasnak számít. A terhességmegszakításon átesett nők között egyre többen vannak a kistelepüléseken élő, kevésbé iskolázott, fiatal korosztályhoz tartozók. Nem ritka az sem, hogy (főleg a nehéz körülmények között élő) nők fogamzásgátlási módszerként tekintenek a terhességmegszakításra.
A terhességmegszakításra senki sem megy jókedvében. Az okok, amelyek miatt mégis vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek tagjainak ez jelenti a születésszabályozás fő eszközét, rendkívül összetettek. Szerepet játszanak benne a szűkös anyagi keretek, az orvosi protokoll rugalmatlansága, az általános információhiány, a felvilágosítás elmaradása a szülők részéről, a temérdek tévhit, a tradicionális nemi szerepek, a hagyományok, de a nőgyógyászati rendelőkben tapasztalható verbális abúzus, a szülészeti erőszak és az egészségügyi intézményekben megélt további traumák is.
Abortusz: Minden, amit tudnod kell
Információhiány és felvilágosítás
A 2021-ben meghozott gyermekvédelmi törvény erősen korlátozta az iskolákban történő szexuális felvilágosítás lehetőségeit. Az Átlátszó ezzel kapcsolatos felméréséből kiderül: a gyerekek túlnyomó része (81,2 százaléka) barátoktól, televízióból vagy az internetről próbálja beszerezni az információkat. „Nincs vagy alig van szexedukáció az iskolákban, sokan csak akkor értesülnek alapvető dolgokról, ha a szülők beszélnek velük - mondja Kupcsok Julianna szociológus, az EMMA Egyesület munkatársa. „Erről az apákkal egyáltalán nem lehet beszélni, de az anyák is nehezen hozzák szóba a dolgot. Az a tapasztalat, hogy az anyák nem igazán tudják, hogyan kezdjenek bele, legtöbbször inkább egy veszekedés során jön fel a téma.”
Clease Piroskának, a BMSZKI Dózsa György úti hajléktalanszállón működő nőgyógyászat egészségügyi asszisztensének az a tapasztalata, hogy az ügyfelei körében nagyon vegyes, hogy mit tudnak a saját testi működésükről - vannak, akik alapdolgokkal sincsenek tisztában. Cikluskövetés-oktatóként igyekszik átadni a tudományos alapokon nyugvó bázis információkat, mint amilyen a Billings Ovulációs Módszer® is.
A fogamzásgátlási lehetőségek és az abortusz Magyarországon
Magyarországon a fogamzásgátlók széles skálája, gyakorlatilag minden típusa elérhető. Ennek ellenére még mindig igen magas a terhességmegszakítások száma. A terhességmegszakítás semmiképpen sem tekinthető a családtervezés elfogadható módszerének. Célszerű tehát mindent megtenni elkerülésére. Akár rendszeres, akár alkalmi kapcsolat esetén ajánlott megbízható fogamzásgátlásról gondoskodni.
Terhességmegszakítás folyamata és kockázatai
Magyarországon az érvényes rendelkezések értelmében válsághelyzet esetén a terhességet a nő kérésére a betöltött 12. hétig lehet megszakítani. A beavatkozáshoz szükséges engedélyek, iratok beszerzése a nőgyógyászati vizsgálatot követően a Családvédelmi Szolgálatnál történik. Magyarországon a beavatkozás térítésköteles és a kérelem benyújtását követő 3 napos várakozási idő után végezhető el.
A beavatkozás lényege a terhes méh tartalmának kiürítése, a beágyazódott terhesség magzati elemeinek, járulékos részeinek eltávolítása. Napjainkban a lényegesen kevesebb veszéllyel járó vákuumszívásos módszert alkalmazzák, előtte szükség esetén, különösen még nem szült nőknél a méhszáj gyógyszeres előtágításával. A gyógyszeres méhszájtágítás nem károsítja a méhszáj szerkezetét. Egészen korai terhesség megszakítása esetén olyan vékony eszközt is alkalmazhatnak, amivel elkerülhető a méhszájtágítás.
A terhességmegszakításnak lehetnek közvetlen szövődményei és később jelentkező negatív kihatásai. A különböző statisztikák általában 10% körül adják meg a mellékhatások gyakoriságát. Ez azt jelenti, hogy a terhességmegszakításra jelentkezők közül minden tizedik nő számolhat a szövődmények kockázatával.
A terhességmegszakítás lehetséges szövődményei:
- Sérülés: A terhes méh felpuhult állománya miatt az eszköz átfúródhat a méh falán, ami vérzéssel, esetleg a környező szervek sérülésével járhat.
- Gyulladás: A beavatkozás kapcsán kialakuló gyulladás, amelyet a hüvelyből feljutó mikroorganizmusok váltanak ki. Ennek jelei az alhasi fájdalom, kellemetlen szagú váladékozás, láz. A gyulladás meddőséget okozhat.
- Méhszájelégtelenség: A következő terhességben az addig zárt méhszáj nem tud ellenállni a növekvő magzat súlyának, kinyílik, a terhesség időnek előtte vetéléssel vagy koraszüléssel fejeződik be.
A terhességmegszakítást bizonyos tünetek szövődménymentes esetben is kísérhetik. Az érzéstelenítéshez használt gyógyszerek okozhatnak enyhe utóhatást, fejfájást. Rövid ideig tartó alhasi panasz lehet a műtét után és néhány napos színes folyás, enyhe vérzés sem ritka. Mindezek néhány óra, 1-2 nap alatt megszűnnek, elmúlnak. Ha azonban a fájdalom tartós, vagy fokozódik, a színes folyás nem szűnik, vérzésbe megy át, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Láz megjelenése még enyhe egyéb tünetek esetén is komoly figyelmeztető jel.
Hormontartalmú spirál (Mirena)
A Mirena egy T-alakú méhen belüli gyógyszerleadó rendszer (Intrauterine System - IUS), ami a felhelyezés után egy progesztogén-hormont, levonorgesztrelt bocsát ki a méhbe. A T-alak célja, hogy a rendszert a méh formájához igazítsa. A fehér, T-alakú eszköz függőleges szára egy gyógyszertartályt hordoz, ez tartalmazza a levonorgesztrel-hormont. A függőleges szár alsó végén egy hurok található, melyhez két barna színű eltávolító jelzőszál csatlakozik.
A Mirena a következő célokra alkalmazható:
- Fogamzásgátlás (a terhesség megakadályozására).
- Erős menstruációs vérzés (idiopátiás menorrágia) esetén.
- Ösztrogén-pótló terápia során a méhnyálkahártya túlzott mértékű növekedése (endometriális hiperplázia) elleni védelemként.
A fogamzásgátlásra a Mirena éppolyan hatásos, mint a napjainkban alkalmazott leghatékonyabb réztartalmú méhen belüli eszközök. A klinikai vizsgálatok alapján a Mirena helyes alkalmazása mellett 1000 nőből körülbelül 2 lett terhes az első évben.
A Mirena nem alkalmazható az első menstruációs vérzés (menarche) előtt álló nőknél, terhesség fennállása vagy feltételezése esetén, progesztogén-hormonfüggő daganat (például emlődaganat) esetén, fennálló vagy visszatérő kismedencei gyulladásos betegség, méhnyakfertőzés, a külső nemi szervek vagy a hüvely fertőzése, gyermekágyi méhfertőzés, fertőzéses szövődménnyel járó vetélés 3 hónapon belül, fertőzések iránti fokozott fogékonysággal járó állapotok, méhnyakban található sejteltérések, a méh vagy a méhnyak rákos daganata, vagy rákgyanús elváltozása, tisztázatlan eredetű kóros méhvérzés, a méhnyak vagy a méh rendellenességei, beleértve a fibrómát is, ha az a méh üregét deformálja, aktív májbetegség vagy májdaganat, valamint allergia a levonorgesztrelre vagy a gyógyszer egyéb összetevőjére.
A Mirena felhelyezése előtt megelőző vizsgálaton kell részt venni, amely során orvosa a következő vizsgálatokat végezheti el: méhnyakkenet-vizsgálat (Pap-teszt), mellek vizsgálata, egyéb vizsgálatok, pl. fertőzések, többek között a szexuális úton terjedő fertőzések kizárására, terhességi teszt, amennyiben szükséges, valamint orvosának nőgyógyászati vizsgálatot kell végeznie a méh helyzetének és méretének megállapítására. Az eszköz felhelyezését követő 4-6. héten újabb kivizsgálás szükséges, a későbbiekben pedig ezt évente egyszer (vagy klinikailag indokolt esetben többször is) meg kell ismételni.
A spirál felhelyezése abortusz után
Sokkal nagyobb valószínűséggel védekeznek spirállal a nők akkor, ha azt az abortusz vagy elhalt terhesség műtéti eltávolítása kapcsán felhelyezik a méh üregébe. Bár a kilökődés esélye magasabb az azonnali felhelyezés esetén, ez statisztikailag nem számottevő, ráadásul a szövődmények száma is azonos.
Dr. Paula Bednarek, az Oregoni Egészségtudományi Egyetem szülész-nőgyógyász docense szerint "Kicsivel több spirál lökődött ki akkor, ha a műtétkor helyezték fel őket, de a különbség nem bizonyult statisztikailag jelentősnek". A spirál biztonságos és hatékony védekezési módszer. Hatékonyabb, mint a tabletta, az óvszer vagy a pesszárium, ennek ellenére használata nem kellően elterjedt.
A spirál azon túl, hogy hatékony védekezési módszer, csak egyszer kell felhelyezni, és több éven át biztonságos. "Ha közvetlenül az abortusz után javasolunk védekezési módszert a nőknek, az ismételt műtét valószínűsége csökken" - magyarázza Dr. Mary Rosser, a New York-i Montefiore Egészségügyi Központ szülész-nőgyógyásza.
A vizsgálatok során 575 nőt vontak be 4 nagy amerikai központban. Valamennyien abortuszon vagy műszeres befejezésen estek át és nyitottak voltak a spirállal való védekezésre. A résztvevőknél véletlenszerűen vagy azonnal a műtét után felhelyezték a spirált, vagy a kontroll vizsgálatok alkalmával kettő illetve hat hét múlva. Az azonnali csoportban mindenkinél megtörtént a felhelyezés, ellenben a másik csoportban csak 71,3 százalékos volt a spirál felhelyezése. Az első csoportban nem is fogant terhesség, ellenben azok között akiknél nem helyezték fel az eszközt, öt újabb nem kívánt terhesség fogant. Hat hónap múlva az azonnali csoportban 5 százalékban kilökődött a spirál, szemben a 2,7 százalékkal, amit a másik csoportban tapasztaltak.
A spirált azért nem helyezették fel a második csoportban, mert bonyolult volt a közlekedés, nem tudtak szabadnapot kivenni a munkahelyükön illetve nem találtak bébiszittert gyermekük mellé, hogy elmehessenek a kontroll vizsgálatra, egyébként továbbra is szerettek volna spirállal védekezni. A bűntudat illetve a titkolózás is szerepet játszhat ebben. "Sokan el akarják felejteni a rossz élményeket, ezért nem jelentkeztek újra az alanyok, 150-en ugyanis be sem fejezték a hat hónapos vizsgálatot" - tette hozzá Bednarek.
tags: #hormontartalmu #spiral #abortusz