A hónapos retek (Raphanus sativus L. var. sativus), a káposztafélék (Brassicaceae, Cruciferaea) családjába tartozó, rövid tenyészidejű, közkedvelt konyhakerti növény. Mai kertészeti fajtája az Európában őshonos közönséges gyomból, a vadretekből (Raphanus raphanistrum) nemesítették. Kínából Mongólián keresztül Marco Polo hozta be Európába, ahol a germánok és a szlávok már a középkorban termesztették. A legendák szerint egykor Delphoiban Apollóra, a fény istenének véleményére hivatkozva kinyilatkoztatták: a gyökérzöldségek között a retek a legértékesebb.
Miért érdemes hónapos retket termeszteni és fogyasztani?
A hónapos retek tökéletes vitaminforrás tél végén, tavasz elején - hogy egészségesen vághassunk neki a jó időnek. A ropogós, kissé csípős hónapos retek a hosszú téli hónapok után az év első friss zöldségei közé tartozik.
Táplálkozási értéke és jótékony hatásai
A hónapos retek gazdag C-, B1-, B2- és P-vitaminban, de nem elhanyagolható vas, kálcium, kálium, foszfor és magnézium tartalma sem. A C-vitamin tartalma 30-50 mg / 100 g között változik. Hatása a gyomorra és légutakra a legmarkánsabb. Nagy segítségünkre köhögés, megfázás és rekedtség ellen, emésztési problémák elkerülésére alkalmas.
Jellemző saláta alkotó, Japánban, Kínában főzve is fogyasztják. A hónapos retek nem kizárólag csak nyersen, hanem a többi zöldségféléhez hasonlóan párolva, főzeléknek elkészítve is felkínálható. Távolkeleti országokban változatosan fűszerezik, önálló ételként, köretként is minden társadalmi réteg kedvelt eledele.
Édeskömény és retek saláta
Tápanyagok a hónapos retekben
| Tápanyag | Mennyiség (100g-ban) |
|---|---|
| C-vitamin | 30-50 mg |
| B1-vitamin | Jelentős |
| B2-vitamin | Jelentős |
| P-vitamin | Jelentős |
| Vas | Jelentős |
| Kálcium | Jelentős |
| Kálium | Jelentős |
| Foszfor | Jelentős |
| Magnézium | Jelentős |
A hónapos retek termesztése
Ha van zöldség, amelyet még a legkezdőbb kertész is könnyedén megtermeszthet, az a hónapos retek. Gyors, igénytelen és hálás - ha a zöldségeknek lenne maratonfutójuk, a retek biztosan az élmezőnyben végezne. Ráadásul alig egy hónap alatt betakarítható, így garantált sikerélményt nyújt. Rövid tenyészideje miatt elő-, utó- és köztes növényként is kiválóan alkalmazhatjuk, vagy akár egy külön területet is fent tarthatunk a retek számára, amit folyamatosan újra tudunk vetni, akár különböző fajtákkal.
Vetés és talajigény
Vetésüket korán elkezdhetjük, mivel már alacsony hőmérsékleten is csíráznak. Magja már 2-3 °C-on csírázni kezd, és 15-20 °C-on már gőzerővel csírázik. A fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet 13 °C, ami a fényviszonyoktól függően 10 és 18 °C között változik. Hideg- és fagytűrő, ezért az egyik legkorábban elvethető zöldség. Szabadföldi termesztésnél már február-március környékén elvethetők. Aki már alig várja, hogy a magot vethessen a kertjébe, az vessen hónapos retket, ami a legkorábbi primőr zöldségfélénk. Akinek fűtetlen fóliája vagy kis üvegháza van, az február közepén vesse el a retekmagot. Szabadföldbe február végén, március elején vethető, amikor a fagy kienged és a talaj már kicsit szikkadt, pirult. Augusztus végétől szeptember közepéig még vethető. A nappalok rövidülése miatt, már nem kell a felmagzástól tartani.
Minden retek a lazább, középkötött talajokat kedveli, mivel gyökérnövény lévén a kötött talajokban nem tud megfelelően fejlődni. A hónapos retek legjobban laza, homokos, tápdús talajban fejlődik. Vetése sekélyen, 1-2 cm mélységben történik, sortávolsága 15-20 cm. A magokat 15-20 cm sortávolságba vessük úgy, hogy a magok egymástól 4-5 cm-re legyenek. Szabadföldi termesztésre 20-30 cm tőtávolságra és egymástól 5 cm-re vessük. Borítsuk kevéske földdel, esetleg cirokseprűvel húzzunk rá kevéske földet, majd tömörítsük a talajt. Magja közepes méretű, 2-4 cm vetési mélység célszerű. Laza talajon mélyebben, kötöttebb talajon pedig sekélyebben vetünk.
A hónapos retek (és általában a gyökérzöldségek) termesztésekor kerülni kell a frissen trágyázott talajt. A magágy akkor megfelelő, ha a felszíne egyenletes, sima, ha gyommentes, ülepedett és apró morzsás szerkezetű. Augusztus-szeptember eleji vetéshez a talaj előkészítést nyáron végezzük, amikor tudvalévő, hogy a szárazság miatt a talaj nehezen munkálható.
Fény- és hőmérsékleti igény
Fényigényükre figyelnünk kell: ha gyenge a fényellátottság, nem fejlesztenek gumókat. Ehhez hozzá tartozik az is, hogyha túl sűrűn vetettük, ritkítanunk kell, különben egymástól fogják elvenni az értékes napfényt. Ritkítani kb. 20 cm-es sortávolságra és 3-5 cm-es tőtávolságra érdemes. A hónapos retek tipikus hosszúnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a nappalok hosszabbodása során növekvő fénymennyiség hatására könnyedén felmagzik, nem fejleszt gumót. Vigyázzunk, 20 °C-nál magasabb hőmérsékleten, különösen megvilágítás híján a gumó növekedés megáll, a lombozat megnyúlik.
Nagy hiba, ha túl melegen tartjuk a retket! Hajtatásban a nagy meleg hatására erőteljesebb a lombképződés, amit a gumótermések sínylenek meg. Az intenzíven fejlődő levelek sokakat megtévesztenek és melegen tartják a retket.
Öntözés és ápolás
Ami a retek ápolási munkái közül a legfontosabb, az az öntözés. Ha túl vizesen tartjuk a közegét, könnyen berohadhat, viszont ha hagyjunk kiszáradni a földet, akár csak a felső pár centimétert, pudvásodik a retek. Ezt elkerülendő rendszeresen, kis adagokban érdemes öntözni. A hónapos retek már a talaj felső 2-5 cm-es talajszint kiszáradásakor pudvásodik. A hónapos retek vízigénye a tenyészidő folyamán fokozatosan növekszik, kezdetben heti egyszeri, később, a gumók fejlődése idején kétnaponként is kell számára vizet adni. A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha rendszertelenül, hosszabb szünet után jó alaposan megöntözzük a retket.
Csírázás után szükség esetén egyeléssel biztosítjuk a megfelelő tőtávolságot. A tenyészidőszak alatt ápolása elsősorban kapálásból, gyomlálásból és öntözésből áll. A hónapos retket a 3-4. héttől, tápanyagban szegény talajon már a 2. héttől, a talaj tápanyagtartalmától függően komplex vízoldható műtrágya (NPK-arány= 2:1:3) 0,5 százalékos oldatával heti egy alkalommal öntözzük.
Betakarítás
Vetéstől számítva 35-40 napon belül betakarítható. A hónapos retket kb. 3-4 hét után már szedheted, amikor eléri a 2-3 cm-es átmérőt. Ne hagyjuk túl nagyra megnőni, mivel 5-6 cm hosszúság felett már csípősebb íze lesz. A betakarítást érdemes több hullámban végezni, mert a gumók sokszor nem egységes sebességgel növekszenek, és a nagyobb gumók betakarítása után a fejletlenebbek több tápanyaghoz jutván lehetőségük adódik a gyorsabb növekedésre.
Hónapos retek fajták
Hazánkban a retek fajták közül a hónapos retek a legismertebb, legkeresettebb. A retek különböző fajtái színükben, alakjukban és tenyészidejükben - vagyis a csírázástól a betakarításig tartó időben - is különböznek. A legismertebb fajták a szabályos, gömb alakú, élénk piros színű, fehér húsú fajták. Ezekkel találkozunk leggyakrabban a piacok és zöldségesek polcain. Ezek közül a legismertebbek a Korai piros, a Korai legjobb, az Óriás vajretek és a Jégcsapretek.
Gyakori problémák és betegségek
- Pudvásodás: Ha hagyjunk kiszáradni a földet, akár csak a felső pár centimétert, pudvásodik a retek. A pudvásodásnak indult gumókat ha kettévágjuk üregesek, szöveteik lazák, megnyomva puha, száraz, így sajnos fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Sok fajtát már úgy szelektálnak, hogy pudvásodásra és repedésre minél kevésbé legyenek hajlamosak.
- Repedés: A retekgumó alapi részén keletkező mély berepedéseket, amelyek felületén a szövet elparásodik, a gumóvastagodás idején történt nedvesség ingadozásnak köszönhető.
- Keserű íz: Az egyenetlen öntözés és a hőség miatt keserűvé válhat. A hónapos reteknél gyakran panaszként felmerülő csípőség alapvetően fajtatulajdonság, a mustárolaj-tartalom okozza.
- Fás, szivacsos retek: Ha túl sokáig hagyod a földben, megöregszik.
- Megnyúlt, vékony gumó: Túl kevés fény vagy túl sűrű vetés lehet az oka.
Kártevők
- Földibolhák (Phyllotreta fajok): Első sorban a leveleket rágják, akár az egész levelet megsemmisítik. Ez jelentősen csökkenti a növény asszimilációs felületét. Leginkább tavasszal károsítanak. Száraz tavaszon gyakori kártevője a földibolha. Szívogatásának nyomait a leveleken látható kifehéredett foltok jelzik. Legegyszerűbben vízzel történő lepermetezéssel védekezhetünk ellene. Naponta többszöri hideg vizes permetezéssel tarthatók távol a veteménytől. A kifejlett bogarak telelnek a növénymaradványok között. Tojásaikat tavasszal a talajba, a gyökérnyaki részre rakják.
- Gyökérlégy: A gyökérlégy lárvája okozza a retek megkukacosodását, ami ellen még a megvetéskor kell védekezni a talaj fertőtlenítésével, vagy megfelelő vegyszerrel.
Betegségek
- Feketeeres szárazrothadás (Xanthomonas campestris): Ez egy baktérium, amely vetőmaggal is terjedhet. Fontos erről tudni, ha például saját magad szeretnél magfogásba kezdeni.
- Pledonomoszus tőrothadás (Plenodomus lingam): Ez egy gomba, ami szintén terjedhet vetőmaggal is.
- Káposzta-peronoszpóra (Peronospora brassicae): A levelek színén szürkéssárga foltok, fonákán pedig szürkésfehér penészbevonatok képződnek. A gomba alacsony hőmérsékleti igényű, így különösen a kora tavaszi és a késő őszi termesztés esetén fordul elő. Kórokozója a növénymaradványokon telel át. Tavasszal a sziklevelekre, majd a lomblevelekre kerül, ahonnan a gumóra mosódik. A gumó felületén sötétszürke, elmosódott szélű foltok, rajtuk szintén fehér sporangiumtartó gyep figyelhető meg.
- Rizoktóniás és fuzáriumos palántadőlés: A hónapos retek csírázás idején, főleg hideg talajon nagyon érzékeny ezen betegségekre. Mindkét kórokozó a csírázó magvakat támadja, aminek következtében azok nem kelnek ki. Ha mégis, akkor a kórokozó gombák a szikleveles növények gyökereit és a szik alatti szárrészt támadják meg. A gyökérnyak üveges, sárgás színű lesz, majd összezsugorodva elbarnul, a palánta kidől. A gyökerek csúcsán sötét színű fekélyek keletkeznek, és a növények elpusztulnak.
Növénytársítás
A vegyszermentes kertek alapja a növénytársítás, illetve az, hogy ugyanabból a növényből egy helyre ne kerüljön túl sok, így a kártevőknek kisebb az esélyük az elszaporodásra. A növénytársítás lényege, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek egymásra pozitív (esetleg semleges) hatással vannak, de semmiképp sem negatív. A sárgarépa és petrezselyem társaságában sorjelzőként is használhatjuk.
