Az újszülött csecsemő számára a legjobb táplálék az anyatej, mely megalapozza az egészséges testi és lelki fejlődését. Fontos, hogy minél több gyermek jusson hozzá, életének első pillanatától kezdve, ehhez a természet adta tápanyaghoz. Az anyatej összetétele dinamikusan alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. Különbséget tesz nappal és éjszaka között: reggel inkább laktózban gazdag, napközben zsírokban, este pedig fehérjékben. Az éjszakai órákban több melatonint tartalmaz, hogy segítse a babák elalvását. Szoptatás elején az anyatej szinte átlátszó, és vízben, cukorban gazdag, hogy elvegye a kicsik éhségét, és oltsa a szomjukat. Ezután a tej sűrűbbé és zsírosabbá válik, hogy biztosítsa a növekedéshez szükséges energiát.
Az anyatej már a várandósság alatt, hetekkel vagy akár hónapokkal szülés előtt, termelődni kezd. A szülés után pedig egy-egy csepp formájában megjelenik az előtej, más néven kolosztrum, ami az anyatejtől eltérő sűrű folyadék. Ezt a WHO (Egészségügyi Világszervezet) „első védőoltásnak” is nevezi, hiszen az újszülött számára nélkülözhetetlen, immunerősítő tápanyagokat tartalmaz. Az előtej szájon át beadott védőoltásnak tekinthető. A kolosztrum hashajtó hatása pedig segíti a magzatszurok kiürülését, ezzel megakadályozva az újszülöttkori sárgaság kialakulását.
A tejbelövellés a 2-5. nap között történik, az anyatej színe világosabb, fehéres színűvé válik. Az átmeneti tej a harmadik és tizennegyedik nap között váltja fel az előtejet, amelyből szinte bármennyit képes vagy előállítani. Az érett tej, amelyet a baba az első évben kap, nem különbözik gyökeresen a kolosztrumtól - még mindig ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, de hígabb és nagyobb a mennyisége.
A szakértők szerint az anyatej nappal és az éjszaka folyamán is változik. Sok szoptató nő a nap korai óráiban nagyobb mennyiséget és gyorsabb áramlást észlel, ami a prolaktin, a tejtermelést segítő hormon magasabb szintjének tudható be. A nap végén termelődő anyatej segíti a kisgyermek pihenését. Az éjszakai anyatejről a kutatók azt találták, hogy magasabb arányban tartalmaz melatonint - ez a hormon segíti az alvást. Három nukleotidot (adenozint, guanozint és uridint) vizsgáltak az anyatejben, amelyek stimulálják, illetve elernyesztik a központi idegrendszert, előmozdítva az elernyedést, az alvást. A 30 anyától begyűjtött napi 6-8 tejmintában az éjszakai minta (este 8-tól reggel 8-ig) tartalmazta a legnagyobb nukleotid-koncentrációt. Ebből egyértelmű, hogy az anyatej alvásra ösztönzi a babát. Ahogy a kávé nem éjszakára való, úgy az aktivitásra serkentő összetevők is a nappali anyatejben találhatók meg, az éjszakai tej a baba pihenéséhez nyújt segítséget.
A kutatók szerint a reggeli anyatejben lényegesen több a kortizol, mint az éjszakai. A kortizol hormon segíti az anyagcsere működését, szabályozza a vércukorszintet, és a memóriát is támogatja. De akkor is magasabb lesz a szintje, ha stresszesek vagyunk. Az éjszakai anyatejről pedig azt találták a kutatók, hogy magasabb arányban tartalmaz melatonint - ez a hormon segíti az alvást. Ezért érdemes átgondolni azt is, milyen időpontokban feji le az édesanya az anyatejet. Egy reggel 9 órai anyatej nem biztos, hogy a legjobb választás az esti lefekvés előtt, mert a magasabb kortizolszint ébren tarthatja a babát. Ezért, ha teheti az anyuka, érdemes este olyan tejet választani, amelyet a nap későbbi időszakában fejt le, mert a magasabb melatoninszint hozzájárul a baba alvásához.
Az anyatej összetétele, mennyisége folyamatosan változik a nap folyamán, és ezt nem csak az anya táplálkozása határozza meg, hanem egyéb életmódbeli szokások, lelki állapot, stressz, az alvás mennyisége és minősége is. Az anyatej legnagyobb része, több mint nyolcvan százaléka víz. A baba tudja, mire van szüksége, ezért például a nyári melegben többször és kisebb mennyiséget szopik, hogy ne legyen szomjas. A tejben található HMO-k (Human Milk Oligosaccharides), vagyis az anyatej oligoszacharidok olyan egyedülálló szénhidrátok, amelyek egyedivé teszik az anyatej összetételét. Segítik a jó baktériumok és megakadályozzák a káros baktériumok növekedését, támogatva ezzel a baba immunrendszerét.
Hogyan működik a tejtermelés
Az érett anyatej fehérje-, zsír- és cukortartalmát tekintve meglehetősen állandó marad az első év során, addig érzékeny lehet olyan változásokra, mint az anya étrendje, a környezetben lévő baktériumok és vírusok, valamint a baba táplálkozási szokásai. Amikor a baba beteg, a nyálán keresztül egy olyan jelzést ad át az anyai szervezetnek, hogy több tejet termeljen a betegség-specifikus antitestekkel.
A szoptatás elején lévő tej, az úgynevezett előtej vizesebb, míg a végén lévő tej, az úgynevezett utótej zsírosabb. Igaz, hogy az anyatej zsírtartalma fokozatosan nő az etetés során, de ez nem jelenti azt, hogy a hátsó tej jobb, mint az előtej. Az, hogy a babát túl sokáig az egyik oldalon tartjuk, hogy biztosítsuk, hogy megkapja ezt a zsírt, anélkül, hogy meggyőződnénk arról, hogy a baba aktívan szopik, kontraproduktív, mert előfordulhat, hogy csak szopizik, de nem kap elég tejet. Ezért fontos, hogy mindig váltogatni kell a melleket, amikor úgy gondolod, hogy a baba abbahagyta a szopást.
Az anyatej színe széles skálán mozog - mondja Sandink. Kékes, sárga, krémszínű és narancssárga, és ezek mind rendben vannak a baba számára. A gyógyszerek is befolyásolhatják az anyatej színét - a minociklin nevű antibiotikum akár feketévé is változtathatja azt. Az egyetlen változás, amire figyelni kell, ha az anyatej rózsaszínű, vörös vagy rozsdás, ami azt jelezheti, hogy a tejben vér van, ami a sérült mellbimbóból vagy más, a mell mélyebben lévő problémáiból ered. Ez teljesen rendben van a babád számára, de nem árt, ha kivizsgáltatod magad.
Az elfogyasztott ételek megváltoztathatják az anyatej ízét. A Physiology and Behaviour című folyóiratban 2008-ban megjelent tanulmány megállapította, hogy a mentol íze maradt meg a legtovább, míg a banán íze csak egy órával az elfogyasztás után volt érzékelhető. Egy 2001-ben a Pediatrics című szaklapban közzétett tanulmány kimutatta, hogy azok a csecsemők, akiknek az anyja a szoptatás ideje alatt sárgarépalevet ivott, úgy tűnt, hogy a sárgarépa ízű gabonapelyhet jobban kedvelik, mint a simát. Az ételek anyatejre gyakorolt hatása más érzékszervekre is hatással lehet. A Metabolites című folyóiratban 2016-ban megjelent tanulmány szerint a nyers fokhagyma fogyasztása egyes nőknél megváltoztatta az anyatej szagát.
Az anyatej összetétele is befolyásolja az ízeket. A kolosztrumnak magasabb nátriumtartalma miatt sós íze van. Vannak anyák, akiknél a fejés következtében a lipáz (ami egy olyan enzim, amely lebontja a tejben lévő zsírt) miatt a lefejt tej szappan ízűvé válhat.
Makrotápanyagok a zsírok, szénhidrátok és fehérjék, mikrotápanyagok a vitaminok és ásványi anyagok. Emellett pedig számos más, védő hatású anyag is található az anyatejben, immunerősítő laktoferrin, oligoszacharidok, hormonok, növekedést segítő anyagok, még őssejtek is!
Az anyatejet nem véletlenül nevezik folyékony aranynak: immunerősítő komponenseket tartalmaz, amelyek dinamikusan reagálnak a baba igényeire, így egészen elképesztő első táplálék a kicsik számára. Az egyik legfontosabb immunerősítő az úgynevezett szekréciós immunglobulin IgA amely bevonja a belső szerveket, az emésztőrendszert, a légzőszerveket, illetve “nem engedi bejutni a baktériumokat és a kórokozókat a bélrendszeren keresztül, így belülről kifelé védi a babát”.
Az anyatejben található élő sejtek segítenek leküzdeni a gyulladást, míg a tápszer értelemszerűen erre nem képes. Éppen ezért mondjuk a koraszülött babák anyukáinak, hogy az anyatej gyógyszer. A szervezet egyébként pontosan tudja, hogy túl korán indult be a szülés, és az idő előtt szült édesanyák tejének más az összetétele. A legelején magas a fehérjetartalma, majd ezt követően folyamatosan csökken az érett szintre.
Az anyatej szuperokos, mert összetétele dinamikusan alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. Különbséget tesz nappal és éjszaka között: reggel inkább laktózban gazdag, napközben zsírokban, este pedig fehérjékben. Az éjszakai órákban több melatonint tartalmaz, hogy segítse a babák elalvását.
A gyermek korának, igényeinek megfelelő arányban tartalmaz pl. vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, enzimeket, sőt, még esszenciális zsírsavakat is, valamint hozzájárul az agy és az idegrendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez az első hónapokban.
A szoptatott babák kevésbé fogékonyak bizonyos bakteriális fertőzésekre és más, a gyerekek körében gyakori megbetegedésekre, mint például a fülgyulladás, a megfázás, gyomorbántalmak.
Az anyatej gyógyerővel rendelkezik: ha a csecsemő beteg, akkor védelme érdekében az anyai szervezet több immunsejtet juttat a tejbe.
Az anyatejjel táplált csecsemők egész életére kihatóan erősödik az érzelmi kötődésük az édesanyjukkal.
A szoptatás művészetét valóban tanulni kell, nem mindenkinek sikerül elsőre, de te ettől nem vagy kevésbé jó édesanya. Ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad az aggodalom és a kétségbeesés, hiszen számos megoldás áll a rendelkezésedre, amivel megkönnyítheted babád és saját magad számára életednek ezt a néha küzdelmes, de mégis csodálatos időszakát. Nem szégyen segítséget kérni, bátran beszélj róla, kérdezz, ha elbizonytalanodsz, akkor biztosan megtalálod a számotokra legmegfelelőbb segítséget.