A petesejt-adományozás a meddőség kezelésének egyik nagyon sikeres módszere. Érzelmileg valóban nagy megterhelést jelenthet a párok számára, ugyanakkor valós esélyt kínál a gyermekvállalásra azoknak is, akik számára más módon szinte elérhetetlen lenne a teherbeesés. A petesejt donáció egyszerre tűnhet ijesztő és idegen megoldásnak, ugyanakkor nagyszerű lehetőségnek is azok számára, akiknél a saját ivarsejtes fogantatás valamilyen okból kifolyólag nem tud megvalósulni.
Mikor Javasolt a Petesejt Donáció?
A módszer azon pároknak nyújthat segítséget, ahol a terméketlenség problémája a női félnél jelentkezik, kifejezetten a petefészek és a petesejtek elégtelenségéből adódóan. Ez abban az esetben jelenthet megoldást a párok számára, ha a női félnél a petefészek nem képes megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termelni, avagy valamilyen okból kifolyólag eltávolították a petefészket. A petesejt-adományozás révén a donor petesejtjét termékenyítik meg a pár férfi tagjának hímivarsejtjével, az így létrejövő embriókat pedig visszaültetik a pár nőtagjának méhébe.
Ritkábban merül fel az, hogy csak adományozott petesejt megtermékenyítésével és beültetésével jöhet létre a terhesség. Ilyen ok lehet:
- Petefészek (ovarium) elégtelenség korai menopauza vagy korai petefészek-kimerülés miatt.
- Petefészek hiánya vagy súlyos rendellenessége, pl. veleszületett petefészek-hiány, a petefészkek műtéti eltávolítása (pl. daganat miatt), kemo- vagy sugárkezelés miatti károsodása.
- Genetikai eredetű rendellenesség (pl. Turner-szindróma).
- A nő előrehaladottabb életkora, amikor a petefészek működése csökken, illetve nagy a kromoszómálisan hibás petesejtek kockázata.
- Petesejt-rendellenességek, amikor a petesejt minősége miatt lépnek fel ismételt vetélések vagy sikertelen lombikbébi-kezelések.
- Súlyos genetikailag öröklődő betegség esetén, amikor alacsony az esély az egészséges magzat létrejöttére és megszületésére.
A petesejt-adományozás indikációs körbe tartoznak azok a nők is, akiknél ismételt mesterséges megtermékenyítések alkalmával sem jöttek létre beültethető embriók. Idősebb anyai életkor esetén jóval nagyobb arányban jöhet létre sikeres terhesség donor petesejt segítségével, mint saját petesejttel, ezért napjainkban hamarabb javasolják ezt a módszert az orvosok, mint régebben.
Ki Lehet Petesejtdonor?
A petesejtdonorok fiatal, egészséges, 18 és 33 év közötti nők. A nők egy részénél a teherbeeséshez vezető úton a gátat a petefészek elégtelensége jelenti, illetve, hogy nem képesek megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termelni. Számos oka lehet annak, hogy a nő nem képes megtermékenyítésre alkalmas petesejt termelésére.
Az európai jogszabályok által előírt szigorú vizsgálatokon kell átesnie azoknak a nőknek, akik petesejtdonornak jelentkeznek. Petesejt donor csak 35 évnél fiatalabb, egészséges nő lehet, akinek már született egészséges gyermeke. Fontos továbbá, hogy az adományozó genetikai rendellenességektől mentes, laboratóriumi eredményei normálisak, petefészkei korának megfelelően, egészségesen működnek. Ehhez a donornak részt kell vennie nőgyógyászati vizsgálaton, ultrahang-vizsgálaton, sor kerül hormonvizsgálatokra, fertőző betegségek szűrésére, genetikai szűrésre, fontos szempont továbbá a pszichológiai alkalmasság.
A ReproMedica klinika a meddőség miatt kezelés alatt álló pároknak szóló petesejtdonor-programra specializálódott. Átfogó donor-adatbázisunknak köszönhetően a lehető legjobb egyezés alapján azonnal megtaláljuk az Ön számára legmegfelelőbb donort. A két donor kiválasztásakor mindig arra törekszünk, hogy a lehető legközelebb álljunk az Ön és partnere külső tulajdonságaihoz (magasság, szem- és hajszín). Az embriológus megbízhatóan kiválasztja az Ön számára legmegfelelőbb donort.
Donorkeresés és Anonimitás
Kiterjedt donor-adatbázisunknak köszönhetően gyorsan megtaláljuk a legmegfelelőbb donort. A donorok túlnyomó többsége cseh állampolgár. A donorok kiterjedt adatbázisának köszönhetően ki tudjuk választani azt, aki megfelel a páciens genetikai és fizikai jellemzőinek. A donor kiválasztása az Önök igényei és specifikációi alapján történik. A donor kiválasztásakor arra törekszünk, hogy a donor vércsoportja megegyezzen a pár egyikének vércsoportjával. Az eltérő vércsoport azonban nem befolyásolja a kezelés sikerét. A Szlovák Köztársaságban a sperma- és petesejtadományozás névtelen.
A Cseh Köztársaságban a petesejtadományozás a törvény szerint teljesen anonim. A donorok anonimitását a cseh jogszabályok írják elő (373/2011. sz. törvény a különleges egészségügyi szolgáltatásokról). A donorok védelme érdekében 2010 óta csak a donor életkorára, vércsoportjára, hajszínére, szemszínére, magasságára és súlyára vonatkozó információkat oszthatunk meg a pácienssel.
Mi a petesejt-adományozás folyamata a donorok számára?
Hogyan Zajlik a Petesejt-adományozás és a Beültetés?
A petesejt-adományozó nőnél hormonális előkezelést végeznek, hogy a petesejtnyerés időpontjában több érett petesejt is legyen. Ahhoz, hogy a megtermékenyítés sikerességének esélye a lehető legnagyobb legyen, az adományozó fél komoly hormonális előkészületekben részesül. Erről előzetes tájékoztatást kap, mivel komoly mellékhatásokkal jár(hat). A donor hormonális stimulálásával kezdődik a DIVF folyamat, ami ahhoz szükséges, hogy több petesejthez jussunk, mint egy normál ovulációs ciklus során. Az adományozó néhány héten keresztül hormonkezelésben részesül annak érdekében, hogy egyszerre több petesejtje is érett állapotba kerüljön. Ehhez napi szintű hormonpótlás szükséges, általában injekciós úton, az eredményt ultrahanggal követik nyomon. Ezt követően az ovulációt is orvosi úton idézik elő a megfelelő időpontban. A siker érdekében fel kell függeszteni az intenzív fizikai terheléssel járó tevékenységeket és a nemi életet. Puffadás, hangulatingadozás jelentkezhet, de komolyabb mellékhatásokkal nem kell számolni.
A donor petesejtek leszívásának napján a pár férfi tagja is leadja a spermát. A donor érett petesejtjeinek levétele altatásban, a hüvelyen keresztül egy vékony tű segítségével történik. A tüszőket a donortól ultrahangos ellenőrzés mellett egy vékony tűvel a hüvely falán keresztül szívja le az orvos. A beavatkozás után néhány órás megfigyelés szükséges, de általában még aznap hazatérhet a páciens.
A leszívott petesejteket ezután megtermékenyítjük és az így létrejött embriókat laboratóriumunk egyik inkubátorában tároljuk (kultiváljuk). Általában az ICSI eljárást alkalmazzák, amikor a megtermékenyülés nem spontán, hanem egy-egy spermiumot közvetlenül a petesejtekbe fecskendeznek, majd inkubátorba helyezik. A megtermékenyítés sikerességét embriológus ellenőrzi mikroszkóp alatt, a megtermékenyítés után 16-18 órával. A keletkezett embriókat pronukleuszoknak (előmag) nevezzük. Számuk a spermiumok és a petesejtek minőségétől, valamint a megtermékenyítés módjától függ. Az embriók minőségének megítélése a pronukleusz stádiumban rendkívül bonyolult. Az embriók minőségének kiértékeléséhez az ún. Speciális médiumok biztosítják, hogy az embriók magasabb stádiumba kerüljenek. Így meg lehet különböztetni a normálisan fejlődő embriókat a fejlődésükben lelassuló vagy leálló embrióktól és így kiválaszthatók a megfelelő minőségű embriók a beültetésre.
A fejlődő emberi embriót vékony védőburok vonja be. Méhnyálkahártyába való beágyazódása előtt az embriónak el kell hagynia ezt a védőburkot. A páciensek egy részénél - általában az idősebbek esetében - ez a védőburok vastagabb. Az asszisztált hatching segít kijuttatni az embriót e védőburokból, ezt lézer segítségével, laboratóriumban végzik.
Az embrió beültetésére (transzferére) általában a petesejtek leszívását követő 5-6. napon kerül sor. A beültetés fájdalommentes és általában altatás nélkül történik. Hasonlít a szokásos nőgyógyászati vizsgálathoz. Az orvos az embriót közvetlen ultrahangos ellenőrzés alatt vezeti be a méhbe. A beültetést követően 10-15 percig pihen a kórteremben. A beültetés napján, majd az azt követő két napon pihenés javasolt.
A terhesség bekövetkezése után a gravidának (várandós nő) további három hónapig, a méhlepény megfelelő kialakulásáig kell kapnia hormonkészítményeket.
Sperma- és Embriódonáció
A spermadonor akkor jelenthet megoldást, ha a férfi spermája nem alkalmas a petesejt megtermékenyítésre, illetve valamilyen örökletes betegség kockázata miatt egészséges utód születésére nincs esély. A spermadonorok 18 és 33 év közötti fiatal, egészséges férfiak. Amikor a pár mindkét tagjánál valamilyen rendellenesség áll fenn, akkor az adományozott embrió beültetése az egyetlen megoldás arra, hogy gyermekáldás elé nézzenek.
A petesejt és a donor spermium egyesüléséből adományozott embriók keletkeznek. Több embrió jön létre, ha adományozott ivarsejtekkel kezelik. Az át nem ültetett, jó minőségű embriókat további felhasználás céljából le lehet fagyasztani. Lehetőség van a fel nem használt embriók lefagyasztására, és azok egy későbbi ciklusban történő beültetésére.
Jogi Szabályozás Magyarországon
A petesejt donáció egészségügyi törvény által szabályozott, ami szigorúan szabályozott. Magyarországon van lehetőség anonim donációra és adományozásra is. Az anonim viszonylag ritka, ennek oka valószínűleg, hogy itthon nem jár érte pénzbeli juttatás, mivel illegális szervkereskedelemnek minősül. Ez abból a szempontból is érdekes megközelítés, mivel a spermadonáció nem ebbe a kategóriába esik, pedig az is ivarsejt-adományozás. Ráadásul a spermadonációhoz nem szükséges stimulálni a férfiakat, míg a nőket igen, így ez önmagában is kockázatosabb eljárás.
Jellemzően akkor szokott előfordulni itthon anonim adományozás, ha egy pár, akik már nem szeretnének több gyermeket, de még maradtak lefagyasztott petesejtjeik, felajánlják azokat másoknak. A petesejt donáció leggyakoribb formája itthon, mikor egy családtag „ad” petesejtet egy pár számára. Ilyenkor általában a két nő ciklusát összehangolják. Az adományozót nem stimulálják erősen, csak annyira, hogy kb. 8-10 jó minőségű petesejtje legyen.
A jogszabály egy helyen rendelkezik a spermaadományozásról és a petesejt-adományozásról, a gyakorlatban azonban nagy különbség van a férfiak és a nők ivarsejt-donációja között. A spermadonáció orvosilag egyszerűbb folyamat, mely nem igényel előkészítést, a sperma levétele nem invazív folyamat. Az adományozott sperma egy spermabankba kerül, az eljárás anonim. A petesejt-adományozás ezzel szemben hosszas folyamat, a felajánlónak részt kell vennie egy alapos vizsgálaton, a beavatkozás előtt hormonkezelésben részesül, maga a petesejt-levétel pedig egy invazív folyamat, számolni kell mellékhatások és komplikációk kockázatával is. Mindez kiegészül a jogi korlátozásokkal, az orvosi követelményekkel, anyagi motiváció nélkül. Nehezebb lehet nők számára a lelki következményekkel való megbirkózás is. Ezen okok miatt az anonim felajánlás a gyakorlatban ritka, gyakrabban kerül sor arra, hogy egy rokon, családtag segít adományozott petesejtjeivel, amennyiben megfelel a feltételeknek.
A recipiens esetében is több vizsgálat szükséges annak megítélésére, hogy a megtermékenyített petesejt beültetését követően ki tudja-e hordani a terhességet és nem merül-e fel más akadályozó tényező. Ugyancsak előírás a férfi partner spermavizsgálata. Erre azért van szükség, hogy a petesejt-adományozót ne tegyék ki fölöslegesen a stimulációnak, hiszen ha a recipiens partnerének spermiumai nem egészségesek, a megtermékenyítés sokkal kisebb arányban lehet sikeres. A petesejt-adományozásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha minden érintett fél alkalmas az eljárásra, és nem áll fenn biológiai összeférhetetlenség a donor és a recipiens között.
Az 1997. évi CLIV. (egészségügyi) törvény IX. fejezet 170-174 § rendelkezik az ivarsejt donációról. A petesejt donornak és recipiensnek is írásban kell nyilatkoznia ügyvéd vagy közjegyző előtt, hogy megismerte és önkéntesen vállalja az eljárást. Anyagi ellenszolgáltatás nem adható érte, de költségtérítés biztosítható. A beavatkozást csak az arra engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményekben végezhetik. Lehetőség van anonim felajánlásra, továbbá irányított (célzott) adományozásra, amikor a családtagok és közeli hozzátartozók az általuk meghatározott személy részére tehetnek felajánlást. Ilyen célzott felajánlás csak meghatározott rokonsági körben lehetséges. Adományozhat egyenes ági vagy oldalági rokon, a testvér házastársa, vagy a férj hozzátartozója is az egyenes ági rokon és testvér kivételével. Utóbbi megszorítás azért szükséges, mert a megtermékenyítés a férj spermájával történik, így az ő közvetlen vérrokonai nem adományozhatnak petesejtet.
Az adományozónak nincs jogi kapcsolata a születendő gyerekkel, később sem támaszthat igényt vele kapcsolatban. Egy eljárás során egy személynél kizárólag egy forrásból származó petesejt használható fel. Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy négynél több gyermek nem születhet különböző recipiensek esetében egyetlen donortól. Erre azért van szükség, mert sokszor anonim adományozásról van szó, így nagyobb szám esetében előfordulhatna, hogy a gyermekek később úgy ismerik meg egymást, hogy nem ismerik egymás között a rokoni szálakat. Ez a korlátozás azonban alkalmas arra, hogy ezt az esélyt teljesen minimalizálja.
Petesejt-fagyasztás és Speciális Esetek
Kemoterápiás kezelés előtt ez a lehetőség abszolút adott, a problémát pont az jelenti, hogy az orvosok nem tájékoztatják a pácienseket arról, hogy egy sugárkezelés során a fertilitás, azaz a termékenység sérül. Lehetséges tehát letétbe helyezni a petesejteket, ezt azonban csak szakorvosi javaslat alapján lehet megtenni. Ez nemcsak az olyan egészségügyi kezelésekre vonatkozik, mint a kemoterápia, hanem például olyan esetekben is lehetséges, ha egy nőnek nem rendszeres a peteérése, és valószínű, hogy korai petefészek kimerülés szindróma áll fenn.
Hazánkban jelenleg még nincs lehetőség arra, hogy valaki fiatal korban lefagyasztassa a még nagy eséllyel egészséges petesejtjeit a biztonság kedvéért, úgynevezett szociális indikáció alapján, például ha bármilyen okból az optimálisnál később szeretne gyermeket vállalni, vagy bármilyen egészségügyi probléma adódik az élete során, később felhasználja azokat. Ez részben azért lehet így, mert az eljárás hazánkban magas szinten szabályozott és korlátozott.
A Donor Petesejttel Fogant Gyermekek és a Család
Tény: Minden egyes nő, aki valaha is terhes volt, kapott genetikai anyagot valaki mástól. Hogy kitől? Hát a férfitől! Ha a nő donor petesejttel lesz terhes, akkor „kettős donációról” beszélhetünk. Lissa Kline erről úgy nyilatkozik: „Sok éven keresztül dolgoztam olyan nőkkel és férfiakkal, akik ezzel a lehetőséggel tudtak csak saját családot alapítani. Nagyon sok pár jutott el odáig, hogy donor petesejtet vagy spermiumot használtak különböző okokból, ami „természetellenesnek” tűnhet az elején, amikor még csak ismerkedünk vele, de gyorsan rájöhetünk, hogy ez mennyire megszokott”.
Tény: Minden petesejt, ahogy minden spermium is, hordoz magában genetikai örökítőanyagokat a donor egész génkészletéből (szülőktől, nagyszülőktől, nagybácsiktól és nagynéniktől és még olyan rokonoktól is, akiket valószínűleg sohasem láttunk). A szülők hajlamosak azon aggódni, hogy az adományozott petesejt vagy spermium segítségével fogant gyermekük majd nem fog hasonlítani rájuk. Valójában azonban ugyanannyi az esélye, hogy a gyermek az anyára vagy az apára hasonlítson (attól függően, hogy petesejt vagy spermiumdonációra volt szükség) mint a donorra. Lissa Kline szerint azok a párok, akikkel együtt dolgozott, mind arról számoltak be, hogy az emberek mindig megjegyezték mennyire hasonlít rájuk a gyerekük, a donort viszont sohasem említették.
„Egyesekeknek például az segít, ha a donorról, mint közreműködőről beszélhetnek, aki lehetővé tette számukra a családalapítást. Voltak olyan klienseim is, akiknek az segített, ha a donorra egyfajta segítőként gondoltak, mint amilyen az orvos vagy az ápoló” - teszi hozzá Lissa Kline. A szakember szerint az úgynevezett öröklés-környezet vita (ami arra a tudományos irodalomban és időnként a médiában is felbukkanó kérdésre utal, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai és egyéb jellemzői inkább genetikai tényezőknek, vagy környezeti hatásoknak tudhatók be) tanulmányozása is segíthet annak megértésében, hogy a biológia nem a végzetet jelenti, hiszen nagyon sok múlik a környezeti hatásokon is. Bizonyos határokon belül ugyanis mi döntjük el azt, hogy milyen környezetben neveljük fel a gyermekeinket, milyen családot és oktatást biztosítunk számukra.
Tény: Habár az eljárást „petesejt adományozásnak” hívjuk, de a fogadó félnek nem konkrétan a donor petesejtjét ültetik be a méhébe. A petesejt és a spermium örökítő anyaga a petevezeték helyett a petri csészében egyesül, majd duplikálódik és két új sejtet hoz létre ugyanazokkal a genetikai utasításokkal. Ezután újra kettéosztódik, ekkor már 4 sejtes lesz és így tovább. Nemsokára pedig soksejtes állapotú embriókezdeménnyé válik, ezt a blasztocisztát pedig elhelyezik a méhben, mintha csak a petevezetéken keresztül érkezett volna oda. Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden kliens egy embriót kap, és nem egy petesejtet ültetnek be a méhükbe. Még távolról sem igaz! Ahogy az embrió egyre nagyobb lesz, a baba minden egyes sejtjét a várandós nő teste növeszti, fejleszti. A magzat az anya testében lévő fehérjét, cukrot, kálciumot, vitaminokat, ásványi anyagokat és folyadékot használja fel, hogy izmokat, csontokat, idegsejteket és szerveket építsen. A baba fülcimpájának alakja lehet, hogy genetikailag a donor üknagyapjára vagy éppen az apa nagyanyjának a nagynénikéjére vezethető vissza, de maga a fülcimpa, ahogy a test többi része is, az anya testéből növekszik. A várandós nő valóban nem genetikai donor, de a magzat kihordásával a gyermek biológiai anyjává válik. „Nagyon szeretem ezt a fajta magyarázatot, mert azt gondolom, hogy a donorszövettel kapcsolatos kezdeti bizonytalanság leginkább abból a félelemből ered, hogy nem leszünk részesei a csecsemő fejlődésének és növekedésének. Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz: a várandós nő fogja megszülni a csecsemőt, akit kilenc hónapig a testéből táplált.”
Újabb kutatásokból kiderült, hogy olyan gyermekek DNS-ét vizsgálva, akik donációval születtek meg, találtak a befogadó édesanya DNS-éből részeket. Az elmélet szerint a magzat fejlődése közben a magzatvízben található DNS-eket beépíti a sajátjába, így a befogadó édesanyától is hordoz majd genetikai információt a gyermek. A befogadó édesanya testéből táplálkozik és az ő pocakjában nő meg.
Kommunikáció a Gyermekkel a Származásáról
Nincs semmiféle törvényi előírás arra nézve, hogy a szülőnek kötelessége informálni a gyermeket a származása felől. A szülő dönti el, mit és hogyan mond el a gyermeke részére. Ez örökbefogadás esetén is így van, mindig is az örökbe fogadó szülők döntése, hogy mit és mikor mondanak el a gyermekük számára. Az örökbefogadás esetén azonban mára már tudjuk, hogy a gyermek fejlődése szempontjából az az ideális, ha mindig a korának megfelelően tájékoztatják születésének és családba kerülésének körülményeiről. Az örökbefogadást felkészítő tanfolyamokon ez is nagy hangsúlyt kap, hiszen egy életen át hordozott titok, súlyos terhet róhat a gyermekre és a családra is. Fontos, hogy a gyermek tisztában legyen származásával és fogantatásának körülményeivel. Azokban az országokban, ahol kizárólag nyílt donáció lehetséges ez a kérdés jóval egyszerűbb, de nagyon sok helyen a donáció titkos és minden esetben védi a donorokat.
Egy 1986-ban végzett vizsgálatban, ahol a befogadó családokat 9, 18, és 36 hónap elteltével látogatták meg, azt találták, hogy az anya-gyermek kapcsolat a normálnak megfelelően alakult, és a gyermekek fejlődése is teljesen átlagos volt. A korai vizsgálatokban, mikor az édesanyákat arról kérdezték, hogy tervezik-e elmondani a gyermeknek fogantatása körülményeit, először úgy értelmezték a kérdést, mintha a kapcsolatukat kérdőjeleznék meg a gyermekkel, majd azt mondták természetesen el fogják árulni az igazat, de csak az IVF tényét. Az édesanyákról más alkalmakkor is megkérdezték arról, elmondanák-e a donációt tényét majd a gyermekének. Akik el akarják (43%) és akik nem akarják (43,8%) elmondani mellett igen nagy hányadban képviseltették magukat azok is, akik még nem döntöttek a kérdésben (13,2%).
Nagyon sokan vannak, akik eleve azért választják az anonim donort, hogy biztonságban érezzék magukat, és elkerüljenek a családi kapcsolatokba történő esetleges beavatkozást. Ezzel némileg szembe megy, hogy a baba megszületése után felerősödött a kíváncsiság a donor személyének irányába, sőt, egy esetleges testvér születése esetén erős vágyat éreznek az azonos donor irányába. Azok körében vizsgálódva, akik elmondanák a donáció tényét, nagyon nagyfokú a bizonytalanság az optimális időpont meghatározása tekintetében. Azon szülőket kérdezve, akik a nyíltságot választották, később úgy nyilatkoztak, hogy bárcsak nyílt donációt választották volna. Ugyanis a válaszadók 87%-a mutatott a gyermek megszületése után érdeklődést a donor személye iránt. Emellett bizonyos klinikák hivatalos iránymutatásban is az szerepel, hogy a gyermekek korai életéveiben meséljenek a gyermekeknek a fogantatásuk körülményeiről. Utóvizsgálatokból látható, hogy ezek az ajánlások az elmúlt években váltak rutinná, mivel az idősebb gyermekeket nevelőknek csak 44,4% tájékoztatta gyermekét, míg az 1-3 éves korosztályban 83,3%-os volt ugyanez az érték. Miért fontos mindezt tudni? Mert emellett azt is találták, hogy ezeknek a szülőknek a 86,7% mondta el gyermekének fogantatásának körülményeit a körülötte állóknak.