Az in vitro fertilizáció (IVF), közismert nevén lombikbébi program, egy asszisztált reprodukciós technológia, amely során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. Ezt követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe. Ez az eljárás az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált, lehetőséget adva sok meddő párnak a családalapításra.
A meddőség okai és a lombikbébi program szerepe
Napjainkban egyre több pár küzd a meddőség valamilyen formájával, melyek hátterében hormonális és szervi rendellenességek egyaránt állhatnak. Amikor egy pár rendszeres, védekezés nélküli nemi élete mellett legalább egy éven keresztül nem fogan meg a baba, meddőségről beszélünk. Ennek okai igen sokrétűek lehetnek és mindkét felet érinthetik: hormonális problémák, a petevezeték elzáródása, az alacsony számú és minőségű spermiumok egyaránt eredményezhetnek termékenységi nehézségeket.
A meddőségi kivizsgálás és kezelések több lépcsőben zajlanak, és a legelső feladat mindig az, hogy a szakemberek megtalálják a meddőség konkrét kiváltó okát vagy okait. Egyaránt beszélünk férfi és női, illetve közös eredetű meddőségről, illetve körülbelül 10%-ban ismeretlen okról. Miután kizárták a legalapvetőbb okokat, és végigvették az egyszerűbben, minél kevesebb beavatkozással járó kezelési eljárásokat, akkor következnek a mesterséges megtermékenyítési módszerek.
A mesterséges megtermékenyítés ma már a meddő párok 50-70%-ánál sikerrel jár, igaz, nem mindig az első beültetésnél. Lombik beültetés ajánlott olyan súlyos szervi elváltozások - például elzáródott petevezeték vagy komoly fájdalmakkal járó endometriózis - esetén, amik miatt a spermiumok nem tudnak természetes módon találkozni a petesejttel, vagy ha más meddőségi kezelések, például az inszemináció nem hoztak eredményt.
A lombikbébi eljárás menete
A lombikprogram egy komplex folyamat, amely több szakaszból áll:
- Stimulációs folyamat (1-13. nap): Az eljárás a stimulációval indul, azaz petesejtek szám feletti termeltetésével. Ebben az időszakban hormoninjekciókkal stimulálják a petefészkeket, hogy minél több petesejt érlelődjön meg egyszerre, így növelve a siker esélyét. Rendszeres tüszőérlelésen és vérvizsgálaton kell részt venni, hogy nyomon követhessék a gyógyszeres kezelésre adott reakciókat, és szükség esetén módosíthassák az adagolást. A stimulációs időszak befejezéseként egy kiváltó injekciót adnak be, hogy a petesejtek befejezhessék az érést. Ez körülbelül 36 órával a petesejtek kinyerése előtt történik.
- Petesejt leszívás és spermiogram elkészítése (14. nap): Az érett petesejteket rövid altatásban, egy vékony tű segítségével, a hüvelyen keresztül leszívják. Ezzel nagyjából egyidejűleg a partnertől is spermamintát vesznek.
- Megtermékenyítés és embriófejlesztés laboratóriumban: A leszívást követően a hímivarsejteket a méhen kívül, laboratóriumi körülmények között „hozzák össze” a petesejttel. Az inkubátoros módszer során a petesejteket és a spermiumokat egymás mellé helyezik, hogy a megtermékenyítés természetes módon történjen meg, míg az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) eljárás esetében az embriológus közvetlenül fecskendezi be a spermiumot a petesejtbe. Az így keletkezett embriót 3-5 napig hagyják fejlődni, folyamatos minőségellenőrzés mellet. Ha lehetséges, minden intézményben öt napig igyekeznek tenyészteni az embriókat. Ekkorra éri el az embrió a legideálisabb, hólyagcsíra (blasztociszta) állapotot. Ez a beágyazódás előtti állapotban lévő embriót jelenti, amely ekkor már 70-100 sejtből áll.
- Embrióátültetés (19. nap): Körülbelül 3-5 nappal a levétel után az embriót visszahelyezik a méhbe. Az átültetéshez nincs szükség nyugtatóra - csak néhány percig tart, és általában minimális kellemetlenséggel jár. A mai irányelvek szerint minél kevesebb, az esetek döntő többségében egyetlen embrió beültetése lesz javasolt, mivel a többes terhesség jelentős kockázatot jelent.
- Terhességi teszt (14 nappal az embrióátültetés után): A kezelőorvos az embrióbeültetés után 10-14 nappal hív be téged terhességi tesztre. Ezt vérvétel segítségével, laboratóriumban végzik, a hCG (humán korion-gonadotropin) szintjének ellenőrzésével.
Mivel egy-egy beavatkozás során több jó minőségű embrió is létrejöhet, azokat, amelyeket nem használnak fel az első beültetéskor, lefagyasztják későbbi felhasználásra. Az embriókat azonban minél előbb és sérülésmentesen el kell juttatni a tárolást végző intézménybe. Az átültetésre nem került embriókat fel is lehet ajánlani kutatási célokra, vagy más meddő pároknak, illetve kérhető a megsemmisítésük is.
Az immunrendszer szerepe a beágyazódásban
Az embriótranszfernél a felhelyezés időzítése kritikus fontosságú a terhesség esélyének szempontjából. Az RMIT Egyetem kutatói most találtak egy új irányt egy olyan teflonszerű molekula azonosításával, amely csúszóssá téve a méh felületét megakadályozza az embriók beágyazódását. A kutatócsapat felfedezte, hogy ennek a molekulának a szintje a méh felszínén a menstruációs ciklus egy bizonyos pontján csökken.
Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a beágyazódás olyan molekulákon alapszik, amelyek aktívan elősegítik az embrió megtapadását a méh falán. A kutatás vezetője, Guiying Nie professzor szerint felfedezésük megváltoztatta az embrió beültetésről régóta fennálló tudományos gondolkodást.
A retrospektív klinikai vizsgálat során, amelyet Nie és Luk Rombauts professzor a Monash IVF-től közösen tervezett, a podocalyxin (PCX) néven ismert anti-implantációs molekula szintjét 81 IVF-kezelés alatt álló nő méhnyálkahártyájában vizsgálták meg. A kutatás szignifikáns különbséget talált az IVF eljárások sikerességében, aszerint, hogy az embriótranszfer során jelen volt-e ez a molekula a méh felszínén vagy sem.
A méhnyálkahártya biopsziára a nők menstruációs ciklusának luteális fázisában (nagyjából 7 nappal a peteérés után) került sor, egy teljes ciklussal az embriótranszfer előtt. A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy jobban megértsék a PCX szerepét és annak szabályozását a szervezetben, azért, hogy meddőségi kezeléseket dolgozhassanak ki.
Nie elmondta, hogy a molekula elemzését standard patológiai laboratóriumban lehet elvégezni, így a jövőbeli szűrővizsgálatok végrehajtása viszonylag költséghatékony. A professzor szerint a PCX-vizsgálat jelenlegi egyetlen módja a szövetbiopszia, amit nem lehet elvégezni az embriótranszfer időpontjában.
Immunrendszer - Bevezetés, veleszületett immunitás és gyulladás: Orvosi-sebészeti | @LevelUpRN
A női eredetű meddőség hátterében az esetek egy részében immunológiai eredet állhat. Ezért meddőségi immunológiai szakorvosi konzultáció is elérhető a meddőségi központokban.
Életmódbeli tényezők és a lombikbébi program sikeressége
Rendkívül fontos, hogy a lombikbébi-kezelést megelőző hónapokban és hetekben mit eszel és mit teszel, ám hasonlóan fontosak azok a táplálkozási, életmódbeli döntések is, amelyeket a kezelés ideje alatt hozol meg. Gyakori tévhit, hogy az IVF a meddőség biztos kezelési módszere, amely felülírja az egészségtelen életmód okozta bármely negatív hatást. Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők - a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz - termékenységi problémákhoz vezethet mindkét nemnél.
Amit érdemes tenni a lombikbébi-kezelés ideje alatt:
- Táplálkozz egészségesen: Ideális esetben már a kezelés előtt legalább 3-6 hónappal elkezdtél jobban odafigyelni arra, hogy mit eszel, illetve milyen étrend-kiegészítőket szedsz. A kezelés ideje alatt is tartsd meg ezt a szemléletet és fókuszálj az egészséges, vitaminokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étkezésekre. Fogyasszon tápanyagokban gazdag élelmiszereket és ügyeljen a kiegyensúlyozott étrendre. A fehérjedús ételek, friss zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák segítik a szervezet regenerálódását és egészséges működését. A petesejt minőséget támogató tápanyagok (Q10, mio-inozitol, alfa-liponsav) elhagyhatóak a petesejt-leszívás után, a terhesvitamin, folát és D-vitamin szedését viszont érdemes folytatni. Mindenképp ügyelj arra, hogy sok folyadékot igyál, naponta legalább 2,5-3 litert.
- Maradj mozgásban: A rendszeres, kíméletes mozgás nagyon is előnyös, hiszen támogatja a termékenységet, csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és gyorsabbá teszi a beavatkozás utáni regenerációt. Mozogj napi 30 percet, a hét 3-4 napján. Lényeges a kismedencei területek vérkeringésének fenntartása, ideális mozgásforma ilyenkor a gyaloglás, a kíméletes jóga (pl. a kismamajóga), a tai chi, a könnyed nyújtás, a Pilates.
- Aludj eleget: Az elegendő alvásnak szerepe lehet a lombikbébi-kezelés sikerességében. Egy 2013-as kutatás szerint, a 7-8 órát alvó nők körében jelentősen magasabb a terhességi arány, mint a kevesebbet vagy többet alvó nők körében. Az alvást és szaporodást is szabályozó melatonin hormon szintje este 9 óra és éjfél között van csúcson, az ideális lefekvési idő tehát 10-11 óra között van.
- Tartsd távol a stresszt: A kezelés sikeres kimeneteléhez a stresszmentes, pozitív környezet is nagyban hozzájárulhat. Egyes kutatások szerint a kortizol nevű stresszhormon magas szintje negatív hatással lehet a termékenységre és lombikbébi-kezelés esetén csökkentheti a terhesség létrejöttének esélyét. A stresszcsökkentésnek kiváló módja a sportolás, a jóga, a meditáció, az olvasás, a kertészkedés, a barkácsolás, a rajzolás, a festés.
- Kezeld a kellemetlen tüneteket: Kiszámíthatatlan, ki hogyan éli meg lombik programot, de egy dolog biztosra vehető: a különböző testi tünetek észlelése. Fontos tudni, hogy minden nő és minden egyes kezelési ciklus eltérő, ezért nem lehet megjósolni, hogy egy adott kezelés adott napján éppen melyik tünettel fogsz találkozni. Nem árt azonban felkészülni minden eshetőségre.
Amit érdemes elkerülni a lombikbébi-kezelés ideje alatt:
- Ne változtass drasztikusan az étrendeden: Nem ez az optimális időpont arra, hogy olyan étrendbe kezdj, ami jelentősen eltér az eddigiektől. Ugyancsak tilos a kalóriabevitel csökkentése, más szóval: ne fogyókúrázz a kezelés alatt.
- Ne vidd túlzásba az edzést: Fontos, hogy mindig hallgass a testedre. Mozogj napi 30 percet, a hét 3-4 napján, de ez legyen kíméletes, alacsony vagy közepes intenzitású mozgás. Kerüld a futást, a kocogást, az ugrálással, szökelléssel vagy gyors helyzetváltoztatással járó aktivitásokat, a nehéz súlyokkal végzett edzést, az aerobikot, a fordított testhelyzettel, testforgatással járó gyakorlatokat, az intenzív kardió edzéseket.
- Óvatosan a gyógyszerekkel és az étrend-kiegészítőkkel: A kezelés megkezdése előtt gondoskodj arról, hogy orvosod tudjon minden gyógyszerről és étrend-kiegészítőről, amit szedsz. Nagyon fontos, hogy az új, korábban nem szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők használatáról előbb mindig konzultálj a kezelőorvosoddal.
- Kerüld a dohányzást és az alkoholt: Kutatások szerint mindkettőre igaz, hogy akár felére is csökkentheti a petesejt megtermékenyülésének és beágyazódásának valószínűségét. Egyes tudományos bizonyítékok összefüggést mutatnak a túlzott koffeinbevitel és a lombikbébi-kezelés sikertelensége között. Emiatt az orvosok és szakértők többsége szerint a kezelés ideje alatt naponta legfeljebb 1 csésze kávé fogyasztása engedhető meg.
- Ne menj uszodába, szaunába: Az embrióbeültetést követő néhány hétben ne menj uszodába, közfürdőbe vagy természetes fürdőhelyre, nehogy elkapj valamilyen fertőzést. Emellett a forró vízben, jakuzziban való fürdést, a szaunázást, a hot jógát, és minden olyan tevékenységet kerülj, ami jelentősen megemeli a testhőmérsékletedet. A túlzottan magas hőmérséklet nem kedvez az embrió beágyazódásának.
Tévhitek és tények az IVF-ről
Számos tévhit kering a lombikbébi programról, amelyek félrevezethetik a pácienseket:
| Tévhit | Tény |
|---|---|
| Az IVF minden esetben sikeres. | Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége. |
| A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF. | Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek. További kezelési lehetőségként elérhető a gyógyszeres terápia, a sebészi beavatkozás és a méhen belüli megtermékenyítés - a kezelés típusa elsősorban a meddőség hátterében álló októl függ. |
| IVF során mindig ikerterhesség alakul ki. | Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát. |
| Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát. | A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat. |
| Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára. | Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik. A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők. |
| Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét. | Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ananász vagy bármely egyéb specifikus élelmiszer fogyasztása növelné a kezelés sikerességét. |
| Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak. | A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik. |
| Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait. | Az IVF során stimulálják a petefészkeket, hogy egyszerre több petesejtet érleljenek meg a menstruációs ciklus során. Ez azonban nem csökkenti a petefészek tartalékait. |
| A petefészek-stimuláció daganatok kialakulását okozhatja. | A jelenlegi kutatások egyelőre nem igazoltak kapcsolatot a petefészek stimulációs kezelés és a petefészekrák fokozott kockázata között. |
| Az IVF korai menopauzát eredményez. | Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza. |
| Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz. | Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz. Az IVF sikeressége számos biológiai és hormonális tényező függvénye. |
| Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód. | Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők - a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz - termékenységi problémákhoz vezethet mindkét nemnél. |
A lombik utáni várandósság
A lombikkezelés útján létrejött terhességek már eleve a veszélyeztetett terhesség kategóriájába esnek, ennek azonban nincs köze magához a mesterséges megtermékenyítéshez. A lombik terhesség alatt jellemzően nagyobb a komplikációk kockázata, de ez nem az eljárás miatt van, hanem azért, mert lombikprogramban általában 35-40 év feletti, társbetegségekkel rendelkező nők vesznek részt. A lombikos kismamáknál a problémák elkerülése, időben történő felismerése miatt sűrűbb kontroll szükséges, valamint bizonyos ideig progeszteronpótlás is indokolt (tabletta, kúp és/vagy injekció formájában).
Lombikkezelés eredményeként fogant terhességek esetén gyakoribb a császármetszéses szülés, főleg ha ikerterhességről van szó. Ikreknél a koraszülés is gyakrabban fordul elő. A császármetszés nagy hasi műtét, aminek vannak kockázatai, szövődményei és hosszabb felépülést is igényel. A császármetszés után gyakran hasűri összenövések keletkeznek, amelyek fájdalmat, meddőséget okozhatnak és még inkább komplikálnak egy esetleges következő hasi műtétet.
Táplálkozás, étrend-kiegészítés és testmozgás a várandósság alatt
A legfontosabb alapelv, hogy várandósság alatt a kalóriák soha ne tápanyagszegény, feldolgozott élelmiszerekből származzanak. Fogyassz mindenféle fajtájú és színű zöldségeket és gyümölcsöket, sovány fehérjeforrásokat (pl. hüvelyesek, olajos magvak, szárnyasok, sovány marhahús, halak), teljes kiőrlésű gabonaféléket, zsírszegény tejet és tejtermékeket.
Az étrend-kiegészítők támogatják a várandósság és később a szoptatás folyamán megnövekedett tápanyagszükségletet, pótolva a táplálkozásból adódó esetleges hiányosságokat. A D-vitamin pedig több jótékony hatása mellett köztudottan immunrendszer támogató is. A folsav csökkenti a velőcső záródási rendellenességek kialakulását a magzatnál, ezért már a baba tervezés idején érdemes elkezdeni a pótlását.
Ha orvosod is rábólint, akkor mindenképp maradj fizikailag aktív várandósság alatt is. Ajánlott heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgás, pl. gyaloglás, úszás vagy terhes jóga. A rendszeres mozgás bizonyítottan támogatja az egészséges terhességet, a baba egészséges fejlődését, csökkenti a komplikációk kockázatát és elősegíti a szülés utáni gyorsabb regenerációt.
tags: #lombik #utan #immunrendszer