A petesejtek száma és minősége kulcsfontosságú a női termékenység szempontjából. Ahogy a nők idősödnek, a petesejtek száma csökken, és minőségük is romlik. Az emberi szervezet kora sokkal többet számít a reprodukció kapcsán, mint gondolnánk. Biológiailag a nők 25-30 éves koruk között a legtermékenyebbek, ekkor érik el a petesejtek a minőségi csúcspontjukat. 35 éves kor felett már csak úgy 22-25 ezer petesejtje van egy nőnek, és innentől már nemcsak a számuk csökken, hanem a minőségük is romlik. 40 éves kor után már egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű petesejtek állnak rendelkezésre a petefészkekben.
Fontos tudni, hogy a kislányok már születésükkor a petefészkeikben lapuló összes petesejttel jönnek a világra, újak nem fejlődnek ki már életük folyamán. A legtöbb tüsző még magzati korban van jelen, kb. 6-7 millió. Születéskor ez a szám már csak körülbelül 1 millió, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet folyamán mindössze 400-500 tüsző jut el az ovulációig.
Téves az a gondolat, hogy fogamzásgátló tabletta szedése alatt - mivel gátolt az ovuláció - megáll a tüszőállomány csökkenése. Bár fogamzásgátló szedése mellett nincs ovuláció, a tüszők természetes módon akkor is elsorvadnak. A tabletta tehát nem tartja meg a tartalékot, a tüszők száma tovább csökken a szedés ideje alatt is.
A petesejtek számának felmérése: ováriális rezerv
Az ovariális rezerv annak a felmérése, hogy a petefészek várhatóan milyen mértékben képes megtermékenyítésre alkalmas petesejteket létrehozni. Az alábbi tesztekkel a petesejtek minőségét azonban nem tudjuk vizsgálni, és azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi petesejt van még a petefészekben, amely alkalmas lesz a megtermékenyítésre. Ez azt jelenti, hogy azt sem tudjuk megmondani a tudomány jelen állása szerint, mennyi idő van még hátra, mielőtt a petefészek kimerül, azaz amikor megszűnik a hormontermelés és a nő a változókorba kerül.
A petesejt minőségének egyelőre a legjobb fokmérője az életkor. Csak abban az esetben kaphatnánk információt a petesejt minőségéről, ha a petesejteken, illetve az abból létrejött embriókon végeznénk genetikai teszteket (PGS-t), ami egyelőre Magyarországon nem engedélyezett.
AMH (anti-Müllerian hormon) vizsgálat
A petefészkekben található tüszők mennyiségével kapcsolatban az AMH, anti-müllerian hormon vizsgálatával juthatunk több információhoz. Az AMH, a petefészekben a tüszők által termelt hormon, és általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a szintje, annál több tüsző van a petefészekben, és minél alacsonyabb a szintje, annál kevesebb. A ciklustól függetlenül, vérvétellel vizsgáljuk. Az AMH-szint és az antrális tüszők száma (antral follicule count = AFC) jelzi, hogy hány petesejtre számíthatunk.
Folliculometria (ultrahangos peteérés figyelés)
A peteérést ultrahangvizsgálattal (folliculometria) is nyomon lehet követni. A folliculometria egy fájdalommentes, hüvelyi ultrahanggal végzett vizsgálatsorozat, amelynek célja a tüszőérés (peteérés) folyamatának, valamint a méhnyálkahártya vastagodásának pontos nyomon követése. A vizsgálat segítségével az orvos meg tudja állapítani, hogy rendben végbemegy-e az ovuláció (peteérés), és milliméteres pontossággal meg tudja határozni annak várható idejét.
Mi történik a vizsgálat során?
- A menstruációt követően a petefészekben egyszerre több (általában 20-30 darab) apró tüsző (folliculus) kezd el érni.
- Egy egészséges, normál ciklus során ezek közül végül csak egyetlen „domináns” tüsző érik meg teljesen, és lök ki magából egy életképes petesejtet. A többi tüsző pedig fokozatosan elsorvad.
- A ciklus első felében a képernyőn apró, fekete körökként jelennek meg az érő tüszők, amelyek közül 2-3 darab kezd el látványosan növekedni.
- A szakorvos folyamatosan leméri a legnagyobb tüsző átmérőjét. Amikor ez a domináns tüsző eléri a 20-22 milliméteres nagyságot, megreped, és kiszabadul belőle az érett petesejt.
- A szakorvosok pontosan ismerik a tüszők növekedési ütemét: naponta átlagosan 1-2 millimétert nőnek, és jellemzően 20-22 mm-es méretnél repednek meg.
- Ha az ultrahangon az orvos például egy 18 mm-es tüszőt lát, nagy biztonsággal meg tudja mondani, hogy a tüszőrepedés (és így a női fogamzóképesség csúcsa) körülbelül 2 nap múlva várható.
Mikor és milyen gyakran kell jönni a vizsgálatra?
Szabályos, 28 napos menstruációs ciklus esetén az első ultrahangvizsgálatot általában a ciklus 9-10. vagy 11-12. napja környékén a legideálisabb elvégezni. Ettől a naptól kezdve nagyjából 2 naponta érdemes megismételni a vizsgálatot egészen a várható ovuláció (tüszőrepedés) bekövetkeztéig.
A menstruációs ciklus
Lombikprogram (IVF) és a petesejtek
Lombiknál a 2 mm feletti tüszők láthatók és befolyásolják a stimuláció eredményét. Az antrális tüszők száma (AFC) és az AMH-szint jelzi, hány petesejtre számíthatunk.
Petesejtnyerés és előérlelés
A petesejtnyerés során a műtőben leszívásra kerülő tüszőfolyadék az Embriológia Laboratóriumba kerül, ahol rögtön megkezdődik a petesejtek keresése. A petesejteket ilyenkor ún. kumulusz sejtek veszik körül, melyeknek fontos szerepe van a petesejtek érésében és a megtermékenyülésben. A petesejtnyerést követően a petesejtek kb. 4-6 órán át tartó előérlelése következik. Ez idő alatt zajlik a spermaminta vizsgálata és feldolgozása.
In vitro fertilizációs (IVF) eljárás esetén rövid (10-15 perc), általában altatásban végzett műtét (follikulus aspiráció, punkció) során nyerik a petesejteket. Ezek között találunk érett, ún. metafázis II (MII) és éretlen petesejteket is, melyek az osztódásukat még nem fejezték be. Az éretlen petesejtek egy része spontán eljut az érett állapotba, más esetekben laboratóriumi körülmények között lehet érlelésüket elősegíteni (IVM, in vitro maturáció). A petesejtek érettségi állapota jelentősen befolyásolja az IVF eljárás eredményességét. Éretlen petesejtek esetén az embrionális fejlődés és a teherbeesés esélyei lényegesen rosszabbak.
Stimuláció in vitro fertilizációhoz (IVF)
IVF esetén optimális esetben 10-15 petesejt nyerését szeretnénk elérni. Több petesejt esetén nő az úgynevezett túlstimuláció rizikója, míg kevesebb petesejt esetén kevesebb embrió jön létre, kevésbé lehet a transzferhez az optimális embriót kiválasztani, illetve csökken az embrió fagyasztás lehetősége.
A stimulációhoz a gyógyszerek típusát, dózisát, illetve a stimulációs protokollt igyekszünk egyénre szabni. Ehhez az életkort, hormon tesztek eredményeit, az UH vizsgálat eredményét, a testsúlyt, illetve a korábban elvégzett kezelések eredményeit vesszük figyelembe. A stimulációra adott választ pár naponta UH és szükség szerint vérvétel, hormon meghatározás segítségével monitorizáljuk. Megfelelő tüszőméret elérésekor egy utolsó injekcióval indítjuk el az ovuláció folyamatát és 35-36 órával később elvégezzük a petesejtleszívást.
Petesejtek megtermékenyítése
A petesejtek megtermékenyítése néhány órával a punkció után történik. A megtermékenyítés eredményességét másnap reggel (16-18 órával a megtermékenyítés után), mikroszkóp segítségével ellenőrzik. A megtermékenyült petesejteket elkülönítik a meg nem termékenyült és kórosan megtermékenyült (pl. triploid) petesejtektől.
Két fő megtermékenyítési módszer létezik:
- Hagyományos in vitro fertilizáció (IVF): Az előkészített, megfelelő koncentrációban higított spermiumokat (100.000-150.000 spermium/petesejt) a petesejteket tartalmazó tápoldatba cseppentik. A megtermékenyülés lépései IVF esetén megegyeznek az éllettani körülmények között a petevezetőben lejátszódó folyamat lépéseivel.
- Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI): Gyenge spermaparaméterek (alacsony koncentráció, nem megfelelő mozgékonyság stb.) és egyéb, a megtermékenyülést gátló tényezők esetén, a spermiumot a petesejt citoplazmájába injektálják ún. mikromanipulátor segítségével. Ezt az eljárást intracitoplazmatikus spermium injekciónak (ICSI) nevezik.
Embrió tenyésztés és beültetés
Az inkubátor és a speciális embrió tenyésztő tápoldat együttesen biztosítja mindazokat a külső tényezőket (tápanyagok, hőmérséklet, stb), amelyek a női szervezeten belül körülveszik a petesejteket és az embriókat, és amelyekre a megtermékenyüléshez és a normális fejlődéshez szükségük van. Az embriókat a legtöbb IVF laborban ún. mikrocseppekben (20-50 µL-es táptalaj cseppek paraffin olajjal fedve) tenyésztik. Az embriók fejlődését 24 vagy 48 óránként ellenőrzik és legkésőbb a petesejt leszívás után 5. vagy 6. napon választják ki a beültetésre kerülő embriót vagy embriókat.
Az embrió transzfer (ET) során vékony műanyag katéterrel juttatják a megtermékenyült petesejtekből fejlődő embriókat a méhüregbe. Ez általában néhány perces, fájdalommentes beavatkozás. A beültetés időpontját (második, harmadik, negyedik vagy ötödik nap), másrészt a beültetett embriók számát az összes fontos szempont figyelembevételével kell meghatározni. Az ötödik napon, hólyagcsíra (blasztociszta) stádiumban végzett beültetés megfelelő feltételek mellett nagyobb esélyt jelenthet a teherbeesésre.
Embrió mélyhűtés (vitrifikáció)
Az IVF beavatkozások jelentős részénél több embrió indul fejlődésnek, mint amennyit beültetnek. A beültetésre nem kerülő, jó minőségű embriók mélyhűtése lehetővé teszi, hogy azokat későbbi időpontban ültessék be. Így nincs szükség újabb IVF kezelésre. A vitrifikációs technika alkalmazásával a mélyhűtött embriók több mint 90%-a túléli a mélyhűtést és felengedést (szemben a korábban használ ún. lassú fagyasztással, ahol ez 50-60% körül volt).
Az életmód és a petesejtek egészsége
A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja az életmód, a stressz, a táplálkozás, sőt az alvás is. Fontos megérteni: nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Előfordulhat, hogy egy tüsző teljesen üresnek bizonyul (empty follicle syndrome), vagy éretlen, még fejlődési stádiumban lévő petesejtet rejt.