A 4 hónapos baba fejlődése és gyarapodása

A csecsemők növekedésének nyomon követése kiemelten fontos, mivel a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető. Ebben segítséget nyújt az anya számára a várandósság alatt, majd a szülést követő első időszakban a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat. A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőknél 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

A csecsemők súlyfejlődése

A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. A születéskori súly változásának követése nagyon sok információval szolgál a gyermek fejlődésével kapcsolatban.

Az első néhány napban a csecsemők általában még súlyt veszítenek (nagyjából a születéskori súly 10%-át). Ettől nem szabad megijedni, ez egy teljesen normális folyamat: a csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek. A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban. A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít. Általában elegendő csupán a táplálék mennyiségét megemelni (növelni a szoptatások számát), azonban ha ennek ellenére sem áll meg a súlyvesztés, akkor a tápszeres táplálást is fontolóra kell venni.

Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat. A koraszülöttekre jellemző az úgynevezett gyorsabb ütemű kiegyenlítő súlygyarapodás, tehát az első év végére megközelítik, a második évre pedig elérik az átlagos súllyal született babák testtömegét.

A súlyfejlődés ütemének megállapítására ún. percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések fényében a gyermek növekedése milyen tendenciát mutat. Koraszülöttek esetében ehhez a korrigált életkort szokták használni általában 2 éves korig. Például egy 14 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek súlyát a 10 hetes, megfelelő nemű babák súlyához fogja hasonlítani.

Milyen gyakran kell mérni a csecsemő súlyát?

A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt. A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi:

• Féléves korig először kéthetente, majd havonta.
• Fél- és egyéves kor között kéthavonta.
• Az első születésnapot követően háromhavonta.

A csecsemő testsúlyát befolyásoló tényezők

A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés.

A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van:

• Genetika: a szülők testi adottságai (testsúly, magasság).
• A terhesség hossza: a várthoz képest előbb vagy később születés.
• Születési súly: esetleges ikerterhesség.
• Az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai: az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
• A gyermek neme: a fiúk általában nagyobb súlyúak.
• A csecsemő egészsége: veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.
• Az anya várandósság alatti betegségei: pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás.
• A testvérek száma: az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:

• A gyermek többet alszik, és ritkábban eszik.
• Az anya vagy a csecsemő megbetegszik.
• Az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is.
• Fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.

A fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (pl. enzimhiány, allergia) derülhet fény.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm).

A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t. Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat. Ilyenkor a csecsemő nagyon nyűgös lehet, rosszul alszik, és rendkívül sokszor kérhet enni.

Koraszülött babáknál a gyermekorvos a baba korrigált korához hasonlítja a hosszfejlődés ütemét. Például egy 16 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek hosszfejlődésének ütemét a 12 hetes, megfelelő nemű babák hosszához fogja hasonlítani. A koraszülöttek általában 2 éves korukra beérik az időre született gyermekeket.

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is. A magzati növekedés is hatással van a csecsemő hosszára és a várható testmagasságra. Méhlepény-elégtelenség, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, fertőzések esetén nem minden esetben hozza be a gyermek a lemaradást. Elmondható azonban, hogy a kétéves kor körüli testmagasságból már nagyjából következtetni lehet a végső magasságra. Ritka esetekben, amikor a gyermek nem olyan ütemben növekszik, mint kellene, az orvos pajzsmirigy-alulműködés, növekedésihormon-elégtelenség vagy Turner-szindróma kizárására kérhet vizsgálatokat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.

A 4 hónapos baba fejlődése

Elérkeztünk a 4. hónapig. Gyermekünk már talán meg is duplázta születési súlyát, és innentől a gyarapodása lassulni fog. Ebben az időszakban a baba mozgásfejlődését főként a kíváncsisága, érdeklődése, figyelme, valamint a véletlenül sikerült mozdulatok, felismerések, sikerek motiválják. Ezek nagy örömet jelentenek számára, ő tulajdonképpen napközben folyamatosan kalandozik, megvalósít, tanul, ügyesedik.

Látásfejlődés

4 hónapos kortól a picurka lassan képessé válik az arcok kontúrjait, részleteket megkülönböztetni. Látása már 30%-os. Fontos időszak ez, hiszen ekkor alakul ki a térlátása a két szemének és agyának finom egybehangolódásával. Talán nem is gondolnánk, hogy maga a látás minősége, pontosabban a látott kép élessége mennyire fontos ebben a korban. Kiemelt figyelmet igényel, mert ha valamilyen betegség miatt a továbbított kép homályos, akkor ezt a képet a gyermek agya nem használja fel. Ez azért kritikus pont, mert ha így marad, akkor az adott szem később sem lesz képes már éles képet továbbítani. A látás szemüveggel sem lesz korrigálható. Ezt az állapotot tompalátásnak nevezik, és 5-7 éves korig van általában veszélye. Hogy a baba látása egészségesen fejlődhessen, ne tegyük számára lehetővé a televízió nézését, mivel az erős vizuális ingerek és a gyors mozgások nem segítik a szemizmok megfelelő fejlődését és a közelre-távolra nézés gyakorlását.

Hallásfejlődés és kommunikáció

A baba valóban minőségi hallásfejlődésen megy keresztül. Hangingereket szinte folyamatosan kap, így szépen elkezdi megkülönböztetni a forrásukat, az ismerős zajokat, tónusokat. Tudja, hogy melyik számára idegen. Énekeljünk neki! Nagyon szereti a dallamokat hallgatni, megnyugszik tőle, sőt ő maga is beépíti őket saját beszédébe. Beszéljünk hozzá napközben. Ez egyrészt a kommunikációban ösztönző számára, visszaigazolást ad neki, másrészt kutatja a hangok forrását, így a dalok mellett a beszéd is fontos fejlesztő értékkel bír. A baba már sok mindenben tudatosan cselekszik. Kezeit például elkezdi akaratlagosan nyújtani szülei felé. Hangjával jelez, gőgicsél, ráadásul egyre változatosabban és dallamosabban. Az a jó, ha mindig válaszolunk az ő jelzéseire, ez öröm és pozitív megerősítés a számára. Beszélhetünk hozzá, használhatjuk a dajkanyelvet - eltúlzott hangsúlyú, lassabb, becéző, gazdagon gesztikulált nyelven a babák számára -, visszamosolyoghatunk rá, megsimogathatjuk. De az is válasz, ha felvesszük, vagy ha például az éhség miatti sírásra szoptatással reagálunk. Minden egyes viselkedésünk kommunikáció, még az is, ha nem vesszük figyelembe őt. Érdekes, hogy kezdetben mindkét fél - a baba és a szülő is - akaratlagosan tesz a kapcsolat létrejöttéért és fennmaradásáért. Fokozottan odafordulnak egymáshoz. Csodás időszak a gyermek számára, amikor felfedezi, hogy milyen hatással van a környezetére. A baba megérti a tárgyállandóságot. Segít neki megtanulni azt, hogy a dolgok, vagy emberek akkor is léteznek, ha ő épp nem látja őket. Ezt a tárgyakat elrejtésével és visszaszerzésével játszhatjuk, de eltakarhatjuk a saját arcunkat is, vagy elbújhatunk valami mögé. Mélyebben megérti a dolgok ok-okozati viszonyait. A tárgyakat különféleképpen használja, a csörgőt rázza, a keljfeljancsit lökdösi. Nem szükséges a babát direkt módon tanítani, foglalkoztatni, hiszen ő saját maga belső motivációjából olyan felfedezési vággyal éli napjait, amivel mindent meg akar ismerni és tapasztalni. Kössük össze a hangot a mozgással. Énekeljünk neki, ismét ringassuk.

Mozgásfejlődés

A baba karjainak és lábainak hajlított tartása fokozatosan megszűnik. Lábacskáit kissé behajlítva kifelé tudja dönteni és felhúzni. Ezzel fog rájönni arra, hogy ő akár meg is tudja változtatni a testhelyzetét. Először a hátáról oldalra fordul, ehhez általában a fejével vesz lendületet. Karjait mindkét oldalon egyszerre mozgatja. Kezeit középre veszi és szájába teszi. Fontos, hogy tágas teret érezhessen maga körül és a lakásban ne mindig ugyanazon a kis helyen tartózkodjon. Azért inkább szoktuk akaratlanul lekorlátozni a helyet, mert aggódunk, hogy baj éri. A baba mozgásfejlődését a figyelme, érdeklődése indítja el. Hagyjuk szabadon mozogni, és csak akkor avatkozzunk be, ha balesetveszélyt látunk, vagy ő maga jelzi nekünk, hogy segítségre van szükség.

Táplálás és súlygyarapodás 4 hónapos korban

Kevés olyan téma van, ami annyi kérdést és ellentmondást indukál, mint a csecsemő etetése, hízása, esetleges fogyása és súlygyarapodása. Az egyik baba túl sokat eszik és hízik, a másik keveset eszik és nem hízik, vagy éppen normális mértékben eszik mégsem hízik. Az anyukák meg mindeközben kétségek között vergődnek, hogy vajon mi okozza a problémát. Az első és legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, hogy sohasem a heti hízási és fogyási értékeket kell nézni, hanem mindig a havit. Az átlagos súlyú babák az első félévben megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák születési súlyukat.

Túletetem?

Gyakori tévhit, hogy ha egy baba gyorsabban fejlődik, akkor az anyuka túleteti. Amennyiben a baba anyatejes, gyakori, hogy már 3 hónapos korra megduplázza születési súlyát, ezek a babák azonban a második félévben szinte semmit nem híznak. Alapszabály, hogy anyatejes babát nem lehet túletetni.

Miért nem hízik?

A kismamákat előszeretettel riogatják azzal, hogy nem hízik eléggé a baba, biztos nincsen elég tej. Ebben az esetben fontos tudni, hogy az első fél évben átlagosan havi 400 gramm a minimális súlygyarapodás, de mindig egy hónap átlagát kell nézni.

Normális súlygyarapodás mértékei

Az első 6 hónapban heti 100-600 gramm, a második félévben heti 50-150 gramm közötti értékeket nevezhetünk normálisnak, mindezt a havi átlagból visszaszámolva. Nagyon fontos, hogy a családi méretek sokat számítanak a baba hízásánál, sok esetben a kistermetű szülők gyermeke kevésbé hízékony, míg a termetesebb szülőké gyorsabban hízik.

Mikor kell aggódni?

A megszületés utáni súlyesés a 3-4. napon megáll, ekkor megkezdődik a súlygyarapodás, a kisbaba a megszületését követő 10-14. napra visszanyeri a születési súlyát. Ökölszabály, hogy a kisbabák féléves korukra megduplázzák, egy éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat. Az igény szerint, kizárólag szoptatott babákat nem lehet túletetni, a gyakori szoptatás következtében nem hízik el a baba. Akkor sem, ha látszólag, grammban nézve túl sokat hízik egy-egy héten. Az első hat hónapban egy kisbabának kizárólag anyatejre van szüksége, semmi másra, sem vízre, sem teára. A súlygyarapodás mértéke egyénenként eltérő, mind a mértéke, mind az üteme. Általánosságban elmondható, hogy a szoptatott babák életük első 2-3 hónapjában gyorsabban növekednek, mint tápszeres társaik, 3 és 12 hónapos koruk között pedig lassabban. De lényeges tudnunk, hogy nagy egyéni eltérések lehetnek a babák között és minden esetben az összképet érdemes nézni, nem csak a grammok változását. Növekedési ugrásra számíthatunk 3 hetes, 6 hetes, 3 hónapos és 6 hónapos korban. Fontos, hogy nem ugyanolyan ütemben nő és hízik a baba hónapról hónapra. Állandó kérdés, hogy hány kiló egy kisbaba, jól gyarapszik-e. Sok anyát a sírba lehet vinni a kérdéssel, mások elbizonytalanodnak. Minden baba más, minden baba egyedi. A te kisbabád is különleges, sajátos anyagcserével rendelkezik, sajátos temperamentummal, ráadásul öröklött testalkata is megkülönbözteti a szomszédék kisbabájától.

WHO fejlődési görbék

A WHO 2006-ban nyilvánosságra hozta egy nagylélegzetű kutatás eredményét, a WHO fejlődési görbéket. Ez az első olyan kutatás, ahol elkülönítik az anyatejes és a vegyesen táplált babák fejlődését. A régi görbéknél ugyanis nem válogatták szét a táplálás módja szerint az adatokat. Kiderült, hogy az anyatejjel táplált babák máshogy fejlődnek, mint azok, akik mást, vagy mást is kapnak már a korai hónapokban. A régi adatok alapján túl sok babát diagnosztizáltak tévesen gyengén gyarapodónak. Az ajánlás szerint fél éves korig optimális, ha csak anyatejet kap. Azt, hogy mennyi anyatejet kell fogyasztani egy babának, csak megbecsülni tudjuk, de a legjobb, ha rábízzuk, mennyit eszik, nem mérjük és nem próbáljuk meg napirendre szoktatni. Ha a baba anyatej mellett tápszert is kap, a legjobb megoldás, hogy tápszerből a lehető legkisebb mennyiséget kapja, ami elég ahhoz, hogy jól gyarapodjon. Ha a kisbaba csak tápszert kap, törekedjünk az adott tápszer dobozán feltüntetett mennyiséget adni neki. Fél éves kor után az anyatejes és a vegyesen, vagy tápszerrel táplált babák is elkezdhetnek ismerkedni más ételekkel. Az újszülött az első három nap veszít a születési súlyából, akár 7-10%-ot is. Ez normális. Ha elég táplálékhoz jut, akkor két hetes korra visszanyeri a születési súlyát, majd a további két hétben hetenként legalább 15 dekát hízik. Utána, egy hónapos korától, amíg meg nem duplázza a születési súlyát, hetente legalább 13-15 dekát, majd, miután megduplázta (ez 4-6 hónapos kor körül következik be) legalább havi 40-50 dekát. A legtöbb kisbaba az alsó határnál többet hízik. A hízás nem mindig egyenletes: lehet, hogy az egyik héten jócskán magára szed, a következő héten alig. Ami biztosan rossz jel, ha egy kisbaba súlya csökken. A legtöbb totyogó 12-16 hónapos korára megháromszorozza a születési súlyát. Kisgyermek korban, ahogy elveszti a babás formáit, egyre inkább kirajzolódik, milyen az öröklött alkata. Van, aki izmos, van, aki továbbra is gömbölyded.

tags: #4 #honapos #baba #gyarapodasa